Új rudabányai kiadványok
A napokban két új kiadvány is megjelent Rudabányán, folytatva a helyi könyv- és folyóirat-kiadási hagyományokat.
A Bányászattörténeti Közlemények XIV. évfolyamának (2019) összevont száma (a XXVII-XXVII. füzet) ezúttal is érdekes írásokat közöl. (KIadó az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány a rudabányai Bányászattörténeti Múzeum és a Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány közreműködésével.) A nyomtatott változat beszerezhető a Bányászattörténeti Múzeumban, az elektronikus változat pedig az interneten, az Elektronikus Periodika Archívumban (epa.oszk.hu) olvasható. Ízelítőül közöljük a tartalomjegyzéket és a borítólap fotóját.
Tanulmányok
Bányauradalmak az Erdélyi Fejedelemség területén Bethlen Gábor uralkodása alatt. (Mátyás-Rausch Petra)
Az ásványi anyagok világának bemutatása a magyar nyelven megjelent legkorábbi enciklopédiában. (Dr. Izsó István)
A természetbúvártól a hivatásos őslénytanászig. A magyarországi őslénytan fejlődésének főbb tényezői a 18. század végén és a 19. század első felében. (Kecskeméti Tibor)
Közlemények
Az ásványkincsek bányászatának kezdetei a Kárpát-medencében. (Dr. Vitális György)
Radna (Óradna) ezüstbányái és kohóművei. (Réthy Károly)
A buják-kiskéri Pappenheim-bányák. (Zsadányi Éva)
Életmű
Idős Rybár István (1847-1906) természetrajzi író, tanár. (Rybár Olivér)
Archívum
Miskolci mérnökök látogatása a rudabányai vasércbányában (1904). (Közreadja: Hadobás Sándor)
In memoriam
Hadobás Pál (1953–2019)
Szakirodalom
Újabb kötet a Szepesség bányászati és kohászati emlékeit bemutató sorozatból. (Hadobás Sándor)
A folyóirat borítólapja. A képen látható, csillére támaszkodó bányászt ábrázoló vasöntvény-szobrocska a Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményében található.
A másik kiadvány, dr. Izsó István Thurzó - Fuggar krónika. A "besztercebányai rézvállalat" története címmel hagyta el a nyomdát, szintén a fent említett szervezetek kiadásában. A könyv a középkori magyar, illetve európai gazdaságtörténet egyik legérdekesebb vállalkozását mutatja be, amelynek központi alakja minden idők talán leggazdagabb embere, az augsburgi Jakob Fugger volt. A közös rézvállalat 1494-től 1526-ig állt fenn, ezután 1540-ig a Fuggerek egyedül vitték az üzletet. Viszont Rudabánya 1527-ben Thurzó Elek tulajdonába került, de mielőtt bármit is tudott volna kezdeni az itteni bányákkal, a környék urai, a Bebekek rátelepedtek a birtokra, majd 1567-től a kincstár tőlük is elfoglalta. Thurzó Elek örökösei még az 1590-es években is perben álltak a szerintük jogtalanul elvett tulajdonuk visszaszerzéséért, sikertelenül. - A könyv elektronikus változata a Magyar Elektronikus Könyvtárban (mek.oszk.hu) olvasható. Nyomtatott példányok korlátozott számban a Bányászattörténeti Múzeumban beszerezhetők.
A könyv borítólapja. A képen a rézkohászok formába öntik a folyékony fémet. (Illusztrció a Schwazer Bergbuchból, 1556.)