TOP pályázatok TOP-PLUSZ pályázatok

Dobsina (Dobšiná, Szlovákia)

2011. április 30-án Rudabánya város képviseletében Szobota Lajos polgármester, valamint Dobsina város képviseletében Karol Horník polgármester aláírták a két város között létrejött testvérvárosi szerződést. Mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben rendszeres és eredményes kapcsolatok alakulnak ki a két, a múltban is sok szállal egymáshoz kötődő település között, amihez a most aláírásra kerülő testvérvárosi szerződés teremti meg az alapokat.

Dobsina város címere

Dobsina város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában található. Teljes népessége 5112 fő (a 2006 -os adatok szerint). Népsűrűsége 62 fő/km². Tengerszint feletti magassága 459 m. Területe 82.73 km²

Neve a szláv Dobsa személynévből ered és „Dobsa birtoka" jelentésű. A település a Dobsina-patak két oldalán erdőirtással keletkezett 1326-ban, amikor szász bányászokat telepítettek itt le. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott, és bányaváros lett. A 15. századtól a Bebekek csetneki uradalmához tartozott. A hegyek gazdag érctelepeiből a város gyorsan meggazdagodott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, majd később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. 1556-tól a füleki török közigazgatásnak fizetett adót. 1584. október 14-én a törökök az éjszaka leple alatt megtámadták és felgyújtották a várost, lakóit legyilkolták vagy rabságba vetették. A 17. században a környék vasiparának központja lett, ahol fegyvergyár is működött. Itt kezdte meg működését 1680-ban az ország első vasolvasztója. 1723-ban a város megszabadult a földesurainak fizetett adók alól, 1756-ban pedig Mária Terézia rendeletére szabad királyi város lett. 1770-ben 15 különböző céh 2011. április 30-án Rudabánya város képviseletében Szobota Lajos polgármester, valamint Dobsina város képviseletében Karol Horník polgármester aláírták a két város között létrejött testvérvárosi szerződést. Mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben rendszeres és eredményes kapcsolatok alakulnak ki a két, a múltban is sok szállal egymáshoz kötődő település között, amihez a most aláírásra kerülő testvérvárosi szerződés teremti meg az alapokat. működött itt. Nagyméretű evangélikus temploma középkori eredetű, a 19. sz. végén neogótikus stílusban átépítették. Belsejében 14. századi falképeket tártak fel a közelmúltban. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült empire stílusban. A neoreneszánsz városháza 1870-ben épült.


1855-ben a város háromnegyedét elpusztította egy tűzvész.

A bányászat és a kohászat a 19. század végén lehanyatlott, majd a csehszlovák korszakban ismét fejlődésnek indult. Legutoljára azbesztbányászat folyt, amely az 1980-as években fejeződött be.

A határában 1870-ben felfedezett Dobsinai-jégbarlang kedvelt kirándulóhely. 2000-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként.

A történelmi városközpontban klasszicista stílusú lakóházak láthatók.


A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum munkatársai sok Dobsinával kapcsolatos könyvet digitalizáltak és eljuttattak az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárba, így az internet segítségével teljes terjedelmükben hozzáférhetők. Néhány ezek közül:

  • A 600 éves Dobsina (1926).
  • Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1882).
  • Münnich Adolf: A Felső-magyarországi Bányapolgárság története (1895).
  • Szojka Emil: A természet a néphitben, különös tekintettel a dobsinai babonákra és népmondákra(1884).
  • Piltzius Gáspár: A törökök betörése Dobsinára 1584. évi október hó 14-én. (1903).
  • Pelech E. János: A Sztraczenai völgy és a Dobsinai jégbarlang. (1884).
  • Hanvai J. Ede: A dobsinai jégbarlang éls környéke. (1912).
  • Mráz Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás. (1909).

Képek a városról:

A neoreneszánsz Városháza.

A város egy részének látképe.

A város főterének részlete 19. század végi épületekkel.

A világörökség jégcsodája

A Dobsinai-jégbarlang a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel.

Míg az ismert osztrák alpesi magashegyi jégbarlangok, az Eisriesenwelt és a Dachstein-Rieseneishöhle, vagypedig a romániai Scărişoara jégképződményei 1100 - 1120 m tengerszint felett fekszenek, a Dobsinai-jégbarlang jégrétegei ezredévek óta megmaradtak 920 - 950 méteren.

Dobsinai jégbarlang Dobsinai jégbarlang

 

Rudabánya

város honlapja Elérhetőségeink

 
Hirdetések:
Magyarország.hu - Ügyfélkapu
Magyar Falu program
Geocaching.hu
Általános Iskola Rudabánya
B.-A.-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Alsótelekes Község Önkormányzata
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Pályázat
Aszakkör