Viktor Gyula

(1933 - 2007)

Viktor Gyula Viktor Gyula
(Fendrik Zsuzsa felvétele, 2005.)

Könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató.

1933. június 17-én született Alsótelekesen, de családjával még gyermekkorában átköltözött a közeli Rudabányára, így haláláig itt élt és dolgozott. Szülei: Viktor József (eredetileg falusi kovácsmester Alsótelekesen, majd 1937-től a rudabányai vasércbánya dolgozója) és Nemes Erzsébet háztartásbeli voltak.

Elemi iskolai tanulmányai után a bányászgyerekek korabeli életpályájára készült: Miskolcon villanyszerelő szakmát szerzett, és 1949-ben a rudabányai vasércbányánál helyezkedett el. 1954-ben házasságot kötött Kerepesi Piroskával. Négy gyermekük született: Katalin, Gyula, Anett és Zita.


Egy váratlan üzemi baleset és más egészségügyi problémái miatt azonban hamarosan új mederbe terelődött a sorsa: leszázalékolták, ezért csak könnyebb munkát vállalhatott. Mivel feleségével együtt már az 1950-es évek közepén bekapcsolódott a helyi kulturális és közéletbe, 1956-ban a bányász szakszervezeti könyvtár vezetését bízták rá. A következő években folyamatosan képezte magát: leérettségizett, majd előbb főiskolai, később egyetemi szintű könyvtárosi diplomát szerzett Budapesten. Kereken negyven évig, 1996-ban történt nyugdíjazásáig állt a nagy múltú és jó hírű rudabányai könyvtár élén. Felesége 1992-ben elhunyt, ő maga 1996-ban súlyos szívműtéten esett át. Ez a két szomorú esemény beárnyékolta életének utolsó másfél évtizedét.

Hivatali feladatai mellett az 1950-es évek végén színjátszó-csoportot és irodalmi színpadot szervezett, színházi és egyéb előadásokat rendezett, s ezekben gyakran szereplőként is fellépett. Nagyszínházakba való darabokat is színpadra vitt (A kőszívű ember fiai, Scapin furfangjai stb.), amelyekhez a díszleteket saját maguk készítették, a jelmezeket pedig a miskolci kölcsönzőből szerezték be. Említést érdemel, hogy a rudabányai színjátszók között kezdődött a később világhírűvé vált citeraművész, Pribojszky Mátyás (aki ma már inkább íróként ismert) pályafutása.

Akkoriban a műkedvelő együttesek színvonalas műsorok híján voltak, ezért Viktor Gyula a különböző alkalmakra megpróbált a helyi viszonyokhoz illő forgatókönyveket összeállítani. Így indult meg később kiteljesedő sokoldalú irodalmi és helyismereti-néprajzi munkássága, amely a nevét széles körben ismertté tette.

Első próbálkozásai – rövid hírek, tudósítások a bánya és a település életéből – a Vasércbányász című sokszorosított üzemi lapban kerültek közlésre 1963-65-ben. Később a szépirodalommal is megpróbálkozott: elsősorban verseket és – kislányai inspirálására – meséket írt, melyek a megyei és az országos lapokban láttak napvilágot az 1970-es, 80-as években (Észak-Magyarország, Nők Lapja, Családi Lap, Képes Újság, Kisdobos stb.)


A helyi bányászhagyományok iránti érdeklődése korán felébredt, s mivel neki is a bányászsors jutott osztályrészül, gyermekkorától alkalma volt megfigyelni szokásaikat, életmódjukat, munkájukat. A látottakat, hallottakat elraktározta emlékezetében, hogy azután felelevenítse és példamutató leírásokban megörökítse azokat. A különböző néprajzi gyűjtőpályázatokon sorra magas elismeréseket kaptak beküldött anyagai, míg végül 1983-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Istvánffy-díjjal jutalmazta néprajzkutatói munkásságát. Rendszeres szerzője volt a Szülőföldünk… című megyei honismereti kiadványnak, valamint a Budapesten kiadott vállalati újságnak, az Érc- és Ásványbányásznak. Ezek mellett más lapokban is megjelentek a bányászattal kapcsolatos néprajzi és művelődéstörténeti írásai. Az 1960-as évek végétől arra is gondot fordított, hogy a lakóhelyére vonatkozó könyveket, tanulmányokat és cikkeket gyűjtse és feldolgozza; több bibliográfiai összeállítás tanúskodik erről.

1987-től 1989-ig – könyvtárvezetői teendői mellett – a rudabányai múzeum (akkori nevén Érc- és Ásványbányászati Múzeum) igazgatója volt.

Viktor Gyulát nem csak kiemelkedő szellemi képességek jellemezték, hanem rendkívüli kézügyességgel is rendelkezett: intarziákat, fafaragásokat készített, jól rajzolt és festett, olyannyira, hogy írásait sokszor maga illusztrálta. Ilyen irányú tehetségének csúcsát a bányász türelemüveg-készítés jelentette. Ennek a különleges dísztárgynak a kultusza Magyarországon már csaknem feledésbe merült, amikor a rudabányai múzeumban látott régi darab, valamint a szakirodalomban olvasottak hatására 1982-ben megpróbálkozott egy türelemüveget „előállítani". A kísérlet nagyszerűen sikerült, ezután sorra születtek az újabb és újabb, változatos formájú és tartalmú üvegek, amelyeket a hazai és főként a külföldi gyűjtők mindenfelé eljuttattak. Hamarosan európai hírnévre tett szert ezzel a tevékenységével. Huszönöt év alatt több száz üveg került ki a kezeiből. Sok hazai és külföldi múzeum, valamint számtalan magángyűjtemény őrzi palackba zárt alkotásait. A németországi Dinkslagenben állandó kiállításon láthatók művei. Könyvekben, folyóiratokban, újságokban is gyakran írtak róluk.

 Viktor Gyula által készített bányász türelemüveg

Viktor Gyula által készített bányász türelemüveg a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményéből.

Viktor Gyula sokirányú, színvonalas munkásságával hírnevet szerzett nem csak magának, hanem szeretett lakóhelyének is. Évtizedeken keresztül az egyedüli krónikása volt a rudabányai bányászhagyományoknak, amelyek nélküle már régen a feledés homályába vesztek volna.

2007. november 17-én hunyt el Rudabányán; a Telepi temetőben helyezték örök nyugalomra.


Viktor Gyula nyomtatásban megjelent fontosabb munkái

  • Szén és ember. Válogatás a bányászköltészetből. Gyűjtötte és válogatta Viktor Gyula. Tatabánya, 1973. 103 old.
  • Étkezési szokások a rudabányai vasércbányában. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 5. Miskolc, 1983. 25-27. old.
  • Miről regélnek a rudabányai erdők nevei? = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 6. Miskolc, 1983. 22-25. old.
  • Május elsejék Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 7. Miskolc, 1984. 34-36. old.
  • Negyven éve történt… Rudabányai visszaemlékezések 1944-45-ről. Gyűjtötte: Viktor Gyula. Rudabánya, 1984. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 46 old. (ÉÁB Múzeumi Füzetek 14.)
  • Rudabánya a Bányászati és Kohászati Lapok tükrében. Repertórium. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1985. 11. sz. 785-787. p.
  • Murvay László élete és munkássága. 1918-1984. Rudabánya 1985, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 33 old., 8 melléklet. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 15.)
  • Honismereti kör alakult Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 8. Miskolc, 1985. 90. old.
  • Több száz olvasó – író-olvasó találkozók. 100. éves a rudabányai Munkáskönyvtár. = Érc- és Ásványbányász, 1. évf. 1986. 9. sz. 2. old.
  • A bányászok védőszentjének kultusza Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 8. Miskolc, 1986. 50-52. old.
  • Százéves a rudabányai munkáskönyvtár. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 9. Miskolc, 1986. 46-48. old.
  • Bányamanó, bányarém. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 10. Miskolc, 1987. 50-51. old. (Bányászhiedelmek.)
  • Gvadányi József és költőtársai. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 11. Miskolc, 1987. 37-39. old.
  • Bányászmúltunk emlékei. = Érc- és Ásványbányász, 3. évf. 1988. 11. sz. 4. old.
  • Ásványok a népi szóhasználatban. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. Miskolc, 1988. 68-69. old. (Rudabányán.)
  • A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállításai. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 122. évf. 1989. 2. sz. 116. old.
  • Honismereti tábor Rudabányán. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 8. sz. 4. old.
  • Emlékezés a „Vasércbányász"-ra. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 12. sz. 2. old. (A rudabányai vasércbánya sokszorosított üzemi lapja 1963-65-ben.)
  • Középkori bányászszerszámok. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 12. sz. 3. old. 1 kép. (A rudabányai núzeumban.)
  • Varázslatos ásványvilág. A Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumban. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 4. sz. 2. old.
  • A bányászat néprajza Rudabányán és környékén. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj- Zemplén, 14. Miskolc, 1990. 26-28. old.
  • Bányahelynevek Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 15.Miskolc, 1990. 31-32. old.
  • Bányamanó, bányarém… = Érc- és Ásványbányász, 5. évf. 1990. 7. sz. 4. old.
  • Ásványok a rudabányai néphitben. = Érc- és Ásványbányász, 6. évf. 1991. 3. sz. 4. old.
  • Bányász türelemüvegek készítése Rudabányán. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 124. évf. 1991. 7-8. sz. 431-433. old.
  • Bergmannische Geduldflaschen aus Rudabánya. (Übersetzung und Einführung von O. Fitz). = Res Montanarum, Leoben (Ausztria), 1993. No. 6. 24-27. p.
  • Gvadányi József. Bibliográfia. (Társszerző: Hadobás Sándor.) Rudabánya, 2000. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 52 old. 8 ábra. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 21.)
  • A rudabányai Gvadányi-szobor története. = Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei I. Rudabánya, 2004. 64-68. old.
  • Görgő Tibor bányaorvos-költő. = Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei I. Rudabánya, 2004. 59-63. old.

Viktor Gyula fontosabb kéziratai

(A felsorolt kéziratokból egy-egy példány a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a budapesti Néprajzi Múzeumban és a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban található)

  • Az író-generális. Gvadányi József élete. Rudabánya, 1975. 116 old.
  • Gróf Gvadányi József és családja Rudabányán. Rudabánya, 1975. 29 old.
  • Kérges a tenyerünk, de lelkünk.. A rudabányai bányászok hitvilága és szokásai. Rudabánya, 1976.
  • Rudabánya helynevei. Rudabánya, 1977. 140 old. Képekkel.
  • Rudabányai bányászszerszámok és -eszközök. Rudabánya, 1978. 88 old.
  • A rudabányai ércbányászok szaknyelvének szókincse. Rudabánya, 1979.
  • Hospes bányászok Rudabányán. Rudabánya, 1980. 152 old., 26 kép, 13 melléklet.
  • Buléner bányászok Rudabányán. Rudabánya, 1980. 72 old.
  • Rudabánya felszabadulása. (Hadiüzemtől az államosításig.) Ruda-bánya, 1981. 160 old.
  • Rudabányai csevegések. (Emlékképek a nagyüzemi vasércbányászat százéves történetéből.) Rudabánya, 1982. 137 old.
  • Jeles napok Rudabányán. Rudabánya, 1983. 263 old.
  • A karácsonyi ünnepkör Rudabányán. Rudabánya, 1984. 90 old.
  • Természetfölötti erővel rendelkező lények Rudabányán. Rudabánya, 1984. 184 old.
  • Rudabánya bányanevei. Rudabánya, 1984. 71 old.
  • Rudabánya történeti és művészeti emlékei. Rudabánya, 1984. 81 old., 20 kép.
  • Dr. Görgő Tibor bányaorvos és költő élete és munkássága. Rudabánya, 1987. 68 old. Mellékletekkel.
  • Rudabánya irodalma. (Társszerző: Hadobás Sándor.) Rudabánya, 1999. 230 old.

Néhány írás Viktor Gyuláról

  • BENEDEK Miklós: A rudabányai amatőr helytörténész. Viktor Gyula Istvánffy-díjas. = Észak-Magyarország, 39. évf. 1983. október 8. 4. p.
  • LOVÁSZ Aladárné: Rudabányán is készül bányász türelemüveg. = Déli Hírlap, Miskolc, 1984. febr. 2.
  • Ércbánya palackban. = Észak-Magyarország, 40. évf. 1984. júl. 12.
  • F. Z.: A hobbis könyvtáros. = Borsodi Bányász, 28. évf. 41. sz. 1985. okt. 10. 4. old. 1 kép.
  • KOVÁCSNÉ FENDRIK Zsuzsa: Viktor Gyula bányász türelemüvegei. = Érc- és Ásványbányász, 5. évf. 1990. 12. sz. 4. old.
  • Palackba zárt bányajelenetek és a türelemüvegek. = Népszabadság, 2005. november 15.
  • BENKE István – HUBER, Peter: Palackba zárt bányászat – Bergmännische Geduldflaschen. Zalaegerszeg, 2006.  51., 105. old.
  • KERESZTÉNY Gabriella: Üvegbe zárt életképek. = Szabad Föld Online, 2006. április 14.
 

Rudabánya

város honlapja Elérhetőségeink

 
Hirdetések:
Magyarország.hu - Ügyfélkapu
Magyar Falu program
Geocaching.hu
Általános Iskola Rudabánya
B.-A.-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Alsótelekes Község Önkormányzata
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.