Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos és életveszélyes!

A rudabányai Bányató tudományos vizsgálata már az 1990-es években megkezdődött. Az erednényekről több tanulmány született. A legfrissebb publikáció a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények című folyóirat 2018. évi 1-2. számábyan jelent meg “A rudabányai Bányató vízkémiai és hidrobiológiai vizsgálata (2003, 2012, 2014)” címmel, szerzői: dr. Gulyás Pál Állami-díjas hibdrobiológus, továbbá Nagy Péter és Németh József. A tanulmány olvasható a Bányászattörténeti Közlemények internetes változatában, amely az Elektrnikus Periodika Archívumban található (epa.oszk.hu).