Rudabánya szobrai, emlékhelyei
Rudabányán a település nagyságához mérten meglepően sok szobor, emléktábla, emlékhely található, köszönhetően a gazdag történelmi múltnak, a bányászatnak és a város jeles szülöttének, Gróf Gvadányi József írónak. A következő képeken a teljesség igénye nélkül mutatjuk be ezeket.
Az I. világháborúban elesett 107 rudabányai vasércbányász emlékműve a múzeum udvarán (eredetileg az általános iskola udvarán állt, ahonnan 1980-ban került a mai helyére). A fegyvert ragadó bányászt ábrázoló nagyméretű bronzszobor Bóna Kovács Károly salgótarjáni szobrászművész alkotása. 1937. május 30-án avatták fel, az emlékművön azonban az 1935-ös évszám szerepel - ekkor határozták el ugyanis a létesítését.
A fegyvert fogó bányász alakját a helyi hagyomány szerint Besze István vasércbányászról mintázta a szobrász.
A hősi emlékmű gipszmintája - a megvalósult mű ettől több helyen lényegesen eltér, például hiányoznak a háttérből a bányászszerszámok (Korabeli fénykép).
Bányász hősi emlékmű a Gvadányi Művelődési Ház előtt. A rudabányai
származású Kolosai Zoltán terve alapján készült 1998-ban.
Mikovinyi Sámuel (1698 körül -1750), “az első magyar mérnök” emlékműve a múzeum udvarán.
A Kossuth-szobor, amikor még kevés volt körülötte a növényzet (1985 körül).
István király-emléktábla a Városháza falán. Kolosai Zoltán alkotása, 2000.
A nagyüzemi vasércbányászat centenáriumi emlékműve (balra), a bányamunka áldozatainak emlékműve (jobbra), közöttük Kossuth Lajos mellszobra a Gvadányi Művelődési Ház parkjában. Az előbbi kettőt 1980-ban állították. A Kossuth-szobor Horvay János alkotása, eredetileg a Gömör megyei Dobsinán leplezték le 1907-ben. 1919-ben a bevonuló csehek ledöntötték, majd hosszú hányattatás után 1972-ben kalandos úton Rudabányára került.
Bányászok. Vörös mészkőből faragott dombormű a Gvadányi Művelődési Ház falán, 1960 körül készült.
Gvadányi József-emléktábla a művelődési ház falán, 1975.
A jobb felső sarokban a Gvadányi-család címere látható. Eredetileg rézlemezből domborított címer (Matányi Dénes munkája) volt a táblán, az idők folyamán azonban ez leesett, elveszett, s helyette 2012 novemberében a most látható címerrel helyettesítették ideiglenesen, mert később fémbe gravírozott kivitelben kívánják véglegesen megoldani a “címerproblémát”.
Gróf Gvadányi József író, lovasgenerális mellszobra a Szabadság-téren. Pásztor János alkotása, 1925.
A II. világháború áldozatainak emléktáblája a római katolikus templom falán.
Emléktábla a Gvadányi Művelődési Ház falán.
Ülő nő szobra a Gvadányi Művelődési Házzal átellenben levő parkban.
Rudabánya középkori várospecsétjének gránitba vésett ábrázolása a múzeum utcai homlokzatán…
…és betonból (?) kiöntve a Városháza falán.
Nagyméretű vasérc-geóda (goethit) a Gvadányi Művelődési Ház melletti parkban - a hajdani vasércbányászatra emlékezteti az arrajárót.
Bányász hősi emlékmű. A rudabányai származású Novák Géza fafaragó-művész alkotása a Gvadányi Művelődési Házzal szemben, a körforgalomban.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 100. évfordulója alkalmából 1948-ban felavatott emlékművet, amelyet akkori rudabányai fiatalok terveztek és készítettek Kolosai Zoltán vezetésével, hamarosan bemutatjuk. Egyelőre nem állnak róla megfelelő minőségű fotók a rendelkezésünkre, ezért maradt ki a fenti összeállításból. Ugyancsak később pótoljuk az esetleg kimaradt többi emléktáblát, emlékhelyet is.
(Feltöltés: 2012. május 15.)