Rudabánya lakossága a 16. század végétől egészen a 19. század végéig többségében református volt, ezért más felekezet nem épített itt templomot (annak ellenére, hogy a katolikusok száma már a 18. század végén meghaladta a 300 főt; bár az 1820-as években terv készült a rudabányai katolikus templom megépítésére, ez azonban anyagiak híján nem valósult meg). Az 1880-ban kezdődött külszíni nagyüzemi vasércbányászat azonban megváltoztatta a helyzetet: egyre nagyobb számban költöztek be Rudabányára katolikus és evangélikus vallású munkások, illetve családtagjaik. A két egyház közül előbb a katolikusok emeltek templomot 1914-ben (az építkezést 1912-ben kezdték meg). A gyülekezet sokáig Szuhogy filiáléja volt. Rudabánya 1941 óta anyaegyház, papja több környékbeli községben is ellátja a lelkészi teendőket. A reformátusok erősen megfogytak, az evangélikusok alig néhányan maradtak, így napjainkban felekezeti szempontból a katolikusok vannak többségben a 2008-ban újra várossá lett településen.

A Szent István tiszteletére szentelt templom szép, arányos épülete nagy, gondozott kertjével és gazdag belső díszítésével a környék egyik legszebb temploma, de műemléki értékkel nem bír. Falfestményei azonban a modern egyházművészet jeles alkotásai közé tartoznak. Mesterük Takács István (1901 - 1985) mezőkövesdi festőművész, akinek freskói hazánk sok templomát díszítik. 2016-ban a templom díszkivilágítást kapott: az esti óráktól a közvilágítási hálózatra kötött reflektorok fénysugarában látható.

A templom falán helyeztélk el a II. világháború rudabányai áldozatainak emléktábláját. Valaha a templom kertjében állt a Gvadányi-szobor, amit 1960 körül helyeztek át innen a református templom előtti térre. A templomkertben ma a Lourdes-i Mária-kegyhely és a 2009-ben felszentelt Turul-szobor látható.

Takács István (1901 - 1985) festőművész, a rudabányai római katolikus templom falképeinek alkotója. (Önarckép.)

Képeslap a templomról, baloldalt a Gvadányi-szobror látható az eredeti helyén. (1930-as évek.)