Rudabánya ásványai

Rudabányán a vasércbányászat triász időszaki (240-245 millió éves) homokkőből, márgából, mészkőből és dolomitból álló rétegeket tárt fel.

Ezeket a rétegeket még feltehetően a triász időszakban magas vastartalmú, forróvizes oldatok járták át (hidrotermás metaszomatózis), melynek eredményeként a dolomit és mészkő anyagából sziderit, ankerit és vastartalmú dolomit elegyéből álló pátvasérc keletkezett. A vasas metaszomatózist a későbbiekben egy újabb hidrotermás tevékenység követte, mely különböző szulfidásványok (pl. galenit, szfalerit, pirit, kalkopirit, fakóércek, bornit) és barit képződéséhez vezetett. Az érctelep a kréta időszaktól a miocénig a felszínen vagy felszín közelben volt, ezért a mállási folyamatok során jelentős méretű oxidációs-cementációs zóna alakult ki. Ehhez köthető a legfontosabb érctípus, a limonitos érc (vagy barnavasérc) kialakulása is. Nagyon szépek a limonitos ércben lévő, gömbös-vesés-cseppköves megjelenésű, fekete, fényes felületű goethitek, melyeket barna vaskobaknak is neveznek. Az oxidációs zónában a másodlagos ásványok hihetetlenül nagy változatosságban fordulnak elő. A vasérctelep leglátványosabb ásványai is itt keletkeztek. Közülük megemlíthetők a világviszonylatban is kiemelkedő termésréz-példányok, melyek fenyőfát utánzó vázkristályai a 15 cm-es hosszúságot is elérhetik, míg ágas-bogas vagy vaskos halmazainak tömege nemegyszer 20-40 kg-os volt. Nagyméretű, akár 10-30 cm-es vaskos kuprittömegek a termésréz oxidációjával képződtek. Az oktaéderes vagy rombdodekaéderes kupritkristályok átmérője néha az 5 cm-t is meghaladta. A mélykék azurit 5-10 cm-es táblás kristályokban, illetve a 10 cm-es méretet is meghaladó, rozetta-szerű halmazokban volt fellelhető. A zöld színű malachit az egyik legközönségesebb másodlagos ásvány Rudabányán. Ennek zömök oszlopos vagy táblás kristályai meghaladhatják az 1 cm-t. Igen elterjedtek a tűs kristályokból összeálló sugaras halmazai, de megtalálható még gömbös, vagy kéveszerű aggregátumokban is. Az oxidáció után, kis hőmérsékletű kései hidrotermás folyamatok hatására egyes barnavasérc-testek reduktív környezetben történő átkristályosodásából, szulfidok (antimonit, cinnabarit, markazit stb.) és arzenidek (domeykit) kíséretében szferosziderites érc és kovásodott limonit keletkezett. Ezek a képződmények azonban kis kiterjedésűek. Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy a külfejtések falán napjainkban is képződnek ásványok. Összességében megállapítható, hogy az eddig kimutatott több mint 130 ásványfaj alapján Rudabánya tekinthető Magyarország legkiválóbb ásványlelőhelyének.

A legszebb rudabányai ásványokat bélyegeken is ábrázolták: termésréz (balra) és kuprit a Magyar Állami Földtani Intézet fennállásának 100. évfordulója alkalmából kiadott sorozatból (1969).

A rudabányai ásványokról részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők dr. Szakáll Sándor könyvéből, melynek címlapja látható a képen. (Kőország Kiadó, Budapest, 2001.)