A rudabányai Tájház (Gvadányi u. 1.) az egyetlen megmaradt hagyományos stílusú lakóházban került kialakításra, amely a borsodi-gömöri-abaúj-tornai népi építészet stílusjegyeit viseli magán. Az épületet az 1910-es években emelték egy helyi “kétlaki” bányász családja számára. A ház telkén állt a 20. század elejéig a hajdani birtokos család, a Gvadányiak 1730 körül épült udvarháza, amit rossz állapota miatt a 20. század elején leboöntottak. A Tájház kiállítása a hagyományos paraszti és a “kétlaki” bányász életmód emlékeit mutatja be tárgyak, képek, dokumentumok, valamint enteriőrök segítségével.

A kétlaki életmód vagy kétlakiság a földművesből, mezőgazdasági munkásból ipari dolgozóvá válás társadalmi folyamatának első lépése, amely a hazai iparfejlődés hőskorában, a 19-20. század fordulóján és a két világháború között volt jellemző Magyarországon.

Rudabányán ez a tendencia viszonylag korán, az 1880-ban kezdődött nagyüzemi vasércbányászattal indult meg. A kétlaki életmódra való áttérés itt is elsősorban a fiatalabb (20-as, 30-as éveiben járó) korosztályt jellemezte. Az 1900-as évek elejéig szerkezetileg is elkülönült egymástól a dombon fekvő „falu", a történelmi település-mag és az attól délre, a völgyben egyre terebélyesedő, népesedő bányatelep, míg végül összeépült a két településrész. A mindennapi élet súlypontja egyre inkább a polgári életformát mutató telepre tolódott, míg a falura a megmaradt gazdálkodók és a kétlaki bányászok révén egészen az 1950-es évek végéig a hagyományos életmód volt a jellemző.

Eleinte csak a helyi bányában vállaltak munkát az addig hagyományos gazdálkodást folytató „falusiak". Később a borsodi szénbányákban, majd a második világháború után a környékbeli ipari üzemekben (Miskolc, Kazincbarcika, Ózd) is dolgoztak, ami olykor a lakóhelytől való tartós távolléttel járt.

A kétlakiság minden területen nagy változásokkal járt: átalakult a tevékenységek évszázadok alatt kialakult, vissza-visszatérő ritmusa, mert a háztáji gazdálkodást csak az ipari munkaidőn túl lehetett folytatni. (A bányákban és más üzemekben két- vagy három műszakos termelés folyt, olykor hétvégeken és ünnepnapokon is.) Az új életforma hatással volt más dimenziókra is (lakáskultúra, étkezési szokások, öltözködés, családi és külső kapcsolatok, kultúra, szórakozás stb.), és a legtöbb esetben végül a hagyományos életmód feladásához vezetett.

A téma egyik elismert hazai kutatója, a rudabányai származású R. Nagy József így ír erről: „A kétlakiság kialakulásának gyökerei a hagyományos életformából kiinduló kultúraváltásban keresendők… A kétlaki életmód, bár vannak szimbolikus és nosztalgikus elemei is, elsősorban gazdasági és egzisztenciális kényszerből adódik."

A Tájház előzetes telefonos egyeztetést követően látogatható!

+36 30 942-7303
+36 70 626-6585

A látogatás díjtalan!

A Tájház tornácos udvari homlokzata.