Rudabánya kulturális intézményei, a múzeum, a művelődési ház és a könyvtár évtizedek óta gyűjtik a település neves szülöttével, gróf Gvadányi József (1725-1801) íróval és családjával kapcsolatos emlékeket. A nagyszámú bibliográfiai adat mellett a tárgyi (dokumentum-, képzőművészeti) anyag felkutatására is törekednek, ha nem is eredeti, de legalább elektronikus formában. Így az utóbbi években például az író gyászjelentését, nagyapjának, gróf Gvadányi Sándor szendrői várkapitánynak a könyvjegyét (ex librisét), fiának, gróf Gvadányi Ignácnak a portréját sikerült megtalálni és a honismereti gyűjteménybe felvenni. (Mindezekről honlapunk más helyein korábban már hírt adtunk.) Most egy újabb relikvia "felfedezéséről" számolhatunk be. Az Új Idők című hetilap egyik 1927. évi számában találtak rá Szántó Gergely (1886-1962) festő- és szobrászművész Gvadányi József emlékére készített plakettjének fotójára (elő- és hátlap). Sajnos a méreteit nem közli a lap, annyit tudni csupán, hogy a művész "Magyar Pantheon" című, nemzeti kultúránk legnagyobb alakjait ábrázoló plakettsorozatának egyik darabjáról van szó. Hogy a plakett hány példányban és milyen mindőségben (bronz, vagy csak gipsz, kerámia) készült, s létezik-e még valahol, egyelőre nem tudni. Talán valamelyik köz- vagy magángyűjteményben fellelhető; a kutatók ezt is igyekeznek kideríteni. Mellékelten közöljük az Új Időkből reprodukált fotót. A bal oldalon a plakett előlapja látható, Gvadányi József jobb profilos, parókás portréjával, "Gróf Gvadányi József 1725-1801" körirattal. A másik kép a plakett hátlapját ábrázolja Gvadányi leghíresebb alakjával, a lóháton úton levő peleskei nótáriussal; körirata: "Az elaludt vérű magyar szívek felserkentésére" (ezt a mondatot Gvadányi főműve, az Egy falusi nótáriusnak budai utazása... hosszú, barokkos címéből emelte ki a plakett készítője, Szántó Gergely).

Szántó Gergely Gvadányi-plakettjének (1927) elő- és hátlapja.