Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) mádi születésű református papköltőt korábban már bemutattuk honlapunkon Rudabánya című versével együtt. Az a kötet, amely az említett költeményt tartalmazza (Csillagtüzek, Singer és Wolfner, Budapest, 1935) más magyarországi, és különösen felvidéki településekről is közöl frappáns verseket, többek között Rudabánya testvérvárosáról, az egykor Gömör-Kishont vármegyében, ma Szlovákiában található Dobsináról is. A dobsinai strófák véleményünk szerint nem annyira sikerültek, mint a számunkra kedves rudabányai verssorok, de talán érdemesek arra, hogy megismertessük honlapunk látogatóival. A jég sűrű emlegetése természetesen a világhírű Dobsinai-jégbarlangra utal. A szerző eredeti, papi hivatása és egy sor erejéig a kor politikai hangulata is kiérződik a versből, amely így szól:

D O B S I N A

Repülj lelkem Dobsinára,
Járd be völgyét-hegyét,
Sztracenai sziklaszoros
Szirtjéről nézve szét.

Repülj lelkem Dobsinára,
Szállj alá a mélybe,
A Jégkirály, Tündérkirály
Csodáit beszélve.

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd a jég játékát,
Örök jégen, csilló fényen
A Teremtő néz rád.

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd: él a jég is lent -
Jégorgonán, jégoltárnál
Áldd az örök Istent!

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd ős-idők jegét,
Magyar Isten jár a mélyben
S át az éjen, sötétségen
Új tavasz int feléd!