Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát. A döntéshozók 1989-ben ennek emlékére jelölték ki e napot a magyar kultúra ünnepére. Sajnos az idén a járványhelyzet miatt nincs lehetőség arra, hogy a korábban megszokott módon, különböző rendezvényekkel tisztelegjünk a jeles alkalom előtt, ezért e kis írással és a hozzá csatlakozó képekkel emlékezünk meg róla.

Azt a területet, amelynek nagyjából a központjában fekszik Rudabánya, két folyó, a Sajó és a Bódva, valamint az országhatár fogja közre. Ezen a vidéken hajdan 3 megye osztozott: Borsod, Gömör és Torna (később Abaúj-Torna). Az említett megyék peremvidékei feküdtek itt, amelyeket a trianoni határok megvonása után szerveztek egységes közigazgatási területté. Errefelé nem voltak jelentős városok, iskolák, egyházi vagy világi intézmények. Ennek ellenére történelmünk minden korszakában adott jelentős alkotókat vagy alkotásokat nemzeti kultúránknak.

A 2021. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából a Sajó-Bódva vidék néhány jeles személyiségét mutatjuk be röviden, akik valamilyen kulturális területen tevékenykedtek, és érdemesek az utókor figyelmére. Sajnos róluk - egy-két kivételtől eltekintve - ma már nemigen esik szó, térségünkhöz való kötődésük ténye többnyire a múlt homályába süllyedt. Nevük és munkásságuk újbóli felemlítése talán hozzájárul ahhoz, hogy az itt élők és az ide látogatók ne csak természeti szépségeiért, hanem kulturális hagyományaiért is becsüljék ezt a nehéz sorsú vidéket.

Ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732) orvos, polihisztor Szendrőn született. – Szathmáry Király Ádám (1692-1752) II. Rákóczi Ferenc apródja, naplóíró Nyomáron született. – Gróf Gvadányi József (1725–1801) író Rudabányán született. – Péczeli József (1750–1792) író, szerkesztő Putnokon született.

Ragályi Tamás (1785–1849) költő, szerkesztő, politikus Balajton született. – Almási Balogh Pál (1894–1867) orvos, szerkesztő, az MTA tagja Nagybarcán született. – Besze János (1811–182) író, politikus Szendrőn született. – Egressy Gábor (1808–1866) színész Disznóshorváton (a mai Izsófalván) élt, amikor színésznek állt.

Egressy Béni (1814–1851) zeneszerző, szövegíró Sajókazincon (ma Kazincbarcika része) született, néhány évig Disznóshorváton (a mai Izsófalván) élt. – Tompa Mihály (1817–1868) költő Kelemér ref. lelkésze volt 1849-51-ben. – Kun Bertalan (1817–1910) ref. püspök, egyházi ró Felsőnyárádon született. – Izsó Miklós (1831–1875) szobrászművész Disznóshorváton (ma Izsófalva) született.

Tóth Ede 1844–1876) népszínmű-író Putnokon született. – Telekes Béla (1873–1960) költő, műfordító Felsőtelekesen született. – Dr. Görgő Tibor (1892-1978) költő, dalszerzó 1919-1958-ig Rudabánya orvosa volt. – Kalász László (1933–1999) József Attila-díjas költő Perkupán született, Szalonnán élt és alkotott.