Rudabánya középkori történetében kutatva sok érdekességre találhatunk. Ezúttal Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár (élt 1358 és 1437 között, magyar király volt 1387-től 1437-ig) rudabányai látogatásairól szólunk.

Zsigmond sokat utazott hatalmas birodalmában. Három alkalommal eljutott az akkor virágkorát élő Rudabányára is. A város a 14-15. század fordulóján "civitas" címet viselt, királyi bányaváros volt, amit elsősorban az ezüsttermelésnek köszönhetett.

Zsigmond első ízben 1397. szeptember 11-én tartózkodott itt, amit egy Rudabányán kelzetett oklevele tanúsít.

A második alkalommal 1399. április 6-án látogatott Rudabányára, amikor is három oklevelet adott ki.

Az uralkodó harmadik, utolsó rudabányai látgatására 1406. szeptember 27-én került sor.

Zsigmond király Második felesége, Cillei Borbála (1392-1451) is járt Rudabányán. 1416. szeptember 16-án a Perényi és a Losonczi család a királyné előtt itt kötött egyezséget, miszerint a köztük levő ellentéteket megszüntetik, és ügyüket választott bíróság ítéletére bocsátják.

Zsigmond király korának legnagyobb magyar kutatója Mályusz Elemér (1898-1989) történész volt, akit családi kapcsolatok fűztek Rudabányához. Leánytestvére, Mályusz Gizella ugyanis dr. Görgő (eredetileg Spergely) Tibor bánya- és körorvos felesége volt, aki férjével közel négy évtizedig élt Rudabányán (1958-ban költöztek el innen Budapestre). Mályusz Elemér időnként meglátogatta vidéki rokonait, amiről fényképek is tanúskodnak a Bányászattörténeti Múzeum fotótárában. Mályusz Elemér kezdte meg a Zsigmondkori oklevéltár kiadását 1951-ben (a sorozat még nem fejeződött be), és Zsigmond király uralma Magyarországon (1984) címmel monográfiát is írt a korszakról. További fontos műve: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (1971).

Zsigmond király arcképe. (Antonio Pisanello alkotása, 1433.)

Borbála királyné (elől, koronával) bevonulása a konstanzi zsinatra. (Korabeli miniatúra.)

Borbála királyné pecsétje. Valószínűleg ezzel hitelesítették a Rudabányán kötött egyezséget is.