A rudabányai bányász hősi emlékmű avatása 1937-ben

A rudabányai első világháborús bányász hősi emlékműről, létrejöttének és felavatásának körülményeiről korábban nem sokat tudtunk. A helyi hagyomány csak annyit őrzött meg a fegyvert fogó bányászt ábrázoló bronzszoborról, hogy azt Besze István bányászról mintázta a művész. A szobor talapzatán az 1935-ös évszám szerepel. Ezért korábban az 1935. évi újságokban kerestük a szoboravatásról szóló tudósításokat, de hiába. (Utóbb kiderült, hogy az emlékmű létesítését 1935-ben határozták el, ezért olvasható rajta ez az évszám.) A szobor alkotója, Bóna Kovács Károly salgótarjáni szobrászművész életművének tanulmányozása során kiderült, hogy az emlékművet végül is 1937. május 30-án, vasárnap avatták fel. Így már sikerült megtalálni az egyik megyei (miskolci) újságban az eseményről (és az ezzel egyidőben történt országzászló-avatásról) szóló írást, amit az alábbiakban teljes egészében közlünk. (Az újságcikk a szerző nevének feltüntetése nélkül jelent meg; valószínűleg helyszíni tudósításról van szó, vagyis a cikkíró jelen volt az ünnepségen.)

Miskolc, május 31.

Rudabányán külsőségeiben impozáns, belső tartalmában felemelő szépségű kettős ünnepség folyt le vasárnap. Ekkor avatták fel a rudabányai 107 bányász hősi halott emlékszobrát és a Rudabánya bányatelepi ereklyés országzászlót.

Ormospusztán diadalkapu, díszruhába öltözött bányászok sorfala és a bányászzenekar várta a vendégeket, akik között ott voltak vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, Bónis Aladár alispán, Gömöry Árpád tábornok a vegyesdandár képviseletében, Quirin Leó dr., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatója, kormányfőtanácsos, vitéz Horváth Béla dr. székesfővárosi főjegyző, az ereklyés országzászló bizottság kiküldötte, Radvánszky Kálmán báró országgyűlési képviselő, Ragályi Ferenc földbirtokosok, vitéz Fekésházy József, a NÉP vármegyei központi titkára, Sáfrány István népművelési titkár és még sokan mások.

107 hős bányász emlékművének leleplezése

Rudabánya legszebb helyén állitották fel a hősi emlékművet, melynek alkotója Bona Kovács Károly szobrászművész. Ennek szomszédságába került az ereklyés országzászló. Istentisztelet után ezek között helyezkedtek el a vendégek, ki» két Pantó Endre és Röck Pál mérnök fogadtak. A hősök szobrának leleplezési ünnepségét a bányászzenekar által előadott Himnusz vezette be, majd Kállay Géza bányaügyi főtanácsos, a rudabányai bátyaművek igazgatója nyitotta meg az ünnepélyt és utána újra a bányászdalárda szerepelt igen szépen.

Az ünnepi beszédet, amely méltó volt ehhez a naphoz, Ligeti Ede ev. lelkész tartotta. Ligeti Ede nagyvonalú, gyönyörűen felépített beszédében arra mutatott rá, hogy mivel tartozunk a világháború hőseinek. Utána a szobor megkoszorúzása következett. Bónis Aladár alispán, vitéz Gömöry Árpád, Quirin Leó dr., a rudabányai bányaigaagatóság, a község elöljárósága, a bányamunkásság, a bánya iparossága, az ifjú bányászok és a tűzoltóság helyezett néhány keresetlen őszinte szó kíséretében koszorút a talapzatra.

Ezután kezdődött az ereklyés országzászló felavatása. Az ünnepséget. a magyar Hiszekegy vezette be, melyet a bányászzenekar adott élő. Utána húzták fel az árbocra az országzászlót, és ezalatt újra a bányászdalárda énekelt. Az avatóbeszédet vitéz Horváth Béla székesfővárosi főjegyző mondotta az országzászló nagybizottság elnökségének megbízásából. Ezután a különböző testületek helyeztek koszorút az országzászló talapzatára, majd a bányászok, leventék, tűzoltók díszmenetben elvonultak az országzászló előtt.

A közebéd

Az ünnepségek után közebéd volt. Ezen az első pohárköszöntőt vitéz Borbély-Maczky Emil főispán mondotta a kormányzóra és a hadseregre. Quirin Leó dr. gyárigazgató, kormányfőtanácsos a főispánra mondott felköszöntőt.

– Mai ünnepünk – mondotta – túllépi a helyi jelentőségű ünneplés korlátáit, a rudabányai 107 hős nemcsak hozzátartozóinak, munkatársainak és e bányavidék hősi halottja, hanem az egész nemzeté. Emléküknek áldoz az egész ország. Ennek kifejezéseképpen jelent meg közöttünk vitéz Borbély-Maczky Emil, vármegyénk szeretett főispánja, mint a magas kormány képviselője.

Bónis Aladár alispán a bányamunkásság önfeláldozó munkájáról és Kállay Gézáról emlékezett meg, Kecskés János körjegyző vitéz Gömöry Árpádra és a hadseregre, vitéz Karvaly József mérnök Bónis Aladár alispánra, Kállay Géza vitéz Horváth Bélára, Ligeti Ede Bona Kovács Károlyra, vitéz Görgő Tibor pedig a vendégekre mondott felköszöntőt.

Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, Miskolc, 46. évf. 1937. 121. sz. (június 1.), 3. old.

Az újság fejléce - ebben a számban jelent meg az emlékmű-avatásról szóló tudósítás.