Tájékoztató a COVID-19 oltásról

A védőoltás (vakcina) élő gyengített (élő attenuált) vagy elölt kórokozókat (inaktív vakcina), azok részeit vagy a kész ellenanyagot tartalmazó készítmény.

Az attenuált vakcina olyan védőoltás, ami élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz. Az attenuált vakcina neve az angol attenuate (= legyengít, csillapít) szóból származik, utalva arra, hogy az oltóanyagban a kórokozónak egy olyan módosított változata van, ami nem vált ki betegséget.

Ezek az élő, de legyengített kórokozók a szervezetbe bejutva szaporodni tudnak, de nem okoznak tényleges betegséget, mert ettől a képességüktől megfosztották őket. A vakcina védő hatása annak köszönhető, hogy az oltóanyag a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva serkenti az immunrendszert a kórokozóval szembeni ellenanyag termelésére. Ezáltal a szervezet a gyengített kórokozókat legyőzve saját maga alakítja ki a kórokozó elleni védettséget.

Ennek előnye, hogy védő hatása hosszú távú, akár egy egész életen át tarthat, és csak enyhe oltási betegséget okoz.

Hátránya, hogy az élő kórokozók bejuttatása veszélyes lehet az idősek, sok betegséggel küzdő betegek és az immunbetegséggel élők számára, ezért nekik ezek az oltások nem ajánlottak.

Ilyen vakcina például a bárányhimlő, a kanyaró, a mumpsz, a járványos gyermekbénulás vírusai elleni oltás vagy a hastífuszt okozó baktérium elleni vakcina.

Az elölt vakcina vagy más néven inaktív vakcina olyan védőoltás, ami elpusztított kórokozókat tartalmaz.

Az elölt kórokozók nem tudják megbetegíteni a szervezetet, de éppúgy serkentik az immunrendszert az ellenanyag termelésére, mint az élő kórokozók.

Mivel a halott kórokozók nem képesek szaporodni az ember szervezetében, így gyengébb immunválaszt váltanak ki, és ezért az oltást bizonyos időközönként meg kell ismételni a megfelelő védelem érdekében. Ezek az ismételten beadott injekciók az emlékeztető oltások.

Az idősek vagy az immunrendszer betegségével élők számára az elölt vakcina ideális megoldást nyújt a fertőzésekkel szembeni védekezésben.

Az oltóanyagban lévő vírusokat vagy baktériumokat vegyszerekkel, magas hővel vagy sugárzással pusztítják el.

Elölt vírust tartalmazó vakcina például a veszettség, a hepatitis A, a hepatitis B és a legtöbb influenza elleni védőoltás.

A védőoltás beadásának célja tehát a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás, a kórokozókkal szembeni védettség kialakítása. Az immunitás, tehát a kórokozókkal szembeni védettség lehet természetes és mesterséges. Természetes immunitás az életünk folyamán alakul ki fertőzések révén, de az immuntás egy része lehet genetikusan örökölt, és lehet az adott emberi fajra jellemző is. A mesterséges immunitás akkor jön létre, ha valamilyen anyaggal fertőzéshez hasonló állapotot hozunk létre az emberi szervezetben. A védőoltások ebből következően mesterséges immunitást, mesterséges védekezést alakítanak ki.

A védőoltások beadása után (mesterséges immunitás) tehát a szervezetben védettség alakul ki az adott kórokozóval szemben. Amint egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen (az átoltottság elér egy bizonyos szintet), kialakul az adott betegséggel szembeni populációs szintű védettség, ez az úgy nevezett nyájimmunitás. A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében.

Nagyon sok kórokozó ellen fejlesztettek már vakcinát. A vakcinák tartalmazhatnak:

  • élő, gyengített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket)
  • inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok méregtelenített termékét, amely antigénszerkezetét megtartotta
  • ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot
  • molekuláris biológiai úton előállított speciális anyagokat, pl.
  • génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák),
  • vektor alapú oltóanyagok,
  • fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok,
  • mRNS alapú oltóanyagot

A vakcinák feltalálása óta számos betegség ellen kísérleteztek ki védőoltásokat, köztük a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi koronavírus elleni védőoltás kutatások a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezett még olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyult volna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintették világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

A Covid19-vakcina olyan védőoltás, amelyet a gyógyszergyártók a COVID-19 világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen fejlesztettek ki. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a Covid19-betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással és szövődményekkel együtt járó kóros állapot is lehet. A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az 1 822 000 főt.

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.


2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikaiszakaszban járt.

A BioNTech és a Pfizer ún. mRNS vakcinája volt az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina. Kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma járult hozzá. Ez lett az első vakcina, amely elnyerte az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jóváhagyását. 2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember a világon, aki megkapta az engedély megszerzése után az oltást. Magyarországon elsőként december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében oltottak előszőr a vakcinával. Azóta már számos vakcina került kifejlesztésre és alkalmazásra.

Jelenleg Magyarországon 5 COVID-19 elleni vakcina van forgalomban és használatban.

  • Pfizer-BioNtech: Comirnaty koncentrátum diszperziós injekcióhoz COVID-19 mRNS-vakcina (nukleozid-módosított)
  • Moderna: COVID-19 Vaccine Moderna diszperziós injekció COVID-19 mRNS-vakcina (nukleozid-módosított)
  • Astra-Zeneca: Vaccine AstraZeneca szuszpenziós injekció COVID-19 vakcina (ChAdOx1-S [rekombináns])
  • Szputnyik V: Gam-COVID-Vac, kombinált, vektor alapú vakcina, a SARS-CoV-2 vírus által okozott koronavírusfertőzés megelőzésére
  • Sinopharm: SARS-CoV-2 vakcina (Vero Cell), inaktivált

kép

A táblázat jobb láthatósága érdekében, javasoljuk: "a jobb egér gomb - kép megnyitása új lapon" funkció használatát:

kép

 

Rudabánya

város honlapja Elérhetőségeink

 
Hirdetések:
Magyarország.hu - Ügyfélkapu
Magyar Falu program
Geocaching.hu
Általános Iskola Rudabánya
B.-A.-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Alsótelekes Község Önkormányzata
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Pályázat
Aszakkör