Viktor Gyula

VIKTOR GYULA
 
(1933 - 2007)
 
gyula_bcsi_022_470Viktor Gyula.
(Fendrik Zsuzsa felvétele, 2005.)


     Könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató.
     1933. június 17-én született Alsótelekesen, de családjával még gyermekkorában átköltözött a közeli Rudabányára, így haláláig itt élt és dolgozott. Szülei: Viktor József (eredetileg falusi kovácsmester Alsótelekesen, majd 1937-től a rudabányai vasércbánya dolgozója) és Nemes Erzsébet háztartásbeli voltak.
     Elemi iskolai tanulmányai után a bányászgyerekek korabeli életpályájára készült: Miskolcon villanyszerelő szakmát szerzett, és 1949-ben a rudabányai vasércbányánál helyezkedett el. 1954-ben házasságot kötött Kerepesi Piroskával. Négy gyermekük született: Katalin, Gyula, Anett és Zita.
     Egy váratlan üzemi baleset és más egészségügyi problémái miatt azonban hamarosan új mederbe terelődött a sorsa: leszázalékolták, ezért csak könnyebb munkát vállalhatott. Mivel feleségével együtt már az 1950-es évek közepén bekapcsolódott a helyi kulturális és közéletbe, 1956-ban a bányász szakszervezeti könyvtár vezetését bízták rá. A következő években folyamatosan képezte magát: leérettségizett, majd előbb főiskolai, később egyetemi szintű könyvtárosi diplomát szerzett Budapesten. Kereken negyven évig, 1996-ban történt nyugdíjazásáig állt a nagy múltú és jó hírű rudabányai könyvtár élén. Felesége 1992-ben elhunyt, ő maga 1996-ban súlyos szívműtéten esett át. Ez a két szomorú esemény beárnyékolta életének utolsó másfél évtizedét.
     Hivatali feladatai mellett az 1950-es évek végén színjátszó-csoportot és irodalmi színpadot szervezett, színházi és egyéb előadásokat rendezett, s ezekben gyakran szereplőként is fellépett. Nagyszínházakba való darabokat is színpadra vitt (A kőszívű ember fiai, Scapin furfangjai stb.), amelyekhez a díszleteket saját maguk készítették, a jelmezeket pedig a miskolci kölcsönzőből szerezték be. Említést érdemel, hogy a rudabányai színjátszók között kezdődött a később világhírűvé vált citeraművész, Pribojszky Mátyás (aki ma már inkább íróként ismert) pályafutása.
     Akkoriban a műkedvelő együttesek színvonalas műsorok híján voltak, ezért Viktor Gyula a különböző alkalmakra megpróbált a helyi viszonyokhoz illő forgatókönyveket összeállítani. Így indult meg később kiteljesedő sokoldalú irodalmi és helyismereti-néprajzi munkássága, amely a nevét széles körben ismertté tette.
     Első próbálkozásai – rövid hírek, tudósítások a bánya és a település életéből – a Vasércbányász című sokszorosított üzemi lapban kerültek közlésre 1963-65-ben. Később a szépirodalommal is megpróbálkozott: elsősorban verseket és – kislányai inspirálására – meséket írt, melyek a megyei és az országos lapokban láttak napvilágot az 1970-es, 80-as években (Észak-Magyarország, Nők Lapja, Családi Lap, Képes Újság, Kisdobos stb.)
     A helyi bányászhagyományok iránti érdeklődése korán felébredt, s mivel neki is a bányászsors jutott osztályrészül, gyermekkorától alkalma volt megfigyelni szokásaikat, életmódjukat, munkájukat. A látottakat, hallottakat elraktározta emlékezetében, hogy azután felelevenítse és példamutató leírásokban megörökítse azokat. A különböző néprajzi gyűjtőpályázatokon sorra magas elismeréseket kaptak beküldött anyagai, míg végül 1983-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Istvánffy-díjjal jutalmazta néprajzkutatói munkásságát. Rendszeres szerzője volt a Szülőföldünk… című megyei honismereti kiadványnak, valamint a Budapesten kiadott vállalati újságnak, az Érc- és Ásványbányásznak. Ezek mellett más lapokban is megjelentek a bányászattal kapcsolatos néprajzi és művelődéstörténeti írásai. Az 1960-as évek végétől arra is gondot fordított, hogy a lakóhelyére vonatkozó könyveket, tanulmányokat és cikkeket gyűjtse és feldolgozza; több bibliográfiai összeállítás tanúskodik erről.
     1987-től 1989-ig – könyvtárvezetői teendői mellett – a rudabányai múzeum (akkori nevén Érc- és Ásványbányászati Múzeum) igazgatója volt.
     Viktor Gyulát nem csak kiemelkedő szellemi képességek jellemezték, hanem rendkívüli kézügyességgel is rendelkezett: intarziákat, fafaragásokat készített, jól rajzolt és festett, olyannyira, hogy írásait sokszor maga illusztrálta. Ilyen irányú tehetségének csúcsát a bányász türelemüveg-készítés jelentette. Ennek a különleges dísztárgynak a kultusza Magyarországon már csaknem feledésbe merült, amikor a rudabányai múzeumban látott régi darab, valamint a szakirodalomban olvasottak hatására 1982-ben megpróbálkozott egy türelemüveget „előállítani”. A kísérlet nagyszerűen sikerült, ezután sorra születtek az újabb és újabb, változatos formájú és tartalmú üvegek, amelyeket a hazai és főként a külföldi gyűjtők mindenfelé eljuttattak. Hamarosan európai hírnévre tett szert ezzel a tevékenységével. Huszönöt év alatt több száz üveg került ki a kezeiből. Sok hazai és külföldi múzeum, valamint számtalan magángyűjtemény őrzi palackba zárt alkotásait. A németországi Dinkslagenben állandó kiállításon láthatók művei. Könyvekben, folyóiratokban, újságokban is gyakran írtak róluk.
     Viktor Gyula sokirányú, színvonalas munkásságával hírnevet szerzett nem csak magának, hanem szeretett lakóhelyének is. Évtizedeken keresztül az egyedüli krónikása volt a rudabányai bányászhagyományoknak, amelyek nélküle már régen a feledés homályába vesztek volna.
     2007. november 17-én hunyt el Rudabányán; a Telepi temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
 
 pict2957_470
 
Viktor Gyula által készített bányász türelemüveg a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményéből.
 
 
Viktor Gyula nyomtatásban megjelent fontosabb munkái

Szén és ember. Válogatás a bányászköltészetből. Gyűjtötte és válogatta Viktor Gyula. Tatabánya, 1973. 103 old.
Étkezési szokások a rudabányai vasércbányában. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 5. Miskolc, 1983. 25-27. old.
Miről regélnek a rudabányai erdők nevei? = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 6. Miskolc, 1983. 22-25. old.
Május elsejék Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 7. Miskolc, 1984. 34-36. old.
Negyven éve történt… Rudabányai visszaemlékezések 1944-45-ről. Gyűjtötte: Viktor Gyula. Rudabánya, 1984. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 46 old. (ÉÁB Múzeumi Füzetek 14.)
Rudabánya a Bányászati és Kohászati Lapok tükrében. Repertórium. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 1985. 11. sz. 785-787. p.
Murvay László élete és munkássága. 1918-1984. Rudabánya 1985, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 33 old., 8 melléklet. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 15.)
Honismereti kör alakult Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 8. Miskolc, 1985. 90. old.
Több száz olvasó – író-olvasó találkozók. 100. éves a rudabányai Munkáskönyvtár. = Érc- és Ásványbányász, 1. évf. 1986. 9. sz. 2. old.
A bányászok védőszentjének kultusza Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 8. Miskolc, 1986. 50-52. old.
Százéves a rudabányai munkáskönyvtár. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 9. Miskolc, 1986. 46-48. old.
Bányamanó, bányarém. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 10. Miskolc, 1987. 50-51. old. (Bányászhiedelmek.)
Gvadányi József és költőtársai. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 11. Miskolc, 1987. 37-39. old.
Bányászmúltunk emlékei. = Érc- és Ásványbányász, 3. évf. 1988. 11. sz. 4. old.
Ásványok a népi szóhasználatban. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 12. Miskolc, 1988. 68-69. old. (Rudabányán.)
A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállításai. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 122. évf. 1989. 2. sz. 116. old.
Honismereti tábor Rudabányán. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 8. sz. 4. old.
Emlékezés a „Vasércbányász”-ra. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 12. sz. 2. old. (A rudabányai vasércbánya sokszorosított üzemi lapja 1963-65-ben.)
Középkori bányászszerszámok. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 12. sz. 3. old. 1 kép. (A rudabányai núzeumban.)
Varázslatos ásványvilág. A Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumban. = Érc- és Ásványbányász, 4. évf. 1989. 4. sz. 2. old.
A bányászat néprajza Rudabányán és környékén. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj- Zemplén, 14. Miskolc, 1990. 26-28. old.
Bányahelynevek Rudabányán. = Szülőföldünk Borsod-Abaúj-Zemplén, 15.Miskolc, 1990. 31-32. old.
Bányamanó, bányarém... = Érc- és Ásványbányász, 5. évf. 1990. 7. sz. 4. old.
Ásványok a rudabányai néphitben. = Érc- és Ásványbányász, 6. évf. 1991. 3. sz. 4. old.
Bányász türelemüvegek készítése Rudabányán. = Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat, 124. évf. 1991. 7-8. sz. 431-433. old.
Bergmannische Geduldflaschen aus Rudabánya. (Übersetzung und Einführung von O. Fitz). = Res Montanarum, Leoben (Ausztria), 1993. No. 6. 24-27. p.
Gvadányi József. Bibliográfia. (Társszerző: Hadobás Sándor.) Rudabánya, 2000. Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 52 old. 8 ábra. (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 21.)
A rudabányai Gvadányi-szobor története. = Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei I. Rudabánya, 2004. 64-68. old.
Görgő Tibor bányaorvos-költő. = Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei I. Rudabánya, 2004. 59-63. old.

Viktor Gyula fontosabb kéziratai
 
(A felsorolt kéziratokból egy-egy példány a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a budapesti Néprajzi Múzeumban és a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban található)

Az író-generális. Gvadányi József élete. Rudabánya, 1975. 116 old.
Gróf Gvadányi József és családja Rudabányán. Rudabánya, 1975. 29 old.
Kérges a tenyerünk, de lelkünk.. A rudabányai bányászok hitvilága és szokásai. Rudabánya, 1976.
Rudabánya helynevei. Rudabánya, 1977. 140 old. Képekkel.
Rudabányai bányászszerszámok és -eszközök. Rudabánya, 1978. 88 old.
A rudabányai ércbányászok szaknyelvének szókincse. Rudabánya, 1979.
Hospes bányászok Rudabányán. Rudabánya, 1980. 152 old., 26 kép, 13 melléklet.
Buléner bányászok Rudabányán. Rudabánya, 1980. 72 old.
Rudabánya felszabadulása. (Hadiüzemtől az államosításig.) Ruda-bánya, 1981. 160 old.
Rudabányai csevegések. (Emlékképek a nagyüzemi vasércbányászat százéves történetéből.) Rudabánya, 1982. 137 old.
Jeles napok Rudabányán. Rudabánya, 1983. 263 old.
A karácsonyi ünnepkör Rudabányán. Rudabánya, 1984. 90 old.
Természetfölötti erővel rendelkező lények Rudabányán. Rudabánya, 1984. 184 old.
Rudabánya bányanevei. Rudabánya, 1984. 71 old.
Rudabánya történeti és művészeti emlékei. Rudabánya, 1984. 81 old., 20 kép.
Dr. Görgő Tibor bányaorvos és költő élete és munkássága. Rudabánya, 1987. 68 old. Mellékletekkel.
Rudabánya irodalma. (Társszerző: Hadobás Sándor.) Rudabánya, 1999. 230 old.
 
Néhány írás Viktor Gyuláról

BENEDEK Miklós: A rudabányai amatőr helytörténész. Viktor Gyula Istvánffy-díjas. = Észak-Magyarország, 39. évf. 1983. október 8. 4. p.

LOVÁSZ Aladárné: Rudabányán is készül bányász türelemüveg. = Déli Hírlap, Miskolc, 1984. febr. 2.

Ércbánya palackban. = Észak-Magyarország, 40. évf. 1984. júl. 12.

F. Z.: A hobbis könyvtáros. = Borsodi Bányász, 28. évf. 41. sz. 1985. okt. 10. 4. old. 1 kép.

KOVÁCSNÉ FENDRIK Zsuzsa: Viktor Gyula bányász türelemüvegei. = Érc- és Ásványbányász, 5. évf. 1990. 12. sz. 4. old.

Palackba zárt bányajelenetek és a türelemüvegek. = Népszabadság, 2005. november 15.

BENKE István – HUBER, Peter: Palackba zárt bányászat – Bergmännische Geduldflaschen. Zalaegerszeg, 2006.  51., 105. old.

KERESZTÉNY Gabriella: Üvegbe zárt életképek. = Szabad Föld Online, 2006. április 14.