A templom napjainkban.

 

     Rudabánya lakossága a 16. század végétől egészen a 19. század végéig többségében református volt, ezért más felekezet nem épített iitt templomot . Az 1880-ban kezdődött külszíni nagyüzemi vasércbányászat azonban megváltoztatta a helyzetet: egyre nagyobb számban költöztek be Rudabányára katolikus és evangélikus vallású munkások, illetve családtagjaik. A két egyház közül előbb a katolikusok emeltek templomot 1912-ben. A gyülekezet sokáig Szuhogy filiáléja volt. Rudabánya azonban már régóta anyaegyház, papja több környékbeli községben is ellátja a lelkészi teendőket.  A reformátusok erősen megfogytak, az evangélikusok alig néhányan maradtak, így napjainkban felekezeti szempontból a katolikusok vannak többségben a 2008-ban újra várossá lett településen.

     A templom szép, arányos épülete nagy, gondozott kertjével és gazdag belső díszítésével a környék egyik legszebb temploma, de műemléki értékkel nem bír. Falfestményei azonban a modern egyházművészet jeles alkotásai közé tartoznak. Mesterük Takács István (1901 - 1985) mezőkövesdi festőművész, akinek freskói hazánk sok templomát díszítik.

     A templom falán helyeztélk el a II. világháború rudabányai áldozatainak emléktábláját. Valaha a templom kertjében állt a Gvadányi-szobor, amit 1960 körül helyeztek át innen a református templom előtti térre. A templomkertben ma a Lourdes-i Mária-kegyhely és a 2009-ben felszentelt Turul-szobor látható.

 

A templom oltára a szentélyben.

 

A templombelsőt díszítő falképek az 1970-es években készültek.

 

Takács István (1901 - 1985) festőművész, a rudabányai római katolikus templom falképeinek alkotója.

(Önarckép.)

 

Képeslap a templomról, baloldalt a Gvadányi-szobror látható az eredeti helyén. (1930-as évek.)