Iskola

a_feljtott_gvadnyi_jzsef_ltalnos_iskola_1._400
 

Gvadányi József Általános Iskola

Az intézmény címe: 3733 Rudabánya, Petőfi utca 22.

Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

igazgató:Sóváriné Sárog Éva
igazgatóhelyettes:Szél Miklós

Tel./fax: 06/48/568-218.


 


 
MIÓTA VAN ISKOLÁNK?
 
(Iskolánk rövid története)
 
 
Írta:: néhai Vincze István iskolaigazgató
   
 
     „Rudabánya nevezetes város” - lopom el a szavakat Arany Jánostól. Sajnos a szomorú folytatást sem hagyhatom el: mégsem olyan nevezetes már most. Miért? Rudabánya ősrégi település. Sorsa az idők folyamán igen változatos volt és az ma is. Ma már hivatkozhatunk a Rudapithecusra és a környékbeli ősemberi leletek feltárására is. Azonban létét, fejlődését értékes ásványkincseinek köszönhette. Bányásztak itt már a kelták. A honfoglaló magyarok szlávokat találtak községünk területén. A bányászat jobb vagy rosszabb sorsának volt köszönhető a környék és természetesen Rudabánya itt lakó népességének az életkörülménye. Volt Rudabánya királyi város is. Nagy Lajos királyunk emelte városi rangra. Ő adta településünknek a vásártartó jogot. Ezeket a vásárokat a mostani falusi részen a „Vásártéren” tartották, havi kirakodóvásár formájában. Ekkor kapta a tér a Szabadság tér elnevezést. Hálásabbak lettünk volna múltunkhoz, ha inkább a Nagy Lajos király tér elnevezéshez ragaszkodtunk volna. Arany-, ezüst-, réztartalmú érceit örömmel fogadták a közelebb-távolabb elhelyezkedett kisebb s nagyobb kohók. Múzeumunk kis kohója Trizsről származik. A település középkori kulturális emlékeinek bizonyítékai: a város szép ezüst pecsétnyomója (a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi) és a helybéli gótikus eredetű templom művészeti értékei. Arról, hogy milyen volt a lakosok kulturális igénye, voltak-e ilyen irányú törekvéseik, nincsenek konkrét adataink. Volt-e valamilyen oktatás? Volt-e valamilyen tanulási lehetőség? Volt-e valamilyen iskola? Ezekről semmit sem tudunk.

     Nagyot kell várnunk időben, hogy boldogan tudomásul vehessük: 1510-ben három rudabányai diákja van a krakkói egyetemnek: Rudabányai Pál, Bernát és János. Családjaikról bővebb adatok nem állnak rendelkezésre.

     1725. október 16-án Rudabányán született gróf Gvadányi József, korának ismert költője. Tízéves korában Egerbe vitték tanulni, s ekkor már tudott írni, olvasni, mert ott nem a kezdők közé sorolták. Hinnünk kell, hogy nem csak grófi származása miatt történt ez, hanem a magántanítójától tanultakkal jelent meg ott. Széchy Károly 1894-ben megjelent, gróf Gvadányi Józsefről írt könyvében leírja, hogy milyen nagy és nehéz dolog volt ebben az időben a tanulás, különösen vidéken.

     A reformáció nagy, letagadhatatlan érdeme, hogy iskolákat hozott létre. Azt szerették volna, hogy a nép is kezébe vehesse és olvashassa a bibliát. Természetesen nem ment ez a megvalósulás gyorsan.

     Először a prédikátorok látták el az írás, olvasás, számolás tanításának nem könnyű feladatát. Csak később került sor arra, hogy alkalmazhassanak az egyházak tanítókat. Sokszor írni-olvasni tudó, előzőleg talán vándoriparosok vállalták az iskolai tanítást. Ha nem tetszett valami miatt az alkalmazóknak a megválasztott oskolamesterek munkája, magánélete, vagy valami más ok miatt nem voltak velük megelégedve, elküldték, elűzték őket. Legtöbb helyen a tanítói lakással egybeépült, külön helyiségben folyt az oktatás. Nagy gondot okozott az egyház vezetőinek (presbitereknek) az új kántortanítók felkutatása.

     A rudabányai református egyház jegyzőkönyvében Árvay György van első tanítóként bejegyezve. Rimaszombat mellől, Zeherjéről hozta a gyülekezet. Az általam összeírt oskolamesterek, rektorok, kántortanítók, tanítók elég sűrűn váltották egymást. Nagyszüleink tanítója volt az, aki fiatal legényként került ide. Tóth Istvánnak hívták. Neki már oklevele is volt. Apánk tanítóját - Andorkó Istvánt - Berentéről hozták ide. Több évtizedig élt és tanított Rudabányán. Nem felejtem el megjegyezni, hogy fia az iskolák államosítása idején a miskolci tanfelügyelői hivatal dolgozója volt. Ő hozta ki nekem a helybéli volt római katolikus és református iskolánk összevonására és további vezetésére vonatkozó tanfelügyelői megbízást. Andorkó István tanító urat értékelték, szerették elődeink. Szigorú, jó tanítónak tartották, emlegették. 1917. december 5-én halt meg, a temetőnkben nyugszik. Én, aki később utódja lettem a kántortanítói állásban, szeretném megjegyezni a következőket:

     Ő volt az első az előtte itt működő kartársak közül, akinek írásbeli emlékét találtam az iskolai szekrényben megőrzött iratok között. Ezek a ma is ismert iskolai naplók voltak, benne a tanulók névsora, értékelésük, osztályzatuk, formanyomtatványokon a tanulók statisztikája, stb. Andorkó István tanító úr halála után Csíky Árpádot választotta meg az egyház vezetősége. 1922-től 1928-ig tanított községünkben, majd nyugalomba vonult és elköltözött Rudabányáról. Az 1928/29. tanévben már Hugyina László lett a tanító. Őt követték Gál Ferenc, majd később Torkos Béla kántortanítók. 1940. november 15-től Vincze István lett a református egyház tanítója.

     A római katolikus iskoláról kevesebbet tudok. Irattári anyagának nagy része megsemmisült a háborús események alatt. Egy pár osztálynaplójuk maradt meg az iskola irattárában. A szendrői iskolamúzeum adatai között úgy olvashatjuk, hogy ez az iskola a múlt század vége felé létesült. 1883-ban a régi iskolaépületet az egri érsek újjáépíttette. Tanítói közül ismertek: Lokczán József, Lehoczky József és Farkas János. A húszas évek végén rövid ideig két tanerős is volt a katolikus iskola.

     A bányatársulati iskola a szülők kérésére 1886/87-ben épült. Egy tantermet és egy tanítói lakást építettek. Az iskola első tanítója Dudaskó Jakab volt, aki 1917-ben bekövetkezett haláláig  vezette az intézményt. 40 tanulója volt az induláskor. Az évek folyamán a tanítók és tanulók létszáma folyamatosan nőtt. Az 1900/1901. tanévben már két tanerős lett ez az iskola, 158 tanulóval.

     1901/1902-ben már három tanulócsoport tanul, 1907/1908-tól már 4 tanulócsoportos lesz az iskola, 1945/1946-tól már 6 tanerő dolgozik ebben az iskolában.

     1948-tól közös igazgatás alá kerül a három (a ref.ormátus, a római katolikus és a bányatársulati) iskola. Ebben az évben történt az iskolák államosítása. A kevés tanterem miatt délelőtt és délután is tanítottunk. Kialakult a szakos oktatás. Új szaktanárokkal bővült a tantestületünk. A régi tanerők közül is több tanító tanult tovább, szaktanári képesítést szereztek. Megépült az iskolaépület új szárnya. Minden tanszakot elláttak a szükséges, korszerű felszereléssel, szemléltetési eszközökkel. Évfolyamonként kialakításra került az ének-zene és matematika tagozat. Az edelényi járásban elsőként Rudabányán létesült ének-zene tagozatos osztály. A régi kollégák jó munkájának és a tanulók szorgalmának köszönhetően a kulturális és tanulmányi versenyeken az iskola diákjai kiemelkedő eredményeket értek el. Igen szépen tükrözte az előbbieket a továbbtanulási felvételek sikeressége. Tanulóink bejutottak a kívánt felsőbb iskolákba. Sokan diplomások lettek. Kis országunk közelebbi és távolabbi településein jó munkásokká, jó szakemberekké váltak. Van közöttük orvos, mérnök, ipari és mezőgazdasági szakember és számos pedagógus is. (óvodától egyetemi tanárokig) Mindannyian hálásan gondolnak régi iskolájukra, ahol az első lépéseket tették, ami után mai munkahelyükre juthattak. Az alsó- és felsőtagozatos nevelők eredményes, jó munkáját ennyi év után is hálásan megköszönöm.

     (Vincze István, településünk oktatásügyének kiemelkedő személyisége még aktív korában, az 1980-as években írta ezt a kis tanulmányt, amely eredetileg előadásként hangzott el. Közlésével rá is emlékezünk.)
 
vincze_istvn
Vincze István (1917 - 2001)