English
Deutsch
Hírek, információk
RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG A DOBSINAI VÁROSNAPOK MEGNYITÓ-ÜNNEPSÉGÉN Rudabánya testvérvárosa, a szlovákiai Dobsina minden év pünkösdjén rendezi meg a Városnapokat, amelyek megnyitó ünnepségére május 17-én, pénteken került sor. Az eseményen 8 fős rudabányai küldöttség vett részt Szobota Lajos polgármester vezetésével. Előbb ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak a Városháza dísztermében, amelyen átadták Dobsina Város díjait. Ezt követően a főtéren (Námestie Baníkov, vagyis Bányászok tere) a nagyközönség is előtt elhangzottak a megnyitó-beszédek. Karol Horník, Dobsina Város polgármestere köszöntötte a hallgatóságot, majd szót kaptak a testvérvárosok delegációinak vezetői is. Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármester a két település közötti történelmi kapcsolatokat emelte ki, amelyek több mint 130 évvel ezelőtt (a nagyüzemi vasércbányázat megindulásakor, 1880-ban) kezdődtek. Délután, a meghívott vendégek számára adott fogadás keretében két, Dobsina múltjával foglalkozó, a város anyagi támogatásával kiadott könyv bemutatójára is sor került. (A könyveket honlapunkon hamarosan bemutatjuk!) A pünkösdi ünnepek alatt számos kulturális és szórakoztató rendezvény, valamint népművészeti-háziipari termékeket kínáló vásár várja a helybelieket és a városba látogató idegeneket. A rudabányai küldöttség dobsinai látogatásáról a pünkösd utáni első munkanapon, kedden fényképeket is közlünk! ANDRUSKÓ KÁROLY RUDABÁNYAI LINÓLEUM-METSZETEI A neves vajdasági festő- és garfikusművész, Andruskó Károly (1915-2008) az 1970-es években az Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatójának, Murvay Lászlónak a meghívására többször járt Rudabányán, és számos linóleum-metszeten örökítette meg az akkor még működő vasércbányában folyó munkát. Kiállításon is bemutatták az itt készült alkotásokat, egy részük pedig minikönyvben jelent meg. Nagyméretű színezett linómetszetei a helyi múzeum gyűjteményét gazdagítják. Ízelítőül bemutatunk néhányat a rudabányai sorozatból.
Andruskó Károly (1915-2008). A KULTURÁLIS ÉLET HÍREI - A 2013. évi városi nagyrendezvények időpontjai a napokban véglegesültek. A 6. Városnapra augusztus 31-én kerül sor, a tavalyihoz hasonlóan ehhez kapcsolódó Ásványgyűjtő Fesztivál és a Testvérvárosok Találkozója augusztus 29-30-án és szeptember 1-én kerül sorra. A szervezők az idén is gazdag, változatos programokkal várják majd az érdeklődőket. A IV. Rudabányai Mazsorett-találkozó időpontja szeptember 7., szombat. A Gvadányi József Emlékhét, melynek egyik fő eseménye a Múzeumi Nap, október 16. és 22. között kerül megrendezésre. A Borbála-napi Bányász Kórustalálkozót ezúttal november 30-án tartják meg. A felsoroltak mellett még számos kulturális rendezvényre (előadásokra, kiállításokra, konferenciákra stb.) kerül sor a város intézményeiben. - Május 1-én Sajóbábonyban szerpelt a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportja. A lányok ezúttal is nagy sikert arattak. - A Rozmaring Asszonykórus a május végén megrendezésre kerülő abasári kórustalálkozóra készül. - A Kézműves Szakkör vezetőjének, Juhász Bélánénak három munkája is bekerült egy Budapesten megrendezésre kerülő országos népművészeti kiállítás anyagába. - Június 16-tól augusztus 19-ig minden munkanapon reggel 8 órától délután 4 óráig nyári napközis foglalkozásokra kerül sor a művelődési házban 6-12 éves korú gyermekek számára. Állandó felügyelet mellett különböző foglalkozásokra kerül sor csoportosan és egyénileg is. Lehetőség lesz filmnézésre, játékokra, sportolásra, kirándulásra, a kézügyesség fejlesztésére, és játékos formában (pl. vetélkedőkkel) a gyerekek tudása is gazdagodik majd. A részvétel díjtalan, a jelentkezési határidő június 10. - A küzelmúltban újabb könyvek kerültek Rudabányáról az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományába, melyek Dobsinával, a volt felső-magyarországi bányavárosokkal, a bányászat és a kohászat történetével, illetve Rudabányával és környékével kapcsolatosak. Így már jóval meghaladja a százat azoknak a régi és új kiadványoknak a száma, amelyek rudabányai szakemberek révén kerültek a legszélesebb nyilvánosság elé, az internetre. A helyi Bányászattörténeti Múzeum kiadványai nem csak a MEK-ben, hanem a Magyar Múzeumi Digitális Könyvtár állományában is megtakálhatók. TÖBB CSOPORTTAL INDULT A GYERMEK KÉZMŰVES SZAKKÖR A Gvadányi József Művelődési Ház márciusban hirdette meg a helyi általános iskola alsó tagozatos tanulói számára a kézműves szakkört, amelyre olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy április elején több csoportban kezdték meg a rendszeres munkát. Így hetente 4 alkalommal mintegy 80 gyermek vesz részt a délutáni másfél órás foglalkozásokon. Ez a létszám a tapasztalatok szerint később csökkenni fog, de a szervezők reményei szerint megmarad egy 30-40 fős stabil csoport, amely alapját képezheti a hosszú távú, akár több évre nyúló színvonalas szakköri munkának. A foglalkozások látogatása díjtalan, az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket a művelődési ház biztosítja. KÖNYVEK DOBSINÁRÓL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN Az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományában teljes terjedelmében megtalálhatóak a testvérvárosunkról, Dobsináról és nevezetességeiről szóló legfontosabb könyvek. Ezek mindegyikét Rudabányáról juttatták el a MEK-be a Bányászattörténeti Múzeum, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, illetve a Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány munkatársai, így is szolgálva, erősítve a testvérvárosi kapcsolatokat. A következő könyvekről van szó: A 600 éves Dobsina 1326-1926. Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600. évfordulójára. Putnok, 1927. Piltzius Gáspár: A törökök betörése Dobsinára 1584. október 14-én. Rozsnyó, 1903. Mráz Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás. Budapest, 1909. Szojka Gyula: A természet a néphitben, tekintettel a dobsinai babonákra és népmondákra. Debrecen, 1884. Pelech E. János: A Sztraczenai völgy és a Dobsinai jégbarlang. Budapest, 1884. Hanvai J. Ede: A Dobsinai jégbarlang és környéke. Dobsina, 1912. A Dobsinai Általános Társpénztár alapszabályai. Dobsina, 1914. Münnich Adolf: A Felső-magyarországi Bányapolgárság története. Igló, 1894. (Dobsinai vonatkozású adatokkal.) A 2008-ban megkezdett munka folytatásaként hamarosan újabb dobsinai tárgyú kiadványok kerülnek Rudabányáról a MEK-be. Itt jegyezzük meg, hogy másik testvérvárosunkról, a székelyföldi Borszékről is találhatók könyvek a jelzett helyen. Így a három, egymással kapcsolatban álló település, Rudabánya, Dobsina és Borszék múltja a számítógép mellett, az internet segítségével könnyen megismerhető. RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK KÉPESLAPOKON Rudabánya világhírű nevezetességei a volt vasércbánya ásványai. Honlapunk más helyén bővebben olvashatnak róluk az érdeklődők. Kevesen tudják azonban, hogy ezekről a természetadta szépségekről képeslapok is készültek, melyek közül több még ma is kapható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk a rudabányai ásványokat ábrázoló képeslapokat a szükséges információk kíséretében. 1. 2002-ben az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány az egykori rudabányai geológus, dr. Molnár Pál Pannonia Mineral Hungary nevű cégével együttműködve 9 db-os képeslap-sorozatot adott ki a bemutatott ásványok nevével nyomtatott borítékba helyezve. Sajnos a sorozat hamar elfogyott, ma már csak néhány archív példány van belőle, így még indokoltabb a közreadása. Hétféle rudabányai ásvány mellett Magyarország földtani térképét és az 1999-ben előkerült Rudapithecus-koponyát (Rud-200, "Gabi") is tartalmazta az összeállítás.
A képeslap-sorozatot tartalmazó nyomtatott boríték. Magyarország földtani térképe. Rudabánya a legfelül látható, kék színnel ábrázolt, "mezozóos üledékes kőzetek" megnevezésű területen található.
Az 1999-ben előkerült Rudapithecus-koponya, a Rud-200, népszerű nevén "Gabi" - alsó része 2006-ban jött napvilágra, a későbbi képek már összeillesztve mutatják be a híres leletet.
Klasszikus termésréz-darab (valószínűleg még a második világháború előtt gyűjtötték) a Magyar Állami Földtani Intézet ásványtárából.
3-4 cm-es kupritkristályok a 2002 koratavaszán előkerült szenzációs leletből (Herman Ottó Múzeum Ásványtára, Miskolc).
Malachit (Herman Ottó Múzeum Ásványtára, Miskolc).
Goethit (Magyar Állami Födtani Intézet, Budapest).
Markazit (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya).
Gipsz Alsóteleksről (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya). 2. A budapesti Kőország Kft. két rudabányai képeslapot adott ki körülbelül 10 évvel ezelőtt, melyek ma is kaphatók a kiadó üzletében (Budapest, Arany János u. 16., tel.: 06-1-331-2576). Az érdeklődők innen akár postai úton is beszerezhetik.
Kuprit a 2002-es leletből.
Termésréz, valószínűleg az 1970-es években került elő, amikor még a bányászat közben napvilágra jutottak ilyen szép darabok is. 3. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány 2008-ban adta ki azt a képeslapot, amin a hat legkeresettebb, legszebb rudabányai ásvány együtt látható. Még beszerezhető a kiadónál.
A képeslapon szereplő ásványok: 1. Termésréz. 2. Barit. 3. Malachit kalcittal. 4. Goethit. 5. Azurit-malachit. 6. Gipsz. (Az utóbbi az alsótelekesi gipszbánya letakarított fedőrétegéből került elő, de mivel ez a terület is a Rudabányai-hegységhez sorolható - bár egy kissé féleesik a hegyvonulattól -, nem követünk el hibát, ha ezt is a rudabányai ásványok közé számítjuk.) RUDABÁNYAI HÍREK RÖVIDEN Március 11-én 172 fő kezdte meg a munkát a Rudabányai Városüzemeltető Kft.-nél a Start program keretében. 2013. december 31-ig végzik az aktuális feladatokat, elsősorban a település közterületeinek gondozását, és részt vesznek a jelenleg folyó felújítási munkákban is. - Jól haladnak a Szociális Szogáltató Központ épületének felújítási-átalakítási munkálatai. A befejezés 2013. júniúsában várható. - Kézműves szakkört indít a Gvadányi József Művelődési Ház az általános iskola alsótagozatos tanulói részére. A nagy érdeklődés miatt több csoportot alakítanak ki, melyek hetente egy alkalommal tartják másfél órás foglalkozásaikat. FÉNY DERÜLT A GVADÁNYI-SZOBOR ÁTHELYEZÉSÉNEK IDŐPONTJÁRA!? Közismert, hogy a Rudabánye neves író-szülöttének emléket állító Gvadányi-szobrot 1925-ben eredetileg a római katolikus templom udvarán állították fel. Innen később került mai helyére, a református templom előtti Szabadság-térre. A áthelyezés pontos ideje azonban már kiesett a helyi emlékezetből, és erre vonatkozó írásos adat sem került elő mindeddig. Abban megegyeztek a vélemények, hogy valamikor az 1950-es, 60-as évek fordulóján kerülhetett erre sor. Ismeretes volt egy fotó, amely közvetlenül az áthelyezés befejezése után készült a munkát végző csoportról, melynek hátoldalán ceruzaírással az 1959-es évszám olvasható. Ezt azonban korainak tartották a visszaemékezők, mert azok, akik az 1960-as évek elején kezdték általános iskolai tanulmányaikat, állították, hogy akkor még a római katolikus templom kertjében állt a szobor, iskolába menet és jövet naponta elmentek mellette. Egy szerencsés véletlen folytán most kiderült: nekik volt igazuk. D. Kissné Harangi Anna jóvoltából a honlap szerkesztőjének kezébe került az előbb említett fényképnek egy olyan példánya, amely Pohobics János néhai rudabányai tanácselnök tulajdonában volt. A szobor áthelyezésére ugyanis az ő hivatali ideje alatt került sor, s a fotón ő is látható. Ennek hátoldalán ceruzás feljegyzés olasható: "1964. nov. 20. szobor állításnál társ. munkások." Kijelenthetjük tehát, hogy a Pásztor János alkotta, közadakozásból emelt Gvadányi-szobrot 1964 novemberében helyezték át eredeti helyéről, a római katolikus templom kertjéből a Szabadság-térre. (Vagy talán helyesebb lenne azt mondanunk, hogy ekkor álították fel újra, mert a szobor eredeti helyén álló kereszten az 1962-es évszám olvasható. Elképzelhető, hogy a szobrot már ekkor lebontották, és csak két év múlva került sor az új helyen történő felállítására. Eszerint lehet, hogy két évig raktárban állt a szobor! Reméljük, hogy a pontos körülményeket hamarosan sikerül kideríteni.) A nagy szakértelmet igénylő, kényes feladatot társadalmi munkások végezték el, nyilván több napon át, a fotón szereplő dátum a befejezés napját jelölheti. Felmerülhet a kérdés: mi volt az oka a szobor átköltöztetésének? A helyi hagyományban élt egy olyan legenda, hogy azért került erre sor, mert a községi pártvezetés le akarta dönteni "a gaz, népnyúzó gróf" szobrát, Hogy ez ne történhessen meg, a józanul gondolkodó rudabányai községi vezetők és értelmiségiek úgy döntöttek, hogy a szobrot "eldugják" a nem annyire "szem előtt levő" volt falusi főtérre. Ez az ötvenes években előfordulhatott volna, 1964-ben azonban az ilyen gondolkodásmódon már túl volt az ország, s egyébként is a köponti szakmai hivatalok: a Képzőművészeti Alap és az Országos Műemléki Felügyelőség enedélye, hozzájárulása kellett a szobrokat, emlékműveket érintő beavatkozásokhoz, így az áthelyezéshez is. Tehát az akkori községi tanácsnak rendeleznie kellett ilyen engedéllyel, amit csak elfogadható indokok alapján adtak ki az illetékesek. Talán idegenforglmi, városképi vagy városrendezési szempontok játszottak szerepet a dologban. Akárhogy is történt, a szobor jó helyre került: hátterében a műemlék református templommal és harangtornyával Rudabánya emblematikus településképét alkotja, ami az idelátogató túristákat is meglepi ódon hangulatával, a templom és a szobor esztétikus együttesének látványával. S bár az utóbbi években a történelmi főtér sok kedvezőtlen változáson ment keresztül, még így is sokat őriz a régi időkből, az egykori településszerkezetből (felismerhető ugyanis a középkori városokra jellemző négyzetes főtér-kialakítás). A városi önkormányzat 2013 tavaszán elvégzi a Gvadányi-szobor környezetének esedékes rendezését, a kerítés festését és a szobor szükséges állagmegóvási munkáit, s így az idegenforgalmi idény kezdetére megszépül a rudabányaiak számára oly kedves és művészi szempontból is értékes emlékhely. Köszönjük D. Kissné Harangi Annának, hogy felfigyelt a "perdöntő" fotóra, és másolásra, közlésre rendelkezésünkre bocsájtotta!
A Gvadányi-szobor az eredeti helyén, a római katoliks templom kertjében. (A fotó 1950-es években készült eredetijét Budai Sándor bocsájtotta a helyi múzeum rendelkezésére, és annak digitális gyűjteményében található.)
Az 1964. november 20-án készült fénykép, amelyen a szobor áthelyezésének utolsó munkálatait végző társadalmi munkások láthatók. Az első sorban balról a harmadik Pohobics János tanácselnök, a negyedik Vincze István pedagógus, helytörténész, iskolaigazgató - az ő kezdeményezésükre és irányításukkal történhetett a szobor "átköltöztetése". Sajnos a háttérben látható villanyoszlopok - vagy azok "utódai" - ma is rontják a látványt.
Friss felvétel a Gvadányi-szoborról. Környezete hamarosan felújításra, csinosításra kerül. A fotó 2013. március 3-án készült. (Hadobás Sándor felvétele.) MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL A nemzeti ünnepünk, Március 15. tiszteletére március 14-én, csütörtökön megtartott városi ünnepség mellett az ünnepnapon is megemlékezést és koszorúzást tartottak Rudabányán az 1848-49-es emlékhelyeknél, a Kossuth-szobornál és a Centenáriumi emlékműnél. Képünk a Kossuth-szobornál emlékezők egy csoportját örökítette meg a koszorúzás után. (Hadobás Sándor felvétele.)
KÉPEK RUDABÁNYA HAJDANI ZENEI ÉLETÉBŐL A régi Rudabányán - sok minden máshoz hasonlóan - a zenei élet is tartalmas, változatos volt. Az 1880-as évektől 1990 tájáig mindig működött valamilyen zenekar, volt olyan időszak, amikor egyszerre több is. Legtovább a bányász fúvószenekar állt fenn, amelynek élén 1942-től Sandrik József személyében kiváló karmester tevékenykedett. Őt Fónyi Zoltán követte, aki szintén magas színvonalú munkát végzett nem csak a zenekarral, hanem a kórusokkal is. Sandrik József az 1950-es évek elején még úttörő fúvószenekart is szervezett. Messze földön híres volt Matányi József népi zenekara, amely elsősorban lakodalmakon és szórakoztató rendezvényeken muzsikált. A zenekar 1925-től az 1980-as évek közepéig működött. Az 1950-es években volt szimfonikus zenekar is Rudabányán, amelynek szervezője, kezdeményezője a rövid ideig településünkön tevékenykedő későbbi neves miskolci zenetanár, zeneszerző és zeneiskola-igazgató, Ujj Viktor Géza volt. Dzsessz-zenekarral is büszkélkedhettünk, amelynek tagja volt például Hronszky István, utóbb jeles urológus szakorvos, Matányi Dénes, a helyi kulturális élet kiemelkedő személyisége (bányaüzemi hivatali munkája mellett évizedeken át szervezte és vezette a sok sikert elért modellező- és barkácsszakkört), Papp Ferenc és Győry László. Az utánuk következő nemzedék divatos zenéjét Forgács Zoltán, Bányai Gábor, ifj. Bics István, Novák Pál és mások alkotta együttesek képviselték. Az általános iskolában több mint két évtizedig ének-zene tagozat működött, és szép eredményeket ért el mind a hangszeres zene, mind pedig a kórusok terén. Mindez azonban sajnos már a múlté. Hosszú ideje nincs semmiféle zenekar Rudabányán. Bár fakultatív zeneoktatás most is folyik az iskolában, ez azonban nem sok eredményt hozott eddig a helyi zenei élet számára. A szép hagyományokat egyedül a Rozmaring Asszonykórus folytatja és tartja életben, amely évről évre szép sikereket ér el. Az alábbi képekkel a rudabányai zenekultúra szebb napjait villantjuk fel honlapunk látogatói számára. (A fotók rendelkezésünkre bocsájtásáért köszönetet mondunk Juhász Lajosné Fónyi Emőkének és Konyha Zoltánnénak.)
A rudabányai zenei élet első ismert dokumentuma: a "bánya-zenekar" köreműködésével rendezett táncmulatságra szóló meghívó 1898-ból. (A Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményéből.)
A rudabányai szimfonikus zenekar 1955 körül. Az első sorban balról a második Ujj Viktor Géza (?), az álló sor jobb szélén Vincze István tanár, későbbi iskolaigazgató, középen szemüveggel Fónyi Zoltán ének-zene tanár, karmester, szakfelügyelő. Akit még azonosítani tudtunk: Konyha Sándor (a hátsó sorban balról a második).
A rudabányai bányász fúvószenekar térzenét ad Szín községben a sovjet hősi emlékmű koszorúzása előtt, talán 1958-ban. Középen ballonkabátban Sandrik József karmester.
A rudabányai bányász fúvószenekar 1960. május 1-én a település főutcáján vonul, élén Sandrik József karnaggyal. (A főutca ekkor még nem rendelkezett aszfaltburkolattal!)
A rudabányai bányász fúvószenekar az 1970-es évek elején.
A fúvószenekar szomorú kötelessége volt a bányásztemetéseken való gyászzene-szolgáltatás. A felvétel az 1980-as évek közepén készülhetett, ekkor már Fónyi Zoltán állt a zenekar élén (elől, egyenruha nélkül).
Ez a rossz minőségű, elmosódott amatőr felvétel az úttörő fúvószenekart örökítette meg, talán 1951-ben vagy 1952-ben. A háttérben jobbra Sandrik József karmester áll, az első sorban balról a második Konyha Zoltán, a többieket egyelőre nem sikerült azonosítani.
Matányi József (balra) és zenekara: Neszmélyi Tibor (takarva), Virág Jenő, Konyha Sándor (a nagybőgővel) és Konyha Zoltán. Csoportkép Matányi József zenekaráról, itt éppen zeneszünetben. A háttérben Cziczlavicz József áll.
Matányi József zenekara lakodalomi sátorban játszik.
Újságcikk a hajdani ének-zene-tagozatról. (Észak-Magyarország, 1972. november 23.) MEGÚJULT A KÖNYVTÁR ÉS A TELEHÁZ INFORMATIKAI BERENDEZÉSE Február végére elkészült, és március 7-től már a használók rendelkezésére áll a Gvadányi József Művelődési Ház Könyvtárának és Teleházának megújult informatikai berendezése, amit egy 8 millió forint értékű pályázati támogatás tett lehetővé. A jövőben a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe az érdeklődők: számítógép- és internet-használat, fénymásolás, faxolás, szkennelés és nyomtatás. A könyvtári feladatok ellátásához ezentúl rendelkezésre állnak a legmodernebb eszközök (elektronikus nyilvántartás, vonalkód-nyomtató és - leolvasó stb.) A teleház nyitva tartása: hétfőtől péntekig naponta 8-16 óráig. A könyvtár keddtől péntekig 12-16 óra között várja az olvasókat. A szolgáltatások díjairól a helyszínen kapható tájékoztatás. ÚJABB GVADÁNYI-MŰ A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN A mai napon Gvadányi József újabb műve került be az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár éllományába: a ritka és nehezen hozáférhetó "Únalmas órákban vagy-is a' hoszszú téli estvéken való való idő töltés", amely 1795-ben jelent meg Pozsonyban, Wéber Simon Péter kiadásában. E művében Gvadányi a badalai kvártélyozásáról (vagyis a tiszaháti Badaló faluban töltött katonaidejéről) szóló verses elbeszélését, valamint iróbarátaival (Baróti Szabó Dávid, Csízi István és Molnár Borbála) való levelezését közli. Ezzel együtt már nyolc Gvadányi-mű olvasható teljes terjedelmében a MEK-ben. RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEK MÁRCIUS 15. TISZTELETÉRE Nemzeti ünnepünk alkalmából 2013. március 14-én, csütörtökön 13 órakor kerül sor a városi ünnepségre a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Az ünnepség után az önkormányzat és az intézmények az 1848-49-es emlékműnél. Az ünnepnapon, március 15-én 10 órai kezdettel előbb a Kossuth-szobornál, majd az 1848-49-es emlékműnél lesz megemlékezés és koszorúzás a helyi társadalmi és civil szervezetek tagjainak részvételével.
Friss fotó a Kossuth-szoborról, készült 2013. március 6-án. (Hadobás Sándor felvétele.) RUDABÁNYA A SAJTÓBAN Az Észak-Magyarország című miskolci napilap március 4-i számának mellékleteként Borsod-Abaúj-Zemplén megye városait bemutató kiadvány jelent meg. Természetesen Rudabánya is szerepel az összeállításban: városunk elmúlt évi fejlesztéseiről (iskola, óvoda, könyvtár-teleház, szociális szolgáltató), a testvérvárosi kapcsolatokról (Dobsina, Borszék) és a kulturális életről (múzeum, művelődési ház) olvashatnak az érdeklődők. A település legnagyobb gondjának a munkahelyek hiányát jelöli meg az írás, ezért az önkormányzat minden igyekezete ennek a problémának az enyhítésére irányul. "ISMERETLEN" RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK - A BROCHANTIT A volt rudabányai vasércbányából eddig több mint 140 ásványt írtak le a kutatók. Ezek többsége 1- 2 mm-es nagyságú, csak mikroszkóppal látható, tanulmányozható, tehát a gyűjtők többsége és a nagyközönség számára ismeretlen, hozzáférhetetlen. A köztudatba csupán azok az ásványaink mentek át, amelyekből nagy példányok is előfordulnak. Közülük a legszebbek, legnépszerűbbek az azurit, a kuprit, a malachit, a termésréz, a barit, a markazit, a kalcit és a goethit. Szerencsére a mineralógusok a tudományos tanulmányozás céljából kitűnő fotókat készítettek az egyébként észrevehetetlen mikroásványokról is, melyek segítségével bemutathatók a "laikusok" számára. E képek láttán elcsodálkozhatunk a rudabányai ásványtársulás változatosságán és rejtett szépségein. A következő hónapokban időnként bemutatunk egyet-egyet "ismeretlen" ásványainkból.
A képen a brochantit nevű ásvány látható. A bemutatott darab eredeti mérete mindössze 1,5 mm. A brochantit a rézérctelepek oxidációs (felszínközeli) zónájának másodlagos szulfátásványa. Hazánkban több helyen is előfordul. Rudabányán eddig az Adolf bányarészben találták meg a kutatók. Nevét Brochant de Villiers (1772-1840) francia mineralógusról kapta. ISMÉT EGY RÉGI KÉPESLAP RUDABÁNYÁRÓL A honlapunkon korábban bemutatott régi rudabányai képeslapok mellé ismét közlünk egyet. A felvételen csupán a település neve és a lap kiadója szerepel, így csak valószínűsíthetjük, hogy a Borsodi Bányatársulat villamos erőművének turbináját ábrázolja a képeslap. Az erőmű a mai Coop Áruház helyén állt. A fénykép az 1900-as évek elején készülhetett, egy sorozatban azzal a fotóval, amelyen az egykori rudabányai vendéglő (vagy kávéház) látható: ugyanis annak szintén Vértes miskolci fényképész volt a készítője és a kiadója, s felirataik tartalomban, színben és betűtípusban teljesen megegyeznek. 
HAMAROSAN ÚJABB HELYI VONATKOZÁSÚ KÖNYV... ...kerül be a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába: Pálfy Móric: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei című, 1924-ben megjelent munkája. Ez volt az első, mai szemmel nézve is korszerű összefoglalása a térség földtanának és ásványkincseinek, bár már előtte is vizsgálódtak itt kutatók (pl. Koch Antal). A trianoni határok megvonása után a rudabányai vasérctelep felértékelődött, mivel az egyetlen műrevaló vasércbányánk maradt. Ezért indult meg 1922-ben a terület intenzív földtani kutatása a lelőhely érckészletének felmérése céljából. A munkálatokat dr. Pálfy Móric, a Magyar Kir. Földtani Intézet főgeológusa vezette. A terjedelmes kutatási jelentés 1924-re készült el, de a kor nehéz anyagi viszonyai miatt ennek csak egy rövid összefoglalását publikálták az intézet évkönyvének egyik füzeteként. Külön értéke a kiadványnak a mellékletként csatolt földtani térkép, amely a különböző kőzettípusok mellett képet ad a külszíni bányászat korabeli állapotáról is. Pálfy Móric kutatásai után közel 30 év telt el, mire ismét a szakemberek érdeklődési körébe került Rudabánya: az 1940-es évek végétól főként Balogh Kálmán és Pantó Gábor geológusok vizsgálták az ércelőfordulást. Eredményeiket több tanulmányban és könyvben adták közre, melyek a mai helyismereti kutatás nélkülözhetetlen forrásai.
Dr. Pálfy Móric könyvének borítólapja.
A dr. Pálfy Móric munkájának mellékleteként közreadott földtani térkép. ÚJABB GVADÁNYIVAL KAPCSOLATOS KÖNYV A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN A közelmúltban újabb, Gvadányi József íróval, településünk neves szülöttével kapcsolatos könyv került be az interneten elérhető, az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. Szerzője báró Horeczky Ferenc, Gvadányi rokona (feleségének unokaöccse), megjelenési éve 1887, kiadási helye Pozsony, címe pedig GVADÁNYI JÓZSEF MAGYAR LOVAS GENERÁLIS EMLÉKEZETE. Az egyébként vékonyka, alig 16 oldalas füzet azért fontos a Gvadányi-család története szempontjából, mert egyedül ebben szerepel két fontos családtörténeti dokumentum: a Gvadányi József nagyapjának adományozott lengyel grófi cím (1686) és a magyar indigenátus (1687, ma úgy mondanánk: állampolgárság) latin nyelvű irata. Ezeket - nyilván más családi dokumentumokkal együtt - báró Horeczky Ferenc őrizte. Hogy megvannak-e még valahol (valamelyik hazai vagy szlovákiai levéltárban, esetleg magángyűjteményben), nem tudjuk. Sajnos előfordulhat, hogy mint annyi más történelmi dokumentum, ezek is eltűntek, megsemmisültek a nehéz időkben. - A ritka, csak a legnagyobb könyvtárainkban fellelhető kiadványt a Rudabányán műkdő Bányászattörténeti Kutatások Alaítvány digitalizálta és juttatta el a Magyar Elektronikus Könyvtárba.
RUDABÁNYA A MAGYAR TÁVIRATI IRODA HÍREIBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az országban történet eseményekről a legátfogóbb híradást a Magyar Távirati Iroda nyújtja sok évtized óta. A hírügynökség ezen a néven működött már a két világháború között is, majd a szocializmus évtizedeiben, és napjainkban is. Tudósítói ott vannak hazánk minden megyeszékhelyén, akik figyelemmel kísérik a térségben zajló eseményeket, s ha valami érdekes, a külvilág számára is fontos, hasznos vagy tanulságos dolog történik, tudósítást küldenek róla a Budapesten működő központnak. Ott a szerkesztők válogatnak a hírek között, s végül is ők döntik el, hogy melyik kerül a naponta többször kiadott jelentésekbe, ezek révén pedig az újságokba és más hírközlő szervekhez (régebben az újságok mellett csak a rádió jöhetett szóba, majd később a televízió, napjainkban pedig már az interneten elérhető sokféle elektronikus média is terjeszti az információkat, sőt saját tudósító hálózatuk van, tehát a Magyar Táv irati Iroda már régóta nem "egyeduralkodó" ezen a téren). A két világháború között a magyar vidék kistelepülései többnyire csak akkor szerepeltek a hírekben, ha valamilyen tragikus esemény történt (tűzvész, gyilkosság, természeti csapás stb.) Rudabányára is ez az állítás lenne érvényes, ha nem működött volna itt 1880 óta hazánk egyik legnagyobb bányaüzeme, a Borsodi Bányatársulat vasércbányája, amelynek munkájáról és a bányászok kulturális életének kiemelkedő eseményeiről nagy ritkán hírt adott a Magyar Távirati Iroda, ennek révén pedig a magyar sajtó. Az alábbiakban szó szerint közöljük azokat a legérdekesebb tudósításokat, amelyek az MTI naponta többször kiadott jelentéseiben napvilágot láttak Rudabányáról. 1928. április 18. - Tegnap adták át a forgalomnak ünnepélyes keretek közöttaz ormospuszta-rudabányai vasútvonalat, amelyet a Borsodi Bányatársulat anyagi hozzájárulásával keskeny nyomtávú vonalról rendes nyomtávú vonalra építettek ki. Az új vonal révén tizennégy borsod-gömöri község jut vasúthoz. Turisztikai szempontból is fontos az új vonal, mert sokkal könnyebben megközelíthetővé teszi az aggteleki cseppkőbarlangot. A jövőben nem kell harmincötkilométeres kocsiutat megtenni Putnokról, mert Rudabányától az aggteleki barlang csak tizenhárom kilométernyire esik. [Ez tévedés, közúton Felsőkelecsényen át 22 km a távolság! - A szerkesztő.] A vasútvonal megnyitásán az illetékes hatóságok és az érdekelt községek képviselőin kívül a közönség is nagy számban vett részt. Az átépítés következtében felszabadult keskenyvágányú vasútanyagot Szeged városa vette meg, hogy ennek felhasználásával építse ki a nyáron az alsótanayai körvasutat. 1925. augusztus 11. - A gróf Gvadányi József-emlékbizottság most küldte szét a meghívókat Gvadányi József szobrának leleplezési ünnepére.Rudabánya község nagy fiának, gróf Gvadányi József költő és lovasgenerális születésének 200 éves fordulója alkalmából emelte a szobrot, amelyet augusztus 20-án délelőtt 11 órakor lepleznek le Rudabányán. Az ünnepéllyel kapcsolatban Borsod-, Gömör- és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága Rudabányán díszközgyűlést tart. A vonaton érkező vendégek részére Ormospuszta állomásról Rudabánya-Vasérctelep állomásra és vissza különvonat áll rendelkezésre. Az ünnepélyt társasebéd követi a rudabányai tisztikaszinó helyiségében. A teríték ára 70.000 korona. A rendezőbizottság kéri, hogy aki a társasebéden résztvenni óhajt, szándékát kellő időben levelezőlapon közölje. 1925. augusztus 18. - Gvadányi József gróf költő és lovastábornok születésének 200-ik évfordulóját Gömör-, Borsod- és Kishont egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága díszközgyűlés keretében fogja csütörtökön megünnepelni. A díszközgyűlést Rudabányán, Gvadányi szülőfalujéban tartják meg. Ez alkalommal leplezik le Gvadányi szobrát is, amelyet Pásztor József [helyesen: János - a szerkesztő] szobrászművész készített.Az elnöki megnyitő beszédet Soldos Béla dr. főispán fogja tartani.Utána Szentmártony Dániel törvényhatósági bizottsági tagmond ünnepi beszédet.Az emlékszobor leleplezési ünnepségén Csiky József lelkészmegnyitó beszéde után Császár Elemér mond ünnepi beszédet. A szoborra koszorút helyeznek a honvédség, a Magyar Tudományos Akadémia, Miskolc város törvényhatósága, Borsod-, Gömör- és Kishont-vármegye, Rudabánya közönsége és a Lévay József Irodalmi Kör. A szobrot Kállay Géza, a Borsodi Bányatársulat igazgatója adja át Rudabánya közönségének, amelynek képviseletében a községi bíró veszi azt át. Szigethy Ede sajókazai evangélikus lelkész záróbeszéde fejezi be az ünnepet. A leleplezés után a bányatársulat kaszinójában díszebéd lesz, majd a vendégek megtekintik a bányaterületet. 1932. július 8. - A Rudabánya község mellett lévő Kis-tavon nem mindennapi szerelmi dráma játszódott letegnap. Csermák István huszonötéves munkás régóta udvarolt Juhász Anna tizenhatéves rudabányai leánynak. A napokban Csermák megkérte a leány kezétszüleitől, a jómódú szülők azonban nem egyeztek bele a házasságba, s akérőt kikosarazták. Az elkeseredett fiatal pár elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el.Csermák vastag fadarabokból tutajt készített, amelyhez a leányt hozzákötötte, majd elővette élesre fent kését, és ötször a leány szívébe döfte. Azután önmagát is a tutajhoz kötözta, s ellőkte a parttól a tutajt, amely a tó közepére kanyarodott és a legény súlya alatt elmerült. A leány a szúrások következtében azonnal meghalt, Csermák pedig a vízbe fulladt. Este a szülők hiába várták haza gyermekeiket, akiknek holttestét csak reggel találták meg. 1932. december 28. - Rudabánya községben Lakatos Mihály húszéves cigánylegény hegedűjével kezében boldog karácsonyi ünnepeket kívánva felkereste a gazdákat. Az ittas cigányt a gyerekek csúfolták, mire a felbőszült muzsikus kővel dobálta meg a gyermekeket. Nagy József gazdafiú ezért kérdőre vonta Lakatost, aki felemelt ököllel támadt Nagy Józsefre. Nagy József előrántotta revolverét, és Lakatost hasbalőtte. Lakatost életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Nagy József elmenekült, s a vsendőrség most keresi. SOKAK KÉRÉSÉRE: ÚJABB RÉGI KÉPESLAPOK TELEPÜLÉSÜNKRŐL A közelmúltban néhány újabban előkerült, a helyiek által eddig nem ismert régi rudabányai képeslapot mutattunk be honlapunkon. Valószínűleg ennek tudható be, hogy többen kérték (főleg Rudabányáról elszármazottak, akik ma az ország más vidékein, sőt külföldön élnek), hogy mutassuk a településünkről kiadott valamennyi képeslapot, mert a szülőhelytől távol segítik felidézni a hajdani emlékeket. Az alábbiakban eleget teszünk ennek a kérésnek, azzal a megjegyzéssel, hogy néhágy régi képeslapot és a legújabbakat honlapunk más helyein találhatják meg, itt és most csak azokat mutatjuk be, amelyek sehol sem szerepelnek. Márciusban egyébként három új képesap kiadását tervezi a Gvadányi József Művelődési Ház, melyek elkészültéről tájékoztatjuk majd honlapunk látogatóit.
A legrégebbi ismert rudabányai képeslap, olvasható rajta a keltezés: 1901. A felső részében a bányatelep (németül: colonie) központi részét (az irodaház és környéke) ábrázolja, a háttérben az ércpörkölő kemencék füstölnek; az alsó felében balra a gőzmeghajtású "földvágógép" látható, ami a vasércbányában a meddőletakarítást végezte. Középen bányászjelvény szerepel érdekes alakítású címerpajzsban, kétoldalán a bányászköszöntés magyarul és németül.
Ezen a képesapon az 1905. március 15-i rudabányai felvonulásra készülő lovasok láthatók, amint a "barak"-nál (a későbbi Baffi-kocsmával átellenben levő területen, ahol többlakásos hosszú munkásházak, úgynevezett "barakok" álltak, erősen lepusztult álapotban ma is megvan néhány közülük) gyülekeznek a gyalogos kísérőkkel együtt.
A képeslap közepén álló épületre feladója annak idején ceruzával ráírta: Café, vagyis Kávéház - ez az épület a mai polgármesteri hivatallal átellenben állt. A képen jobbra látható hosszú épület volt a korabeli körjegyzői hivatal, ennek helyén épült később a Községháza, a mai polgármesteri hivatal. A képeslapot 1905-ben adták postára.
Ezen az 1908-ban írt képeslapon a bányatelep részlete látható: előtérben az igazgatói lakás, a háttérben balra a ma is meglevő Kiserdő, a távolban a villams erőmű kéménye fűstől (a létesítmény a mai Coop Áruház helyén állt).
A Borsodi Bányatársulat irodaháza egy 1911-ben postázott képeslapon.
Az egyik üzemvezetői lakás is szerepel képeslapon (az általános iskolával átellenben ma is áll). A képeslap hátoldalán 1916-os postai bélyegzés látható.
Ez a szép fatornácos épület a Szabadság-tér északi oldalán, a református templom közelében állt. Az 1970-es években lebontották, és új családi házat emeltek a helyén.
Az Arany János utca 19. század végén épült bányászházai az 1950-es években készült felvételen. (Ezt a lapot - és több más rudabányai képeslapot is - az 1960-as években többször is kiadta a Képőművészeti Alap Kiadóvállalata, amely 1950-től az 1980-as évek végéig a "hivatalos", vagyis állami képeslap-kiadó volt. Emellett mások is adtak ki helyi vagy alkalmi képeslapokat, a rendszerváltozás óta pedig számtalan vállalkozás foglalkozik egyebek mellett képeslapok nyomtatásával és forgalmazásával, főleg önkormányzatok és intézmények megbízásából).
A református templom és harangtoronyképeslapon - a felvétel szintén az 1950-es évekből való, de a képeslap az 1960-as években készült. (Az 1950-es évek végétől a képeslapok hátoldalának bal alsó sarkában olvasható háromjegyű számból az első kettő a kiadás évét, a harmadik pedig az adott éven belül a negyedévet jelöli - vagyis ha azt látjuk, hogy 593, akkor a képeslapot az 1959. év 3. negyedévében adták ki.)
Rudabányai részleteket ábrázoló, rossz minőségű képeslap, valószínűleg 1956-ból vagy 1957-ből. Még a hagyományos nyomdatechnikával készült, egy-két évvel később azonban már az előző három képeslap esetében látható modernebb és ízlésesebb fotó-sokszorosítási eljárással gyártották a képeslapokat. A jobb oldali két részlet később önálló lapként is megjelent, a balodaliak közül a felsővel később nem találkozunk, az alsó más beállításban (lásd fent) került kiadásra. KÉPES BESZÁMOLÓ A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT ÜNNEPI MŰSORRÓL A honlapunkon korábban közölt program szerint nagy sikerrel lezajlottak a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett rudabányai események. Január 21-én, hétfőn a Mivel járult hozzá Rudabánya a magyar nemzeti kultúrához? összefoglaló címmel megtartott vetítettképes előadásokon mintegy 50 fő vett részt, a január 22-én sorra került ünnepi műsorra pedig megtelt a művelődési ház nagyterme. Képes beszámolónk az utóbbi esemény szereplőit és néhány emlékezetes pillanatát mutatja be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.)  Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja.
Az első fellépők a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai voltak. A képen a legkisebbek láthatók.
A "nagycsoport".
A "középső csoport" - közülük többen már a nagyokkal együtt is szerepelnek.
Így kezdték táncukat a "nagyok", akik már 10 éve a masorett-csoport tagjai.
A Gvadányi József Általános Iskola nédalénekesei közül most ketten szerepeltek (Kótai Klaudia és Molnár Kinga). A közelmúltban sikeresen vettek részt az iskolások számára rendezett kistérségi népdaléneklési vesenyen.
A Gvadányi József Művelődési Ház gyermek irodalmi színpada Kölcsey Ferencet és a Himnusz születését bemutató emlékezetes műsort mutatott be Szobotáné Garan Erika csoportvezető, drámapedagógus összeállításában és rendezésében.
Vincze Fédra zongorajátékával járult hozzá a rendezvény sikeréhez.
Az ünnepi műsor a Rozmaring Asszonykórus népdalcsokrával zárult. Az együttes Juhász Lajosné karnagy vezetésével évről évre sikeresebben szerepel mind Rudabányán, mind pedig a környező településeken, illetve a kórustalálkozókon. Külföldön is bemutatkoztak már: Rudabánya testvérvárosaiban, a szlovákiai Dobsinán és az erdélyi Borszéken léptek fel.
Az ünnepség után került sor a Kazincbarcikán élő, de rudabányai családi kapcsolatokkal is rendelkező Kincs Lászlóné Bábok és babák című kiállításának megnyitására. Hadobás Sándor műv. ház igazgató mutatta be az alkotót és munkásságát. Képünkön Szobota Lajos polgármester virágcsokorral köszönti Kincs Lászlónét.
A látogatók nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást. A bemutatott bábok és babák felidézték gyermekkori emlékeiket.
Részlet a kiállításból.
ÚJABB ADATOK A GVADÁNYI-CSALÁD RUDABÁNYAI RÉZBÁNYÁSZATÁRÓL Az 1683-ban szendrői várkapitánnyá és a szendrői uradalom gazdájává lett olasz születésű Alessandro Guadagni vállalkozó szellemű ember volt: a bécsi császári udvartól kapott hadi és egyéb feladatai mellett bányászati magánvállalkozásba kezdett Rudabányán, a törökdúlás miatt a 16. században felhagyott rézbányákat vette művelés alá. Szakképzett bányászokat hozatott az alsó-szepesi bányavidékről, akik ideiglenes "kalyibákban" kint laktak a bányákban, ellátásukra italmérést és élelemházat tartottak fenn. Mindezekről a 18. század elején készült összeírásból tudunk. Alessando Guadagni 1683-ban, mint frissen kinevezett várkapitány, vendégül látta a Bécs török elleni védelme után seregeivel hazafelé vonuló Sobieski János lengyel királyt és kíséretét, amiért 1686-ban lengyel grófi címet kapott, a következő évben pedig a magyar indigenátust (ma úgy mondanánk, hogy állampolgárságot) és grófi címet is elnyerte. Ettől kezdve szerepelhetett a családi címerben a lengyel fehér sas is. Az eredeti olasz Guadagni nevet ezután magyarosan Gvadányinak írták. Alessandro, azaz Sándor 1700-ban elhunyt, de özvegye, gróf Forgách Dorottya tovább folytatta a rudabányai rézbányászatot, egészen 1728-ig. A Rákóczi-szabadságharc idején ez volt az egyik legfontosabb rézlelőhely a felkelők fennhatósága alatt, ezért a fejedelem két ízben is levelet írt a borsodi rendeknek (megyegyűlésnek), hogy ne háborgassák a rudabányai bányászokat különféle adó- és egyéb terhekkel, mert fontos szolgálatot tesznek a hazának. Mindazt, amit a Gvadányiak rudabányai rézbányászatáról ismeretes, leírta Soós Imre egri főéevéltáros a Rudabánya ércbányászata című könyvben (1957). Azóta senki sem foglalkozott érdemben a kérdéssel. Időközben az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárába került Gvadányi Sándor levelezőkönyve, vagyis azoknak a leveleknek a másolatgyűjteménye, amelyeket ő német, latin, olasz és magyar nyelven szendrői várkapitánysága idején írt különböző személyeknek, többek között magának I. Lipót császárnak. Ezekben a levelekben több információ szerepel Gvadányi rudabányai bányászatáról, de más bányászati vonatkozásai is vannak. Megtudhatjuk például, hogy gazdaságos volt az itteni réztermelés, hogy Gvadányinak Mecenzéfen (Abaúj megyében, Rudabányától kb. 70-80 km-re) is volt bányája, s hogy a Szepesi Kamara hivatalnokai, valamint ahelyi földbirtokos Csákyak akadályozták bányászati tevékenységét stb. Az egyik levelét így írta alá: "Alexander G. Guadagni Waldbürger in Freybergstatt Ruda Banya", azaz bányapolgárnak mondja magát, Rudabányát (amely akkor a szendrői vár tartozéka volt) szabad bányavárosnak nevezi. Érdemes lenne Gvadányi Sándor leveleskönyvét részletesen feldolgozni, mert bizonyára sok további helyi, és különösen bányászati adatot találhatunk benne. Még néhány szó arról, hogyan került közgyűjteménybe Guadagni-Gvadányi Sándor leveleskönyve: a családi irattár az utolsó Gvadányi-örökös, Gvadányi Ignác 1828-ban bekövetkezett halála után szétszóródott, részben elpusztulhatott, részben pedig magángyűjteményekbe került. A levelezőkönyv kalandos úton Erdélyen át Bukarestbe jutott, ahonnan tulajdonosa az 1970-es években felajánlotta megvételre az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely élt is a lehetőséggel, s így most már a kutatók számára is hozzáférhetővé vált az érdekes és értékes dokumentum-gyűjtemény. Még egy, eddig nem említett érdekesség a Gvadányiakról: 1686-ban ex librist, azaz könyvjegyet nyomtatott magának Gvadányi Sándor, miután megkapta grófi címet. Ez arra utal, hogy nagyobb könyvtára is volt, amiről sajnos nincs adatunk, jegyzék sem maradt róla. Az ex libris viszont megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében. Gvadányi Sándor életéről néhány további adat: még Itáliában született, édesapjának a neve szintén Alessandro Guadagni volt, aki az 1664. augusztus 1-én lezajlott szentgotthárdi csatában az európai keresztény hadak katonájaként elesett a család egy másik tagjával együtt. (Bár e török elleni fontos csatát magyar földön vívták, abban a magyarok csak kis számban vettek részt, a fővezér a híres stratéga, az olasz Montecuccoli volt.) Az ifjú Alessandro Guadagni, a későbbi szendrői várkapitány is részt vett az ütközetben, de ő épségben került ki a harcokból, és Habsburg-katonaként szolgált élete végéig. ISMÉT EGY RÉGI RUDABÁNYAI KÉPESLAP... ...került elő, amely ugyan eddig sem volt ismeretlen a helybeli gyűjtők számára, de ilyen szép állapotú példánnyal nem rendelkeznek. Az alább látható kétrészes képeslap az 1920-as években készülhetett, kiadója a helyi Hangya Szövetkezet volt. Az egyik részleten a falu látható a távolból (sajnos rossz beállításban, mert a semmitmondó kertek foglalják el a kép nagy részét), fent a református templom és harangtorony emelkedik ki a házak gyűrűjéből. Az alsó képen a Hangya Szövetkezet üzletének bejárata látható - ez az épület átalakítva most is megvan a gyógyszertár közelében, nemrégiben még élelmiszer-bolt műkdött benne.
RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL JANUÁR 21-ÉN, HÉTFŐN 11 ÓRAKOR: MIVEL JÁRULT HOZZÁ RUDABÁNYA A MAGYAR NEMZETI KULTÚRÁHOZ? Vetítettképes előadások a Gvadányi József Művelődési Ház emeleti klubjában. 1. MÁRKUS Zsuzsanna történész-muzeológus (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya): Rudabánya kultúrtörténeti jelentősége a régészeti leletek tükrében. 2. PAPP Adrea történész-mueológus, múzeumvezető (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya): Rudabánya művészettörténeti emlékei. 3. HADOBÁS Sándor műv. ház vezető (Gvadányi József Művelődési Ház, Rudabánya): A Gvadányi-család. JANUÁR 22-ÉN, KEDDEN 13 ÓRAKOR: ÜNNEPI MŰSOR a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Közreműködnek: a Rozmaring Asszonykórus, a Gvadányi József Művelődési Há mazsorett-csoportjai és irodalm színpada, a Gvadányi Jzsef Általános iskola népdal-énekesei, valamint Vincze Fédra (zongora) 14.30-kor: BÁBOK ÉS BABÁK. A Kincs Lászlóné munkáiból rendezett kiállítás megnyitása a Gvadányi József Művelődési Ház galériájában.
Előzetes a Bábok és babák című kiállításból: népszerű mesefigurák. EGY ÚJABB KÉPESLAP A RÉGI RUDABÁNYÁRÓL Rudabányáról nem túl sok (talán kevesebb, mint 20) képeslap készült a második világháborút megelőző évtizedekben. Közülük a legrégebbi 1898-ból való. Honlapunkon korábban már bemutattuk az általunk ismert régi rudabányai képeslapokat. A közelmúltban előkerült egy újabb, eddig számunkra még ismeretlen képeslap 1907-es postai bélyegzéssel, amelynek a reprodukcióját az alábbiakban mutatjuk be. A lap Rudabánya ősi településmagvát, a "falut" ábrázolja (ekkor már létezett és jelentősen kiépült a bányatelep is a dombon fekvő falutól délre levő keskeny völgyben). A felvétel az egykori külszíni vasércbánya pereméről, a Polyankáról készülhetett. Bár nyomdai kivitele elég rossz minőségű, de jól kivehető rajta a református templom és mellette balra a lelkészlak, illetve a tanítói lakás és a ref. iskola épülete, amelyek ma is megvannak. Látható a faluba vezető, meredeken emelkedő út is a felvétel jobb szélének középső harmadában. A falusi házak és gazdasági épületek - egy-két kivételtől eltekintve - már régen elenyésztek, helyettük újabbak épültek. A képeslap alapján viszont megállapítható, hogy Rudabánya e részének telepüésszerkezete most is ugyanolyan, mint a 20. század elején volt. (A kép bal sarkában olvasható Rudobánya név ne tévesszen meg senkit: a 19-20. század fordulóján valamilyen okból a hivatalos Rudabánya helyett gyakran ilyen formában írták településünk nevét.)
ÜNNEPI JÓKÍVÁNSÁGOK BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYTÉS ÖRÖMÖKBEN, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNKHONLAPUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓJÁNAKRUDABÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETEÉS A MAGUNK NEVÉBEN IS!Szobota Lajos polgármester és Dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző
ELHUNYT HORVÁTH PÁL ROZSNYÓI MUZEOLÓGUS Ismét egy szomorú gyászhírt kell közölnünk honlapunk látogatóival. Türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség következtében, 2012. december 17-én, életének 59. évében elhunyt Horváth Pál, a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa, akinek szakmai tevékenysége sok szállal kapcsolódott a rudabányai múzeumhoz is. Többször járt tanulmányi látogatás keretében Rudabányán, két alkalommal előadást tartott a Rudabányai Múzeumi Napon, és írásai jelentek meg az itt szerkesztett Bányászattörténeti Közlemények című folyóiratban. Fő kutatási területei a bányászat és a kohászat története, valamint a szpeleológia (barlangtan) voltak, múzeumi tevékenysége is főként ezekhez a szakterületekhez kapcsolódott. Kiemelkedő kutatási eredménye volt a korábban ismeretlen beretkei (a település szlovák neve Bretka) nagyolvasztó maradványainak felfedezése és az erre vonatkozó levéltári anyagok feltárása és közreadása. Kiváló barlangász volt, a rozsnyói Minotaurus Barlangkuató Csoport tagja. Részt vett számos barlang feltárásában és felmérésében a Szilicei- és a Pelsőci-fennsíkon. Barlangi témájú könyveket és tanulmányokat is publikált szlovák nyelven. Önzetlen, segítőkész, jó humorú, nagy tudású, széles látókörű, hivatásáért áldozatokat is vállaló embernek ismerte mindenki, aki kapcsolatba került vele. Halálával nem csak a családot és a rozsnyói Bányászati Múzeumot érte pótolhatatlan veszteség, hanem az általa művelt tudományágakat is, továbbá mindazokat, akiket megtisztelt barátságával. Horváth Pál búcsúztatására nagy részvét mellett 2012. december 19-én került sor a rozsnyói városi temető ravatalozójában. A gyászszertartáson megjelentek és a gyászoló családnak őszinte együtérzésüket fejezték ki volt rudabányai múzeumi kollégái, barátai is. Emlékét kegyelettel megőrizzük. NYUGDÍJBA VONULÓK BÚCSÚZTATÁSA December 21-én, pénteken, a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola karácsonyi ünnepségét követően került sor az intézmény nyugdíjba vonuló három dolgozójának búcsúztatására a művelődési ház emeleti klubjában. Endrészné Lázár Katalain és Juhász Lajosné (Fónyi Emőke) pedagógusok, valamint Szegő Sándorné (Papp Lenke) technikai munkatárs köszönt el kollégáitól és a város vezetőitől. Az ünnepség díszvendége a Rudabányáról elszármazott, ma Budapesten élő Lobogós Jánosné (Beke Lenke) volt, aki 1965-ig a helyi iskola pedagógusaként tevékenykedett, és az ünnepség szinte valamennyi résztvevőjét oktatta annak idején. Elkísérte leánya, a szintén pedadógus végzettségű Judit is, aki Rudabányán kezdte általános iskolai tanulmányait, és több osztálytársát üdvözölhette a jelenlévők között. Az iskola vezetése és munkatársai, valamint Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere és Kovácsné Szalai Krisztina aljegyző köszöntötte az ünnepelteket, akik ajándékokat és virágokat is átvehettek életüknek e fontos sorsfordulója alkalmából. Nagy tetszést aratott az a vetített képsorozat, amit a nyugdíjba vonulókról készült fotókból állítottak össze, felelevenítve pályafutások vidám pillanatait. Az ünnepséget követően a búcsúzók vacsorával vendégelték meg kollégáikat és a meghívott vendégeket, aminek végeztével még hosszú időn keresztül beszélgettek, felidézve az elmúlt évtizedek emlékezetes pillanatait, eseményeit. ELHUNYT SZABLYÁR FERENC IRODALOMTÖRTÉNÉSZ, GVADÁNYI "ÉBRESZTŐJE" 2012. november 25-én, életének 92. évében Budapesten elhunyt Szablyár Ferenc tanár, irodalomtörténész, a Magyar Rádió egykori irodalmi szerkesztője, könyvkiadók munkatársa. Az elhunytban Szablyár Péter kohómérnök, geológus, szakíró, a rudabányai Bányászattörténeti Múzeummal szorosan együttműkdő Jósvafői Tájház tulajdonos-vezetője édesapját gyászolja. Szablyár Ferenc neve és munkássága Rudabánya jeles író szülöttével, Gvadányi Józseffel is összefonódik. Kedvelte és népszerűsítette Gvadányi műveit, sőt egy Gvadányi verses elbeszéléseinek modorában írt könyvecskét is publkált Egy falusi nótáriusnak pest-budai uazása, melyet az elaludt vérű magyar szívek felserkentésére és mulatságára Gvadányi Jósef nyomán e versekbe foglalt a szerző címmel. A mű olyan népszerű lett, hogy két kiadást is megért: előbb egy budapesti kiadó jelentette meg 1993-ban, majd 2003-ban a rudabányai (akkor még) Érc- és Ásványbányászati Múzeum gondozásában látott napvilágot másodszor. A nagy beleérző-készséggel, kiváló stílusérzékkel és szeretettel megírt munka bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba is, így az interneten bárki számára könnyen hozzáférhető. Érdemes elolvasni, vidám perceket, kellemes szórakozást nyújt mindenkinek. Emlékezzünk tisztelettel és szeretettel a szerzőre, Gvadányi "ébresztőjére", Szablyár Ferencre. ÚJABB TANULMÁNY A RUDABÁNYAI ÉRCTERÜLETRŐL Honlapunkon már többször hírt adtunk arról, hogy az elmúlt években ismét intenzív kutatások kezdődtek a volt rudabányai vasércbánya területén, abban a reményben, hogy új, eddig nem ismert ércféleségeket fedeznek fel, amelyek a jövőben esetleg kitermelésre kerülhetnek. A dr. Földessy János geológus professzor vezetésével folyó kutatások sikerrel jártak, amiről már több magyar és angol nyelvű tanulmányban számoltak be a munkában részt vevő szakemberek. Ezek sorát gazdagítja a Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat című folyóirat 2012. évi 5. számában megjelent összefoglalás is, melynek címe: "Rudabánya - egy jelentős színesfémérc-lelőhely születése felé". A bevezetésben ezt olashatjuk: "2007-ben kezdődtek újra színesérc-kutatások a korábban bezárt rudabányai vasércbánya területén. A kutatásokat végző társaság a földtani értékelést a Mskolci Egyetem Földtani-Teleptani Tanszékével együttműködésben végzi. A munka új eredményeként egy jelentős, több szakaszban keletkezett, a Darnó-öv szekezeti zónájához kapcsolt felszín közeli színesrc-lelőhely körvonalai váltak ismertté, amelyben a korábban is ismert ólom- és rézércek az eddig nyilvántartottnál sokkal jelentősebb tömegű ásványvagyonként jelentkeznek, és új elemként kiterjedt cinkércesedés megléte valószínűsíthető. A felszíni mintázásokat és vizsgálatokat fúrási program tervezése követte, amelynek kivitelezése jelenleg is foyik. Az előzetes eredmények a korábbi várakzásokat megerősítik." A tanulmány végén a szerzők a következő összegzést adják: "Az összes hasznosítható nyersanyagfajtát együttesen tekintve a rudabányai színesérc-előfordulás olyan modern bányászat létrehozását hozza közel, amely - gyakorlatilag nem kíván újab felszíni igénybevételt; - a jelentősen rekultiválatlan egykori bányaterületről indul ki; - egy jövőbel mélyszinti föld alatti bányászat alapjai - főszállítóvágat, szellőztetés, meddőelhelyezés - részben megőrződtek, felújíthatók és újra használatba vehetők; - külszíni logisztikai rendszere - úthálózat, vasútvonal - még létezik; - szociális szempontból reményt ad egy igen hátrányos regionális gazdasági helyzet megváltoztatására és a munkanélküliség enyhítésére; - ismert vasérc- és barit-ásványvagyona az ólom-cink-rézércesedések kísérőjeként a színesfém-érccel együtt is termelhető és hasznosítható lehet; - környezeti szempontból a "nulla hulladék"-elv közelítőleg megvalósítható; - felszín alatti vízkészleteket a korábbi bányászati tapasztalatok alapján nem érint." Az érdekes és a rudabányaiak számára biztató távlatokat felvillantó tanulmány teljes terjedelmében olvasható a lap kiadója, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület honlapján (ombkenet). SIKERESEN LEZAJLOTT A KÓRUSTALÁLKOZÓ A honlapunkon már többször "beharangozott" V. Borbála-napi Bányász Kórustalálkozó sikeresen lezajlott a tervezett program szerint. A részt vevő csoportok (összesen 120 fővel) a kedvezőtlen időjárás ellenére is időben megérkeztek, az előkészületek rendben lezajlottak, így semmi akadálya sem volt annak, hogy december 8-án, szombaton 14 órakor kezdetét vegye az immár hagyományosnak nevezhető esemény. (A volt borsodi bányásztelepülések ma is működő kórusai számára első ízben 2008-ban hirdették meg a szervezők a találkozót; akkor a múcsony-albertetelepi Hunyadi János Művelődési Ház fogadta a jelentkező csoportokat. 2009-ben Izsófalván, 2010-től pedig három alkalommal is Rudabányán került sor az énekkarok bemutatkozására. Rudabánya a jövőben állandó "gazdája" lesz a rendezvénynek, mert a Gvadányi József Városi Művelődési Ház magára vállalta ezt a feladatot, tekintettel a település hajdan virágzó ének-zenekultúrájára.) Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a kórusok tagjait és az érdeklődőket, majd sorra bemutatták műsorukat a következő együttesek: a berentei Rozmaring Népdalkör, a Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara, a múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör, a múcsony-albertetelepi Szivárvány Népdalkör, a Szendrői Népdalkör, a szögligeti Hagyományőrző Pávakör, a vadnai Ősirózsák Nyugdíjasklub énekkara, s végül a vendégltó rudabányai Rozmaring Asszonykórus. Az énekkarok műsorainak elhangzása után a szervezők nevében Nagy Tibor, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége alelnöke értékelte a rendezvényt. Kiemelte, hogy minden csoport magas színvonalú programot mutatott be, és kifejezte reményét, hogy a fiatalabb nemzedék átveszi a maiaktól a "stafétabotpot", és a jövőben is élni fog a hajdan virágzó bányász kórus- és zenekulktúra. A bányász dalostalálkozók megrendezése is a hagyományok megőrzését és továbbadását szolgálja. Ezután Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere és Nagy Tibor SZBTSZ-alelnök emléklapot és emléktárgyat adott át minden csoport vezetőjének, megköszönve a felkészülésbe fektetett munkát és a részvételt. Végül a jelenlévők közösen elénekelték a Bányászhimnuszt. Ezután közös ebédre került sor, amit a művelődési ház dolgozói, a Rozmaring Asszonykórus tagjai és segítőik készítettek és szolgáltak fel. Az asszonykórus tagjai saját készítésű süteményekkel is kedveskedtek a vendégeknek. A csoportok vezetői távozáskor köszönetet mondtak a rendezőknek a meghívásért, a szervezésért, a zökkenőmentes lebonyolításért, valamint a szívélyes vendéglátásért.
Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a szereplőket és a közönséget.
A rudabányai Rozmaring Asszonykórus ezúttal is nagy sikert aratott.
A szögligeti Hagyományőrző Pávakör először vett részt a bányász dalostalálkozón.
A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub énekkara fellépés közben.
A borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara.
A múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör.
A múcsony-alberttelepi Szivárvány Népdalkör.
A résztvevők és a közönség nagy érdeklődéssel figyelték a csoportok bemutatóit. (Nagy Tibor és Hadobás Sándor felvételei.) NYOLC ÉNEKKAR 110 TAGGAL... ...vesz részt az ötödik alkalommal - Rudabányán immár harmadszor - sorra kerülő Borbála-napi Bányász Dalostalálkozón, amelynek célja a bányász kóruskultúra hagyományainak ápolása, népszerűsítése, valamint a kórusok közötti tapasztalatcsere és kapcsolatépítés. Az idén a következő településekről jelentkeztek a résztvevők: Múcsony (2 csoprot), Kurityán, Vadna, Borsodszirák, Szendrő, Szögliget és Rudabánya. December 8-án, szombaton 14 órakor kezdődik a rendezvény a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a szervezők. A belépés díjtalan. ÉRDEKES TANULMÁNY GRÓF GVADÁNYI JÓZSEFRŐL A FONS című folyóirat nemrégiben megjelent 2012. évi 2. számában érdekes tanulmány jelent meg Rudabánya híres író szülöttével kapcsolatban Gróf Gvadányi József élete az anyakönyvi források tükrében címmel, szerzője a Gyulán élő Merényi-Metzger Gábor történész-levéltáros. Felkutatta azokat a születési, halálozási és házasságkötési anyakönyveket, amelyek Gvadányi és családtagjai bejegyzéseit tartalmazzák. A dokumentumokat időrendben közli. Sajnos nem sikerült fellelnie gróf Gvadányi József születési bejegyzését. 1725-ben, amikor Gvadányi született, a rudabányai római katolikusok lelki gondozását a szendrői ferencesek látták el, az ebből az időből való anyakönyvük azonban elkallódott vagy elpusztult. Ugyancsak nem került elő Gvadányi Horeczky Franciskával kötött első házasságának dokumentuma sem. A következő bejegyzéseket sikerült felkutatni és az említett tanulmányban közölni: - Rohó, 1753. június. Gvadányi János (Gvadányi József első gyetmeke) keresztelési anyakönyvi bejegyzése. - Rohó, 1754. április 7. Gvadányi János halotti anyakönyvi bejegyzése. (Az elsőgyermek 10 hónapos korában elhunyt.) - Rohó, 1755. szeptember. Ifjabb Gvadányi József és Gvadányi Ignác (ikergyermekek) keresztelési anyakönyvi bejegyzései. - Rohó, 1763. november. Gvadányi Erzsébet keresztelési anyakönyvi bejegyzése. - Rohó, 1772. április 2. Horeczky Franciska halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József felesége 43 éves korában hunyt el.) - Szakolca, 1785. január 22. Gvadányi József és Szeleczky Katalin házassági anyakönyvi bejegyzése. - Szakolca, 1801. december 21. Gvadányi József halotti anyakönyvi bejegyzése. - Szakolca, 1803. november 4. Szeleczky Katalin halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József második felesége 67 éves korában halt meg.) - Szakolca, 1809. szeptember 17. Gvadányi Erzsébet halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József leánya hajadonként 46 éves korában hunyt el.) - Pozsony, 1828. június 22. Gvadányi Ignác halotti anyakönyvi bejegyzése. Ezeket az adatokat eddig nem, vagy csak pontatlanul ismertük. Köszönettel tartozunk Merényi-Metzger Gábornak, hogy fáradságos utánajárással felkutatta és közzétette a számunkra becses dokumentumokat, hiszen Gvadányi József családjáról, különösen gyermekeiről, keveset tudunk.  A rohói (Rohov, Szlovákia, Nagyszombati Kerület, Szenici Járás) Horeczky-kastély. Gvadányi itt élt első feleségével, báró Horeczky Franciskával 1751-től1772-ig. Itt születtek gyermekeik is, akiknek anyakönyvi adatait fentebb ismertettük.(Gvadányi idejében a kastély még másként nézett ki, mai, klasszicista külsejét a 19. század elején kapta.) ÁLLAMTITKÁRI FÓRUM RUDABÁNYÁN A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja szervezésében 2012. november 22-én lakossági fórumot tartott Rudabányán, a Gvadányi József Művelődési Ház klubtermében SZATMÁRY KRISTÓF, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára, melyen nagyszámú érdeklődő jelent meg nem csak a helybeliek képviseletében, hanem a régióból is. BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN Ezúttal is Rudabányán kerül sor az egykori borsodi bányásztelepülések kórusai számára ötödik alkalommal meghirdetett Borbála-napi Bányász Dalostalálkozóra, melyre 10 település 11 csoportja kapott meghívást. Mivel a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a névünnepe, december 4. ezúttal hétközi napra esik, a rákövetkező szombaton, december 8-án 14 órai kezdettel rendezik meg az immár hagyományos eseményt, amelyre minden érdeklődőt szeretttel hívnak és várnak. IDŐSEK NAPJA RUDABÁNYÁN Rudabánya Város Önkormányzata november 22-én, csütörtökön 11 órai kezdettel köszönti 65 évnél idősebb polgárait a Gvadányi József Városi Művelődési Házban. Ünnepi köszöntőt mond Szobota Lajos polgármester. Az ajándékműsor keretében fellépnek a művelődési ház művészeti csoportjai (a mazsorettek, a Rozmaring Asszonykórus és a gyermek színjátszó-csoport), majd ebéddel látják vendégül a megjelenteket. HAMAROSAN NYOMDÁBA KERÜL A BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK ÚJ SZÁMA November 5-én nyomdába kerül, s várhatóan november 20. táján készül el a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények 2012, évi 2. száma. Az érdeklődők ezúttal is érdekes tanulmányokat és közleményeket találhatnak a 7. évfolyamát záró periodikában, amelynek eddig megjelent számai teljes terjedelmükben megtalálhatók az interneten, az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban. A XIV. (2012/2.) szám tartalomjegyzéke a következő: Michael Dachselt: A bányamanókról (1662). Fordította és jegyzetekkel ellátta: Magyar László András főigazgató-helyettes, orvostörténész, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest.) A. Szála Erzsébet (történész, egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron): A brennbergi szénbányászat a kezdetektől 1900-ig. Dr. Vitális György (aranyokleveles geológus, Budapest): Dr. Vitális István szénkutatásai 1920 és 1925 között. Szemán Attila (történész-régész, főmuzeológus, Központi Bányászati Múzeum, Sopron): A farbőr, mint a bányászat jelképe. Farkas Aladár (tanár, helytörténész, Borszék - Borsec, Románia): A borszéki üveggyár. Zsadányi Éva (geofizikus, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest): Andrija Mohorovicic és egy megkésett centenáriumi emlékezés. Hadobás Sándor (nyug. múzeumigazgató, Rudabánya): A bányászok pálinkázása. Hadobás Sándor: Hajnóci R. József, a szepesi bányavárosok történetírója. NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23. Rudabánya Város október 19-én köszöntötte nemzeti ünnepünket, Október 23.-át. A Gvadányi Józusef Művelődési Ház nagytermében előbb ünnepségre került sor, amelyen az általános iskola 8. osztályos tanulói adtak színvonalas ünnepi műsort, felidézve a történelmi napok eseményeit. A műsort összeállította és rendezte Nagy Gyuláné tanárnő. Ezt követően a város és az intézményak vezetői megkoszorúzták a művelődési ház falán található emléktáblát, amely 1956 hőseinek és mártírjainak is emléket állít. SIKERESEN LEZAJLOTTAK A GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT RENDEZVÉNYEI Az előre meghirdetett program szerint, sikeresen lezajlottak a 2012. évi Gvadányi József Emlékhét rendezvényei Rudabányán. A település neves író fiának emlékére először 1975 októberében, születésének 250. évfordulója alkalmából került sor az eseménysorozatra, majd negyedszázados szünet után 2000-től évente rendezik meg az emlékhetet változatos kulturális programokkal. Az idei emlékhét kiemelkedő eseménye a 15. alkalommal megrendezett Rudabányai Múzeumi Nap volt, amelyen 60 fő vett részt. Előadást tartott Benke István (Budapest), Siskáné dr. Szilasi Beáta (Miskolci Egyetem), Sóvágó Gyula (Miskolc), Papp Andrea és Márkus Zsuzsanna (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya), valamint Hadobás Sándor (Rudabánya). A múzeumi nap keretében érdekes fotókiállítás nyílt a művelődési ház galériájában. Dobi Sándor (Budapest) A Magyas-Tátra hegyvilága című fotókiállítását láthatják az érdeklődők november 15-ig. Jelentős esemény volt a Gvadányi József Művelődési Ház Gyermek Színjátszó-csoportjának bemutató előadása is, amelyre az iskola alsós tanulóival és az óvoda növenmdékeivel zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. A szép díszletekkel és jelmezekkel készült Csizmás kandúr című mesejátékot adták elő a gyerekek, nagy sikerrel. A rudabányai gyermek színjátszók Szobotáné Garan Erika drámapedagógus vezetésével évek óta szorgalmasan készülnek egy-egy mesejáték vagy jelenet betanulásával a városi rendezvényekre, és időnként más településeken is vendégszerepelnek. Nemrégiben például az ormosbányai Idősek Otthona lakóinak mutatták be a repertoárjukban levő egyik mesejátékot. GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT, 2012. OKTÓBER 15-20. Rudabánya Város az idén is megrendezi a hagyományos Gvadányi József Emlékhetet, amelynek keretében különböző rendezvényekkel adóznak a település neves író szülötte emlékének. A program a következő: Október 15-én, hétfőn 14 órakor: A RUDABÁNYAI GVADÁNYI-SZOBOR TÖRTÉNETE. Vetítettképes előadás a Gvadányi Művelődési Házban. Október 16-án, kedden 13 órakor: MEGEMLÉÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A GVADÁNYI-SZOBORNÁL. Október 16-án, kedden 15 órakor: JÁTÉK A MÚZEUMBAN. Gyermekfoglalkozás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban. Október 17-én, szerdán 10 órakor: XV. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP. Tudományos előadások és a Magas-Tátra hegyvilága című kiállítás megnyitása a Gvadányi Művelődési Házban. Október 18-án, csütörtökön 11 órakor: CSIZMÁS KANDÚR. A Gvadányi József Művelődési Ház gyermek színjátszó csoportjának bemutató előadása a művelődési házban. Október 19-én, pénteken 13 órakor: VÁROSI ÜNNEPSÉG NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL a Gvadányi Művelődési Házban. Közreműködik a Gvadányi József Általános Iskola irodalmi színpada. Október 20-án, szombaton 10 órakor: VIDÁM DÉLELŐTT. Filmvetítés gyermekeknek a Gvadányi Művelődési Házban. A rendezvényekre minden érdeklődőt szeretetterl hívunk és várunk! SPORTNAP ÉS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN 2012. október 10-én, szerdán a Gvadányi József Általános Iskola közönségtalálkozót és nyílt sportnapot szervez. Vendégünk lesz Risztov Éva, a hosszútávúszás 2012. évi olimpiai bajnoka.
Próbatétel: Megkiséreljük megdönteni az olimpiai bajnok úszónő 10 km-es londoni olimpiai csúcsidejét (1 óra 57 perc), de nem úszásban, hanem futásban, illetve gyaloglásban. A részletes program: Kb. fél 10-től találkozó Risztov Évával a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében találkozik az iskola tanulóival és a város érdeklődő polgáraival. Az olimpiai bajnoknő rövid élménybeszámolót tart, és kérdéseket is lehet intézni hozzá. A sportnap versenyszámai: 1. Gyaloglás, futás: Útvonal: Petőfi u. - Ady u. - felsőtelekesi S-kanyar és vissza. Rajt: 10.30-kor az iskolától. A versenytábv: 10 km. A verseny célja: Risztov Éva az olimpián a 10 km-es távot 1 óra 57 perc 38 másodperc alatt úszta le. A mi bajnokunknak ennél kell gyorsabbnak lenni (az átlagsebesség 5,1 km/óra). 2. Kerékpár: Útvonal: Rudabánya - Felsőtelekes - Kánó - Felsőtelekes - Alsótelekes - Rudabánya. Rajt: 11.45-kor az iskolától. A versenytáv 21 km. A verseny céla: a maratonfutás távjának a felét kell megtenni 1 óra 11 perc 33 másodpercnél gyorsabban. A női maratonfutás 2012. évi londoni olimpiai bajnoka, az etióp Tiki Gelana ugyanis ennek az időnek a duplájával ért célba (2:23:07). Bár a Gvadányi József Általános iskola rendezvényéről van szó, de az nyílt, bárki részt vehet rajta akár versenyzőként, akár nézőként. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! BORSZÉK KÖLTŐJE: KAMENITZKY ANTAL Rudabánya és a székelyföldi Borszék 2011 áprilisa óta hivatalos testvérvárosi kapcsolatban állnak egymással. Természetes tehát, hogy honlapunkon felhívjuk látogatóink figyelmét az erdélyi város fontosabb eseményeire és jeles személyiségeire. Ezúttal a Borszéken élő jeles költőt, Kamenitzky Antalt mutatjuk be röviden. - 1947-ben született Borszéken. Ősei a Szepességből Erdélybe került bányászok voltak. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, majd a marosvásárhelyi zene- és képzőművészeti líceumban érettségizett. Ma már nyugdíjas, a borszéki Borvíz Múzeum őre, a város társadalmi és kulturális életének aktív résztvevője. - Verseivel későn lépett a nagyközönség elé, mára azonban már az egyik legismertebb erdélyi magyar költőként tartják számon. Költeményei rendszeresen olvashatók a különböző folyóiratokban és lapokban (pl. Utunk, Helikon, Erdélyi Toll, Romániai Magyar Szó, Hargita Népe stb.) Eddig három önálló kötete jelent meg: Árnyak köntösében (2007), Ha félreáll az angyal (2008), Ha visaszatér az angyal (2009). Antológiákban (pl. 101 vers a Székelyföldről) és internetes irodalmi honlapokon is találkozhatunk műveivel. Székelyföld pezsgő irodalmi életének gyakori szereplője író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon és verses rendezvényeken. Tagja a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Körnek. - Kedvenc versformája a szonett. SIKERESEN LEZAJLOTTAK AZ V. RUDABÁNYAI VÁROSNAP RENDEZVÉNYEI Szeptember 1-én a meghirdetett gazdag program szerint nagy sikerrel lezajlottak az V. Rudabányai Városnap rendezvényei és a kapcsolódó események, amelyek már augusztus 30-án megkezdődtek: az Európai Testvérvárosok Találkozója, valamint az I. Rudabányai Ásványgyűjtő Fesztivál. A városnap nyitóünnepségén sor került a székelyföldi Borszék és Rudabánya közti testvérvárosi szerződés ismételt aláírására (2012. április 19-én Borszéken már aláírták a dokumentumot a polgármesterek), továbbá több éves szünet után rudabányai díszpolgárt avattak Novák Géza fafaragó személyében. A Szabadidő Parkban délelőttől éjfél után egy óráig több ezer látogató fordult meg és szórakozott a változatos és színvonalas programokon. Az eseményekről készült fotókat honlapunk VÁROSÜNNEP című helyén tekinthetik meg. IV. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ Szeptember 8-án, szombaton kerül sor a IV. Rudabányai Mazsorett-találkozóra a művelődési ház előtti téren (rossz idő esetén az intézményben). Ezúttal is nagy érdeklődés kíséri az immár hagyományosnak számító rendezvényt, közel 200 táncos részvételét jelezték a környező településekről, sőt távolabbról is. (Szendrő, Rudolftelep, Sajószentpéter, Berente, Szirmabesenyő, Miskolc stb.) A program délelőtt 10 órakor menettánccal kezdődik (a könyvtártól a művelődési házig), majd minden csoport előbb színpadi táncot, utána pedig gálaműsort mutat be. Belépődíj nincs! Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a rendezők. MEGHÍVÓ AZ 5. RUDABÁNYAI VÁROSNAPRA ÉS A KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNYEKRE
RUDABÁNYAIAK LÁTOGATÁSA BORSZÉKEN Július 30. és augusztus 5. között 46 fős rudabányai csoport látogatott a város új testvérvárosába, a Székelyföld legészakibb részén fekvő Borszékre (románul Borsec). Az ásványvizéről és hajdani fürdőéletéről volághírű település az elmúlt években ismét látványos fejlődésnek indult az elmúlt évtizedek hanyatlása után. Folyamatosan felújítják a patinás fürdő- és üdőlőéületeket, új panziók, szállodák és turisztikai létesítmények épülnek, s a tervek szerint Borszék néhány év múlva ismét Hargita megye egyik társadalmi-kulturális-idegenforgalmi centruma lesz. Augusztus 3-4-5-én rendezték meg a Borszéki Napokat, amelynek első két napjába a rudabányaiak is bekapcsolódtak: részt vettek a megnyitó ünnepségen, az üdülőtelepi park újjáavatásán, a szórakoztató és egyéb rendezvényeken, ezek mellett pedig megismerkedtek a Székelyföld nevezetességeivel, már amennyire a rendelkezésükre álló időből futotta. Felkeresték a vadregényes Békás-szorost és Gyilkos-tavat, jártak a parajdi sóbányában, a kerámiaművességéről híres Korondon és a vidék egyik központjában, Gyergyószentmiklóson. Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron síremlékét, hazafelé pedig Kolozsváron megtekintették a Farkas utcai református templomot, a város főterén Mátyás király szobrát (Fadrusz János alkotása) és a gótikus Szent Mihály templomot. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek Apáczai Csere János síremlékére, így tisztelegve a temetőben nyugvó erdélyi nagyságok emléke előtt. A kirándulást hónapokon át szervezték a rudabányaiak, mindent sikerült rendben és időben előkészíteni, így az utazás és a tervezett program sikeresen zajlott le. A szervezőmunkában a legtöbb feladatot KONYHA BÉLA vállalta magára, aki SZOBOTA LAJOS polgármesterrel együtt a legapróbb részletekre is ügyelt az utazás előtt és az ott-tartózkodás során is. Köszönet illeti a borszékieket, élükön MIK JÓZSEF polgármester úrral a szívélyes fogadtatásért és a kedvező elhelyezési-ellátási körülményekért. A kirándulás egyébként önköltséges volt, vagyis minden résztvevő maga fizette az összes költségét. Az erdélyi utazás minden mozzanatának bemutatására sajnos nem vállalkozhatunk, de a legfontosabb és legérdekesebb pillanatok közül néhányat az alábbi fényképek segítségével bemutatunk honlapunk látogatóinak. (Hadobás Sándor felvételei.)
A nagyváradi székesegyház megtekintése után a Királyhágón időzött a csoport. A kép a táj szépségét érzékelteti.
Borszék üdülőtelepének egy része látható a képen. A fák között megbúvó épületek fényképezése nehéz feladat, egyetlen fotó sem tudja visszaadni a hely valódi szépségét és hangulatát. A háttérben 1000 méernél magasabb hegyek látszanak.
A hajdan pompás borszéki fürdő- és üdülőtelep revitalizálása a köelmúltban megkezdődött. A fősétányt az elsők között újították fel, a mellette levő épületek egyike-másika azonban még romos, elhagyatott. A képen azonban már felújított villák láthatók.
A hajdan legfényesebb szálloda, a Remény még sajnos ilyen állapotban van...
A parajdi sóbánya hatalmas föld alatti csarnokai sem maradtak ki a programból. Ide autóbusszal szállítják be az érdeklődőket. A csoport itt még együtt van, de később mindenki kedve szerint barangolhatott egyik teremből a másikba.
A gyergyószárhegyi (románul Lazarea) reneszánsz Lázár-kastélyt is meglátogatta a csoport. Tornyából szép kilátás nyílik a tágas Gyergyói-medencére.
A csoport tagjai Tamási Áron síremléke előtt.
Hazafelé Kolozsvár főterén, Mátyás király szobra előtt készült ez a csoportkép.
Részlet a Házsongárdi temetőből. BEFEJEZŐDTEK A 2012. ÉVI RUDAPITHECUS-KUTATÁSOK Július 13-án, pénteken reggel elutaztak Rudabányáról a 2012. évi rudabányai őslénytani kutatások kanadai résztvevői. Az utolsó napokban is szorgos kutatómunka folyt, annak ellenére, hogy az időjárás nem mindig volt kedvező az ásatáshoz. Mészáros Ildikó az utolsó héten is figyelemmel kísérte az eseményeket, az általa készített felvételekből ismét bemutatunk néhányat honlapunk látogatóinak.
Veres Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója (középen) is meglátogatta a kutatások helyszínét. A laboratóriumban dr. David R. Begun (balra) és dr. Kordos László professzorok bemutatták számára az idei leleteket
Csoportkép a 2012. évi kutatások résztvevőiről - nem csak Kanadából, hanem a világ sok más országából is érkeztek. ÚJABB KÉPEK A RUDAPITHECUS-KUTATÁSOKRÓL Lassan végéhez közelednek a Torontói Egyetem (Kanada) 2012. évi rudabányai ásatásai a Rudapithecus-lelőhelyen. Július 13-án, pénteken a kutatók elutaznak Rudabányáról, az idei leletek vizsgálatát és értékelését a későbbiekben végzik majd el. Ebben az évben szenzációs darab nem került elő, de találtak két majom- (Anapithecus-) fogat és számos nagyemlős-maradványt. Közülük különösen értékes a napokban feltárt masztodon állkapocspár, melyet az alábbi fotók egyikén bemutatunk. (Mészáros Ildikó felvételei.)
Az idei leletek közül néhány a laboratóriumi tisztítás és konzerválás után. A hosszú,íves csont egy orrszarvú bordája. KÉPES TÁJÉKOZTATÓ A RUDAPITHECUS-KUTATÁSOKRÓL A két hete folyó rudabányai Rudapithecus-kutatásokról, melyekben az idén csak a kanadai Torontói Egyetem szakemberei és hallgatói vesznek részt, MÉSZÁROS ILDIKÓ készített fényképket. Közülük néhányat az alábbiakban bemutatunk honlapunk látogatóinak tájékoztatására. A felvételek rendelkezésünkre bocsátásáért ezúton is köszönetet mondunk Mészáros Ildikónak!
Ritka lelet: egy ősi medveszerű ragadozó alsó és felső állcsontja.
Az ásatás közben előkerült az egykori mocsár karsztosodott sziklapereme.
Teknőspáncél, még a földben.
Dr. David R. Begun professzor, paleoantropológus, kanadai kutatásvezető az éppen előkerült orrszarvúcsontot vizsgálja.
Este, a munka végeztével a kutatók megbeszélik a nap tapasztalatait és értékelik a leleteket. A VI. RUDABÁNYAI SPORTNAP Május 28-án, szombaton került megrendezésre a VI. rudabányai sportnap. Korábban augusztusban tartották ezt az eseményt, de ez az időszak sok programot kínál az érdeklődőknek, ezért a szervezők az idén előbbre hozták a Sportnapot. Ezúttal is jó hangulatú és sikeres volt a rendezvény, amelyen régi és mai rudabányai sportolók találkoztak. A fő esemény a szlovákiai tastvérváros, Dobsina és Rudabánya öregfiúk csapatainak labdarúgó mérkőzése volt a Gvadányi József Általános Iskola tornacsarnokában. A vendégek a 4x10 perces találkozón ezúttal is győztek 10:4-re, nem sikerült tehát a visszavágás az ősszel Dobsinán nagypályán elszenvedett 9:1-es vereségért. A dobsinai csapatban játszott Karol Horník, a település polgármestere is. De nem is a győzelem volt a fontos, hanem a sport, a mozgás, a baráti beszélgetések és a régi emlékek felelevenítése. A meccset közös ebéd követte a Vasérc Étteremben, majd a vendégek megtekintették a bányászati múzeumot, és délután negyed 4 tájban mondtak búcsút a rudabányaiaknak. A Sportnap minden résztvevője emléklapot kapott, a dobsinaiakat pedig rudabányai emléktárgyakat tartalmazó ajándékcsomaggal lepték meg a rendezők. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a rendezvény szervezésében közreműködtek, illetve segítették annak lebonyolítását.
A csapatok a mérkőzés előtt - csak két részletben fértek a fényképezőgép lencséjébe. Az egyik...
...és a másik fele a résztvevőknek. Zöld felsőben a dobsinai vendégek.
A vendégcsapat a mérkőzés kezdetén. A jobbszélen Karol Horník, Dobsina Város polgármestere áll.
Támadnak a vendégek, a hazaiak kapusa, Keller Péter feszülten figyel.
Közönség is volt, akik megnézték a mérkőzést, jól szórakoztak, annak ellenére, hogy a dobsinai öregfiúk 10:4-re győztek...
A jó hangulatú, sportszerű mérkőzés baráti kézfogásokkal ért véget.
A mérkőzés után jóízű ebéd várta a sportolókat és a meghívottakat. A képen a vendégek asztala.
Ezen a felvételen jobbra a helyi öregfiúk csapatának tagjai láthatók. (Hadobás Sándor felvételei.) ÚJ TESTVÉRVÁROSUNK: A SZÉKELYFÖLDI BORSZÉK Borszéken (Románia, Erdély), 2012. április 19-én Rudabánya város képviseletében Szobota Lajos polgármester, valamint Borszék város képviseletében Mik József polgármester aláírták a két város közötti testvérvárosi szerződést. A dokumentumban kifejezték szándékukat egy újtípusú román-magyar kapcsolat létrehozására, mely megfelel az Európai Unió szellemiségének. Az ünnepségen részt vett Rudabánya Város Önkormányzatának Képviselő-Testületéből Veres Lajos alpolgármester, Papp András és Szél Miklós képviselők, valamint dr. Sallai Árpád, Rudabánya Város címzetes főjegyzője.  A testvérvárosi szerződést Szobota Lajos (balra) és Mik József látta el kézjegyével.  A testvérvárosi szerződés aláírása alkalmából rendezett ünnepségen a borszékiek zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét. Az első sorban balra a rudabányai küldöttség tagjai láthatók.  Szobota Lajos átadja Mik Józsefnek Rudabánya ajándékait.  Az ünnepséget folklórműsor követte borszéki együttesek közreműködésével. 2011. december 3. KÉPES BESZÁMOLÓ A BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓRÓL Amint honlapunkon már jeleztük, Rudabányán került sor a 4. Bobála-napi Bányász Dalostalálkozóra, amelyen a volt borsodi bányásztelepülésekről 7 együttes vett részt. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte és a résztvevőket köszöntötte RABI FERENC, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki kiemelte, hogy a mai viszonyok között milyen fontos a bányászhagyományok őrzése, aminek pedig az egyi leghasznosabb formája a bányász dalos kultúra értékeinek ápolása és továbbadása. SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere is üdvözölte a megjelenteket, majd elhelyezték a találkozó résztvevőinek közös koszorúját a Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló Bányász hősi emlékműnél. Ezután a kórusok műsora következett, végül pedig Nagy Tibor, a Szuhaölgyi Bányászlakta Települések Szövertségének alelnöke mondott zárszót, majd Szobota Lajos és Nagy Tibor átadták a csoportok vezetőinek az emléklapot és az ajándékot egy csokor virág kíséretében. (Hadobás Sándor felvételei.) Rabi Ferenc, a BDSz elnöke köszöntőjét mondja.
A berentei Rozmaring Dalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula.
A borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara. Vezetőjük: Müller Márta.
A kurityáni Búzavirág Népdalkör. Vezetőjük: Dobosné Molnár Piroska.
A Múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör. Vezetőjük: Váraljai Réka.
A Múcsony-alberttelepi Szivárvány Népdalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula.
A rudabányai Rozmaring Aszzonykórus. Vezetőjük: Juhász Lajosné.
A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub Énekkara. Vezetőjük: Czakó Lászlóné.
A közönség nagy érdeklődéssel figyelte és sok tapssal jutalmazta a csoportok műsorát. Szeptember 3. SIKERESEN LEZAJLOTT A IV. RUDABÁNYAI VÁROSNAP ÉS A MEGYEI BÁNYÁSZNAPI ÜNNEPSÉG Szeptember 3-án, szombatonnagy érdeklődés mellett került sor a IV. Rudabányai Városnap rendezvényeire, melynek keretében tartották meg a megyei bányásznapi ünnepséget is. A bányász szakmai és hagyományőrző szervezetek képviselői mellett jelen volt a szlovákiai testvérváros, Dobsina küldöttsége is, élén Karol Hornk polgármesterrel. Az ünnepi eseménysorozat ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a református templomban, majd a Gvadányi Művelődési Házban került sor a megyei bányásznapi ünnepségre, a művelődési ház előtti bányász emlékműnél pedig a koszorúzásra. Ezután állfogadáson látták vendégül a meghívott vendégeket. Délután 2 órától a zabadidő Parkban egymást követték a szórakoztató programok a kiadott műsor szerint. A városnap rendezvényeit minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte, ami a kitűnő időjárásnak és a gondos szervezésnek egyaránt betudható. Képeink az egésznapos eseményfolyamból csak a legérdekesebb momentumokat villanthatják fel. (Papp Andrea felvételei.)
Az ökumenikus istentisztelet résztvevőinek egy csoportja a református templomban.
Rudabánya testvérvárosát, Dobsinát a város vezetői mellett a helyi bányász hagyományőrző szervezet tagjai is elkísérték díszegyenruhába öltözve.
A megyei bányásznapi ünnepség résztvevői zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét.
Vincze Ádám Hegyaljai Kiss Géza: Rudabánya című versét szavalta az ünnepség kezdetén.
Az ünnepség résztvevőit Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte.
Hámori István Péter, a Bányamunkás című újság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet a Bánya, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete vezetősége nevében.
Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke is köszöntötte az ünnepség résztvevőit.
Kovács István, a szakszervezet Borsodi Bányász Tagozatának elnöke is szólásra emelkedett az ünnepségen.
A kitüntetések, elismerések átadása előtt Vincze Fédra 6. osztályos tanuló két zongoraszámot adott elő.
Az ünnepség után koszorúzásra került sor a művelődési ház előtti bányász-emlékműnél. Képünkön valamennyi koszorúzó szervezet és intézmény képviselői láthatók.
Az ünnepség utáni állófogadáson Karol Horník, Dobsina Város polgrmestere (középen) mondott pohárköszöntőt. A délutáni rendezvényeken, a Szabadidő Parkban elsőként a helyi művelődési ház műkedvelő csoportjai mutatkoztak be. Képünkön a mazsorettek kiscsopotja látható.
A mazsorettek nagycsoportja bottal...
...és zászlóval.
A Rozmaring Asszonykórus ezúttal is nagy sikert aratott.
Volt tűzoltó-bemutató (képünkön), rendörségi és lovas íjász bemutató, felléptek népi és modern táncosok, láthattak bohócot, hallgathattak tárogató-játékot, mulatós és tánczenét stb. Ezúttal is nagy sikert aratott Várkonyi András színművész, a népszerű tv-sorozat egyik főszereplője és St.Martin, a világhírű szaxofon-művész. A látványos tűzijáték mindenkit elkápráztatott, végül a Triex-Band zenéjére szabadtéri bállal zárult a IV. Rudabányai Városnap. Augusztus 29. VENDÉGSÉGBEN DOBSINÁN Augusztus 28-án Rudabánya Város küldöttsége részt vett a testvérváros, Dobsina német kisebbségi szervezetének évente megrendezendő hagyományos találkozóján. Ezen részt vettek más szlovákiai - főleg alsó-szepesi - települések, mint például Szomolnok és Svedlér német kisebbségének a tagjai is. Rudabányát Szobota Lajos polgármester, a helyi német kisebbségi önkormányzat tagjai, önkormányzati képviselők, valamint a Rozmaring Asszonykórus képviselte. Az énekkar nagy sikerrel szerepelt a rendezvény kulturális programjában. A látogatás eseményeiről képriportban számolunk be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.)  Dobsina főtere felújítás alatt áll. A háttérben levő épületek még őrzik a régi városképet.  A találkozó első programja Klein Sámuel tanár, költő, néprajzkutató emléktáblájának leleplezése volt a gimnázium falán. (A Rudabányára került dobsinaiak szinte mindegyike az általa vezetett helyi polgári iskola növendéke volt. Buléner nyelven írt Topscher gatscholper című, 1914-ben megjelent könyve a helyi németség kultúrájának fontos emléke.)  A Rozmaring Asszonykórus tagjai az emléktábla-avatáson.  A találkozó hivatalos megnyitása: a mikrofonnal Tibor Harmatha, a dobsinai némez kisebbségi szervezet elnöke, kétoldalt a helyi vezetőség tagjai, jobbra dr. Ondrej Rozloznik, a Kárpáti Németek Szövetsége (ez a neve a szlovákiai német kisebbségeket összefogó szervezetnek) területi elnöke látható.  A találkozó résztvevőinek egy csoportja. Középen fehér ingben, nyakkendővel Dobsina polgármestere, Karol Horník látható.  A találkozó díszvendégei (balról jobbra): Michal Neubeuer vállalkozó, a rendezvény egyik támogatója, a felesége, aki a helyi gimnázium megbízott igazgatója, Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere és felesége, Karol Horník, Dobsina polgármestere.  A német kisebbségi szervezetek kulturális műsort is adtak, melynek keretében hagyományos verseiket és dalaikat adták elő. A képen a svedléri és a szomolnoki képviselőkből alakult alkalmi énekkar látható.  A kulturális programban nagy sikert aratott a rudabányai Rozmaring Asszonykórus bányászdalokból összeállított műsora.Augusztus 15. GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF KÚRIÁJA SZAKOLCÁN Városunk jeles szülötte, gróf Gvadányi József hosszú, sikerekben gazdag katonai szolgálatának befejezése után 1783-ban a Nyitra megyei Szakolca (ma Skalica, Szlovákia) városában telepedett le, ahol családjának anyai ágától birtokot örökölt. Ezután itt élt és alkotot egészen 1801-ben bekövetkezett haláláig. 1785-ben Szakolca központjában egyemeletes, rokokó stílusú kastélyt, vagy inkább kúriát építtetett, amely a város és a környék társadalmi életének központjává vált. Gvadányi ugyanis szerette a társaságot, és gyakran látta vendégül barátait, tisztelőit, írótársait. Itt írta lwegfontosabb műveit, többek között a számára hírnevet és dicsőséget hozó Egy falusi nótáriusnak budai útazása... című verses elbeszélését is. Az épület ma is a kultúra szolgálatában áll: a szakolcai Városi Könyvtárnak ad otthont. Képünkön a közelmúltban felújított Gvadányi-kúria látható, amit valószínűleg a szemben lévő templomtoronyból készítettek. (A fotót Szakolca honlapjáról vettük át.) Szakolca egyébként - ugyanúgy, ahogy szülőhelye, Rudabánya - szeretettel őrzi és ápolja Gvadányi emlékét. A két településnek érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Gvadányi-kultusz ürügyén.
Június 16. FÉNYKÉP A GVADÁNYI-SZOBOR EREDETI ÁLLAPOTÁRÓL Városunk jeles szülöttének, gróf Gvadányi Józsefnek a szobrát eredetileg a romai katolikus templom udvarán leplezték le 1925-ben. 1959-ben azonban átvitték mai helyére, a református templom előtti Szabadság-térre. Az eredeti helyén álló szoborról alig maradt használható fénykép. Ezért nagy meglepetést és örömöt okozott a helyi bányászati múzeum munkatársai körében, hogy egy Lengyelországból kalandos úton kapott, az 1910-es évektől az 1930-as évek végéig készült rudabányai fotókat tartalmazó album felvételei között egy, a szobrot ábrázoló kép is szerepelt. Az album visszakerülésének történetét és tartalmát a későbbiekben ismertetjük, most ízelítőül csak az értékes szobor-felvételt mutatjuk be olvasóinknak, amely az 1920-as évek végén készülhetett.
Május 2. KÉPES BESZÁMOLÓ A TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁRÓL A dobsinai küldöttség, élén Karol Horník polgármesterrel, április 30-án, szombaton fél 10 után néhány perccel érkezett Rudabányára. A vendégeket Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke és városi képviselő-testület tagjai fogadtáka Gvadányi József Művelődési Ház előtt, illetve a művelődési ház emeleti klubjában. Rövid ismerkedés, illetve üdítő és kávé fogyasztása után a hivatalos program kezdetéig a díszítőművészeti szakkör kiállítás valamint a bányászati múzeum megtekintésére is jutott idő. 11 órakor kezdődött a testvérvárosi szerződés aláírási ünnepsége. Szobota Lajos köszöntötte a megjelenteket - a két város képviselő-testületének tagjait, illetve a mindkét településről meghívott vendégeket -, amire Karol Horník válaszolt. Mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben rendszeres és eredményes kapcsolatok alakulnak ki a két, a múltban is sok szállal egymáshoz kötődő város között., amihez a most aláírásra kerülő testvérvárosi szerződés teremti meg az alapokat. Ezután került sor a testvérvárosi szerződés ünnepélyes aláírására, majd az ajándékok kölcsönös átnyújtására. Dobsina város a szép neoreneszánsz városházát ábrázoló akvarellt és a város rézből öntött, díszdobozba helyezett címerét adta át Szobota Lajos polgármesternek, viszonzásul Novák Géza fafaragó rudabányai témájú domborművét adta át Karol Horníknak. Ezután rövid kultúrprogram következett: a rudabányai Rozmaring Asszonykórus és a szlovák népi hangszeren, fujarán játszó M. Lakatos lépett színpadra, nagy tetszést aratva. Az ünnepséget közös ebéd követte. Később a vendégek megtekintették a felújított általános iskolát, az evangélikus templomot és a telepi temetőt, ahol sok dobsinai származású egykori rudabányai polgár nyugszik. Ezután még jó hangulatú baráti beszélgetés folyt az étteremben, majd a kora esti órákban vettek búcsút egymástól a résztvevők, s a dobsinai küldöttség elindult a mintegy másfél órás hazafelé tartó útra. A nap történéseiről Papp Andrea készített fényképeket, melyek közül a legérdekesebbeket mellékelten közöljük.
A díszítőművészeti kiállítást nagy érdeklődéssel tekintették meg a vendégek.
Nagy tetszést arattak a múzeum kiállításai is.
Karol Horník, Dobsina Város polgármestere (balra), Kardos Ferenc, a Sajó-Rima Eurorégió elnöke (Rozsnyó) és Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere a bányászati múzeumban.
A dobsinai küldöttség egy csoportja múzeumlátogatás közben.
A testvérvárosi szerződés aláírására rendezett ünnepségen Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket és mondta el a dokumentum aláírásáig vezető történéseket.
Dobsinai részről Karol Horník polgármester mondott üdvözlő szavakat és méltatta a megkötendő szerződés jelentőségét.
A testvérvárosi szerződés aláírásának ünnepélyes pillanatai.
A polgármesterek szimbolikusan átadták egymásnak a szerződés egy-egy példányát.
A kétnyelvű dokumentum közelről, az aláírás után.
A testvérvárosi szerződés aláírását követő rövid kultúrprogramban rudabányai részről a Rozmaring Asszonykórus szerepelt.
Dobsináról a szlovák népi hangszeren játszó M. Lakatos lépett fel, nagy sikert aratva.
A hangszeres előadást népdal előadásával kísérte.
Az ebéd utáni programban egyebek között szerepelt a felújított rudabányai általános iskola megtekintése is. A vendégek nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Április 20. TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS Április 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepség keretében kerül sor a szlovákiai Dobsina és Rudabánya bányavárosok közötti testvérvárosi szerződés aláírására a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban. A két település múltbeli kapcsolatairól honlapunk más helyein tájékozódhatnak olvasóink. Az eseményről május 2-án képes beszámolót közlünk! |
Azurit-malachit (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya).
A fúvószenekar 1972 körül jósvafői vendégszereplés közben. Elől középen a két karmester: Sandrik József (balra) és Fónyi Zoltán. 
Az 1910-ben felavatott Friedrich-altárót is képeslap örökítette meg az útókor számára. Romjai ma is megvannak a "Kúdorgó" végében, a volt külszíni vasércbánya peremén. A bejárat fölött látható öntöttvas tábla szerencsére fennmaradt, most a helyi múzeum udvarán levő mesterséges táró száján emlékeztet a hajdani létesítményre. A képeslap az 1920-as évek elején készülhetett, maga a fotó viszont korábbi lehet, talán még 1914 előtti. 
A római katolikus templomról is kiadtak képeslapot. A felvétel azért is érdekes, mert rajta az 1925-ben felállított Gvadányi-szobor még az eredeti helyén látható. A képeslap 1929-ben készült. 
Népszerű mesefigurák is szerepelnek a kiállított bábok és babák között.
Előzetes a Bábok és babák című kiállításból: kesztyűbábok. 
A Szendrői Népdalkör.
A felújított sétány egyik parkjában a honfoglaló magyar vezérek faszobrai állnak. 
A székelyföldi kirándulások elengedhetetlen úticélja a vadregényes és itt-ott félelmetes Békás-szoros megtekintése. Természetesen a rudabányai csoport egyik útja is oda vezetett. 
A rudabányaiak részt vettek a Borszéki Napok legfontosabb rendezvényein, így az üdülőtelep fősétánya melletti park újjáavatásán is. Az előtérben Mik József, Borszék polgármestere beszél, a háttérben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke áll, aki szintén szólt az avatóünnepségen megjelentekhez. 
Farkaslakán koszorút helyeztek el a település neves író fiának, Tamási Áronnak a síremlékére. 
A kolozsvári Házsongárdi temetőben Apáczai Csere János és holland felesége, Aletta van der Maet sírjánál koszorúval adózott Erdély nagyjai emlékének a csoport. 
A 2012. évi ásatás teljes profilja. Baloldalt dr. David R. Begun professzor, kanadai kutatásvezető. 
A masztodon-állkapocs a földben a fogakkal.
Orrszarvú felső állkapcsa kibontás után a laboratóriumban...
...és az ásatás helyszínén, kibontás és kiemelés előtt a földben.
Az ásatási területet folyamatosan tisztítják, eltakarítják róla a biztonsági okokból ráhordott földet. 
Az ásatási terület távlati képe. A kutatók munka közben.
A résztvevők egy csoportja. 
Amegyei bányásznapi ünnepség előtt a perecesi bányász fúvószenekar adott térzenét a művelődési ház előtt. Az együttes közreműkdött az ünnepségen és a koszorúáson is.
Az elnökség tagjai (balról jobbra): Kovács István, a BDSZ Borsodi Bányász Tagozatának elnöke, Polecskó Béla, a rudabányai bányász nyugdíjas szakszervezeti alapszervezet elnöke, Tircsi Richárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője, Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke, Hámori István Péter, a Bányamunkás főszerkesztője, Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Karol Horník, Dobsina Város polgármestere, Zsíros László, a Miskolci Bányakapitányság munkatársa.
