Hírek, információk

Január 25. 2012-BEN FOLYTATÓDNAK A RUDABÁNYAI ŐSLÉNYTANI KUTATÁSOK! Dr. David R. Begun paleoantrpológus professszor (University of Toronto, Kanada) honlapján megjelent a jelentkezési felhívás a 2012. évi rudabányai őslénytani kutatásokra. (Mint ismeretes, 2011-ben különböző okok miatt elmaradt a kutatómunka.) Eszerint a külföldi szakemberek csoportja június 14-től július 13-ig tartózkodik Rudabányán. Reméljük, hogy az idei feltárások is eredményesek lesznek, és újabb értékes leleteket hoznak majd napvilágra. Az előkészületekről folyamatosan tájékoztatjuk honlapunk látogatóit. Egy kép 2008-ból: Dr. Begun (balra) és a magyar kutatásvezető, Dr. Kordos László professzor az ásatáson. Január 3. A MAGYAR KULTÚRA NAPJA RUDABÁNYÁN Az új esztendő első jelentős kulturális eseménye a Magyar Kultúra Napjának ünnepe lesz január 20-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Gvadányi József Művelődési Házban. A rendezvényen az ünnepi köszöntő elhangzása után fellépnek a művelődési ház művészeti csoportjai (a mazsorettek és a Rozmaring Asszonykórus), a gyermek színjátszó-csoport pedig a Benedek Elek meséje alapján írt A só című mesejátékot adja elő Szobotáné Garan Erika drámapedagógus rendezésében. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta minden év január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz írását. Mivel az ünnepnap ezúttal vasárnapra esik, Rudabányán és az országban sokfelé az ezt megelőző utolsó munkanapon kerül sor a megemlékezésre és az ünnepi műsorra, melyre a rendezők, Rudabánya Város Önkormányzata és intézményei szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt. A Himnusz kéziratának első oldala. A cím után olvasható a dátum: [Szatmár]Cseke, Január 22. 1823. Ugyancsak a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére január 20-án, pénteken délután 3 órakor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum és a Gvadányi József Művelődési Ház közös szervezésében KÖZÉPKORI FALFESTÉSZET A GÖMÖRI BÁNYAVIDÉKEN címmel vetítettképes előadásra kerül sor a művelődési ház emeleti klubjában. Az előadás azokat a páratlanul értékes 14-15. századi freskókat mutatja be, amelyek a ma Szlovákiában fekvő egykori gömöri bányásztelepülésekenés környékükön (például Csetnek, Rákosbánya, Karaszkó, Pelsőc stb.), illetve az ehhez a művészeti körhöz köthető mai észak-borsodi településeken, Rudabányán, Ragályon, Szalonnán, Tornaszentandráson és Raklacaszenden. December 23. MEGJELENT A BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK XII. SZÁMA A napokban hagyta el a nyomdát a Rudabányán szerkesztette és kiadott országos terjesztésű szakfolyóiat, a Bányászattörténeti Közlemények legújabb, XII. (6. évf. 2.) száma. A minden eddiginél terjedelmesebb (172 oldalas) kiadványt ezúttal is változatos tartalommal vehetik kézbe az olvasók. A kötet a következő tanulmányokat és közleményeket tartalmazza: DR. TÖRÖK BÉLA egyetemi docens (Miskolci Egyetem): Vasérc, vasbuca, vastárgy. Az első magyar vaskohászok műhelyei és technikája a Kárpát-medencében. 3-29. old. DR. CSIFFÁRY Gergely történész, főlevéltáros (Heves Megyei Levéltár, Eger): Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében. (Beniczky György és családja tevékenysége a 19-20. században.) 30-71. old. MENDLY Lajos bányamérnök, technikatörténész (Pécs): Jaroslav Jicinsky, a korszerű pécsi szénbányászat megteremtője. 72-90. old. FARKAS Aladár tanár, helytörténész (Borszék-Borsec, Románia): Szénbányászat Borszéken. 91-101. old. HADOBÁS Sándor: Egy magyar bányászcsalád kanadai emlékei. 102-111. old. DR. BIRÓ József: A 1950-es évek vesenymozgalmai és rajzos megjelenésük a vállalati sajtóban. 112-122. old. HADOBÁS Sándor (közli): Liffa Aurél leírása a Telkibánya környéki régi bányákról 1943). 123-132. old. DR. VITÁLIS István (közli): Selmecbányától Sopronig. Szemelvények dr. Vitális István 1919-20. évi naplóiból és szakvéleményeiből. 133-166. old. HADOBÁS Sándor: Hazai és külföldi bányászattörténeti kiadványok. 167-170. old. Az új folyóirat-szám megvásárolható vagy postai úton megrendelhető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., tel.: 48/353-151, e-mail: rudmuz_kukac_gmail_pont_com). A korábbi számokhoz hasonlóan hamarosan olvasható lesz az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Elektronikus Periodika Achívumban is. December 22. BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS ÖRÖMÖKBEN, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓJÁNAK! Rudabánya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében: SZOBOTA LAJOS polgármester és DR. SALLAI ÁRPÁD címzetes főjegyző 2011. december 3. KÉPES BESZÁMOLÓ A BORÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓRÓL Amint honlapunkon már jeleztük, Rudabányán került sor a 4. Bobála-napi Bányász Dalostalálkozóra, amelyen a volt borsodi bányásztelepülésekről 7 együttes vett részt. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte és a résztvevőket köszöntötte RABI FERENC, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki kiemelte, hogy a mai viszonyok között milyen fontos a bányászhagyományok őrzése, aminek pedig az egyi leghasznosabb formája a bányász dalos kultúra értékeinek ápolása és továbbadása. SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere is üdvözölte a megjelenteket, majd elhelyezték a találkozó résztvevőinek közös koszorúját a Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló Bányász hősi emlékműnél. Ezután a kórusok műsora következett, végül pedig Nagy Tibor, a Szuhaölgyi Bányászlakta Települések Szövertségének alelnöke mondott zárszót, majd Szobota Lajos és Nagy Tibor átadták a csoportok vezetőinek az emléklapot és az ajándékot egy csokor virág kíséretében. (Hadobás Sándor felvételei.) Rabi Ferenc, a BDSz elnöke köszöntőjét mondja. A résztvevők egy csoportja. A berentei Rozmaring Dalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula. A borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara. Vezetőjük: Müller Márta. A kurityáni Búzavirág Népdalkör. Vezetőjük: Dobosné Molnár Piroska. A Múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör. Vezetőjük: Váraljai Réka. A Múcsony-alberttelepi Szivárvány Népdalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula. A rudabányai Rozmaring Aszzonykórus. Vezetőjük: Juhász Lajosné. A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub Énekkara. Vezetőjük: Czakó Lászlóné. A közönség nagy érdeklődéssel figyelte és sok tapssal jutalmazta a csoportok műsorát. 2011. november 29. BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN December 3-án, szombaton délután 2 órai kezdettel a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban kerül sor a 4. Borbála-Napi Bányász Dalostalálkozóra, amelyen a Kazincbarcikai Kistérség volt bányásztelepüléseinek énekkarai mutatják be műsorukat. Hét csoport jelezte részvételér (Múcsonyi Népdalkör; Szivárvány Népdalkör, Múcsony; Őszi Napsugár Népdalkör, Vadna; Rozmaring Dalkör, Berente; Búzavirág Népdalkör, Kurityán; Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület Énekkara, Borsodszirák; Rozmaring Asszonykórus, Rudabánya). A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés díjtalan! Mellékeltük az esemény meghívóját. 2011. november 25. IDŐSEK NAPJA RUDABÁNYÁN Rudabánya Város Önkormányzata ma, november 25-én délelőtt 11 órai kezdettel rendezte meg a hagyományos Idősek Napja rendezvényt, melyre a település 65 éven felüli polgárait hívták meg. Közülük mintegy kétszázan foglaltak helyet a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében megterített asztaloknál. Szobota Lajos polgármester köszöntője után a művelődési ház mazsorett-csoportja és a Rozmaring Asszonykórus, valamint Nahaj Miklós tangóharmónikás adott műsort a vendégeknek. Ezután a Szociális Szolgáltató Központ munkatársai felszolgálták az ebédet, a finom babgulyást. Ebéd után lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésre, a régi közös emlékek felelevenítésére, miközben Nahaj Miklós szórakoztatta a jelenlevőket, olyan sikerrel, hogy sokan táncra is perdültek. A 14 óra tájban befejeződött jó hangulatú rendezvény tombolasorsolással ért véget, melyet a Rozmaring Asszonykórus tagjai rendeztek. A mellékelt fényképeket Rákos Erika, a Szociális Szolgáltató Központ munkatársa készítette. Az Idősek Napja résztvevőinek egy csoportja. A képen látható, hogy a művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt. A progtram megkezdése előtt a régi közös emlékeket felelevenítve beszélgettek a résztvevők, akik közül sokan már csk ilyenkor találkoznak egymással. A résztvevők egy másik... ....harmadik... ....negyedik... ...és ötödik csoportja. Sajnos nem volt lehetőség a képeken mindenkit megörökíteni. A mazsorett-csoport ezúttal is nagy sikert aratott. A Rozmaring Asszonykórus új műsort mutatott be, szintén nagy sikerrel. Nahaj Miklós énekével és tanngóharmónika-játékával vidám hangulatot varázsolt a rendezvényre. A tombolán értékes nyeremények voltak. 2011. november 20. BESZÁMOLÓ A KYOKUSHIN KARATE EURÓPA-BAJNOKSÁGRÓL 2011. október 15-én Eger városa adott helyet az Oyama Kyokushin Karate Hungary Egyesület szervezésében megrendezett Kyokushin Karate Európa-bajnokságnak. Városunk karateegyesületének elnöke, Kerepesi István is részt vett az esemény megrendezésében, valamint tagjaink közül 24 fő nézőként követte nyomon a verseny eseményeit. Az EB másnapján kancho Matshushima 9 danos mester, az IKO 3. világszervezet elnöke edzést tartott, melyen karatékáink kis csoportja is részt vett. A szeminárium hangulata és a kancho oktatási stílusa nagy hatást gyakorolt minden jelenlévőre. A programsorozatot sayonara- (búcsú-) party zárta, ahol szervezetünk megajándékozta a versenyen részt vevő országok vezetőit. Szobota Lajos polgármester úr és Hadobás Sándor képviselő úr támogatásával és aktív közreműködésével a mi településünk is hozzájárult vendégeink megajándékozásához, ezáltal városunk értékeinek ily módon való eljuttatásához Európa több országába. Kerepesi István egyesületi elnök Kerepesi István és kancho Matshushima. Középen kancho Matshushima, körülötte az Európa-bajnokság szervezői és résztvevői. A Ruda-Kai Egyesület tagjai az EB helyszínén. Október 30. RÉGI KÉPEK, DOKUMENTUMOK RUDABÁNYÁRÓL Az elmúlt hónapokban, áprilistól októberig sok rendezvényre került sor városunkban, melyek legtöbbjéről beszámoltunk honlapunkon. A november viszont általában csendes időszak, majd decemberben sokasodnak ismét az események, készülve a karácsonyra és az új esztendőre. Honlapunk látogatói mégsem maradnak érdekességek nélkül az eseménytelen hetekben sem, mert kihasználva a helyi múzeum gazdag archívumának anyagát, régi képeket és dokmentumokat mutatunk be, amelyek településünk gazdag múltjából villantanak fel érdekesfényképeket és dokumentumokat. 1. 1905. március 15-én a református templom előtt gyülekeznek Rudabánya falusi részének lakói, hogy felvonulással köszöntsék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját. Az eseményt egy másik helyen (az úgynevezett "barakk" előtt) is megörökítette a korabeli fényképész, amiről képeslap is készült. Az eredeti nagyméretű fotó idővel megsárgult, megkopott, néhol meg is sérült, a bemutatott kép annak reprodukciója. A háttérben jól kivehető a református templom és harangtorony. Ez a legkorábbi ismert fénykép a templomról. A tér két oldalán jól kivehetők azegyszerű falusi házak is. 2. A képen a Borsodi Bányatársulat által a Felső-Tarackoson (a mai Petőfi utca posta és könyvtár közötti részén) az 1880-as években épített faházak előtt látható az ott élők egy csoportja 1928 körül. Később, már a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. időszakában, az 1930-as években a faházakat lebontották, és a ma is látható téglaépületeket emelték helyettük. 3. Rudabányán az 1950-es, 60-as években vájártanuló-iskola is műkdött, melyről sajnos kevés adatunk maradt fenn. A következő két fényképen az iskola tanlói láthatók a bányabejáratnál, mielőtt föld alatt gyakorlati munkán vennének részt. A jobb szélen oktatójuk, Szilágyi Béla áll. A felvétel az eredeti fotó hátoldalán olvasható felirat szerint 1966. áptilis 20-án készült. 4. 1953 májusában készült fénykép a rudabányai népitánc-csoportról és az őket kísérő zenekarról. A zenészek (balról jobbra): Matányi Jósef, Matányi Dénes és Kmoch Emil. 5. Az 1960-as, 70-es években Rudabányán rendezték meg a járási kórustalálkozókat, így ismerve el a helyi általános iskolában folyó ének-zenei oktatás eredményességét, magas színvonalát. Az eseményre általában májusban került sor, kivéve 1965-öt, amikor a település fennállásának 600 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében szeptember hónapban mérték össze tudásukat az Edelényi járás általános iskolai kórusai. A képen a rendezvény végén az elismerések átadása látható, a felnőttek köött balról az első Bányai Pál, a Gvadányi József Művelődési Ház igazgatója, mellette Fónyi Zoltán ének-zene tanár, szakfelügyelő, sokéven át a kórustalálkozók szervezője. 5. Az 1970-es, 80-as években jelentős kiállításokra is sor került Rudabányán, a Gvadányi József Művelődési Ház galériájában. A következő három kép Váci György világhírű knyvkötő-művész alkotásainak megnyitóján készült 1977-ben. A kiállítást Dobog Béla, az Edelényi Járási Tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg (középen az oszlopnál, sötét ruhában. Mellette Árvai András iskolaigazgató áll. A képen jól látszik, hogy milyen nagyszámú érdeklődő vett részt a megnyitó-ünnepségen. A közönség nagy érdeklődéssel ekintette meg a vitrinekben elhelyezett művészi könyvkötéseket. A megnyitó-ünnepség utáni fogadáson készült képen balról jobbra: Dobog Béla, Árvai András és az alkotó, Váci György. 6. Ma már csak kevesen emlékeznek arra, hogyan is nézett ki a rudabányai múzeum a kezdeti időszakban. A következő képek az 1968 és 1980 közötti állandó kiállítás néhány részletét mutatják be. A flvételeken jól látszik, hogy gazdag anyagú, igényesen megrendezett kiállítás fogadta már akkor is a látogatókat. A Kossuth-szobor akkor még a kiállításban szerepelt, csak 1980 májusában került mai helyére, a múzeum melletti parkba. 7. A Kossuth-szobor (amely az egykor Gömör megyei, ma szlovákiai Dobsináról kalandos úton 1972-ben került Rudabányára) az 1980-as évek közepén, már a mai helyén. Ezen a felvételen a növényzet még nem takarja annyira, mint napjainkban, a szobor részletei jobban megfigyelhetők. 8. Kevéssé ismert arckép településünk jeles szülöttéről, gróf Gvadányi József íróról. A Magyar Remekírók című könyvsorozat Gvadányi József és Fazekas Mihály c. kötetében jelent meg 1904-ben. 9. Az egykori katolikus (később állami) iskola a Felsőtelekesre vezető út mellett, a Baffi-kocsma fölött - ma már sajnos ez az épület nincs meg, a helyén lakóház épült az 1980-as években. A háttérben a külszíni vasércbánya részlete látható. 10. Szerencsére fennmaradtak a korabeli jelentős események meghívó, melyek köül az alábbiakban néhányat bemutatunk. A település fennállásának 600 éves jubileumi ünnepségeire szépen illusztrált műsorfüzetet adtak ki, melynek címlapja látható a képen. 1975-ben megünnepelték gróf Gvadányi József születésének 250. évfordulóját. A meghívó címlapja... ...és belső oldalai. 1978-ban Légrády Sándor grafikusművész, neves bélyegtervező gyűjteményes kiállítását is megtekinthették a rudabányaiak. Minden év októberében, a Múzeumi és Műemléki Hónap keretében gazdag kulturális programok várták az érdeklődőket. Emlékezetes volt a Rudabányáról elszármazottképző- és iparművészek munkáiból rendezett Rudabányai alkotók című kiállítás 1977-ben. Október 28. MEGÚJULT AZ ARANY JÁNOS UTCAI ORVOSI RENDELŐ Október 28-án, pénteken délután 3 órakor került sor Rudabányán a város élgrégebbi egészségügyi intézményének felújítás utáni projektzáró rendezvényére. A hajdani Bányakórház, vagy újabb nevén I. sz. körzeti orvosi rendelő 1896-ban épült, és évtizedekig szolgálta a vasércbánya dolgozóinak egészségügyi ellátását. A második világháború után álami (tanácsi), majd 1990-től önkormányzati kezelésben előbb körzeti-, majd háziorvosi rendelő lett, s itt kapott helyet az egyik védőnői szolgálat is. Állapota az utóbbi években megromlott, bár a tetőzet felújítását néhány évvel ezelőtt már elvégezték. Most Európai Uniós támogatás segítségével, pályázat útján lehetőség nyílt az épület többi részének korszerűsítésére és akadálymentesítésére. A munkát kb. 5 hónap alatt a Rudabányai Településüzemeltetési Kft. végezte el határidőre, jó minőségben. A rendelő mellett szilárd burkolatú parkolót is kialakítottak. Új kerítés is készült. Képeink az ünnepség legfontosabb pillanatait örökítették meg. (Hadobás Sándor felvételei.) Szobota Lajo, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte a megjelenteket, és méltatta a beruházást. Mellette az intézmény munkatársai állnak. Szobota Lajos polgármester és dr. Méder Ibolya háziorvos átvágjáka feljárathoz kifeszített nemzeti színű szalagot, jelképesen átadva az intézményt rendeltetésének. (A munka már korábban elkészült, és a rendelés is megkezdődött néhány hete az épületben, de a hivatalos projektzárásra az elszámolások és egyéb adminisztratív teendők miatt csak most kerülhetett sor. A pályázatban megjelölt végső határidő 2011. október 31. volt.) A projektről tájékoztató tábla az épület mellett. A megújult 115 éves épület főutcai... ...és udvari homlokzata. Október 27. ÉRTÉKES RELIKVIÁVAL GAZDAGODOTT A RUDABÁNYAI MÚZEUM A mellékelt fényképen bemutatott nemzeti színű karszalagot, amelyen arany fonállal hímzett bányászszimbólum (masnival átkötött ék és kalapács, alatta kahanyec, vagyis olajmécses), alatta a bányászköszöntés (Szerencseföl, egybeírva),körülötte tölgy- és babérkoszorú látható, a levélkoszorúkat összekötő szalag két ága között pedig az 1906 évszám olvasható. Az értékes relikviának, amelyhez hasonlót nem ismerünk, különös története van. Az Izsófalván élő, de rudabányai származású Szabó Józsefné (leánykori nevén Soltész Lenke) adományozta a közelmúltban a múzeumnak. Hozzá 1971-ben elhunyt nagyanyjától, Vígh Lajosnétól került, aki 1928-tól 1968-ig, tehát 40 esztendeig a kanadai Lethbridge bányavárosban (Alberta tartomány délnyugati részén), utóbb pedig Banffban (a híres nemzeti park székhelyén) élt családjával. Amkor 1968-ban férjével hazatért (két leánya már jóval korábban visszajött Magyarországra, fiuk azonban Kanadában maradt), ő hozta magával emlékül, és egy kartonlapra feszítve, képkeretbe helyezve haláláig megőrizte a karszalagot. Feliarata szerint 1906-ban készítettek odakint, és ünnepi alkalmakon, vagy talán az 1906-ban 9 hónapig tartó lethbridge-i bányászsztrájk idején viselhették az ott élő és dolgozó magyar bányászok. Hogy nem Magyarországon hímezték, arra a bányászköszöntés régi formája a bizonyíték: ugyanis 1894 óta a hazai bányászok Péch Antal javaslatára a Jó szerencsét! köszönést használták. Kanadai magyar szaktársaik (Lethbridge környékén 1886-ban jelentek meg az első magyar bányászok) azonban ezt még nem ismerhették, vagy nem honosodott meg náluk, ezért a korábbi köszönési formát hímeztették a karszalagra, amely a német Glück auf! tükörfordítása. A helyesírási bizonytalanság (a Szerencse föl ugyanis külön írandó) is az idegen környezetre utal. A nemzeti színű karszalag a zöld ágakkal és szalagokkal díszített bányászszimbólummal. Alul középen az 1906-os évszám kissé nehezen olvasható. Október 25. NOVÁK GÉZA FAFARAGÓ KIÁLLÍTÁSA A rudabányai származású, Kazincbarcikán élő NOVÁK GÉZA fafaragó munkáiból nyílt kiállítás október 20-án a kazincbarcikai Gyermekek Házában (Dózsa György út 49.). A tárlat november 14-ig tekinthető meg. Október 24. KÉPES BESZÁMOLÓ A GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT ESEMÉNYEIRŐL Az október 17. és 21. között megrendezett Gvadányi József Emlékhét programjait honlapunk más helyén korábban részletesen ismertettük. Az eseményekről sok fénykép készült, melyek feldolgozása, közölhetővé tétele megkezdődött. A következő napokban folyamatosan megjelentetjük a legérdekesebb pillanatokat felelevenítő fotókat. A képanyag ezen a héten reményeink szerint napról napra bővülni fog, ahogyan a szerkesztőhöz beérkeznek és feldolgozásra kerülnek a különböző személyek és intézmények által készített fényképek. A 14. Rudabányai Múzeumi Nap résuzvevői ezúttal is zsúfolásig megtöltötték a Gvadányi József Művelődési Ház emeleti klubjait, hogy meghallgassák a szakmai előadásokat. Az első előadó Dr. Kordos László professzor volt, aki az 1971-ben kezdődött, tehát 40 éve folyó Rudapithecus-kutatások eredményeit foglalta össze. Dr. Török Béla egyetemi docens (Miskolci Egyetem) a középkori vasgyártás folyamatait mutatta be a vasérctől a vastárgyig. Sóvágó Gyula okl. bányamérnök a wieliczkai történelmi sóbányát mutatta be, aminek aktualitását az adta, hogy az idén augusztusban Rudabánya Város Önkormányzata és civil szervezetei autóbuszos kirándulást szervezett a lengyelországi, de a régi magyar történelemhez sok szállal kapcsolódó híres helyre. Papp Andrea történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) levéltári kutatásai alapján Rudabánya 20. század eleji községi testületi ülések jegyzőkönyveiről tartott előadást. (Márkus Zsuzsanna felvétele.) Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum,. Rudabánya) az egykor (1952 és 1991 között megjelent) Borsodi Bányász című hetilapot mutatta be az érdeklődőknek. Az előadások szünetében a Nagyanyáink öröksége című kiállítás megnyitására került sor a Gvadányi József Művelődési Ház Galériájában. A bemutató anyagát a művelődési ház kéuműves szakkörének tagjai gyűjtötték össze Juhász Béláné vezetésével. A kiállítást Viszoczky Ilona néprajzkutató, a mezőkövesdi Matyó Múzeum vezetője ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. A kiállítás-megnyitón közreműködött a rudabányai Rozmaring Asszonykórus, mezőkövesdi népdalokat adtak elő Juhász Lajosné karnagy vezetésével. Részlet a kiállításból. Október 19-én Ki tud többet Gvadányi Józsefről címmel vetélkedőre került sor az általános iskola tanulói részére. Az I. helyezést a 7.a. osztálycsapata (Bitó Virág, Laczai Vivien, Orosz Bence és Vincze Ádám) szerezte meg 103 pontos teljesítménnyel. A képen az egyik csapat a feladat megoldása közben látható. (Szuromi Norbert felvétele.) Nemzeti ünnepünk, október 23. tiszteletére a Gvadányi József Általános Iskola tanulói adtak színvonalas ünnepi műsort a művelődési házban. (Szuromi Norbert felvétele.) Október 21-én a Gvadányi József Általános Iskola fennállásának 125. évfordulóját köszöntötték. A képen azünnepség résztvevőinek egy csoportja látható. Csehné Kovács Judit intézményvezető köszöntötte a megjelenteket. Az iskola tanulói színvonalas emlékműsorral szerepeltek a rendezvényen, melyet Nagy Gyuláné tanárnő szerkesztett és rendezett. A műsor végén a szereplők nagy tapsot kaptak. Jelenet a jubileumi músorból. Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere is köszöntőt mondott az iskolai jubileumon. Az ünnepség után koszorúzást tartottak az iskola névadójának, Gvadányi Józsefnek a művelődési ház falán levő emléktáblájánál. Az iskolai jubileum alkalmából az intézmény történetét bemutató kiállításra is sor került, amit nagy érdeklődéssel tekintettek meg az ünnepség résztvevői. Az iskolai jubileum alkalmából került sor az iskola- és óvodafelújítási projekt zárórendezvényére is. A képen a résztvevők egy csoportja látható a sajtótájékoztató közben. (A nem jelzettek Papp Andrea felvételei.) Október 3. GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT, 2011 Rudabánya Város Önkormányzata, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, a Gvadányi József Művelődési Ház, valamint a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum tisztelettel meghívják az érdeklődőket a 2011. október 17. és 21. között sorra kerülő GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT rendezvényeire P R O G R A M Október 17-én, hétfőn 13 órakor MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A GVADÁNYI-SZOBORNÁL Október 18-án, kedden 14 órakor 14. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP A rendezvényről külön meghívó készül, amely honlapunk más helyén olvasható! Október 19-én, szerdán 15 órakor KI TUD TÖBBET GVADÁNYI JÓZSEFRŐL? Vetélkedő általános iskolások számára a Gvadányi Művelődési Házban Október 20-án, csütörtökön 13 órakor NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23. Városi ünnepség a Gvadányi József Művelődési Házban. Október 21-én, pénteken 13 órakor ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A GVADÁNYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 125. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL a Gvadányi József Művelődési Házban Október 21-én, pénteken 15 órakor A GVADÁNYI JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTZÁRÓ RENDEZVÉNYE a Gvadányi József Művelődési Házban és a felújított intézményekben Gvadányi József leghíresebb alakja, a peleskei nótárius egy 1918-ban készült könyvillusztráción. (Divéky József munkjája.) Október 3. MEGHÍVÓ A 14. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAPRA A B.–A.–Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság Megyei Bányászattörténeti Múzeuma, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány és a Gvadányi József Művelődési Ház tisztelettel meghívnak minden érdeklődőt a 2011. október 18-án, kedden délelőtt 10 órai kezdettel tartandó 14. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP rendezvényeire P R O G R A M 10.00 órától: TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK a Gvadányi József Művelődési Ház emeleti klubjában (Rudabánya, Petőfi u. 22.) Dr. Kordos László paleontológus, egyetemi tanár (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest – Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely) A rudabányai őslénytani kutatások negyven éve Dr. Török Béla egyetemi docens (Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar) Vasérc, vasbuca, vastárgy – az első magyar vaskohászok technikája a Kárpát-medencében Sóvágó Gyula bányamérnök, technikatörténész (Miskolc-Rudabánya) A wieliczkai történelmi sóbánya Hazag Ádám történész-muzeológus (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Szénbányászat Putnokon Papp Andrea történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) Rudabánya képviselő-testületi jegyzőkönyvei az 1900-as évek elejéről Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) Emlékezés a Borsodi Bányász című hetilapra Hadobás Sándor múzeumvezető (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) Könyv- és folyóirat-kiadás Rudabányán 14.00 órakor: NAGYANYÁINK ÖRÖKSÉGE Népi textíliákból rendezett K I Á L L Í T Á S megnyitása a művelődési ház galériájában 14.30-tól: A B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum állandó kiállításainak megtekintése A részvételi szándékot a múzeum 48/353-151-es telefonszámán kérik jelezni legkésőbb október 16-ig! Szeptember 28. RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG BORSZÉKEN Rudabánya Város küldöttsége Szobota Lajos polgármester vezetésével háromnapos látogatást tett a székelyföldi Borszéken (román neve Borsec). Az egykori híres gyógy- és üdülőhely ma ásványvizéről nevezetes, és a közelmúltban megindult fejlesztések nyomán ismét fontos idegenforgalmi központ lehet. (A rudabányai delegáció látogatása idején Elena Udrea román regionális fejlesztési és turisztikai miniszter éppen a felúíjtott művelődési házat avatta fel; korábban három sípálya épült, folyik a fürdő- és üdülőtelep rekonstrukciója, és megkezdték egy wellness-központ építését is.) A két település a közeljövőben testvérvárosi kapcsolatot kíván létesíteni, a látogatás célja a várossal és környékével való ismerkedés volt. (Borszék küldöttsége Mik József polgármesterrel az élén augusztusban járt Rudabányán.) Borszéki részlet (Felső-Borszék). Borszék egyig nevezetessége a mindössze 40 m hosszú Jeges-barlang. Szeptember 3. SIKERESEN LEZAJLOTT A IV. RUDABÁNYAI VÁROSNAP ÉS A MEGYEI BÁNYÁSZNAPI ÜNNEPSÉG Szeptember 3-án, szombatonnagy érdeklődés mellett került sor a IV. Rudabányai Városnap rendezvényeire, melynek keretében tartották meg a megyei bányásznapi ünnepséget is. A bányász szakmai és hagyományőrző szervezetek képviselői mellett jelen volt a szlovákiai testvérváros, Dobsina küldöttsége is, élén Karol Hornk polgármesterrel. Az ünnepi eseménysorozat ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a református templomban, majd a Gvadányi Művelődési Házban került sor a megyei bányásznapi ünnepségre, a művelődési ház előtti bányász emlékműnél pedig a koszorúzásra. Ezután állfogadáson látták vendégül a meghívott vendégeket. Délután 2 órától a zabadidő Parkban egymást követték a szórakoztató programok a kiadott műsor szerint. A városnap rendezvényeit minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte, ami a kitűnő időjárásnak és a gondos szervezésnek egyaránt betudható. Képeink az egésznapos eseményfolyamból csak a legérdekesebb momentumokat villanthatják fel. (Papp Andrea felvételei.) Az ökumenikus istentisztelet résztvevőinek egy csoportja a református templomban. Amegyei bányásznapi ünnepség előtt a perecesi bányász fúvószenekar adott térzenét a művelődési ház előtt. Az együttes közreműkdött az ünnepségen és a koszorúáson is. Rudabánya testvérvárosát, Dobsinát a város vezetői mellett a helyi bányász hagyományőrző szervezet tagjai is elkísérték díszegyenruhába öltözve. A megyei bányásznapi ünnepség résztvevői zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét. Az elnökség tagjai (balról jobbra): Kovács István, a BDSZ Borsodi Bányász Tagozatának elnöke, Polecskó Béla, a rudabányai bányász nyugdíjas szakszervezeti alapszervezet elnöke, Tircsi Richárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője, Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke, Hámori István Péter, a Bányamunkás főszerkesztője, Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Karol Horník, Dobsina Város polgármestere, Zsíros László, a Miskolci Bányakapitányság munkatársa. Vincze Ádám Hegyaljai Kiss Géza: Rudabánya című versét szavalta az ünnepség kezdetén. Az ünnepség résztvevőit Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte. Hámori István Péter, a Bányamunkás című újság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet a Bánya, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete vezetősége nevében. Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke is köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Kovács István, a szakszervezet Borsodi Bányász Tagozatának elnöke is szólásra emelkedett az ünnepségen. A kitüntetések, elismerések átadása előtt Vincze Fédra 6. osztályos tanuló két zongoraszámot adott elő. Az ünnepség után koszorúzásra került sor a művelődési ház előtti bányász-emlékműnél. Képünkön valamennyi koszorúzó szervezet és intézmény képviselői láthatók. Az ünnepség utáni állófogadáson Karol Horník, Dobsina Város polgrmestere (középen) mondott pohárköszöntőt. A délutáni rendezvényeken, a Szabadidő Parkban elsőként a helyi művelődési ház műkedvelő csoportjai mutatkoztak be. Képünkön a mazsorettek kiscsopotja látható. A mazsorettek nagycsoportja bottal... ...és zászlóval. A Rozmaring Asszonykórus ezúttal is nagy sikert aratott. Volt tűzoltó-bemutató (képünkön), rendörségi és lovas íjász bemutató, felléptek népi és modern táncosok, láthattak bohócot, hallgathattak tárogató-játékot, mulatós és tánczenét stb. Ezúttal is nagy sikert aratott Várkonyi András színművész, a népszerű tv-sorozat egyik főszereplője és St.Martin, a világhírű szaxofon-művész. A látványos tűzijáték mindenkit elkápráztatott, végül a Triex-Band zenéjére szabadtéri bállal zárult a IV. Rudabányai Városnap. Szeptember 1. SZOBOTA LAJOS POLGÁRMESTER KITÜNETÉSE Szeptember 1-én Tokajban rendezték meg az rszágos bányásznapi ünnepséget, melyne keretében ktüntetések átadásra is sor került. Városunk polgármestere, Szobota Lajos a Bánya, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete elnökének elismerő oklevelét és ezüst emlékgyűrűjét vehette át Rabi Ferenc elnöktől a bányász hagyományőrző és szakmai szervezetek támogatásáért és tevékenységük segítéséért. Augusztus 31. TANÉVNYITÓ ÉS ÓVODAAVATÓ ÜNNEPSÉG Augusztus 31-én került sor a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségére a művelődési házban. Azt követően a volt kisiskolából felújított és kibővített óvodát avatták fel és adták át. Képeink a két esemény legfontosabb pillanatait mutatják be. (Hadobás Sándor felvételei.) Gyülekeznek a szülők és a tanulók a tanévnyitó ünnepségre a művelődési háznagytermében. Az ünnepség a leendő elsőosztályosok szavalatával kezdődött. Csehné Kovács Judit iskolaigazgató ünnepi beszédét tartja. A képen láthatók még (balról jobbra): Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere, Fecske Sándor, Felsőtelekes polgármestere, Kerekes Pálné óvodavezető, Kovácsné Szalai Krisztina, Rudabánya aljegyzője és Szél Miklós iskolaigazgató-helyettes. Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere köszönti az óvodaátadó ünnepségen megjelenteket. Kertészné Szilágyi Erzsébet református lelkész áldást mond az új óvodára. A gyerekek és a szülők nagy érdeklődéssel tekintették meg a csoportfoglalkozásokra szolgáló helyiségeket. Tornaterem is van az új óvodában. Az óvoda épülete a lenyugvó Nap fényében. Augusztus 29. VENDÉGSÉGBEN DOBSINÁN Augusztus 28-án Rudabánya Város küldöttsége részt vett a testvérváros, Dobsina német kisebbségi szervezetének évente megrendezendő hagyományos találkozóján. Ezen részt vettek más szlovákiai - főleg alsó-szepesi - települések, mint például Szomolnok és Svedlér német kisebbségének a tagjai is. Rudabányát Szobota Lajos polgármester, a helyi német kisebbségi önkormányzat tagjai, önkormányzati képviselők, valamint a Rozmaring Asszonykórus képviselte. Az énekkar nagy sikerrel szerepelt a rendezvény kulturális programjában. A látogatás eseményeiről képriportban számolunk be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.) Dobsina főtere felújítás alatt áll. A háttérben levő épületek még őrzik a régi városképet. A találkozó első programja Klein Sámuel tanár, költő, néprajzkutató emléktáblájának leleplezése volt a gimnázium falán. (A Rudabányára került dobsinaiak szinte mindegyike az általa vezetett helyi polgári iskola növendéke volt. Buléner nyelven írt Topscher gatscholper című, 1914-ben megjelent könyve a helyi németség kultúrájának fontos emléke.) A Rozmaring Asszonykórus tagjai az emléktábla-avatáson. A találkozó hivatalos megnyitása: a mikrofonnal Tibor Harmatha, a dobsinai némez kisebbségi szervezet elnöke, kétoldalt a helyi vezetőség tagjai, jobbra dr. Ondrej Rozloznik, a Kárpáti Németek Szövetsége (ez a neve a szlovákiai német kisebbségeket összefogó szervezetnek) területi elnöke látható. A találkozó résztvevőinek egy csoportja. Középen fehér ingben, nyakkendővel Dobsina polgármestere, Karol Horník látható. A találkozó díszvendégei (balról jobbra): Michal Neubeuer vállalkozó, a rendezvény egyik támogatója, a felesége, aki a helyi gimnázium megbízott igazgatója, Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere és felesége, Karol Horník, Dobsina polgármestere. A német kisebbségi szervezetek kulturális műsort is adtak, melynek keretében hagyományos verseiket és dalaikat adták elő. A képen a svedléri és a szomolnoki képviselőkből alakult alkalmi énekkar látható. A kulturális programban nagy sikert aratott a rudabányai Rozmaring Asszonykórus bányászdalokból összeállított műsora. Augusztus 28. SIKERESEN LEZAJLOTT A MAZSORETT-TALÁLKOZÓ Augusztus 27-én, szombaton nagy érdeklődés mellett sikeresen lezajlott a III. Rudabányai Mazsorett-találkozó. Az immár hagyományosnak mondható rendezvényen ezúttal 5 településről 6 csoport vett részt. A város főutcáján végigvonuló látványos menettánc után a művelődési ház előtti téren felállított szabadtéri színpadon minden csoport 2 táncot mutatott be. A program befejeztével a csoportok tagjait és kísérőiket ebéden látták vendégül a szervezők. Képeink a találkozó néhány érdekes pillanatát és a csoportokat mutatják be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.) Menettánc a főutcán. Elől a rudabányai nagycsoport. Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a résztvevőket és a közönséget. Nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt. A képen a nézők egy csoportja. A rudabányai Csillagfény mazsorett-csoport kiscsoportja. A rudolftelepi Napsugár mazsorett-csoport. A Miskolci Mazsorett-együttes cadett csoportja. A berentei Napsugár mazsorett-csoport. A sajószentpéteri Gyöngyszem mazsorett-csoport. A rudabányai Csillagfény mazsorett-csoport nagycsoportja. Augusztus 22. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNY Hamarosan megjelenik a Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum új kiadványa, Versényi György: Bányák, Bányászok, hagyományok (Válogatott tanulmámyok és költemények) című kötete. A szerző (született 1852-ben, elhunyt 1918-ban) tanár vol, és szolgálati éveit felvidéki és erdélyi bányavidékeken töltötte. A bányászmondák és hagyományok szorgos kutatójává vált, e témakörökben számos cikket és tanulmányt, valamint bányász témájú verseket publikált a korabeli folyóiratok és újságok hasábjain. Ezek közül válogatta és állította össze dr. Hála József etnográfus a 241 oldal terjedelmű könyv anyagát, amelyhez dr. Paládi-Kovács Attila etnográfus, akadémikus írt előszót. A technikai és a nyelvi szerkesztés, valamint a tipográfia és a borító Márkus Zsuzsanna és Hadobás Sándor munkája. A könyv szeptember 1-től megvásárolható vagy megrendelhető a múzeumban, kedvezményes áron, 1000 Ft-ért. (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24. Tel.: 48/353-151.) A könyv borítója. Augusztus 20. ÜNNEPI ISTENTISZTELET ÉS KENYÉRSZENTELÉS Nemzeti ünnepünk, Augusztus 20. alkalmából ünnepi ökumenikus istentiszteletre, azt követően pedig a hagyományos kenyérszentelésre került sor a rudabányai római katolikus templomban, amelynek védőszentje államalapító királyunk, Szent István. A templomot zsúfolásig megtöltötték a helyi egyházak (római katolikus, evangélikus és református) hívei, valamint a máshonnan érkezett vendégek. Az istentisztelet után körmenetet tartottak, majd a Lourdes-i Szűz Mária-emlékhely előtt történt meg a kenyérszentelés szertartása és az új kenyér megszegés. Képeink az ünnepi eseményen készültek. (Hadobás Sándor felvételei.) Azünnepi ökumenikus istentisztelet után körmenetet tartottak. A körmenet résztvevőinek egy csoportja. A kenyérszentelés szertartása. Szobota Lajos (jobbra), Rudabánya Város polgármestere köszöntötte az istentisztelet és a kenyérszentelés résztvevőit a Lourdes-i Szűz Mária-emlékhely előtt. Balra az egyházak szertartást celebráló lelkészei láthatók. Az ünnepi istentisztelet és a kenyérszentelés résztvevőinek egy csoportja. A katolikus egyházi énekkar tagjai a kenyérszentelésen. Szobota Lajos polgármester szegte meg a felszentelt új kenyeret. Augusztus 15. GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF KÚRIÁJA SZAKOLCÁN Városunk jeles szülötte, gróf Gvadányi József hosszú, sikerekben gazdag katonai szolgálatának befejezése után 1783-ban a Nyitra megyei Szakolca (ma Skalica, Szlovákia) városában telepedett le, ahol családjának anyai ágától birtokot örökölt. Ezután itt élt és alkotot egészen 1801-ben bekövetkezett haláláig. 1785-ben Szakolca központjában egyemeletes, rokokó stílusú kastélyt, vagy inkább kúriát építtetett, amely a város és a környék társadalmi életének központjává vált. Gvadányi ugyanis szerette a társaságot, és gyakran látta vendégül barátait, tisztelőit, írótársait. Itt írta lwegfontosabb műveit, többek között a számára hírnevet és dicsőséget hozó Egy falusi nótáriusnak budai útazása... című verses elbeszélését is. Az épület ma is a kultúra szolgálatában áll: a szakolcai Városi Könyvtárnak ad otthont. Képünkön a közelmúltban felújított Gvadányi-kúria látható, amit valószínűleg a szemben lévő templomtoronyból készítettek. (A fotót Szakolca honlapjáról vettük át.) Szakolca egyébként - ugyanúgy, ahogy szülőhelye, Rudabánya - szeretettel őrzi és ápolja Gvadányi emlékét. A két településnek érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Gvadányi-kultusz ürügyén. Augusztus 3. MEGHÍVÓ A IV. RUDABÁNYAI VÁROSNAPRA Rudabánya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2011. szeptember 3-án, szombaton megrendezésre kerülő IV. RUDABÁNYAI VÁROSNAPRA P R O G R A M 08.00: ÜNNEPI ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET a műemlék református templomban (Figyelem! A nyomtatott meghívóban tévesen szerepel a róm. katolikus templom az istentisztelet helyszíneként!) 10.00: „TISZTELET A BÁNYÁSZOKNAK” MEGYEI BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS a műv. házban és bányászemlékműnél A Rudabányai Szabadidő-parkban: 10 – 18 óráig: CSÚSZDA, UGRÁLÓVÁR , PÓNILOVAGLÁS a gyerekek számára ISMERETTERJESZTŐ PROGRAMOK felnőtteknek, gyerekeknek 12.00: BOGRÁCSOSFŐZŐ-VERSENY (Minden résztvevő tűzifát és 1,5 kg húst kap a helyszínen! A mintát 16.30-ig kell leadni a zsűrinek! Eredményhirdetés 18 órakor!) 13.30: A VÁROSNAP MEGNYITÁSA Köszöntőt mond: SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere 13.40: A Gvadányi József Művelődési ház művészeti csoportjainak műsora Fellépnek: a mazsorett-csoportok, a Rozmaring Asszonykórus 14.30: A TŰZOLTÓSÁG ÉS RENDŐRSÉG BEMUTATÓJA 15.00: REVITAL TSE FORMÁCIÓS TÁNCBEMUTATÓ 15.30: ÍJÁSZ LOVASBEMUTATÓ 16.00: SÁRKÁNY BÉLA TÁROGATÓMŰVÉSZ MŰSORA 16.30: FAMILIA-TRIÓ – SLÁGERTURMIX című mulatós műsora 17.30: DOBSINA VÁROS KÖSZÖNTI RUDABÁNYÁT 18.00: GUSZTI BOHÓC 18.30: Az AVAS NÉPTÁNCEGYÜTTES műsora 19.30: VÁRKONYI ANDRÁS SZÍNMŰVÉSZ VIDÁM ZENÉS MŰSORA 20.30: ST. MARTIN-KONCERT 21.30: TŰZIJÁTÉK 21.45-23.00: SZABADTÉRI BÁL TRI-EX BAND – szórakoztató zene Mindenkinek jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk! Augusztus 1. III. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ Az idén augusztus 27-én, szombaton kerül sor az immár hagyományos Rudabányai Mazsorett-találkozóra. A program 10 órakor menettánccal indul a római katolikus templomtól, majd a művelődési ház előtti téren (rossz idő esetén a művelődési házban) a csoportok egyenkénti bemutatkozásával folytatódik. A színes, érdekes programra a rendezők szeretettel hívnak és várnak minden érdeklődőt! Június 25. LABDARÚGÓINK SIKEREI A 2010-2011-es idényben Rudabánya felnőtt és ifjúsági labdarúgó-csapata is az 1. helyen végzett a megyei III. osztályú labdarúgó-bajnokság kazincbarcikai csoportjában, így a következő szezonban egy osztállyal feljebb folytathatják a küzdelmet. A szép siker részesei a június 25-én, szombaton délután rendezett díjkiosztó-ünnepségen vehették át az aranyérmeket és más elismeréseket a magyei labdarúgó-szövetség képviselőitől. Ezután a sportkör vezetősége vacsorán látta vendégül a szép siker részeseit és a meghívott vendégeket. Képeink az esemény néhány érdekes pillanatát villantják fel. (Hadobás Sándor felvételei.) A rudabányai csapat kapitánya, Tátrai Zoltán átveszi a kupát és az oklevelet a megyei labdarúgó-szövetség képviselőitől. Ezután minden játékos nyakába akasztották az aranyérmet. Keller Dávid a bajnokság gólkirálya lett. A z ünnepség résztvevői - a bajnokok már az éremmel a nyakukban - a köszöntőbeszédeket hallgatják. A bajnoki kupa és az oklevél. A bajnok ificsapat. A bajnok felnőtt csapat. A sportkör vezetői, Vincze Sándor elnök (balra) és Kovács Gyula szakosztályvezető (jobbra) a labdarúgó-csapat egyik szponzorával, Besze István vállalkozóval. Június 24. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNYOK A rudabányai B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum két kiadványt is megjelentetett a közeli napokban. Az egyik a Bányászattörténeti Közlemények című, a múzeum által szerkesztett és kiadott szakfolyóirat 6. évfolyamának 1. száma, amelynek tartalma a következő: Tanulmányok: Georgius Wernher Magyarország csodálatos vizeiről (Dr. Dobos Irma), 3-14. old. Úrvölgyi bányapénzeink (Szemán Attila), 15-45. old. A bánya, 1908-1919. Egy hajdani bányászati szaklap emlékére (Tóth Álmos), 46-63. old. Az ózdi vasgyári alkalmazottak lakáskörülményai 1918 és 1945 között (Nagy Péter), 64-87. old. Közlemények: A rudabányai vasbuca (Hadobás Sándor), 88-92. old. Bányász díszzsebkendő 1948-ból (Hadobás Sándor), 93-97. old. Szakirodalom: Teljessé vált bányászattörténetünk breviáriuma (Hadobás Sándor), 98-99. old. A Bányászattörténeti Közlemények új számának címlapja az 1948-ban készült, bányászmotívumokat ábrázoló díszzsebkendővel. A másik új kiadvány Radványi Diána Telkibányai kerámiák című könyve, amely a hajdan nagy hírű gyár történetét és gyártmányait mutatja be 53 színes fénykép kíséretében. A szerző a budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársa. A Telkibányai kerámiák című könyv címlapja. A kiadványok korlátozott számban megvásárolhatók, illetve megrendelhetők a múzeumban, 600, illetve 1000 Ft-os áron. Június 21. KÉPES BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRÓL Amint korábban már hírt adtunk róla, június 18-án a rudabányai B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum is megrendezte - immár hetedik alkalommal - a Múzeumok Éjszakája rendezvényeit. Ezúttal is nagy érdeklődés kísérte az esta hattól éjfél után 1 óráig tartó eseménysorozatot, amelyen nem csak helybeliek vettek részt, hanem távolabbról érkezett vendégeket is üdvözölhettek a szervezők. Képriportunk a legérdekesebb pillanatokat mutatja be. (Papp Andrea felvételei.) A gyerekek voltak a legügyesebbek: Szilasi Tiborné vezetésével kézműves foglalkozáson vettek részt. A vendégek a múzeum udvarán felállított sátorban hallgatták a szabadtéri programokat. A vendégeket a rendezők szerény vendéglátásban részesítették: zsíroskenyér és hagyma mellé üdítőket, bort, sört és pálinkát is felszolgáltak - az utóbbiakat természetesen csak módjával... A Múzeumok Éjszakáján - véletlen egybeesés folytán - bemutatásra került Novák Géza fafaragó-művész két, a múzeum számára készített alkotása: Kállai Géza egykori bányaigazgató és dr. Görgő Tibor bányaorvos vadkörtefába faragott portréja. Szedlacsek Lajos bányász énekes (Sajószentpéter) nótákat, dalokat adott elő az este folyamán több alkalommal is. Sárkány Béla tárogatóművész (Miskolc) szintén több alkalommal szerepelt, nagy tetszést aratva a hallgatóság körében. A müsorszünetekben a vendégek jó hangulatban beszélgettek. Az egész este folyamán nagy volt a sürgés-forgás a múzeumban és környékén, a vendégek folyamatosan érkeztek és cserélődtek. Nahaj Miklós bányász harmónikás-énekes az egész este folyamán szórakoztatta a vendégeket. A képen a Rozmaring Asszonykórus tagjaival együtt énekel. Sóvágó Gyula bányemérnök karbidlámpás tárlatvezetése a föld alatti bemutatóhelyen szintén nagy sikert aratott. A tombolahúzáson értékes nyeremények találtak gazdára. Az este folyamán előadásokra is sor került, melyeket a múzeum munkatársai tartottak. A képen a hallgatóság egy csoportja, középen Szobota Lajos, Rudabánya Város polgárnmestere, tőle jobbra Kállai Géza építészmérnök, Kállai Géza egykori bányaigazgató Budapesten élő fia, a Múzerumok Éjszakája díszvendége látható. Június 16. FÉNYKÉP A GVADÁNYI-SZOBOR EREDETI ÁLLAPOTÁRÓL Városunk jeles szülöttének, gróf Gvadányi Józsefnek a szobrát eredetileg a romai katolikus templom udvarán leplezték le 1925-ben. 1959-ben azonban átvitték mai helyére, a református templom előtti Szabadság-térre. Az eredeti helyén álló szoborról alig maradt használható fénykép. Ezért nagy meglepetést és örömöt okozott a helyi bányászati múzeum munkatársai körében, hogy egy Lengyelországból kalandos úton kapott, az 1910-es évektől az 1930-as évek végéig készült rudabányai fotókat tartalmazó album felvételei között egy, a szobrot ábrázoló kép is szerepelt. Az album visszakerülésének történetét és tartalmát a későbbiekben ismertetjük, most ízelítőül csak az értékes szobor-felvételt mutatjuk be olvasóinknak, amely az 1920-as évek végén készülhetett. Június 15. BALLAGÁSI ÜNNEPSÉG AZ ISKOLÁBAN A rudabányai Gvadányi József Általános Iskola 8. osztályos tanulói június 18-án, szombaton délelőtt fél 11 órai kezdettel tartják ballagási ünnepségüket a művelődési házban. Az eseményről június 21-én, hétfőn fényképes beszámolót közlünk. Június 11. RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG DOBSINÁN Rudabánya Város küldöttsége Szobota Lajos polgármester vezetésével június 10-én részt vett a 2011. évi Dobsinai Városnapok rendezvénysorozat megnyitó-ünnepségén. A két település közötti testvérvárosi szerződés április 30-án történt aláírása óta már több alkalommal is jártak rudabányaik Dobsinán, az általános iskolások például két csoportban kirándultak a jégbarlangba, a közeljövőben pedig a Rozmaring Asszonykórus és a mazsorett-csoportok vendégszereplésére kerül sor a tervek szerint. Május 30. MEGHÍVÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEIRE A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum (Rudabánya, Petőfi u. 24.) szeretettel meghív minden érdeklődőt a MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA helyi rendezvényeire 2011. június 18-án, szombaton 18 órától 19-én reggel 2 óráig P R O G R A M 18.00: Köszöntő 18.10: A rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjának bemutatója 18.40: Szedlacsek Lajos és Nahaj Miklós bányász énekesek műsora Közben 18 órától: Játszóház gyermekeknek (festés-rajzolás, gyöngyfűzés, csuhébábu-készítés Szilasi Tiborné vezetésével.) 19–20 óráig: Tárlatvezetés a múzeum állandó kiállításaiban. Rendhagyó tárlatvezetés a földalatti bemutatóhelyen, igény szerint folyamatosan 20.00: A rudabányai Rozmaring Asszonykórus műsora a múzeum kertjében: népdalok és bányászdalok. 20.30-tól 21.30-ig:Vetítettképes ismeretterjesztő előadások 21.30: Bányászhumor (Karikatúrák vetített képeken) 22.00: Tombola-sorsolás értékes nyereményekkel Május 14. MAZSORETTJEINK ÚJABB SIKEREI Ma, május 14-én került sor a III. Szerencsi Táncművészeti Fesztiválra, amelyen részt vettek a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai is, és kiemelkedő eredményeket értek el. A "MAZSORETT - BOTTAL" kategóriában mind a nagy, mind a kiscsoport az I. helyezést érdemelte ki, különdíjként pedig megkaptak "A LEGJOBB MAZSORETT-CSOPORT" elismerést. További díjaik: a nagycsoport a Mazsorett - egyéb kategóriában arany-, a kiscsoport ezüstfokozatú minősítést érdemelt ki. Mellékelten néhány fotót is közlünk a sikeres szerencsi fellépésről. A nagycsoport fellépés közben. A kiscsoport fellépés előtt. A díjátadás örömteli pilanatai. Csoportkép a siker után: együtt a kicsik és a nagyok. A Szerencsen kapott díjak. Május 2. KÉPES BESZÁMOLÓ A TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁRÓL A dobsinai küldöttség, élén Karol Horník polgármesterrel, április 30-án, szombaton fél 10 után néhány perccel érkezett Rudabányára. A vendégeket Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke és városi képviselő-testület tagjai fogadtáka Gvadányi József Művelődési Ház előtt, illetve a művelődési ház emeleti klubjában. Rövid ismerkedés, illetve üdítő és kávé fogyasztása után a hivatalos program kezdetéig a díszítőművészeti szakkör kiállítás valamint a bányászati múzeum megtekintésére is jutott idő. 11 órakor kezdődött a testvérvárosi szerződés aláírási ünnepsége. Szobota Lajos köszöntötte a megjelenteket - a két város képviselő-testületének tagjait, illetve a mindkét településről meghívott vendégeket -, amire Karol Horník válaszolt. Mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben rendszeres és eredményes kapcsolatok alakulnak ki a két, a múltban is sok szállal egymáshoz kötődő város között., amihez a most aláírásra kerülő testvérvárosi szerződés teremti meg az alapokat. Ezután került sor a testvérvárosi szerződés ünnepélyes aláírására, majd az ajándékok kölcsönös átnyújtására. Dobsina város a szép neoreneszánsz városházát ábrázoló akvarellt és a város rézből öntött, díszdobozba helyezett címerét adta át Szobota Lajos polgármesternek, viszonzásul Novák Géza fafaragó rudabányai témájú domborművét adta át Karol Horníknak. Ezután rövid kultúrprogram következett: a rudabányai Rozmaring Asszonykórus és a szlovák népi hangszeren, fujarán játszó M. Lakatos lépett színpadra, nagy tetszést aratva. Az ünnepséget közös ebéd követte. Később a vendégek megtekintették a felújított általános iskolát, az evangélikus templomot és a telepi temetőt, ahol sok dobsinai származású egykori rudabányai polgár nyugszik. Ezután még jó hangulatú baráti beszélgetés folyt az étteremben, majd a kora esti órákban vettek búcsút egymástól a résztvevők, s a dobsinai küldöttség elindult a mintegy másfél órás hazafelé tartó útra. A nap történéseiről Papp Andrea készített fényképeket, melyek közül a legérdekesebbeket mellékelten közöljük. A díszítőművészeti kiállítást nagy érdeklődéssel tekintették meg a vendégek. Nagy tetszést arattak a múzeum kiállításai is. Karol Horník, Dobsina Város polgármestere (balra), Kardos Ferenc, a Sajó-Rima Eurorégió elnöke (Rozsnyó) és Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere a bányászati múzeumban. A dobsinai küldöttség egy csoportja múzeumlátogatás közben. A testvérvárosi szerződés aláírására rendezett ünnepségen Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket és mondta el a dokumentum aláírásáig vezető történéseket. Dobsinai részről Karol Horník polgármester mondott üdvözlő szavakat és méltatta a megkötendő szerződés jelentőségét. A testvérvárosi szerződés aláírásának ünnepélyes pillanatai. A polgármesterek szimbolikusan átadták egymásnak a szerződés egy-egy példányát. A kétnyelvű dokumentum közelről, az aláírás után. A testvérvárosi szerződés aláírását követő rövid kultúrprogramban rudabányai részről a Rozmaring Asszonykórus szerepelt. Dobsináról a szlovák népi hangszeren játszó M. Lakatos lépett fel, nagy sikert aratva. A hangszeres előadást népdal előadásával kísérte. Az ebéd utáni programban egyebek között szerepelt a felújított rudabányai általános iskola megtekintése is. A vendégek nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Április 20. TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS Április 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepség keretében kerül sor a szlovákiai Dobsina és Rudabánya bányavárosok közötti testvérvárosi szerződés aláírására a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban. A két település múltbeli kapcsolatairól honlapunk más helyein tájékozódhatnak olvasóink. Az eseményről május 2-án képes beszámolót közlünk! Április 13. VIDA GÁBOR AKADÉMIKUS ELŐADÁSA RUDABÁNYÁN A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete szervezésében VIDA GÁBOR akadémikus FENNTARTHATÓ-E A FEJLŐDÉS? című vetítettképes előadását hallgathatják meg az érdeklődők 2011. április 16-án, szombaton 17 órai kezdettel a Gvadányi József Művelődési Ház emeleti klubjában. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. A részvétel díjtalan! Vida Gábor akadémikus előadás közben. Április 12. KISTÉRSÉGI KÖNYVTÁROS-TALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN Április 12-én Rudabányán találkoztak a Kazincbarcikai Kistérség könyvtárosai. A Gvadányi József Művelődési Házban szakmai előadásokra és tapasztalatcserére került sor, majd megtekintették a város könyvtárát és a bányászati múzeumot. Az eseményről Papp Andrea készített fényképeket. A találkozó résztvevőit Hadobás Sándor intézményvezető, önkormányzati képviselő köszöntötte. Mellette Székelyné Varga Mária kistérségi irodavezető és dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző. Molekné Kőrösi Beatrix, a Kazincbarcikai Városi Könyvtár vezetője előadását tartja. H. Petkovics Katalin, a sajókazai Radványszky Béla Művelődési Ház igazgatója a mikrokörzetében sorra került könyvtári rendezvényekről beszélt. Csorba Csaba, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ vezetője a rendezvények szervezésével kapcsolatos új jogszabályokat ismertette. A vendégek megtekintették a város könyvtárát, ahol tájékoztatást kaptak az intézmény múltjáról, helyzetéről és működéséről. Április 5. ÓZDI VENDÉGEK A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház díszítőművészeti szakkörének meghívására április 4-én látogatást tettek az intézményben a hasonló tevékenységet folytató ózdi kézműves-csoport tagjai. A vendégeket tízóraival fogadták a házigazdák, majd rövid tapasztalatcserét követően megtekintették a művelődési ház galériájában látható kiállítást, valamint a bányászati múzeum tárlatait. Ebéd után folytatódott a tapasztalatcsere, a közös emlékek és élmények felelevenítése a vendégek kora délutáni hazautazásáig. A látogatásról Papp Andrea készitett fényképeket. A terített asztalok mellett jó hangulatú tapasztalatcsere és kötetlen beszélgetés folyt. A rudabányai szakkör tagjainak kiállítását nagy érdeklődéssel tekintették meg a vendégek, és elismeréssel nyilatkoztak a bemutatott anyxagról. Az ózdi vendégek Juhász Béláné (jobbszélen) rudabányai szakkörvezető társaságában a kiállítás egyik részlete előtt. A vendégek a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum állandó kiállításait is megtekintették. A képen az ásványtár tárlói előtt láthatók. Március 15. KÉPES BESZÁMOLÓ A RUDABÁNYAI MÁRCIUS 15-I ÜNNEPSÉGRŐL Rudabánya Város - mint az a honlapunk más helyén közreadott meghívóból is kitűnik - március 15-én délelőtt 10 órai kezdettel nagy érdeklődés mellett tartotta meg ünnepségét a nemzeti ünnep alkalmából az 1848-49-es emlékműnél. Képes beszámolónk részletesen tájékoztat az esemény lefolyásáról. (Papp Andrea felvételei.) A Himnusz elhangzása után Vincze Ádám általános iskolai tanuló Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét adta elő. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja a könyvtár épülete előtt. Az ünnepség résztvevőinek egy másik csoportja. A Rozmaring Asszonykórus több alkalommal is közreműködött az ünnepségen: az ünnepség elején a Himnuszt, végén pedig a Szózatot adták elő, közben pedig műsort is adtak 1848-49-es dalokból. Az ünnepi megemlékezést követően a koszúrúzás kegyeletes percei következtek. Rudabánya Város koszorúját Szobota Lajos polgármester (középen), dr. Sallai Árpád c. főjegyző (balra) és Veres Lajos alpolgármester helyezte el az emlékműnél. A Gvadányi József Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda nevében Kerekes Pálné óvodavezető és Szél Miklós igazgatóhelyettes koszorúzott. Koszorúzásra várva... Konyha Béla (jobbra) a Rudabányáért Egyesület nevében koszorúzott. Balra Besze István, mellette Kovács Gyula, akik a Jobbik helyi szervezetének koszorúját helyezték el az emlékműnél. Bitó Virág (jobbra) és Iván Cintia ált. iskolai tanulók Tompa Mihály: A gólyához című költeményét szavalták el, majd a Szózattal ért véget a rudabányai Március 15-i ünnepség első része. Az 1848-49-es emlékmű a koszorúzás után. A klasszikus vonalakat őrző emlékmű 1948-ban, az 1848-as forradalom kitörésének 100. évfordulóján létesült a rudabányai fiatalok kezdeményezése és munkája nyomán. A tervet Kolosai Zoltán készítette, és az ő művészi képességeit dícséri a szép Petőfi-dombormű és az emlékmű tetején látható Kossuth-címer is, melyeket a vasércbánya műhelyében öntöttek. Az ünneplők az emlékműtől a művelődési ház mellett álló Kossuth-szoborhoz vonultak, ahol a város vezetői helyeztek el koszorút a reformkor és az 1848-49-es események kiemelkedő alakjának tiszteletére. A szobor Horvay János alkotása. Eredetileg a Gömör megyei Dobsinán (ma Dobsiná, Szolvákia) állították fel 1907-ben. 1919-ben a bevonuló cseh csapatok ledöntötték, ezután sokáig kallódott, mígnem 1972-ben kalandos úton Rudabányára került, ahol 1980 óta köztéren látható. A Kossuth-szobor a koszorúzás után. Március 12. AZ ISKOLA MÁRCIUS 15-I ÜNNEPSÉGE A rudabányai Gvadányi József Általános iskola az ünnep előtti utolsó tanítási napon, március 11-én, pénteken délután tartotta meg ünnepségét Március 15. tiszteletére. A 7. osztályos tanulók nagy sikerű ünnepi műsorát Nagy Gyuláné tanárnő állította össze és rendezte. Az eseményről Papp Andrea készített fényképeket, melyek közül néhányat mellékelünk. (Rudabánya Város ünnepségére, amint az a honlapunk más helyén közreadott meghívóból is kitűnik, március 15-én délelőtt 10 órakor kerül sor az 1848-49-es emlékműnél.) Március 11. AZ ÓVODÁSOK IS ÜNNEPELTEK A közelgő nemzeti ünnep alkalmából az óvodások is felkeresték 1848-49-es emlékhelyeinket. Virágot és nemzeti színű zászlócskákat helyeztek el a könyvtár mellett álló emlékműnél és a múzeum kertjében látható Kossuth-szobornál. A képek az utóbbi helyen készültek. (Papp Andrea felvételei.) Március 11. RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG JÁRT DOBSINÁN Március 10-én rövid látogatást tett a szlovákiai Dobsinán Rudabánya Város küldöttsége a közeljövőben megkötendő testvérvárosi szerződés előkészítése céljából. A delegáció tagjai voltak: Szobota Lajos polgármester, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Litvai László és Orosz Attila, az RNKÖ képviselő-testületének tagjai, valamint Papp Andrea történész-muzeológus a rudabányai B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum képviseletében. A mellékelt fotókat Papp Andrea készítette. A vendégek és a vendéglátók egy csoportja a dobsinai városháza előtt. A megbeszélések jó hangulatban folytak, a testvérvárosi kapcsolatok hamarosan hivatalos formát öntenek. Március 11. A NÉMET NAGYKÖVETSÉG MUNKATÁRSAI RUDABÁNYÁN A napokban a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat meghívására Rudabányára látogatott Németország budapesti nagykövetségéről a kulturális osztály első titkára, Esther Kehrer és egy munkatársa. Ismerkedtek városunk múltjával, a német nemzetiségi hagyományokkal, ellátogattak az iskolába, ahol a német nyelvoktatásról tájékozódtak, végül megtekintették a bányászati múzeumot és a művelődési házban látható díszítőművészeti kiállítást. Mellékelt képeinken a rudabányai program néhány érdekes pillanatát mutatjuk be. (Papp Andrea felvételei.) A német vendégek rudabányai vendéglátóik társaságában a Földvári Aladár Kiállítóterem előtt (Balról jobbra: Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkorányzat elnöke, a német nagykövetség gépkocsivezetője, Csehné Kovács Judit, a Gvadányi József Általános iskola megbízott igazgatója, Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Esther Kehrer és munkatársa, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző.) A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a múzeumot. A díszítőművészeti kiállítás is tetszést aratott. Március 10. MÁRCIUS 15. RUDABÁNYÁN Március 10. A RUDABÁNYAI VASBUCA Hazánkban kevés vasbuca maradt fenn a vasolvasztás korai időszakából. Dr. Gömöri János soporoni régész, a téma legjelesebb hazai kutatója néhány évvel ezelőtt összeállított egy táblázatot, amelyben felsorolta a nálunk előkerült vasbuca-leleteket. Ebből kiolvashatók a rájuk vonatkozó legfontosabb adatok is. A felsorolásból érdekes módon hiányzik a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban őrzött darab, amely az 1968-ban készült első leltárkönyv tanúsága szerint Rudabánya térségőből származik, és az egykori bányaüzemtől került a múzeumba. A buca körülbelül 1000 éves, és a koraközépkori észak-borsodi vaskohászat emléke. Alapanyaga kétségtelenül rudabányai vasérc volt. A múzeumban is látható bucakemencéből ilyen, 3-5 kg közötti "vascipók" kerültek ki, melyek még sok faszenet és más szennyeződést tartalmaztak, ezért kovácstűzön tovább kellett finomítani. A kohóból frissen kikerült buca vasmagját megszilárdulás után barnásfekete színű kéreg vette körül. Első látásra nem is nézné az ember vasnak, de amikor megemeli, elcsodálkozik azon, hogy méreteihez viszonyítva milyen nehéz. A kutatók annak bizonyítására, hogy vasbucával van dolguk, a belsejéből történő mintavétel céljából megfúrták a rudabányai leletet. Ennek nyomán szépen feltárult a buca belseje a vasmaggal. Mellékelten bemutatjuk a Gömöri-féle táblázatot a hazai vasbucákkal, amelyből hiányzik a rudabányai darab. Ennek pótlására közöljük a mi vasbucánk fotóit (méretei: 12x14x6 cm, súlya 3,75 kg). A Magyarországról ismert vasbucák összefoglaló táblázata. (Dr. Gömöri János.) A rudabányai vasbuca felülnézetből. A rudabányai vasbuca alsó része; jól kivehető a mintavétel helye és a külső, vasércszerű réteg alatt feltáruló "vasmag". Március 5. KÓRUSOK BARÁTI TALÁLKOZÓJA Az elmúlt hétvége mozgalmas volt Rudabánya kulturális és társadalmi életében, a sok esemény közül nem is tudunk mindenről beszámolni. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy ne adjunk tájékoztatást és képes tudósítást a helyi Rozmaring Asszonykórus és a kurityáni Búzavirág Népdalkör baráti találkozójáról, melyre március 5-én, szombaton délután 2 órai kezdettel került sor a Gvadányi József Művelődési Házban. A vendégeket Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte, majd a közelgő Nőnap alkalmából egy-egy szál virágot nyújtott áta jelenlévő hölgyeknek, a kórusvezetőket, Juhász Lajosnét és Dobosné Monár Piroskát, valamint Juhász Bélánét, a rudabányai díszítőművészeti szakkör vezetőjét (megköszönve az előző napon nyílt kiállítás szervezése, rendezése terén végzett munkáját is) pedig egy-egy szép virágcsokorral köszöntötte. Szavaira Sziráczki Sándor kurityáni polgármester válaszolt, azután baráti beszélgetéssel, az énekkari szakmai tapasztalatok kicserélésvel, a közös élmények felelevíntésével, s természetesen együttes énekléssel folytatódott a jó hangulatú találkozó egészen fél 6-ig. A Rozmaring Asszonykórus tagjai maguk gondoskodtak a vendéglátásról üdítőkkel és hidegkonyhai készítményekkel. A fényképek az esemény néhány érdekes pillanatát villantják fel. (Hadobás Sándor felvételei.) A találkozó résztvevőinek egy csoportja: jobbra a rudabányaiak, balra a kurityániak foglaltak helyet. A találkozó résztvevőinek másik csoportja, szemben a kurityániak. A háttérben középen Sziráczki Sándo, Kurityán polgármestere beszélget Vaszily Csaba rudabányai önkormányzatai képviselővel. A két kórusvezető, Dobosné Molnár Piroska (balra) és Juhász Lajosné a találkozó közben. Hozzáértő, színvonalas szakmai munkával mindketten elérték, hogy együttesüket a legjobbak között tartják számon a megyében. Március 4. A PILISVÖRÖSVÁRI TŰZOLTÓK AJÁNDÉKA A RUDABÁNYAI POLGÁRŐRSÉGNEK Március 4-én, szombaton kéttagú küldöttség érkezett Rudabányára Pilisvörösvárról az ottani Önkéntes Tűzoltóság képviseletében. Ajándékot hoztak a rudabányai polgárőröknek: 5 db cb-rádiót a szükséges tartozékokkal (töltő, akku) együtt. Az ajándék-készülékek ünnepélyes átadására a helyi Bányászati Múzeumban került sor Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere jelenlétében. A pilisvörösvári tűzoltók parancsnoka, Kovács Zsolt rudabányai származású, így alakult ki kapcsolat közöttük és a rudabányai polgárőrök között. A cb-rádiók nagy segítséget jelentenek a polgárőrség számára feladataik eredményes ellátásához. Képeink az ajándékok átadásának ünnepélyes pillanatait rögzítették. (Hadobás Sándor felvételei.) Az ajándék-készülékek egy részét Kovácsné Sipos Tünde, a Rudabányai Polgárőrség parancsnoka vette át a pilisvörösváriak baloldalt álló képviselőjétől, Pfeiffer Ferenctől. Jobbra Kovács Zsolt pilisvörösvári tűzoltóparancsnok, a háttérben Kovács Nándor rudabányai polgárőr áll. A készülékek másik csoportját Kovács Zsolt nyújtotta át Szobota Lajos polgármesternek és Török Péter rudabányai polgárőrnek. Az ajándékok átadása után a kis ünnepség résztvevői együtt is a fényképezőgép elé álltak. Március 4. KÉPES BESZÁMOLÓ A DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ ÜNNEPSÉGÉRŐL Amint már honlapunkon jeleztük, március 4-én kiállítás nyílt a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban az intézmény díszítőművészeti szakkörének munkáiból, illetve az általuk gyűjtött régi textíliákból. Képeink a megnyitóünnepség érdekes pillanatait mutatják be.(Papp Andrea felvételei.) A megnyitóünnepségen megjelent nagyszámú érdeklődőt Hadobás Sándor műv. ház igazgató köszöntötte. A kiállítást Bányiczki Lászlóné, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet főtanácsosa ajánlotta a megjelentek figyelmébe. A rudabányai Rozmaring Asszonykórus az alkalomhoz illő dalcsokorral szerepelt a megnyitón Juhász Lajosné (jobbszélen) vezetésével. A megnyitóünnepség résztvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállított kézimunkákat és más kézműves alkotásokat. Természetesen elsősorban a hölgyeket érdekelte a bemutatott anyag, hiszen közülük sokan készítenek kézimunkákat. A látottak alapján talán ők is kedvet kapnak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szakkörhöz. Nagy sikere volt a népviseletbe öltöztetett babáknak. Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere a kiállítást megnyitó Bányiczki Lászlóné főtanácsos asszonnyal (középen) és Juhász Bélánéval, a Rudabányai Díszítőművészeti Szakkör vezetőjével beszélget a megnyitóünnepség után. A hímzett textíliák és népviseletes babák mellett fűzött gyöngyöket is bemutatnak. Az egyes néprajzi vidékek jellegzetes hímzésmintái jól elkülönülnek a kiállított anyagban. A különböző rendeltetésű kendők nagy számban láthatók a kiállításon. Hajdan a háztartásokban megszokottak voltak a képen látható hímzett textíliák. A mai szemlélőt meglepi az egykori hímzések változatossága, gazdag motívumkincse. Részlet a kiállításból: falvédők, terítők és más, mindennapos használatra szánt hímzett textíliák. Február 27. DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS RUDABÁNYÁN A rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban az elmúlt év nyarán kezdte meg munkáját a díszítőművészeti szakkör Juhász Béláné vezetésével. Az ügyes kezű szakköri tagok nagy érdeklődéssel és szorgalommal látogatták a hetente megtartott foglalkozásokat, olyannyira, hogy máris kiállítást rendeznek egyrészt saját munkáikból, másrészt a birtokukban levő régi textíliákból. A kiálítás megnyitására március 4-én, pénteken délután 4 órakor kerül sor a művelődési ház földszinti galériájában, melyre mindenkit szeretettel hívnak és várnak. A bemutatott anyagot BÁNYICZKI LÁSZLÓNÉ, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet főtanácsosa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás május 4-i, naponta 9-16 óráig látogatható. Február 19. ÚJABB RÉGI KÉPESLAPOK RUDABÁNYÁRÓL Ezúttal két régi rudabányai képeslapot mutatunk be, amelyek településünk múltjának egy-egy érdekes mozzanatát örökítették meg az utókor számára. Az első lapon olvasható az alkalom és a dátum: az 1905. március 15-i felvonulásra gyülekezneka helybeliek a ma "Barak"-nak nevezett, az egykori Baffi-kocsmával átellenben levő területen. A menet élén lovasok haladtak, címeres nemzeti színű zászlóval. A képeslapot Ferenczi B. miskolci képeslap-kiadó jelentette meg. A másik képeslap az 1910-ben felavatott Friedrich-altáró bejáratát ábrázolja, előtte valószínűleg a bánya korabeli vezetői állnak. Az alátóró beomlott maradványa ma is megvan, a bejárat felett elhelyezett feliratos öntöttvas tábla pedig szerencsére megmenekült a pusztulástól, ma a helyi múzeum udvarán létesített föld alatti bemutatóhely bejárata fölött látható a másik altáró, az Adolf hasonló táblájával együtt. Az 1905. március 15.i felvonulás résztvevői gyülekeznek a Baraknál. A Friedrich-altáró portálja. A fotó valószínűleg az átadáskor, 1910-ben készülhetett. A képeslapon sajnos nincs erre vonatkozó utalás, és a kiadót sem tüntették fel. Február 13. ÚJ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Február 15-től két hónapon át látható a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban a Magángyűjtemények rejtett értékei című időszaki kiállítás. A középkor óta vannak adatok arról, hogy a bányászok a foglalkozásukkal kapcsolatos dísztárgyakat (pl. "bányahegy", türelemüveg) készítenek, illetve gyűjtik és nemzedékről nemzedékre adják a szakmájukkal kapcsolatos relikviákat. Ez a hagyomány napjainkig fennmaradt a bányászdinasztiák körében, így némelyikük egész múzeumra való gyűjteménnyel rendelkezik. E kollekciók legtöbb darabja önmagában nem képvisel nagy értéket, de összességükben mégis figyelemre méltó együttest alkotnak, mert egy hajdan virágzó, de már letűnőben levő iparág változatos emlékanyagát mentették át az utókor számára. Rudabánya ebben a tekintetben különleges helyzetben volt: itt az őskortól a középkoron át 1985-ig folyt ércbányászat, s minden időszak bőséggel hagyta hátra emlékanyagát. Az 1880-ban kezdődött külszíni nagyüzemi vasérctermelés során egy évszázadon keresztül folyamatosan kerültek elő a régebbi korok bányászatának hírnökei, főként különböző szerszámok, eszközök. A munka "melléktermékeként" szebbnél szebb ásványok is napvilágra bukkantak. A legértékesebb darabok a 20. század elejétől közgyűjteményekbe kerültek, de a bányászok maguk is sok mindent összegyűjtöttek, és emlékül hazavittek. Később tudatosan keresték a bányászattal kapcsolatosa relikviákat, melyek köre az évtizedek során egyre bővült (érmek, kitüntetések, jelvények, világítóeszközök, viseleti darabok, képző- és iparművészeti alkotások, könyvek stb.). Ezek idővel annyira sokfélék és változatosak lettek, hogy összegyűjtésük, áttekintésük és rendszerezésük rendkívül nehéz feladat. A rudabányai magángyűjtemények legérdekesebb tárgyaiból az elmúlt évtizedekben múzeumunk már többször rendezett időszaki kiállítást, legutóbb jó 10 évvel ezelőtt. Most elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy ismét bemutassunk olyan magántulajdonban levő darabokat, amelyek kiegészítik, színesítik, érdekesebbé teszik állandó kiállításunk anyagát. Hat tárlóban mintegy 200 tárgy látható: az őskori bányászat emlékei, szerszámok a kézi fejtés korából, világítóeszközök, ásványok, ősmaradványok, dísz- és emléktárgyak stb. A mellékelt képek ízelítőt adnak a kiállított anyagból. A középkori rudabányai bányászat és kohászat emlékei. Bányászszerszámok a 18-19. századból. Ásványok nem csak Rudabányáról. Bányászlámpák, relikviák. Február 03. AZ ÓVODÁSOK ÉS A KISISKOLÁSOK FARSANGI MULATSÁGA Február 3-án, csütörtökön az óvodások, 4-én, pénteken az általános iskola alsó tagozata tartotta meg szokásos farsangi bálját a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. A gyerekek sok érdekes, ötletes jelmezben vonultak fel, nagy tetszést aratva, utána pedig jó hangulatban táncoltak, szórakoztaka rendezvény zárásáig. Képeink az óvodások farsangján készültek. A jelmezesek izgatottan várják a színpadon, hogy a bemutatkozásukra sor kerüljön. A nindzsa (Schvirján Balázs) szépen elmondott verssel mutatkozott be a közönségnek, amiért nagy tapsot kapott. Ezen a képen látható, hogy milyen ötletes, változatos jelmezekben vonultak fel a gyerekek, ami a szülők és az óvónénik ügyességét, találékonyságát dícséri. Ezen a felvételen együtt látható valamennyi jelmezes óvodás. Január 30. ÉRDEKES RÉGI KÉPESLAP RUDABÁNYÁRÓL Az egyik papírrégiségekkel foglalkozó magyar aukciós ház képeslap-katalógusában találtuk a mellékelt régi, érdekes, eddig a helyi múzeum munkatársai által sem ismert rudabányai vonatkozású képeslapot. Az 1900-as évek elején készülhetett, a rajta olvasható felirat szerint Vértes miskolci fényképész felvétele, s valószínűleg a vasércbánya villamos erőművének géptermét ábrázolja. Január 28. A TÁNCISKOLÁSOK FÉLÉVI VIZSGABEMUTATÓJA Ma, azaz január 28-án, pénteken fél 4 órai kezdettel tartották meg a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban a helyi általános iskolások fakultatív táncoktatásának szokásos félévi vizsgabemutatóját. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az intézmény nagytermét. Négy korosztály mutatta be tudását KÁLLAI JUDIT táncpedagógus vezetésével. A mellékelt fotók egy-egy érdekes pillanatot ragadtak ki a bemutatóból. A nézőtér első sorai az érdeklődőkkel. Az 1-2. osztályosok. A 3-4. osztályosok. Az 5-8. osztályosok. A középiskolások csoportja. Január 25. FELSŐTELEKESI ISKOLÁSOK A MÚZEUMBAN A Rudabánya szomszédságában levő Felsőtelekes község Telekes Béla Általános Iskolájának 8. osztályos tanulói január 25-én 2 órát töltöttek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban. Megtekintették az állandó kiállításokat, majd PAPP ANDREA történész-muzeológus vezetésével múzeumi óra keretében ismerkedtek a bányászmúlt emlékeivel, továbbá mikroszkópok segítségével tanulmányozták a volt vasércbányából előkerült ásványokat. A gyerekek nagy érdeklődéssel és igyekezettel vettek részt a programon. Rudabányai múzeumi órákat, foglalkozásokat bármely általános és középiskola igényelhet az intézmény telefonszámán (48-353-151) vagy e-mail címén (rudmuz_kukac_gmail_pont_com). Képeink a felsőtelekesi gyerekek múzeumi órájának néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Papp Andrea felvételei.) A tanulók számítógépen levő anyagok segítségével ismerkedtek a bányászhagyományokkal és a rudabányai ásványokkal. Nagy érdeklődéssel keresték a számítógépeken a számukra legérdekesebb témákat és képeket. Lehetőség nyílt az ásványok mikroszkóppal történő tanulmányázására is. Január 20. KÉPES BESZÁMOLÓ KASZÁS TAMÁS FOTÓKIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÁSÁRÓL A Magyar Kultúra Napja alkalmából KASZÁS TAMÁS, "Az Év Ifjú Természetfotósa 2010" munkáiból rendezett kiállítást a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeummal együttműködve. A megnyitó-ünnepségen, amelyre január 21-én, pénteken 14 órakor került sor, nagyszámú érdeklődő jelent meg. A fiatal fotós (1993-ban született) Kazincbarcikán él, és jelenleg Miskolcon, egy művészeti iskolában folytat középfokú tanulmányokat. Kisgyermek kora óta érdeklődik a fotózás iránt, és az eleinte hobbyként űzött tevékenységet egyre magasabb szinten folytatva mára művészi színvonalra fejlesztette. Fotói elsősorban a természet szépségeit, érdekességeit örökítik meg, de az élet más területeiről is láthatók pillanatképek a kiállításon. "Az Év Ifjú Természetfotósa 2010" címet a 2010 novemberében, a Természettudományi Múzeumban tartott díjátadó-ünnepségen vehette át a felröbbenő vörösgémet ábrázoló, a Tisza-tónál készített kitűnő felvételéért. (Ez a fotó honlapunk egy másik, a kiállítást beharangozó helyén látható.) Utána szerepelt a pályázat résztvevőinek munkáiból rendezett tárlaton, de a rudabányai kiállítás az első önálló bemutatkozása, amelyen 31 szebbnél szebb alkotás látható. A képek (Papp Andrea felvételei) a megnyitón készültek. Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója (középen) ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a tárlatot. A képen tőle jobbra az ifjú alkotó, balra Hadobás Sándor múzeumigazgató áll. A kiállítás-megnyitó résztvevőinek egy csoportja. Kaszás Tamás életének első tv-nyilatkozatát adja... Január 18. KORDOS LÁSZLÓ PROFESSZOR ELŐADÁSA MISKOLCON A Magyar Kultúra Napja alkalmából sorra kerülő miskolci múzeumi rendezvénysorozat keretében január 22-én, szombaton 17 óraui kezdettel dr. Kordos László professzor, a rudabányai Rudapithecus-kutatások vezetője előadást tart RUDABÁNYA ÉS A PANNON-TÓ címmel. Az előadásnak az ad aktualitást, hogy az előző napon elhelyezik a Herman Ottó Múzeum központi épületénél a PANNON TENGER MÚZEUMA alapkövét, amelynek kiállításában fontos szerepet játszanak majd a világhírű rudabányai őslénytani leletek. 2011. január 16. KIÁLLÍTÁS A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL Január 22. a Magyar Kultúra Napja - 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz írását Kölcsey Ferenc. Országszerte kulturális programokra kerül sor, amiből természetesen Rudabánya sem maradhat ki, Ebben az évben KASZÁS TAMÁS (született 1993-ban, 2010-ben "Az Év Ifjú Természetfotósa") munkáiból rendezett kiállításra kerül sor a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 21-én, pénteken 14 órai kezdettel a Gvadányi József Művelődési Ház és a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum közös rendezésében. A kiállítás helyszíne a művelődési ház földszinti galériája. A tárlat februrár 5-ig, naponta 9-től 15 óráig tekinthető meg. Kaszás Tamás: Felröppenő kócsag. 2011. január 12. TANULMÁNY A RUDABÁNYAI FÖLDTANI KUTATÁSOKRÓL Honlapunkon már többször hírt adtunk arról, hogy a geológusok érdeklődése ismér megnőtt a Rudabányai-hegység iránt. Ezt jelzi, hogy évek óta földtani vizsgálatok at folytatnak a területen a Miskolci Egyetem és más tudományos intézmények szakemberei. A kutatások állásáról már több előadás keretében adtak tájékoztatást (például legutóbb 2010 októberében a Rudabányai Múzeumi Napon), a Földtasni Közlöny című szakfolyóirat 2010. évi 3. számának 281-292. oldalán pedig megjelentegy összefoglaló tanulmány is "A rudabányai színesfém-ércesedés újrakutatásának előzetes földtani eredményei" címmel. Szerzői: dr. Földessy János professzor és két munkatársa, dr. Németh Norbert és Gerges Anita. Így foglalják össze az eddigi tapasztalatokat: "A Rudabányán folyó nemesfém- és színesfém-kutatás keretében térképezési munkát és geokémiai elemzéseket végeztünk az egykori bányaterületen és annak közvetlen környékén. Megállapítottuk, hogy a réz és az ólom mellett a cink is jelentős, valószínűleg az előbbieknél nagyobb mennyiségbenvan jelen a telepben. A cinkdúsulások egy része a vasérctestekhez és a breccsásodott zónákhoz, egy másik jelentős része pedig a korábbi bányászat során meddő mellékkőzetként kezelt agyagmárgához kapcsolódik. A réz dúsulása térben és kőzettípus szerint is elkülönül a Pb-Zn-Ag elemcsoporttól. Megfigyeléseink alapján felállítottunk egy szerkezetalakulási modellt, amely figyelembe veszi az ércesedés fázisait. Az elsődleges pikkelyképződés hozta létre a jellemzően É-D-i csapású ércvezető szerkezeteket. Az érctesteket a későbbiekben a Darnó-zónabeli eltolódás vetői darabolták fel, és juttatták felszínközeli helyzetbe, ahol ezek az érctestek részben oxidálódtak." A tanulmány címoldala. 2011. január 10. ISKOLAÁTADÁS RUDABÁNYÁN Elkészült a rudabányai oktatási-nevelési intézmények 454 millió Ft értékű felújításának, korszerűsítésének első szakasza: ma ünnepség keretében átadták a rudabányai iskolaépületet, amit a pedagógusok és a gyerekek azonnal birtokba is vettek. Az ünnepség reggel 8 órakor a Gvadányi József Művelődési Házban kezdődött, ahol Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, és röviden ismertette a felújítás történetét és további lépéseit. Ezután az iskolások műsora következett, majd az ünneplők átvonultak a szomszédos iskolaépülethez. Itt Szobota Lajos polgármester a nemzeti színű szalag átvágásával átadta az intézményt rendeltetésének, A gyerekek, a szülők, valamint a meghívott vendégek nagy érdeklődéssel járták végig a tantermeket, és elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. 9 órakor a tanítás minden osztályban rendben megkezdődött. A beruházás folytatódik: a volt "kisiskola" felújítása és óvodai célokra való átalakítása következik, amely a tervek szerint május végére fejeződik be. Ezt követően a jelenleg két helyen működő óvoda összevonásra kerül. Ezzel párhuzamosan a rudabányai iskolához integrálódott felsőtelekesi iskola korszerűsítésére is sor kerüL. Szobota Lajos polgármester ismertette az iskolafelújítás történetét. A tanulók egy csoportja irodalmi műsort adott elő az ünnepségen. Felkészítő tanár: Nagy Gyuláné. A közönség nagy tapssal köszöntötte a szereplőket a műsor végén. Az erre az alkalomra szervezett énekkar Juhász Lajosné tanárnő veuezésével működött közre. Szobota Lajos polgármester átvágja a nemzetiszínű szalagot a felújított iskola bejáratánál. Kalóczkai Gábor római katolikus (balra) felszentelte az iskolát, Kertész Zoltán református lelkész pedig áldást mondott a felújított épületre. A tanulók nagy örömmel és érdeklődéssel vették birtokba az új bútorokkal berendezett tantermeket. (A fényképeket Kovács Konrád általános iskolai tanuló készítette.) 2011. január 02. ZSIGMOND KIRÁLY ÉS RUDABÁNYA Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) magyar, német és cseh király, német-római cvsászár a középkor egyik legjelentősebb európai uralkodója volt. Fél évszázadig, 1387-től 1437-ig ült a magyar trónon. Uralkosásának évtizedeire esett városunk, Rudabánya fénykora is, amit jelez, hogy a király többször is megfordult udvartartásával Rudabányán. Több oklevelét innen keltezte. Ezek a dokumentumok - más uralkodóktól származó iratokkal együtt - napjainkig fennmaradtak, s az interneten is megtalálhatók az Arcanum Adatbázis Kft. honlapján. Akinek van kedve és ideje, böngésszen bennük, sok érdekes adatot találhat településünk középkori történetéből!Zsigmond király életéről és tetteiről pedig Mályusz Elemér (1898-1989) történész Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1487 című, a Gondolat kiadónál 1984-ben megjelent kötet ad részletes tájékoztatást. (Érdekességként megjegyezzük, hogy Mályusz Elemért rokoni szálak fűztétk Rudabányához: leánytestvére, Mályusz Gizella ugyanis dr. Görgő Tibor bányaorvos felesége volt. Mályász Elemér 1920-tól 1958-ig sokszor megfordult Rudabányán, amiről néhány, a helyi múzeumban őrzött fénykép is tanúskodik.) Zsigmond király uralkodói díszben. (Albrecht Dürer nyomán készült olajfestmény a 16. század első feléből.) December 22. BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÖRÖMÖKBEN, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK HONLAPUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓJÁNAK RUDABÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A MAGAM NEVÉBEN IS! SZOBOTA LAJOS polgármester A Gvadányi József Művelődési Házban a karácsonyi ünnepségre felállított fenyőfa. December 21. IDŐSEK NAPJA RUDABÁNYÁN December 21-én délután 2 órai kezdettel rendezte meg Rudabánya Város Önkormányzata a hagyományos Idősek Napját a Gvadányi József Művelődési Házban. A fő szervező a Városi Szociális Szolgáltató Központ volt, de az önkormányzat valamennyi intézménye közreműködött az előkészületekben és a sikeres lebonyolításban. Az önkormányzat meghívását mintegy 140 szépkorú rudabányai polgár fogadta el, akik előbb megtekintették a tiszteletükre összeállított műsort, majd a szervezők ebéddel vendégelték meg az ünnepelteket. Képes beszámolónk az esemény legfontosabb pillanatait mutatják be. Az Idősek Napja kezdetére csaknem megtelt a művelődési ház nagyterme. Szaniszló Judit, a Városi Szociális Szolgáltató Központ vezetője és Szobota Lajos polgármester köszöntötte a szépkorúakat. A Gvadányi József Általános Iskola tanulói karácsonyi műsorral kedveskedtek az ünnepelteknek. Kalóczkai Gábor római katolikus lelkész az egyház hagyományainak megfelelően köszöntötte a megjelenteket. A Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjainak bemutatóját nagy tapssal fogadták a vendégek. Képünköna nagycsoport... ...itt pedig a kiscsoport látható tánc közben. A Rozmaring Asszonykórus énekével zárult a szépkorúak tiszteletére rendezett ajándékműsor. Az ezt követő ebéd után még tombola-sorsolás és kötetlen beszélgetés következett. December 18. KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG Rudabánya Város és a Gvadányi József Általános Iskola december 17-én, pénteken délután 4 órai kezdettel rendezte meg karácsonyi ünnepségét a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Az ünnepségen részt vett Szobota Lajos polgármester, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, továbbá megjelentek a képviselő-testület tagjai és az intézmények vezetői A gyerekek mellett sok szülő és érdeklődő is megtekintette az ünnepi műsort. Csehné Kovács Judit mb. iskolaigazgató köszöntője után elsőként a Kodály Zoltán Művészeti Iskola rudabányai tagozatának növendékei adtak ízelítőt tudásukból, majd az iskola tanulóinak karácsonyi műsora következett, amit a közönség nagy tetszéssel fogadott. Képeink az ünnepség néhány érdekes mozzanatát mutatják be. Az ünnepség kezdete előtti percek. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Az első sorban középen Szobota Lajos polgármester látható. Csehné Kovács Judir mb. iskolaigazgató köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Jelenet a gyerekek által előadott karácsonyi történetből. Az előadás végén nagy taps köszöntötte a szereplőket. December 13. ÉRDEKES KÖZÉPKORI ADAT RUDABÁNYÁRÓL Bár a kutatás már sokmindent kiderített Rudabánya múltjából, még mindig kerülnek elő új adatok a település távolabbi századaiból. Most például egy tanulmányból megtudhattuk, hogy 1397. június 11. és 16. között Rudabánya város mellett nádori közgyűlést, latin kifejezéssel generalis congregatiót tartott Borsod és Gömör vármegyék részére Bebek Detre nádor. A nádori közgyűlés a középkori igazságszolgáltatás intézménye volt, amelyen a nádor (a király után a legnagyobb országos méltóság) vagy megbízottja jelenlétében különböző ügyekben ítélkeztek (például köztörvényes bűnök, jogviták, birtokviták stb.). A közgyűlésen a vármegyék egész nemessége tartozott megjelenni. December 11. A NYUGDÍJASOK ÉV VÉGI RENDEZVÉNYE A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Rudabányai Nyugdíjas Alapszervezete december 11-én, szombaton délután 4 órai kezdettel rendezte meg 2010. évi utolsó összejövetelét a Gvadányi József Művelődési Házban. Polecskó Béla titkár üdvözölte a jelenlévőket, majd Hadobás Sándor, a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum igazgatója a bányászok védőszentjéről, Szent Borbáláról emlékezett meg, mivel néhhány nappal korábban (december 4-én) volt Borbála napja, a középkorba visszavezethető bányászünnep. Ezután Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a nyugdíjasokat. A "hivatalos" részt vacsora és baráti beszélgetés követte, végül közös énekléssel zárult a jó hangulató rendezvény, amelyen a meghívottakkal együtt 55 fő vett részt. December 6. AZ ALSÓTAGOZATOSOK MIKULÁS-ÜNNEPSÉGÉT... ...december 6-án délelőtt 11 órakor rendezték meg a Gvadányi József Művelődési Házban. gyerekek színvonalas műsorát az "igazi" Mikulás is megtekintette és nagy tetszéssel fogadta. A nézőtéren helyet foglaló tanulók is bekapcsolódtak időnként a játékba. A műsort szerkesztette és betanította Szobotáné Garan Erika drámapedagógus, a művelődési ház gyermek színjátszó-körének vezetője. Képeink az ünnepség néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Fotó: Márkus Zsuzsanna.) A műsor egyik jelenete. A Mikulás és segítői, a manók. Az előadás végén a közönség és a színpad előtt ülő Mikulás is tapssal köszöntötte a szereplőket. December 5. BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ KULTURÁLIS TALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN December 4-énnagy érdeklődés mellett sikeresen lezajlott a III.Borbála-napi Bányász Kulturális Találkozó, melyre ezúttal Rudabányán került sor. (2008-ban Múcsony-Alberttelepen, 2009-ben Izsófalván rendezték meg a találkozót.) A főszervező ezúttal is a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége volt, hozzá társult Rudabánya Város Önkormányzata és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum. Szent Borbála a bányászok védőszentje, ezért névnapján, december 4-én a középkor óta ünnepségeket tartottak azokon a bányahelyeken, ahol őt tisztelték. (Ugyanis több bányász védőszent volt, például Szent András, Szent Kelemen stb., de a Borbála-kultusz volt a legelterjedtebb, különösen Közép-Európában.) Nálunk a szocializmus évtizedeiben, 1951-től egészen 1988-ig szeptember első vasárnapján ünnepelték a Bányásznapot egy 1950-ben kelt rendelet alapján, emlékezve az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz bányász áldozataira. 1989-től azután ismét ünnepli a magyar bányásztársadalom Borbála napját, de a szeptember elejei Bányásznap is megmaradt. A mostani rudabányai Borbála-napi rendezvény a hagyományoknak megfelelően koszorúzással vette kezdetét: a Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló bányász-emlékműnél elhelyezte koszorúját Rudabánya Város Önkormányzata, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége, a BDSZ Borsodi Nyugdíjas Tagozata és Ormosbányai Alapszervezete. A művelődési házban lezajlott találkozó résztvevőit Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte, majd Bihari György, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ezután 11 település 12 együttese mutatta be műsorát. A fellépő csoportok a következők voltak: a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület kórusa (Borsodszirák), az Aranyeső Népdalkör (Rudolftelep), az Őszi Napsugár Népdalkör (Szuhogy), a Szendrői Népdalkör, a Rozmaring Dalkör (Berente), az Izsó Miklós Művelődési Ház Nyugdíjas Klubjának énekkara (Izsófalva), a Búzavirág Népdalkör (Kurityán), a Szivárvány Népdalkör (Múcsony-Alberttelep), az Edelényi Férfikórus, a vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub énekkara, a Múcsonyi Népdalkör és a Rozmaring Asszonykórus (Rudabánya). A bemutatók elhangzása után Nagy Tibor értékelte a rendezvényt; felhívta a figyelmet arra, hogy a bányászhagyományok őrzése és továbbadás szempontjából milyen fontosak az ilyen és ehhez hasonló rendezvények. Megköszönte a főtámogató, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal anyagi segítségét, amely nélkül nem kerülhetet volna sor az eseményre, s köszönetet mondott a rudabányaiaknak is a rendezésért és a minden igénynek megfelelő körülményekért. Végül Szobota Lajos, Bihari György és Nagy Tibor átadták a csoportvezetőknek az emléklapot és a Szent Borbála-ábrázolással díszített emlékkorsót. A III. Borbála-napi Bányász Kulturális Találkozó zárásaként a jelenlévők közösen elénekelték a Bányászhimnuszt. Képes beszámolónk a rendezvény néhány érdekes pillanatát és a résztvevőket mutatja be. (Papp Andrea felvételei.) A koszorúzás résztvevőinek egy csoportja. A koszorúzó intézmények és szervezetek képviselői a koszorúzás előtt. Szobota Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Bihari György mondott ünnepi beszédet. A kurityáni Búzavirág Népdalkör. A szuhogyi Őszi Napsugár Népdalkör. A Szivárvány Népdalkör (Múcsony-Alberttelep.) Az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház Nyugdíjas Klubjának énekkara. A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub énekkara. A borsodsziráki Bartók Néla Hagyományőrző Egyesület énekkara. Az Edelényi Férfikórus. A Múcsonyi Népdalkör. A rudolftelepi Aranyeső Népdalkör. A Szendrői Népdalkör. A berentei Rozmaring Dalkör. A rudabányai Rozmaring Asszonykórus. Nagy Tibor a rendezvény értékelése közben. Az együttesek vezetői a színpadon, az emléklap és az emlékkorsó átvétele után. November 20. HAMAROSAN MEGJELENIK... ...a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények 10. (2010. évi 2.) száma. Várhatóan december első napjaiban vehetik kézbe az olvasók. Az érdeklődés felkeltésére addig is közöljük a tartalomjegyzéket és a borító fotóját. A kiadvány megrendelhető vagy megvásárolható a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24. Telefon: 48/353-151, e-mail: rudmuz_kukac_gmail_pont_com). Tanulmányok A vasművesség kezdetei Észak-Magyarországon. (Dr. Hellebrandt Magdolna) Dobsina a középkorban. (Dr. Kollmann Örs László) Adalékok a rudabányai bányaegészségügy történetéhez. (Papp Andrea) Közlemények Trangous Lajos, a reformkor sikeres bánya- és kohóvállalkozója. (Hadobás Sándor) Mozaikok a nyugat-mátrai ércbányászat történetéből. (Dr. Kun Béla) Kincstár A petróleum az ókorban és a középkorban. (Freund Mihály) Archívum Az Ormosi Bányaüzem története 1968–1981 November 5. BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN Szent Borbála a bányászok védőszentje. A Borbála-nap (december 4.) bányászünnep. Ebből az alkalomból országszerte megemlékezéseket, kulturális és egyéb rendezvényeket tartanak országszerte a volt és a mai bányásztelepüléseken. Ebből a sorból természetesen Rudabánya sem maradhat ki. 2010-ben a hagyományos ünnepségen túl itt kerül sorra a III. BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓ elnevezésű rendezvény, amelyre a Kazincbarcikai Kistérség és környékének településein működő bányász hagyományőrző kórusok kaptak meghívást. A rendezvény szervezője, gazdája az ormosbányai székhelyű Szuhavölygi Bányászlakta Települések Szövetsége. Az előző két alkalommal Múcsonyban (2008) és Izsófalván (2009) tartották meg a találkozót, most Rudabányára került a sor, tehát minden évben más-más bányásztelepülés látja vendégül az énekkarokat. A rendezvény célja a hajdan nagy hagyományú bányász kóruskultúra ápolása, fejlesztése, a bányászdalok "ébren tartása", szakmai tapasztalatcsere, fellépési lehetőség biztosításaa kórusok számára, s nem utolsósorban színvonalas program nyújtása az érdeklődőknek. Szent Borbála. (15. századi falfestmény részlete, Rimabánya.) Október 26. DR. KORDOS LÁSZLÓ PROFESSZOR KITÜNTETÉSE A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés október 22-én tartotta ünnepi ülését Miskolcon Október 23., nemzeti ünnepünk alkalmából. Ekkor került sor a megyei kitüntetések átadására is. Dr. Kordos László porfesszor - a Rudabányai Városi Önkormányzat felterjesztésére - Alkotói díjban részesült a rudabányai őslénytani lelőhely kutatása és a leletek tudományos feldolgozása terén végzett, városunknak világhírt hozó több mint három évtizedes tevékenységéért. Dr. Kordos László a közelmúltban egy másik elismerést is kapott: egyetemi tanárrá nevezték ki a Savaria Egyetemi Központba (Szombathely). Mindkét elismeréshez gratulálunk,. és további sikereket, eredményes munkát kívánunk! Dr. Kordos László professzor (balról a második) az egyetemi tanári kinevezése alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Néprajzi Múzeumban. Október 25. PROJEKTZÁRÓ RENDEZVÉNY A MÚZEUMBAN Október 25-én, hétfőn került sor a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése program keretében megvalósult pályázat projektzáró rendezvényére és a múzeumpedagógiai oktatótér ünnepélyes átadására. A mintegy 50 meghívott vendéget (pedagógusokat, iskolavezetőket, múzeumpedagógiai szakembereket, a helyi társadalmi és közélet képviselőit) Hadobás Sándor múzeumvezető üdvözölte, és röviden méltatta a fejlesztés jelentőségét. Ezután dr. Simon László megyei múzeumigazgató-helyettes, majd Hidegh Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Főosztályának vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Papp Andrea történész-muzeológus, projektmenedzser részletesen bemutatta a programot és alkalmazásának lehetőségeit. Az új létesítményt Hidegh Imre adta át, majd bemutató foglalkozás következett: a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola tanulói és sokan a vendégek közül is a számítógépek és a mikroszkópok mellé ültek, hogy kipróbálják az oktatóprogramokat. Képeink az rendezvény néhány érdekes pillanatát mutatják be. (Márkus Zsuzsanna és Papp Andrea felvételei.) Dr. Simon László megyei múzeumigazgató-helyettes köszönti a vendégeket. Hidegh Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Főosztályának vezetője is köszöntötte a rendezvény résztvevőit. A meghívott vendégek és érdekődők egy csoportja. Hidegh Imre főosztályvezető átadja az új létesítményt. Balra Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, jobbra dr. Simon László megyei múzeumigazgató-helyettes. A vendégek és a gyerekek ismerkednek a számítógépekkel és az oktatóprogramokkal. A mikroszkópok lehetőséget teremtenek az ásványok rejtett szépségeinek tanulmányozására. Október 23. ÜNNEPSÉG ÉS KOSZORÚZÁS A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Nemzeti ünnepünk, Október 23. tiszteletére Rudabánya Város Önkormányzata ünnepséget és koszorúzást rendezett a Gvadányi József Művelődési Házban, illetve a művelődési ház falán elhelyezett emléktáblánál. Az ünnepség elején a Rozmaring Asszonykórus és a közönség együtt énekelték a Himnuszt, majd Szél Miklós, az iskola igazgató-helyettese, önkormányzati képviselő köszöntötte a jelenlévőket. Hadobás Sándor múzeumigazgató, önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, ezt követően pedig a Gvadányi József Általános Iskola 8. osztályos tanulói adtak színvonalas irodalmi műsort, melyet Juhász Lajosné tanárnő szerkesztett és rendezett. A Szózat elhangzása után, amit szintén a Rozmaring Asszonykórus adott elő, a tömeg az épület elé vonult, ahol az önkormányzat és az intézmények koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléktáblájánál. Az eseményről Papp Andrea történész-muzeológus készített fényképeket, melyek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk. A művelődési ház nézőterét zsúfolásig megtöltötték az ünnepség résztvevői: az iskola tanulói és szüleik, valamint a város polgárai, intézményeinek és civil szervezeteinek képviselői. Szél Miklós köszönti az ünneplőket, az előtérben a Rozmaring Asszonykórus tagjai állnak. Jelenet a Gvadányi József Általános Iskola 8. osztályos tanulónak ünnepi műsorából. Rudabánya Város vezetői elhelyezik koszorújukat a művelődési ház falán levő emléktáblánál. Október 20. 13. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP, 2010 Október 20-án rendkívül nagy érdeklődés mellett, a honlapunk más helyén olvasható program szerint került sor a 13. Rudabányai Múzeumi Nap megrendezésére a 2010. évi Gvadányi József Emlékhét keretében. A szervezők, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány és a Gvadányi József Művelődési Ház kitűnően előkészítették az eseményt, így közel 100 érdeklődő vett részt a művelődési ház emeleti klubjábana múzeumi nap legfontosabbprogramján, a tudományosülésen. A meghívott vendégek között foglalt helyet többek között Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere és dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, dr. Pusztai Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője, Boza István, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány elnöke, az OMBKE, a civil szervezetek és a társintézmények képviselői és sok helyi érdeklődő. Az előadások után a szervezők ebéden látták vendégül a résztvevőket, akik egyöntetű elismeréssel szóltak a múzeumi napról, amely az évek során az egyik legjelentősebb hazai rendezvénnyé vált a bányászattörténet, a bányász hagyományok őrzése tekintetében. A képriportunkban látható fotókat Papp Andrea és Hadobás Sándor készítette. A múzeumi nap tudományos előadásainak hallgatósága zsúfolásig megtöltötte a Gvadányi József Művelődési ház emeleti klubját. A vendégek között az ország és a megye különböző településeiről érkezettek mellett - a szervezők nagy örömére - sok rudabányai, illetve környékbeli érdeklődő is volt. Dr.Földesi János geológus, egyetemi tanár, intézetigazgató (Miskolci Egyetem) előadásában a napjainkban is folyó rudabányai földtani kutatásokról adott részletes tájékoztatást. Dr. Kuzma Dóra - akinek családja rudabányai származású, és ma is szoros rokoni szálak fűzik őt városunkhoz - történész (Sopron - Lengyeltóti) előadása a középkori Besztercebánya világába vezette az érdeklődőket. Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) néhány felvidéki bányaváros török-kori történetéről tartott előadást. Dr. Bodnár Mónika etnográfus (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Putnok egykori neves birtokos családjának, a Serényieknek a bányászattal való kapcsolatát mutatta be. Papp Andrea történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) a 19. század végi - 20. század eleji amerikai kivándorlás rudabányai vonatkozásait ismertette. Szemán Attila régész-történész (Központi Bányászati Múzeum, Sopron) a bányászviselet egyik része, az úgynevezett aufhauer történetéről beszélt a hallgatóságnak. Október 18. IDŐSEK HETE RUDABÁNYÁN 2010. október 11. és október 15. között első ízben került megrendezésre a 2008-ban várossá vált Rudabányán az Idősek hete nevű programsorozat, melynek lebonyolítását a városban működő Szociális Szolgáltató Központ vállalta fel. A programsorozat célja a városban élő szépkorú lakosságra való nagyobb odafigyelés mellett az idős korosztály számára a hasznos időtöltés lehetőségének megmutatása volt az intézmény részéről. Minden nap foglalkozások keretében sajátíthattak el könnyen, egyszerű anyagok, technikák felhasználásával manuálisan elkészíthető tárgyakat, amelyekkel önmaguknak és szeretetteiknek is örömet okozhatnak. A programok és kézműves foglalkozások során nagy szerepet kapott a hagyományok őrzése, ápolása, és talán a legfontosabb a programsorozaton résztvevők mentális erősítése. A szépkorú lakosság számára elfoglaltságot, nagyobb odafigyelést, törődést, lelki megerősítést próbáltak nyújtani az intézmény dolgozói, hiszen a nehéz, küzdelmes, rohanó világban, ahol a mindennapok megélhetésének, megélésének lehetősége is nagyon nehéz, még kevesebb idő jut a szülőkre, nagyszülőkre a családok részéről. Ezt az űrt próbáltuk pótolni, és bizonyítani azt, hogy fontosak az idősek is a városunk életében. Lássák , érezzék, hogy odafigyelnek rájuk, hogy szükség van tapasztalataikra, és a hagyományaikra, a jövő nemzedék számára is meg kell menteni az értékeket. A kézműves foglalkozások során ajándéktárgyak készültek gipszből, papírból, természetes anyagokból (termésekből, levelekből), megjelenítve az évszak hangulatát. Feleleveníthették a makramé dísztárgyak készítését, a szőnyegkészítés technikáját. Beszélgetés keretében ismereteket kaptak a város egyik háziorvosától, Dr. Szatmári Piroskától, akit énekszóval vártak az idősek. Egészségük megőrzése, ápolása érdekében tanácsokat kérhettek a személyes találkozás alkalmával. Vérnyomás, testsúly- és vércukor értékek mérésére került sor. A test karbantartása céljából Kerepesi István karatemester tartott kimondottan idősek számára különleges légzéstechnika felhasználásával elvégezhető tornagyakorlatokat, amelyek nagyban elősegítik a test épségének megőrzését, javítását. Mentális gondozásról az együttlét, a közös tevékenység, az intézmény dolgozói, a Gvadányi József Általános Iskola tanulói és a Rozmaring asszonykórus színvonalas előadásai gondoskodtak. A rendezvénysorozat résztvevői mindennap szerény vendéglátásban részesültek. A sültalma, sütőtök, gyümölcs, palacsinta, „hamis tócsni”, hurka mellett még Csillik Balázsné, Rózsika néni ajándékaként a „ görhő” nevű süteményt is megkóstolhatták, ami különösen nagy sikert aratott. Így a fiatalok is megismerhették e rég feledésbe merült ízvilágot. A hitélet gyakorlására Kertészné Szilágyi Erzsébet, a város református lelkésznője tartott istentiszteletet és beszélgetett az idősekkel. Vendégünk volt és énekszóval köszöntöttük dr. Dobos László ügyvéd urat, aki különösen szívén viseli a szépkorúak értékeinek megmutatását. Legnagyobb örömünkre az szolgált, hogy az intézménybe látogatókat mosolyogni láttuk, örültek az odafigyelésnek, a programoknak, és ami nem elhanyagolható, mindig énekeltek, midig nótáztak, nótaszótól harsogott az intézmény. A találkozások során mi, az intézmény dolgozói is sokat tanultunk az ide látogató idősektől, erőt meríthettünk ötleteikből, tapasztalataikból, tudásukból, lelki erejükből. A városvezetés és az intézmény összes dolgozója nevében remélem, hogy a programsorozat elnyerte az idős lakosság tetszését, és az elkövetkező években is megrendezésre kerül a programsorozat. Szaniszló Judit intézményvezető Október 16. SIKERESEN LEZAJLOTT A II. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ Október 16-án, szombaton nagy érdeklődés mellett sikeresen lezajlott a II. Rudabányai Mazsorett-találkozó, amely a 2010. évi Gvadányi József Emlékhét nyitórendezvénye volt. Délelőtt 10 órakor a település főutcáján bemutatott impozáns menettánccal kezdődött a program, majd nyolc településről (Miskolc, Sajószentpéter, Berente, Sudolftelelep, Felsőnyárád, Izsófalva, Szendrő, Rudabánya) 13 csoport mintegy 220 tagja mutatta be színpadi és gálaműsorát a zsúfolásig megtelt Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Az emléklapok átadása után minden résztvevőt ebéden láttak vendégül a szervezők. Képes beszámolónk a tálkozó néhány érdekes pillanatát és a fellépő csoportokat mutatja be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.) A látványos menettánc Rudabánya főutcáján. A közönség mindvégig zsúfolásig megtöltötte a művelődési ház nagytermét. A sajószentpéteri Gyöngyszem mazsorett-csoport nagycsoportja. Az izsófalvai Jázmin mazsorett-csoport. A felsőnyárádi Gyöngyszem együttes nagycsoportja. A szendrői Szivárvány mazsorett-csoport. A Miskolci Mazsorett-együttes kadett-csoportja. Az izsófalvai Jácint mazsorett-csoport. A rudabányai Hóvirág mazsorett-csoport. A rudabányai Csillagfény mazsorett-csoport. A szendrői Százszorszép mazsorett-csoport. A felsőnyárádi Gyöngyszem együttes kiscsoport. A berentei Napsugár mazsorett-csoport. A rudolftelepi Napsugár mazsorett-csoport. Október 9. IDŐSEK HETE RUDABÁNYÁN A Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ október 11. és 15. között Idősek Hete címmel rendezvénysorozatot szervez a szépkorúak számára. Változatos programokkal várják az érdeklődőket a központ épületében: lesznek a hagyomárnyőrzést szolgáló foglalkozások, ismeretterjesztő előadások, egészségmegőrző torna és más érdekes események. A Gvadányi József Általános Iskola tanulói köszöntőműsorral kedveskednek a város időskorú polgárainak. Október 8. SEGÍTSÉG AZ ISZAPKATASZTRÓFA-SÚJTOTTA TELEPÜLÉS LAKÓINAK A választások után alig 5 nappal, október 8-án, pénteken megtartotta alakuló ülését Rudabánya Város képviselő-testülete. Az ilyenkor szokásos, törvényekben megszabott döntések mellett - amelyrekről honlapunk más helyén olvashatnak majd az érdeklődők - a képviselők elhatározták azt is, hogy október havi tiszteletdíjukat teljes egészében felajánlják a dunántúli vörösiszap-katasztrófa által leginkább sújtott település, KOLONTÁR lakóinak. Az összeg átutalásáról a polgármesteri hivatal a lehető legrövidebb időn belül intézkedik. E nemes gesztushoz csatlakozva határoztak továbbá arról, hogy a város lakosságát is anyagi segítség nyűjtására kérik fel, melyhez alszámlát nyitnak az önkormányzat számlavezető bankjánál. A részletekről a helyi képújság hétfőtől tájékoztatja a település polgárait. Oktöber 7. MIHÁLY-NAPI VÁSÁR A rudabányai Bóbita Tagóvoda október 7-én délelőtt megtartotta hagyományos Mihály-napi vásárát a művelődési ház előtti téren. A vásárt sok érdeklődő kereste fel, akik szebbnél szebb portékák közül választhattak "vásárfiát". Képeink a vásári forgatagból adnak ízelítóz. (Papp Andrea felvételei.) Október 6. ÜNNEPSÉG AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKÉRE A rudabányai Gvadányi József Általános Iskola a művelődési házban tartotta meg ünnepségét október 6., az aradi vértanúk emlékére. A tanulók által bemutatott ünnepi műsort Szobotáné Garan Erika és Kissné Orosz Gabriella állította össze és rendezte. Az előadás egyik szép pillanata távolról... ... és közelről. (Papp Andrea felvételei.) Szeptember 27. GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT, 2010 Rudabánya Város Önkormányzata és intézményei, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum tisztelettel meghívnak minden érdeklődőt a 2010. évi GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT rendezvényeire P R O G R A M Október 16-án, szombaton 10 órától: II. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ a Gvadányi József Művelődési Házban Október 18-án, hétfőn 14 órakor: MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A GVADÁNYI-SZOBORNÁL Október 19-én, kedden 16 órakor: ÉRDEKESSÉGEK RUDABÁNYA TÖRTÉNETÉBŐL Vetítettképes előadás a Gvadányi Művelődési Házban Október 20-án, szerdán 10 órától: 13. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP Tudományos előadások a Gvadányi Művelődési Ház emeleti klubjában Október 21-én, csütörtökön 15 órakor: KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÁS RUDABÁNYÁN Előadás és bemutató a városi könyvtárban Október 22-én, pénteken 13 órakor: NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23. Városi ünnepség a Gvadányi József Művelődési Házban _____________ A Gvadányi József Emlékhét keretében október 20-án, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel tartandó 13. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAINAK RÉSZLETES PROGRAMJA a következő: Dr. Földessy János geológus, egyetemi tanár, intézetigazgató (Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézet) Van új a Nap alatt… Rudabánya újjászülethet? Benke István bányamérnök, technikatörténész (Budapest) Tűsziklák Telkibánya környékén Dr. Kuzma Dóra, PhD történész (Sopron – Lengyeltóti) Besztercebánya szabad királyi város irányító elitje a 16. század második felében Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) A felső-magyarországi bányavárosok a török hódoltság idején Dr. Bodnár Mónika etnográfus (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) A kisserényi gróf Serényi család szerepe a magyar bányászat történetében Papp Andrea történész-muzeológus (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) Kivándorlók Rudabányáról az Amerikai Egyesült Államokba az 1900-as évek elején Hadobás Sándor múzeumvezető (B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) Szoborsorsok Rudabányán Sóvágó Gyula bányamérnök, technikatörténész (Miskolc – Rudabánya) A rudabányai gipszkőégetés 20 éve Egy kép a 2008. évi Gvadányi Emlékhétről: előadást hallgatnak az általános iskolások a könyvtárban. Szeptember 15. PROJEKTBEMUTATÓ A MÚZEUMBAN A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum a TIOP-pályázaton 10 millió Ft-ot nyert múzeumpedagógiai fejlesztésre. A projektbemutató rendezvényre a napokban került sor a múzeumban. A megvalósítás határideje október 25. Attól kezdve a múzeum a környék általános és középiskolás tanulói számára rendszeresen tart majd foglalkozásokat, amelyeken a bányászat történetével és hagyományaival ismerkdhetnek meg interaktív módon, a korszerű technika segítségével a résztvevők. A fényképek a projektbemutatón készültek. (Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus felvételei.) A múzeum bejáratánál elhelyezett figyelemfelhívó tábla. Dr. habil. VIGA GYULA mb. megyei múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. A vendégek érdeklődéssel hallgatták HADOBÁS SÁNDOR múzeumvezető tájékoztatóját. PAPP ANDREA történész-muzeológus, projektmenedzser ismertette a pályázat legfőbb elemeit, a megvalósítás módját és a múzeumpedagógiai lehetőségeket. Szeptember 5. KÉPES BESZÁMOLÓ A III. RUDABÁNYAI VÁROPSNAPRÓL Szeptember 4-én, szombaton, a meghirdetett program szerint, minden eddigit meghaladó érdeklődés mellett került megrendezésre a III. Rudabányai Városnap. Az esti eső ellenére, amely szerencsére csak a tűzijáték után eredt el igazán, a közönség mindvégig kitartott, és nagy tetszéssel fogadta a színvonalas produkciókat. A rendezésben, lebonyolításban nem volt zökkenő, amiért köszönet illeti az Városi Önkormányzat, a Rudabányai Városüzemeltető Kht. és a Gvadányi József Művelődési Ház munkatársait. Az egésznapos eseménysorozaton többszáz fénykép készült, amelyek közül csak néhányat tudunk honlapunk látogatóinak bemutatni, de talán ennyi is elegndő lesz a rendezvény színvonalának és hangulatának érzékeltetésére. (A felvételeket Papp Andrea történész-muzeológus, a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum munkatársa készítette.) Reggel a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött a III. Rudabányai Városnap rendezvénysorozata. Délelőtt a Gvadányi Művelődési Ház előtti emlékműnél megemlékezésre és koszorúzásra került sor a 60. Bányásznap alkalmából. A képen Rudabánya Város Önkormányzatának nevében Szobota Lajos polgármester (középen), Veres Lajos alpolgármester (balra) és dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző koszorúznak. A délutáni rendezvények a Szabadidő Parkban hagyományosan a Gvadányi József Művelődési Ház művészeti csoportjainak bemutatójával kezdődött. A mazsorettek tánca ezúttal is nagy tapsot kapott. A Rozmaring Asszonykórus színvonalas műsora is nagy tetszést aratott. A gyermek színjátszó-csoport a Csipkerózsika című mesejelenetet adta elő. A lovas íjász-bemutató először szerepelt a városnap programján, s különösen az ifjabb korosztály körében váltott ki nagy érdeklődést. Az esti sztárvendégek közül először Baby Gabi (polgári nevén Szklenár Gabriella) lépett színpadra, és táncosaival nagy sikert aratott. Ezután sajnos eleredt az eső, és a további sztárfellépőkről, Várkonyi Andrásról, a népszerű tévésorozat Vili bácsijáról és St.Martinról, a világhírű szaxofonművészről a magasba emelkedő esernyők és a sötétedés miatt már nem sikerült közölhető fényképet készíteni... Szeptember 1. KARATE EDZŐTÁBOR SZÖGLIGETEN (Augusztus 23-28.) A Ruda-Kai Egyesület karate szakosztálya 7. alkalommal tartotta meg nyári edzőtáborát az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határában, Szádvár romjai alatt levő Szalamandra-házban. Rudabányáról 13 fiatal vett részt a táborban. A program összeállításánál kihasználtuk a környezet és a terep adottságait, így több edzést az erdőben, a szádvári romok között, az éjszakai tréninget pedig az 1943-ban lerombolt Derenken tartottuk meg. A tábor csúcspontja a pénteken megtartott övvizsga volt, ahol a jól felkészült karatékák sikeresen vették ezt az akadályt is. Ennek megfelelően ettől a naptól Szajkó Attila, Szajkó Evelin, Vincze Ádám, Vincze Gábor és Veres Dániel 10. kyu, Jakucska Péter, Veres Balázs 9. kyu, Borsó Sára, Konyha Balázs, Laczkó Bálint, Orosz Bence 6. kyu Kerepesi Dávid 5. kyu fokozatot szereztek. Borsó Balázs Karcagon a Nemzetközi Kyokushin Táborban sikeres vizsgát tett 1. kyu fokozatra, és táborunkban megkezdte a felkészülést a fekete öv megszerzésére. Ezúton mondunk köszönetet Rudabánya Város képviselő-testületének és a Ruda-Suli Alapítványnak, hogy ebben az évben is hozzájárult a városunkban élő gyermekek táborozási költségeihez. Kerepesi István A tábor legfiatalabb résztvevői. Szádvár falai között. A fényképen a tábor valamennyi résztvevője látható. Éjszakai edzés. Augusztus 28. NYÁRI EMLÉK Hamarosan indul az iskolaév: szeptember 1-én reggel a rudabányai Gvadányi József Általános Iskolában is megkezdődik a tanítás. Az első néhány hónapban nehéz lesz a pedagógusok és a gyerekek dolga, hiszen a nagy lendülettel folyó isklafelújítási munkák miatt nem a megszokott körülmények között folyik majd az oktatás-nevelés. A tanév második felében azonban remélhetőleg már visszatérhetnek a megújult és kibővített régi iskolaépületbe, a korábbiaknál jobb, szebb és kényelmesebb körülmények közé. Az iskola tanúlói természetesen az elmúlt nyáron is részt vettek kirándulásokon, táborokban, ahonnan éléményekkel gazdagon tértek haza. Emlékeztetőül és a becsengetés előtti nosztalgiázás ürügyén bemutatunk néhány fényképet a szandai táborzosáról, amelyben Nógrád Megye északi részének természeti értékeivel és nevezetességeivel ismerkedtek meg a gyerekek. Indulás előtt... A terepen tanulmányozták a nógrádi dombok növényvilágát. Csoportkép egy tölgymatuzsálem alatt. Vadászati kiállításon. Lovagolni is lehetett. A táborozáson részt vett tanulók egy csoportja. Augusztus 27. BORSODI BÁNYÁSZOK BARÁTI TALÁLKOZÓJA RUDABÁNYÁN Augusztus 27-én délelőtt fél 11 órai kezdettel a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban került sor a közelgő 60. Bányásznap alkalmából a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Borsodi Nyugdíjas Tagozata által szervezetett baráti találkozóra. A mintegy 70 résztvevőt SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere, majd Kovács KOVÁCS ISTVÁN, a Borsodi Tagozat elnöke köszöntötte. Ezután két előadás hangzott el: HADOBÁS SÁNDOR, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum igazgatója a Bányásznap előzményeiről, történetéről és a Sajó-balparti szénbányászatról, NAGY TIBOR, a Magyarországi Bányászlakta Települések Szövetségének alelnöke pedig a jövőbeni bányászati lehetőségekről beszélt vetített képek kíséretében. A találkozó résztvevői ezután koszorút helyeztek el a művelődési ház előtt álló Bányász-emlékműnél, ahol NAGY TIBOR mondott emlékező szavakat. A program további részében a helyi múzeum megtekintése szerepelt, azt követően pedig közös ebédre keült sora Vasérc Étteremben, amit baráti beszélgetés, az emlékek felelevenítése követett. Nagy Tibor előadását tartja. (Papp Andrea felvétele.) A baráti találkozó résztvevőinek egy csoportja. (Papp Andrea felvétele.) Egy korábbi kép a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló Bányász-emlékműről, amelynél a baráti találkozó résztvevői koszorút helyeztek el. Augusztus 21. KECSKÉS JÁNOS SÍREMLÉKE Rudabánya köztiszteletben álló jegyzője, illetve körzeti főjegyzője volt hosszú időn keresztül KECSKÉS JÁNOS. A ma Miskolchoz tartozó Görömbölyön született 1903. május 22-én. Szolgálati idejének nagy részét településünkön töltötte, az Nyugalomba vonulása után szülőhelyére költözött, és ott hunyt el 1976. március 21-án. A görömbölyi temetőben nyugszík, síremlékének fotóját mellékelten közöljük. (Zákány-Rácz Márton felvétele.) Tervezzük, hogy bővebb adatokat szerzünk a helyi közigazgatás egykori kiemelkedő személyiségének munkásságáról, és honlapunkon közreadjuk a felkutatott anyagot. Köszönjük a Miskolcon élő, rudabányai származású Takács Lajos úrnak, hogy felhívta Kecskés Jánosra a figyelmünket, és segítséget nyújtott a síremlék fotójának megszerzéséhez. Augusztus 19. AZ ÁSVÁNYTANI VILÁGKONFERENCIA RÉSZTVEVŐI RUDABÁNYÁN Ezekben a napokban zajlik Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Ásványtani Világkonferencia, amelyen 1700 szakember vesz részt a Föld minden tájáról. A konferencia résztvevőinek egy csoportja augusztus 18-án Észak-Magyarország nevezetes földtani objektumaira, közöttük Rudabányára látogatott, ahol megtekintették a bányászati múzeumot, valamint a külszíni vasércbányát és a Rudapithecus-lelőhelyet. A konferencia-kirándulás résztvevői számára színes angol nyelvű vezető jelent meg, amely nagy terjedelemben foglalkozik Rudabányával, illetve az alsótelekesi gipsz-előfordulással. Képünk a kiadvány borítólapját mutatja be. Augusztus 18. III. RUDABÁNYAI VÁROSNAP Rudabánya Város Önkormányzata 2010. szeptember 4-én, szombaton rendezi meg a III. Városnapot, melyre mindenkit szeretettel hívnak és várnak. Ezúttal is gazdag program várja az érdeklődőket, az alábbiak szerint: 08.00 ÜNNEPI ISTENTISZTELET a róm. kat. templomban 10.00 - BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS a műv. ház előtti bányászemlékműnél A Rudabányai Szabadidő-parkban: 10 – 18 óráig - CSÚSZDA, UGRÁLÓVÁR a gyerekek számára 12.00 - BOGRÁCSOSFŐZŐ-VERSENY (Minden résztvevő tűzifát és 1,5 kg húst kap a helyszínen! A mintát 16.30-ig kell leadni a zsűrinek! Eredményhirdetés 18 órakor!) 14.00 - A VÁROSNAP MEGNYITÁSA Köszöntőt mond: SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere 14.10 - A Gvadányi József Művelődési ház művészeti csoportjainak műsora. Fellépnek: a mazsorett-csoportok, a Rozmaring Asszonykórus és a gyermek színjátszó-csoport 15.00 - A FAMILIA-TRIÓ - FAMILIA-VIGADÓ című mulatós műsora 16.00 - ÍJÁSZ LOVASBEMUTATÓ - SZABIR-HUN BT. 16.30 - MODERN TÁNC-BEMUTATÓ 17.00 - BABY GABI KONCERT 18.00 - TRI-EX BAND - Szórakoztató zene 19.00 - VÁRKONYI ANDRÁS (Vili bácsi a népszerű tv-sorozatból) műsora 20.00 - ST.MARTIN-KONCERT 21.00 - T Ű Z I J Á T É K 21.15 - 23.30 - SZABADTÉRI BÁL - TRI-EX BAND szórakoztató zene A Városnap helyszíne: a Rudabányai Szabadidős Park a Rákóczi utca végződésében. Augusztus 16. V. RUDABÁNYAI SPORTNAP Az idén augusztus 20-án kerül megrendezésre az immár hagyományosnak tekinthető Rudabányai Sportnap. Ötödik alkalommal hívták meg a szervezők az egykori és a mai sportélet szereplőit, hogy jöjjenek el a Sportpályára, és elevenítsék fel a régi szép időket, amikor a rudabányai sportolók különböző szintű bajnokságokban eredményesen szerepeltek. A találkozón SZOBOTA LAJOS polgármester és KONYHA BÉLA főszervező mond köszöntőt. HADOBÁS SÁNDOR rövid visszatekintést ad az idén 70 éves sportegyesület történetéről, majd a vendégek kapnak szót, és elmondják visszaaemlékezéseiket a hajdani sportéletről. Tekintettel a 70 éves jubileumra, az alkalomra a már megszokott emléklap mellett ezúttal díszes emlékkorsó is készült. Egy kép a távolabbi múltból: a labdarúgó-csapat 1947 körül. Augusztus 12. BEFEJEZŐDÖTT A 2010. ÉVI KUTATÓMUNKA Augusztus 12-én elutaztak Rudabányáról a 2010. évi Rudapithecus-kutatások kanadai résztvevői, s ezzel befejeződött a közel egy hónapig tartó kutatómunka. Az idén is gazdag leletanyag került elő. David R. Begun, a Torontói Egyetem paleoantropológus professzora szerint az egyik legeredményesebb ásatási szezont zárták, mert 35 majom- (Rudapithecus és Anapithecus) maradvány került napvilágra. Közülük a legjelentősebb a hím Rudapithecus-combcsont, amelyhez hasonló mindössze egy spanyolországi és egy kelet-afrikai lelőhelyről ismeretes. Korábban csak egy nőstény egyedhez tartozó combcsontot ismertek Rudabányáról, amely a mostani leletnél jóval kisebb. Ez bizonyította azt a korábbi feltételezést, hogy a hím és a nőstény Rudapithecusok között jelentős testméret-beli eltérés (szaknyelven ivari dimorfizmus) volt. Ugyancsak fontosak a feltárt Rudapithecus-kézcsontok, amelyek újabb adalékokkal szolgálhatnak az ősmajom életmódjához és testfelépítéséhez. Ezek mellett ritkaságszámba menő ősállat-maradványok is gazdagították a már eddig is bőséges leletegyüttest (például hiéna, ősló, egy medveféle, orrszarvú stb.) A kutatásokat a jövő nyáron szeretnék folytatni, nem csak a már évtizedek óta ismert lelőhelyen, hanem annak közelében, az úgynevezett "masztodonfalnál" is. Az elmúlt közel egy hónapban rendszeresen beszámoltunk az eredményekről, néhány eddig még nem publikált fotóval fejezzük be tudósításaink sorozatát. (Papp Andrea felvételei.) Az eredeti hím Rudapithecus-combcsont (balra) és a korábban előkerült nőstény combcsont másolata. Jól látható a kettő közötti méretkülönbség. Egy ősi szarvasféle lábszárcsontja. Rudapithecus csuklócsontok, mellettük összehasonlítás-képpen ma élő főemlősok hasonló csontjainak másolatai. Orrszarvú-combcsont (felül), konzerválás előtt. A lelőhelyről "kitermelt" föld minden darabját átvizsgálják, hogy a legapróbb maradványok se kerüljék el a figyelmet. A képen a kutatócsoport bázisának udvarán iszapolásra előkészített anyag látható. A kutatók egy csoportja iszapolás közben. A 2010. évi Rudapithecus-kutatások külföldi résztvevői. A csoportkép az elutazásuk előtti estén készült. Augusztus 8. VÉGÉHEZ KÖZELEDNEK A 2010. ÉVI ÁSATÁSOK Néhány nap múlva, augusztus 12-én befejeződik a 2010. évi ásatási idény Rudabányán, a világhírű őslénytani lelőhelyen. A munkát ezúttal is nagy érdeklődés kíséri, amit jeleznek a hazai sajtóban megjelent tudósítások. Az eddigi eredményekről már beszámoltunk, most az elmúlt hét eseményeiről adunk képes beszámolót. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.) Az elmúlt hét legfontosabb lelete a képen látható Anapithecus alsó állkapocs-töredék volt. (Külső nézet.) Az Anapithecus alsó állkaocs-töredék belső nézete. A hiányzó részt egyelőre gyurmával pótolta Begun professzor, később a szakszerű konzerválásra is sor kerül. Az ásatási munka továbbra is nehéz körülmények között folyik, mert a gyakori és bőséges csapadék következtében víz és sár lepte el a lelőhelyet. A kutatók egy csoportja a leletek tisztítását és konzerválását végzi a rudabányai önkormányzat szállójában levő bázison, amihez ecetet (a zöld műanyag flakonban) és különböző vegyszereket használnak. Július 7-én, szombaton a Magyar Rádió Kossuth-adójának riportere látogatott az ásatások helyszínére. Dr. Begun és Dr. Kordos professzorok a mikrofon előtt. Az ásatások festői hátteréül szolgál a rudabányai Bányató, amelynek szintje a tavasz óta folyamatos és kiadós csapadék miatt az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett. A közelmúltban Dr. Kordos Lászó professzort, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóját az Év Ismeretterjesztő Tudósa (2009) címmel tüntették ki, nem utolsó sorban a Rudapithecussal kapcsolatos publikációiért. A képen Dr. Kordos László látható, amint az ünnepség után felmutatja az elismerő oklevelet. Augusztus 2. VERS RUDABÁNYÁRÓL Körülbelül két évvel ezelőtt már közöltük honlapunkon Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) református lelkész, költő és író szép versét Rudabányáról, amely Csillagtüzek című kötetében (Singer és Wolfner Könyvkiadó, 1935) jelent. meg. Tehát az 1930-as évek első felében születhetett a vers egy rudabányai látogatás (talán valamilyen református egyházi esemény) hatására. Honlapunk megújulása után a költemény elérhetetlenné vált, ezért többek kérésére most ismét közreadjuk településünk múltjának e szép irodalmi dokumentumát. RUDABÁNYA Fénylő tetőkön templom és házak, Vas kincsét rejti Rudabánya. Hegy omlik, hegy nő az Ormos völgyén, Ezer munkáskéz ontja, vájja. Cserbakő ura, rangos Perényi Itt temetkezett, őrzi márvány. Ötszáz esztendő néz visszafelé Csillagos templom csendes árnyán. Hegyen fehérlik az ősi templom S ormokon néz szét erdők felett. Bércről törette falát az ágyú, Míg a sorsa újra béke lett. A vén temetőn ibolya nyílik, Lila szirom leng rozsdás kövön. Sziréna bődül és tavasz kacag: Jó szerencsét! - a bányász köszön. Július 30. ÚJABB ÉRTÉKES LELETEK... ...kerültek elő ezen a héten a rudabányai Rudapithecus-lelőhelyen folytatott ásatások során. A kanadai kutatócsoport Rudapithecus- és Anapithecus-fogakat talált, továbbá egy hím Rudapithecus combcsontját hozta napvilágra. Képes beszámolónk az utóbbi napok eseményeiről szól. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.) A hét eleji esőzés két napig hátráltatta a kutatómunkát, de szerdán újult erővel láttak az ásatáshoz a paleontológusok. A siker nem maradt el: egy hím Rudapithecus combcsontját bontották ki az eső miatt felhígult agyagból. Középen, kissé jobbra dr. Begun professzor látható munka közben. Az újonnan előkerült Rudapithecus-combcsontot hamar megtisztították, és dr. Begun professzor azonnal hozzáfogott a tanlmányozásához, miközben a kutatócsoport tagjainak is bemutatta a leletet. Hasonló maradvány eddig csak nőstény egyedtől volt ismeretes. A kb. 30 cm hosszú hím Rudapithecus-combcsont. A 200 Ft-os pénzérme a lelet méreteinek érzékeltetését szolgálja. Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, kutatásvezető is tanulmányozta az értékes új leletet. Két újonnan előkerült Anapithecus-fog. A kutatók igyekeznek kihasználni a Rudabányán töltött egy hónap minden percét. Amikor a terepen nem lehet dolgozni, dr. Begun professzor a korábbi leletekről készít másolatokat. Az eredeti darabokat ugyanis nem lehet külföldre vinni, ezért másolatok készítése szükséges a külföldi bemutatás és tanulmányozás céljára. Másolásra előkészített két állkapocs-töredék a 2009. évi leletek közül. Július 29. MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A RUDABÁNYAI KÉZMŰVES ALKOTÓKÖR Régi kívánsága teljesült az ügyes kezű rudabányai lányoknak, asszonyoknak: a közelmúltban megkezdte munkáját a Gvadányi József Művelődési Ház kézműves alkotóköre. Tagjai különböző technikákkal ismerkednek meg (hímzés, horgolás, kötés, gyöngyfűzés stb.), és segítségükkel használati és dísztárgyakat készítenek. A kör vezetője Juhász Béláné, aki a megyei kézműves-mozgalomban már régóta részt vesz, és e téren nagy gyakorlatot szerzett. A foglalkozásokat minden hétfőn 17 órai kezdettel tartják a művelődési ház emeleti klubjában, azon bárki díjtalanul részt vehet, aki kedvet és tehetséget érez a kézimunkázás iránt. További információ a 48/353-174-es telefonszámon kapható. Július 28. KÉZIMUNKA-KIÁLLÍTÁS A rudabányai Rozmaring Asszonykórus tagjai legszebb kézimunkáikból kiállítást rendeztek a Gvadányi József Művelődési Ház Galériájában. A bemutatott hímzések, horgolások és egyéb kézimunkák már jórészt kimentek a divatból, de a szekrények mélyén megőrződtek az utókor számára, és most előkerültek, hogy a 20. század lakáskultúrájának e jellegzetes , nagy türelmet és kitűnő kézügyességet kívánó darabjait a mai kor embere is megcsodálhassa. A kiállítás munkanapokon 8-tól 16 óráig tekinthető meg. A fotók a kiállítás néhány részletét mutatják be. (Papp Andrea felvételei.) Július 23. FOLYIK AZ ISKOLAFELÚJÍTÁS A tanév befejezése után megkezdődött a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola felújítása. A több mint 400 millió Ft értékű beruházás nyomán újjászületik és kibővül az intézmény, amely eredetileg 1886-ban épült, s később többször is korszerűsítették, bővítették. A munkálatok állásáról, azok befejezéséig időnként beszámolunk honlapunkon. Az épületen jelenleg egyszerre többféle munkát végeznek: folyik a tetőfelújítás, a belső és külső átalakítás, valamint a hátsó udvaron az új szárny építése. (Papp Andrea felvétele.) Július 20. HÍREK ÉS KÉPEK AZ ÁSATÁSOKRÓL A 2010. évi Rudapithecus-ásatások már meg is hozták az első eredményeket, néhány érdekes lelet, például egy ősmajom- (Anapithecus-) fog is előkerült. A mellékelt képek az elmúlt néhány nap eseményeiről számolnak be. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.) Az ásatások megkezdése előtt letakarították a lelőhelyről az előző évi munka befejezése után biztonsági okokból felhalmozott földet. A 2010. évi ásatások megkezdése előtt meglátogatták a lelőhelyet a Budapesten megrendezett Paleobotanikusok Világtalálkozója résztvevői. A képen dr. Kordos László professzor (az előtérben balra) tájékoztatóját tartja.(A paleobotanikusok az ősi, megkövült növényzettel foglalkozó kutatók.) Az idei ásatások kanadai és más nemzetiségű résztvevői július 15-én érkeztek Rudabányára. A képen egy csoportjuk látható, amint a munka megkezdése előtti tájékoztatót hallgatják. Az eddig előkerült legérdekesebb lelet egy ősló néhány csontja, ami a ritka leletek közé tartozik. Ásatás közben. A kutatók aprólékosan átvizsgálják a leteket tartalmazó réteget. Az előtérben az ásatási munka folyik, a háttérben dr. Begun (balra) és dr. Kordos professzor megbeszélik a feladatokat és értékelik az eddigi eredményeket. Július 15. MEGKEZDŐDTEK A 2010. ÉVI RUDAPITHECUS-KUTATÁSOK Tegnap megérkeztek Rudabányára a 2010. évi Rudapithecus-kutatások résztvevői. Dr. David R. Begun paleoantropológus professzor vezetésével ma, július 15-én kanadai és más országokbeli kutatók kezdték meg a munkát a lelőhelyen. Magyar részről Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója felügyeli az ásatásokat és vesz részt az előkerülő leletek értékelésében. Ahogy az elmúlt években tettük, honlapunkon az idén is beszámolunk a munka menetéről, állásáról, és természetesen azonnal hírt adunk az esetleges újabb szenzációs leletekről. Ide kapcsolódó hír, hogy a világ vezető szakfolyóirata, a Londonban megjelenő Journal of Human Evolution egyik 2009. évi számában Begun professzor és Tracy L. Kivell antropológus (University of Toronto) hosszabb tanulmányt közölt a rudabányai leletanyagban talált főemlős kéztőcsontokról (carpal bones), amelyek tudományos szempontból nagy jelentőséggel bírnak. Mellékelten bemutatjuk a tanulmány címoldalát. Július 13. KÉPES BESZÁMOLÓ DOBSINA VÁROS KÜLDÖTTSÉGÉNEK RUDABÁNYAI LÁTOGATÁSÁRÓL Július 12-én délelőtt 10 óra előtt néhány perccel érkezett Rudabányára Dobsina Város küldöttsége, élén Karol HORNÍK polgármesterrel (piros alapszínű nyakkendőt visel), akit a városi képviselő-testület tagjai, valamint a dobsinai német kisebbségi szervezet aktivistái kísértek. Az ünnepi események sorozata 11 órakor ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a rudabányai református templomban, melyen FABINY Tamás evangélikus püspök hirdetett igét. Mellette Kubányi Zoltán dobsinai képviselő-testületi tag, aki szlovák nyelven tolmácsolta a püspök úr szavait. Istentisztelet közben. Balra FABINY Tamás evangélikus püspök, mellette BALÁZS Tibor sajókazai evangélikus lelkész, aki a rudabányai evangélikus gyülekezet lelkészi teendőit is ellátja. MANGASI SIHOMBING őexcellenciája, Indonézia magyarországi nagykövete - aki evangélikus vallású, annak ellenére, hogy hazájában a lakosság döntő többsége mohamedán - is részt vett az istentiszteleten, és köszöntötte a megjelenteket. A nagykövet úr szavait Fal Beáta tolmácsolta a vendégeknek. Az istentisztelet után a Gvadányi Művelődési Ház nagytermében került sor a dobsinai és a rudabányai képviselő-testület közös ünnepi ülésére, amelynek kezdetén díszpolgári címmel tüntették ki az állomáshelyéről hamarosan távozó nagykövet urat. A kép azt a pillanatot örökítette meg amint SZOBOTA Lajos, Rudabánya Város polgármestere átnyújtja a díszpolgári címet tanúsító oklevelet. A nagykövet úr felmutatja az ajándékba kapott fafaragást, amit NOVÁK Géza fafaragó-művész készített, s amelyen rudabányai motívumok láthatók. A közös ünnepi ülés további részében Dobsina és Rudabánya vezetői és a képviselő-testület jelenlévő tagjai kifejezték azt a szándékukat, hogy a jövőben az eddigieknél szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kívánnak ápolni egymással, tekintettel a történelmi hagyományokra. Ennek jegyében a közeljövőben testvérvárosi szerződést köt a két település. Karol HORNÍK, Dobsina Város polgármestere (piros alapszínű nyakkendőt visel) üdvözölte az ülés résztvevőit és a vendégeket, A rudabányai képviselő-testület tagjai szavaznak a Dobsinával való együttműködésről. (Papp Andrea felvételei). Július 9. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK Rudabánya és a szlovákiai Dobsina a közeljövőben testvérvárosi kapcsolatokat kíván ápolni. A két települést 130 éve szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz, annak eredményeként, hogy a 19-20. század fordulóján sok dobsinai bányász telepedett át családjával együtt Rudabányára, élve az itt akkor meginduló külszíni vasércbányászat kínálta munkalehetőséggel. A mai Rudabánya lakosságának egy része tehát dobsinai eredetű. A két település között a múltban is voltak - elsősorban szakmai - kapcsolataok, ezek azonban a bányaipar hanyatlása miatt (ami mindkét országban nagyjából egyidőben ment végbe) az 1980-as években megszűntek. A hagyományokra alapozva most úgy döntöttek az illetékesek, hogy ismét együttműködésre törekednek, amihez a legjobb formának a testvérvárosi kapcsolat látszik. Első lépésként július 12-én, hétfőn Dobsina város küldöttsége, élén KAROL HORNÍK polgármesterrel Rudabányára látogat, ahol a két képviselő-testület együttes ülést tart, azt követően pedig baráti találkozóra és kulturális bemutatóra kerül sor. Az esemény díszvendége MANGASI SIHOMBING őexcellenciája, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete lesz, aki szolgálati idejének leteltével hamarosan távozik állomáshelyéről, és ezúttal búcsúlátogatásra érkezik Rudabányára. A nagykövet úr és Rudabánya Város között az elmúlt években szívélyes baráti kapcsolatok alakultak ki, amelyeket honlapunk látogatóinak nem kell részletezni, hiszen tudósításainkban rendszeresen beszámoltunk az ezzel kapcsolatos eseményekről. Egy kép a múltból: Mangasi Sihombing és felesége a rudabányai bányászati múzeumban megtekinti az eredeti Rudapithecus-leleteket (2008. szeptember 6.). Júius 5. EMLÉK A 19. SZÁZAD VÉGÉRŐL A rudabányai múzeum gyűjeménye őrzi azt a szakadozott, megsárgult, és itt-ott már olvashatatlan báli meghívót, amely a rudabányai bányászok közösségi-kulturális életének jelenleg ismert legrégebbi ilyen jellegű dokumentuma (számítógép segítségével javított reprodukcióját mellékelten bemutatjuk). Ebből tudjuk, hogy már akkor, 1898-ban is működött itt zenekar, amely a bányászokból verbuválódott. A meghívó alján apró, és már nehezen olvasható betűkkel szerepel a nyomda neve is: Lőwy Adolf fia, Miskolc. Július 1. HAMAROSAN MEGJELENIK... ...a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények című folyóirat 2010. évi I. száma. A lapot 2006-ban indította a helyi Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, ez az első és egyetlen magyar nyelvű periodika az adott témakörban. Az új számban a következő írások olvashatók: Tanulmányok A Zsolnayak és a bányászat. (Mendly Lajos) Riegel Antal, a pécsi vasérckutató. (Dr. Biró József) A sportélet kezdetei Rudabányán. (Dr. Zádor Tibor) Közlemények Lőcse és Kassa rudabányai származású jegyzője, Jacob Gulden. (Hadobás Sándor) Aknaszlatina, az európai sóbányászat egyik fellegvára. (Réthy Károly) A rónaszéki sóbányászat. (Réthy Károly) Az aknasugatagi sóbányászat. (Réthy Károly) Élő múlt „Bauxitbánya Vállalat, Pécs”. (Mendly Lajos) Archívum Hans Dernschwam (?) jelentése a felső-magyarországi bányavárosokról. (Közli: Hadobás Sándor) Főbányabejárási jegyzőkönyv 1893-ból. II., befejező rész. (Közli: Hadobás Sándor) Szakirodalom Újdonságok Szlovákiából. (Hadobás Sándor) A folyőirat eddig megjelent valamennyi száma még kapható, megvásárolható vagy megrendelhető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u.24.) vagy a 48/353-151-es telefonszámon. Egy lapszám ára 800,- Ft. Június 26. RUDABÁNYAI MÚZEUMI KIADVÁNYOK A VILÁGHÁLÓN A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum eddig megjelent valamennyi kiadványa felkerült a világhálóra a budapesti Arcanum Adatbázis Kft. jóvoltából, és a cég honlapján olvasható (www.arcanum.hu).. Eddig is sok rudabányai könyv, illetve periodika került teljes terjedelmében az internetre, közelebbről az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikuis Könyvtárba és Elektronikus Periodika Archívumba, így most már két helyről is elérhetők a kiadványok. Június 23. KÉPEK A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEIRŐL Amint korábban jeleztük, június 19-én a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban is csatlakozott az országosan meghirdetett Múzeumok Éjszakája elnevezésű programsorozathoz. A rudabányai rendezvényeken minden korábbinál több érdeklődő vett részt, 17 órától 02 óráig folyamatosan érkeztek a látogatók, és jó hangulatban vettek részt a különböző eseményeken. Képeink, melyeket Papp Andrea és Márkus Zsuzsanna muzeológusok készítettek, az este néhány jellemző pillanatát mutatják be. A Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjainak tánca nyitotta meg a rendezvények sorát. Az eső miatt a művelődési ház nagytermében került sor az eredetileg szabadtérre szánt eseményekre. A Rozmaring Asszonykórus műsora nagy tetszést aratott. A jó hangulatról Nahaj Miklós nyugdíjas bányász gondoskodot harmónika-játékával. Miután az eső elállt, a múzeum udvarán szerény vendéglátásban is részesültek a résztvevők. A vendégek egy csoportja Nahaj Miklós énekét és tangóharmónika-játékát hallgatja. A vendégek jóízűen fogyasztották el a "vacsorát", amely régi bányász-módra csupán zsíroskenyérből és hagymából állt... A vidám, szórakoztató programok mellett tárlatvezetést és előadásokat is meghallgattak az érdeklődők. Márkus Zsuzanna muzeológus előadás közben. A vendégek tombolajegyet is vásárolhattak, melynek ellenében értékes nyeremények kerültek kisorsolásra. Papp Andrea muzeoológus éppen az egyik nyerőszámot mutatja fel. A látogatók még éjfél után is érdeklődéssel tekintették meg a múzeum állandó kiállításait. Június 23. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNY A napokban új kiadványt jelentetett meg a Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány: a 16. században élt német polihisztor, Georgius Agricola egyik, magyarul még nem olvasható könyvét, amelynek címe A FÖLD ALATTI ÉLŐLÉNYEK. Az eredeti latin szöveget TÓTH PÉTER egyetemi docens fordította nyelvünkre, szerkesztette KOLESZÁR KRISZTIÁN. A szerzőt világszerte ismerik De re metallica libri XII (vagyis Tizenkét könyv a bányászatról) című munkájáról, amely a bányászat múltjára irányuló kutatások legalapvetőbb forrása. A most kiadott, tudománytörténeti jelentőségű könyv Agricola harmadik olyan műve, amely magyarul is olvasható. Beszerezthető a múzeumban személyesen vagy postai úton. Ára 1000 Ft. A könyv címlapja. Június 20. KOSZORÚZÁS A KOSSUTH-SZOBORNÁL 103 évvel ezelőtt, 1907. június 16-án leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát a Gömör megyei Dobsinán. Horvay János alkotása ma Rudabányán, a bányászati múzeum melletti parkban áll. Az évforduló alkalmából a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat koszúzási ünnepséget rendezett a szobornál. A Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elhelyezi koszorúját Kossuth Lajos mellszobrának talapzatánál. ÉVZÁRÓ AZ INTÉZMÉNYEKBEN Befejeződött a tanév a rudabányai oktatási-nevelési intézményekben. A Gvadányi József Általános Iskola június 12-én tartotta ballagási ünnepségét, az évzáróra június 18-án, pénteken fél 5 órai kezdettel kerül sor a művelődési házban. A Bóbita Óvoda évzáró és ballagási ünnepségét június 16-án tartotta. Mindkét intézmény növendékei színvonalas műsort adtak. Június 14. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYÁN Június 19-én kerül sor országszerte a Múzeumok Éjaszakája című rendezvénysorozatra. A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum is változatos programokkal készül a rendezvényre. 17 órakor kezdődik a műsor a vendégek köszöntésével, majd a helyi műkedvelő-csoportok (a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai és a Rozmaring Asszonykórus) lépnek fel a múzeum udvarán. Ezután Nahaj Miklós nyugdíjas bányász tangóharmonikán játszik. 19 órától a múzeum kiállításait rendhagyó tárlatvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők. Közben a gyermekek játékos programokon, játszóházi foglalkozásokon vehetnek részt.20 órától vetítettképes előadásokra kerül sor a múzeumban. 21 órakor tombolasorsolás lesz, értékes nyereményekkel. 22 órakor Szent Iván-éj előtti tűzgyújtás a múzeum udvarán, ezt követően - ha az időjárás megengedi - szabadtéri diszkó a múzeum udvarán. A részvétel díjtalan, tombola a helyszínen vásárolható. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak! Június 11. RUDABÁNYAI SZERZŐ KÖNYVE A MUNKÁSKOLÓNIÁKRÓL A napokban jelent meg a Miskolci Galéria kiadásában a rudabányai származású R. NAGY JÓZSEF könye BOLDOG TÉGLAFALAK. A MUNKÁSKOLÓNIÁK KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATA ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON címmel. Mérete 16,5x24 cm, terjedelme 272 oldal, sok képpel. A könyvben rudabányai vonatkozású adatok és képek is bőven találhatók, ezért mindenkinek a figyelmébe ajánljuk, aki érdeklődik városunk múltja és a bányászok egykori életkörülményei iránt. (R. Nagy József nevében az R. betűrövidítés rudabányai gyökereire utal; a tudományos életben sok Nagy József munkálkodik, és ő a származási helye iránti tiszteletből így "különbözteti" meg magát a többiektől.) R. Nagy József könyvének címlapja. Június 11. A TANÉV VÉGÉN... ....megtartották vizsga-bemutatóikat a Gvadányi József Általános Iskola művészeti oktatásban részt vevő tanulói, valamint a művelődési ház gyermek színjátszókörének tagjai is. Közülük a táncvizsga résztvevőinek egy csoportját mutatjuk be a mellékelt fényképen. A lányok modern táncokat tanultak, és szép sikerrel szerepeltek a vizsgabemutatón. Június 10. DOBSINAI VENDÉGEK RUDABÁNYÁN Június 10-én a dobsinai német nemzetiségi szervezet képviselői látogattak Rudabányára, viszonozva a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat dobsinai látogatását, amelyről honlapunkon korábban képes beszámolót közöltünk. A vendégeket Szobota Lajos Polgármester, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző és mega András RNKÖ-elnök fogadta. A programban a múzeum, a református és az evangélikus templom, valamint a telepi temető megtekintése szerepelt, majd a művelődési házban baráti beszélgetéssel zárult a találkozó. Itt jegyezzük meg, hogy a tervek szerint a közeljövőben testvérvárosi kapcsolat létesül Dobsina és Rudabánya között. Az alábbi fényképek a találkozó néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Fotó: Papp Andrea.) Csoportkép a múzeumban. A műemlék református templomban. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a felújítás alatt álló rudabányai evangélikus templomot, amit hajdan a Dobsináról elszármazott rudabányai bányászok építettek. A művelődési házban elfogyasztott ebéd előtt Szél Miklós iskolaigazgató, önkormányzati képviselő köszöntötte a dobsinai vendégeket. Az ebédet követő baráti beszélgetésen sok régi emlék és jövőbeni elképzelés került "terítékre". A képen balról jobbra: Michal Neubauer, a Silicon s. r. o. cég vezetője, a dobsinai bányászati emlékek gyűjtője, Szobota Lajos polgármester, Zoltán Kubányi dobsinai önkormányzati képviselő, Mega András RNKÖ-elnök és Tibor Harmatha, a dobsinai német nemzetiségi szervezet képviselője. Június 4. ÁRVÍZ UTÁN Szinte egész májusban, és még június első napjaiban is rendkívül csapadékos időjárás uralkodott hazánkban, aminek következtében több alkalommal is soha nem látott árvizek pusztítottak országszerte. Főként a kisebb vízfolyások okoztak gondot, és sajnos ezúttal megyénk szenvedte el a legnagyobb károkat. Különösen a Sajó, a Hernád és a Bódva mentén fekvő települések szenvedtek óriási károkat. A közelünkben fekvő Szendrő és Edelény hősies küzdelmett folytatott a gigantikus áradással, mégsem sikerült a katasztrófát megakadályozni: mindkét település alacsonyan fekvő részeit másfél-kétméteres víz árasztotta el, amiért sok embert ki kellett telepíteni. A Bódva csak lassan húzódott vissza a medrébe, ezért az épületek napokig vízben álltak, nagy kárpkat szenvedve. A védekezés és a mentés munkálataiban sokszáz ember vett részt Edelényben és Szendrőben is az ország minden részéből. Természetes, hogy a legközelebb eső és a legnagyobb veszélybe került két városban lehetőségeik szerint a rudabányaiak is kivették részüket a hősies küzdelemből: a Településüzemeltető Kft. dolgozói és a Fidesz Rudabányai Alapszervezete által szervezett önkéntesek több alkalommal is segédkeztek a gátak megerősítésében és egyéb védelmi munkálatokban. Köszönet illet mindenkit, aki vállalta ezt a nemes feladatot! Rudabányát szerencsére elkerülték a nagyobb árvízkárok, csupán néhány helyen (főként az Ady utca felső részén) kellett komolyabb védekezést folytatni. Itt néhány házba sajnos betört a víz, mert a csapadékvíz-elvezető árokkal vannak problémák. A város önkormányzata igyekszik ezeket a legrövidebb időn belül kiküszöbölni, hogy még egyszer ne alakulhasson ki a mostanihoz hasonló helyzet. Június 4. A PEDAGÓGUSOKAT KÖSZÖNTÖTTÉK Június első vasárnapját egy 1951-ben kelt minisztertanácsi rendelet PEDAGÓGUSNAPPÁ nyilvánította. Először 1952-ben köszöntötték ezen a napon az oktatás dolgozóit, s a mai is jeles napjaink között szerepel ez a dátum. Az évtizedek alatt az ünnep sokat vesztett hivatalos jellegéből, de ahol valamilyen szintű oktatás-nevelés folyik, nem feledkeznek meg a pedagógusok köszöntéséről, jelezve, hogy munkájuk és személyük a helyi társadalom megbecsülésének örvend. Rudabánya Város önkormányzata és az óvodák, iskolák (hiszen már a felsőtelekesi intézmények is ide tartoznak) szülői munkaközösségei június 3-án, pénteken délután 5 órai kezdettel tartottáka pedagógusnapi ünnepséget a Gvadányi József művelődési Ház nagytermében. Szobota Lajos polgármester mondott ünnepi köszöntőt, majd az óvodás és iskolás gyerekek köszöntőműsora következett, végül pedig vetített képek segítségével mutatták be óvónőink, tanítóink, tanáraink és az oktatási-nevelési intézmények más dolgozóinak áldozatos munkáját. Az ünnepség után az önkormányzat vacsorán látta vendégül a pedagógusokat és a meghívottakat. Egy kép a múltból: a Rudabányai Általános Iskola 1963-64-ben végzett növendékei és a tanári kar. Június 1. EMLÉKEK A MÚLTBÓL Rudabánya múltjának, gazdag társadalmi, kulturális és közéletének számos emlékét őrzi a helyi múzeum, mai nevén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum. Ezek közül már sokat bemutattunk honlapunkon. Most folytatjuk a sort, két 1970-es évekbeli dokumentum fotóját közöljük, amelyek a hajdani szép időkre emlékeztetnek. Természetesen napjainkban is sok minden történik a településen, ezt a honlapon megjelenő hírekből is lemérhetik az érdeklődők. De a társadalmi-gazdasági viszonyok változásával, átalakulásával a kultúra lehetőségei, az itt élők művelődési szokásai is változtak. Azt a sokszínűséget és tömeges jelleget, ami az 1900-as évek második felében kibontakozott és szép eredményeket hozott, egyelőre sajnos nem tudjuk felmutatni. De a város vezetése és intézményei azon fáradoznak, hogy a nehéz feltételek ellenére is folyamatosan bővítsék a helyi művelődési és hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségek körét. A Gvadányi József születésének 250. évfordulója alkalmából 1975 októberében rendezett Gvadányi József-emlékhét meghívójának címoldala. A meghívó belső oldalai arról tanúskodnak, hogy gazdag program és jeles közreműködők várták az érdeklődőket a rendezvényekre. A rudabányai bányász fúvószenekar évtizedeken át messze földön híres volt. Magas színvonalúmunkájukat számos elismerés jelezte. A képen látható oklevelet 1978-ban kapták egy minősítő versenywen. Karmesterük, Sandrik József zeneszerzőként is nevet szerzett magának. Tervezzük, hogy életét és minkásságát honlapunk Jeles személyiségeink rovatában is méltatjuk. Az ehhez szükséges adatgyűjtés folyamatban van. Május 23. A DOBSINAIAK III. VILÁGTALÁLKOZÓJA Május 20. és 22. között rendezték meg Dobsinán a Dobsinaiak III. Világtalálkozója elnevezésű rendezvényt Dobsinán, a Pünkösd hetében sorra került Dobsinai Városnapok keretében. A világtalálkozó nyitóünnepségére Rudabánya képviselőit is meghívták a két település között pontosan 130 éve fennálló különleges kapcsolatok okán. (Ezeknek mibenlétét honlapunk látogatóinak talán már nem kell részletezni, többször írtunk róluk.) A mellékelt fényképek az esemény néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Ifj. Litvai László felvételei.) A Városháza előtti téren Karol Horník polgármester köszönti a vendégeket. A Városházán ünnepi tanácsülést rendeztek a világtalálkozó alkalmából. Az ülés kezdete előtti pillanatok. Az ünnepi tanácsülésen Karol Horník polgármester köszönti a résztvevőket. A világtalálkozó alkalmából időszaki kiállítást rendeztek be Dobsina történetéről a főtér egyik épületében. A képen Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke a vendéglátók társaságában. A Dobsinai Városnapokra új számmal jelentkezett a helyi újság, a Dobsinské Noviny (Dobsinai Hírek). Az eseményre egy kis füzetet is kiadtak, melyben a város múltjáról, jelenéről és jeles személyiségeiről olvashatnak az érdeklődők. Május 23. ILYEN IS VOLT: A VOSZTOK ŰRHAJÓ RUDABÁNYÁN... 1961. április 12-én tette meg az emberiség első űrutazását Jurij Gagarin a Vosztok-1. űrhajón, és nem egészen három hét múlva, május elsején a mellékelt fényképen látható űrhajó-modellel vonultak fel a rudabányai bányászok. A vontatójármű kormányánál Papp Zoltán ül, talán a modellt is ő készítette, hiszen az egyik legjobb helyi iparosnak tartották. A képen látható többi személyt nem tudtuk azonosítani. A háttérben a művelődési ház részlete látható, rajta Cukrászda felirat - ekkor ugyanis az étterem és alatta a presszó még nem épült meg., a műút sem, és a járda is elég rossznak tűnik. A mai sportcsarnok helyén részben fák állnak, a léckerítés mögött az iskolaudvar húzódik. A háttérben a Bartók Béla utca házai látszanak. Közel fél évszázad telt el azóta, talán már senki sem emlékszik az "űrhajós" felvonulásra - szerencsére azonban ez a fotó megőrizte az érdekes pillanatot az utókor számára, és egyúttal rögzítette a terület korabeli állapotát is. Az 1961. május 1-i felvonuláson a Vosztok űrhajó modelljével vonultak fel a rudabányai bányászok. A házilag barkácsolt vontatójármű kormányánál Papp Zoltán, avasércbánya központi műhelyének dolgozója. (A fotót néhai Veres Lajos bocsátotta a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum rendelkezésére, melynek digitális fotótárából közöljük.) Május 21. RÉGI FÖLDTANI TÉRKÉP A RUDABÁNYAI VASÉRCTELEPRŐL A rudabányai vasérctelep és környéke az 1870-es években került a szakemberek érdeklődésének középpontjába. Attól kezdve megfordult és kutatott itt a magyar geológia számos kiemelkedő személyisége, hogy csak néhányat említsünk: Maderspach Livius, Krenner József, Schmidt Sándor, Koch Antal, Schréter Zoltán, Koch Sándor, Tokody László, Balogh Kálmán, Pantó Gábor stb. Valamennyien tanulmányokat, könyveket írtak rudabányai kutatásaik eredményeiről, amelyekhez gyakran térképeket, ábrákat is mellékeltek. A régebbi földtani térképek azért érdekesek az utókor számára, mert egy-egy terület hajdani viszonyait tükrözik. Rudabánya esetében, ahol a külszíni nagyüzemi vasércbányászat fennállásának 105 éve alatt teljesen átalakította tájat, különösen fontos lehet egy-egy régi térkép, fénykép vagy bármilyen illusztráció, amely a terület régi állapotát tükrözi. Szerencsére találunk ilyen dokumentumokat. Közülük most egy szép földtani térképet mutatunk be, amely dr. Pálfy Móric 1924-ben megjelent tanulmányának (A Rudabányai-hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei) mellékleteként jelent meg, s ma már nehezen hozáférhető. Az eredeti térkép a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményében megtalálható. Dr. Pálfy Móric térképe a rudabányai vasérctelepről (1924). Május 20. VESZÉLYBE KERÜLT AZ ŐSLÉNYTANI LELŐHELY! A Népszabadság május 19-i számában a következő - sajnos nem jó híreket tartalmazó - tudósítás jelent meg a világhírű rudabányai őslénytani lelőhellyel kapcsolatban, melyet az alábbiakban kommentár nélkl közlünk: Az esőktől oda a masztodonfal Veszélybe kerültek a rudabányai őslényleletek A hétvégi esőzések nyomán az őslénytani kutatások szempontjából kiemelkedő jelentőségű rudabányai lelőhelyek is veszélybe kerültek. „1500 négyzetméternyi felületen mintegy tizenöt métert csúszott meg az egyik lelőhely” – tudtuk meg Rózsa Sándortól, az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának vezetőjétől. Az emberré válás korai szakaszának kiemelkedő jelentőségű rudabányai leletei a helyi külszíni bánya lignitrétegeiből az 1960-as években kerültek elő. 1967-ben Kretzoi Miklós paleontológus a maradványok között az emberré válás korai szakaszának bizonyítékát ismerte fel. A csontokat meghatározva, egy állkapocs alapján új fajt írt le, Rudapithecus hungaricus néven. Kordos László 1971 óta ás Rudabányán, 1978-tól vezeti a feltárást. A folyamatos feltárásból kiderült, hogy a rudabányai az egyik leggazdagabb és legjelentősebb lelőhely. Ezt a lelőhelyet veszélyezteti a mostani esőzés nyomán fellépő talajmozgás. Kordos szerint a leletek évmilliókon keresztül biztonságban voltak, de az emberi beavatkozás miatt veszélybe kerültek. A talajmozgás nemcsak azért veszélyes, mert elmozdítja a csontokat, hanem azért is, mert a leletek értékelését segítő környezet – a csontok eredeti helyzete, a talajösszetétel, egyéb maradványok – is megsemmisül. Az egyik lelőhelyet évek óta fémtetővel próbálják védeni, de a fémtolvajokkal szemben tehetetlen a területet 1976 óta felügyelő Aggteleki Nemzeti Park. (A lelőhely természetesen természetvédelmi terület.) Rózsa Sándor szerint a folyamatos őrzés lenne a megoldás, de erre se pénze, se szakembere nincs a nemzeti parknak. Az őrszolgálat-vezető szerint is mielőbb megoldást kellene találni az őrzésre, mert a csapadék elvezetése nélkül a márgásanyagos talaj tovább csúszik lefelé. Amíg ez nincs megoldva, egy nagyobb esőzés a hétvégihez hasonló helyzetet bármikor előidézhet. Hadobás Sándortól, a Rudabányai Bányászattörténeti Múzeum vezetőjétől tudjuk, hogy a masztodonfalnak nevezett részen a hétvégén számos csontmaradvány került napvilágra. Az arra járók néhányat kiemeltek, ezek egy részét behozták a múzeumba. Május 20. VERSMONDÓ-GÁLÁT... ...rendezett a Felsőnyárádi Művelődési Házban a kazincbarcikai Szépkorúak Egyesülete. (Ez a civil szervezet a kistérség nyugdíjas klubjait fogja össze a Kazincbarcika és Vonáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás égisze alatt.) Rudabányát a Rozmaring Asszonykórus két, versmondásban is jeleskedő tagja, Márkus Viktorné és Polecskó Béláné képviselt. Két-két verset adtak elő, nagy közönségsikert aratva. A rendezvényre egyébként 16 versmondó jelentkezett, és a kzönség is szép számban töltötte meg a nézőteret. A szervezők emléklappal köszönték meg a szereplőknek a felkészülést és a közreműkdést. Május 19. BARNÓCZKI GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA RUDABÁNYÁN Május 21-től két héten át tekinthető meg a Miskolcon élő, de térségünkből származó Barnóczky György festőművész kiállítása a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház kiállítótermében, munkanapokon 9-16 óráig. Barnóczky György festőművész 1948-ban Kazincbarcikán látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban végezte, ahonnan a Nyíregyházi Főiskolára vezetett az útja, s földrajz-rajz szakon szerzett diplomát. Néhány éven keresztül rajzot tanított a miskolci Istvánffy Általános Iskolában, ahonnan Budapestre került, és az Artex külkereskedelmi vállalatnál kezdett el dolgozni, ahol magyarországi festők festményeinek külföldre történő forgalmazásával foglalkozott. Hamarosan önállósult, és minden idejét a festészetnek szentelte, amit azóta is nagy szeretettel művel. Pályája során sokat utazott külföldre, ahol szintén elismerést váltott ki festményeivel. Mindennél előbbre tartja a hazai táj ábrázolását és a történelmi emlékek megjelenítését. Az 1980-as, 1990-es években több alkalommal állították ki alkotásait Münchenben, 2006-ban, az 1956-os megemlékezés kapcsán pedig Stockholmba vitte el festményeit azzal a nem titkolt célzattal, hogy megismertesse a magyar táj szépségeit a messzi észak műértő közönségével. Szülőföldjén számos kiállításon mutatta be alkotásait a közelmúltban, például Kazincbarcikán, Sajóivánkán, Dédestapolcsányban, Felsőtelekesen, Izsófalván vagy éppenséggel Szendrőn. Tanya. Barnóczki György alkotása. Május 19. NATURA 2000 TERÜLET LETT A VOLT KÜLSZÍNI VASÉRCBÁNYA A brüsszeli Európai Bizottság bizonyos fajok és élőhelyek esetében nem tartotta elégségesnek a kijelölt Natura 2000 területek számát, ezért továbbiak kijelölését írta elő Magyarország számára. Az "Aggteleki-karszt és peremterületei" megnevezésű Natura 2000 terület bővítéseként került kijelölésre a volt rudabányai külszíni vasércbánya is. A bányaudvarról 2001-ben került elő a csermelyciprus, míg a területhez tartozó Telekes-völgy láprétjéről a kockásliliom. A felsőtelekesi Templomka sztyepprétjein tömegesen virít a leánykökörcsin, ősszel a csillagőszirózsa. E ritka növényfajok mellett a bánya több ezres denevérkolóniának ad otthont. A legnagyobb érték a kereknyergű patkósdenevérek szapordó közössége, mely hazánkban az egyik legnagyobb. A szintén nagyobb számban előforduló kis- és nagy patkósdenevér, a hegyesorrú és a közönséges denevér kolóniái mellett olyan veszélyeztetett ritka fajok is élnek itt, mint a hosszúszrányú denevér. (Forrás: Zöld Horizont, 2010. április.) Nagy patkósorrú denevér, a volt rudabányai külszíni vasércbányában élő egyik ritka denevérfaj. Május 18. A KIHÍVÁS NAPJA RUDABÁNYÁN Városunk az idén is benevezett a május 19-én sorra kerülő Kihívás Napja elnevezésű országos akcióra, melynek keretében eldől, hogy melyik Magyarország legsportosabb települése. A rudabányai programok 0 órakor indulnak, és egészen estig tartanak. A fő helyszínek a művelődési ház, a sportcsarnok, a sportpálya és a konditerem lesznek. A szervezők mindenkit szeretettel hívnak és várnak a versenyekre, vetélkedőkre, közös sportprogramokra, amelyekbe a nap folyamán bármikor be lehet kapcsolódni, akár csak néhány percre is. A legérdekesebb pillnatokról a rendezvény után egy-két nappal fényképes beszámolót közlünk honlapunkon. Május 17. EMLÉKEZÉS AZ 1965. ÉVI BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG ÁLDOZATAIRA Június 8-án lesz 45 éve annak, hogy bekövetkezett a 105 évig (1880-1985) tartó rudabányai vasércbányászat legsúlyosabb szerencsétlensége. A tragédiában öten vesztették életüket. A szomorú évfordulóra PAPP Andrea történész-muzeológus tanulmányának részletével emlékezünk, amely eredetileg a Bányászattörténeti Közlemények VIII. számában jelent meg 2009-ben. 1965. június 8-án futótűzként terjedt a hír Rudabányán: beszakadt a bánya! Az Altárónál hatalmas tömeg gyűlt össze, várva a híreket, miközben a mentést azonnal megkezdték. Még aznap a helyszínre érkezett dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Simon Antal, a bányászszakszervezet főtitkára, dr. Koleszár István rendőr alezredes, megyei főkapitány. A rendőrség és a Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei részt vettek a mentési munkák irányításában. A bányaszerencsétlenségről másnap hírt adott a Népszabadság és az Északmagyarország is. A Gagarin-akna 50 méteres szintjén kialakított új kamrafejtésben bekövetkezett omlástól hatalmas légnyomás keletkezett a vágatokban, és ennek következtében Veres Km. József bányatechnikus, Veres K. Bertalan mérősegéd, Varga S. Károly mérősegéd, Istenes Károly mérősegéd és Tátrai Lajos vájár életét vesztette. Juhász Gyula és Bodnár Béla vájárok megsérültek, míg Juhász József és Juhász Barna vájárokat az omlás elzárta a külvilágtól; ők a délután folyamán többször életjelet adottak magukról. A bányászokat végül közel 8 órás mentési munka után sikeresen a felszínre hozták. A bányamentők Eke Béla vezetésével megfeszített tempóban vágták az utat a hangok irányába, közben egyre sötétedett. Az omlás pusztító ereje a vágatokban összetörte az ácsolatot, a lejárat folyamatosan omladozott, ilyen körülmények között kellett végezni a mentést. A hősi halált halt öt bányászt a Rudabányai Vasércbánya és Előkészítő Mű saját halottjának tekinttette. Az áldozatok temetésére 1965. június 12-én délután négy órakor került sor. Az öt bányászt a község főterén, az egykori Vásártéren ravatalozták fel. A temetésen részt vett Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes, Simon Antal, a BDSZ főtitkára, Garamvölgyi János, a Nehézipari Minisztérium Bányászati Főosztályának vezetője, Papp Bálint, az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója, Loy Árpád nyugdíjas frontmester, Borsod megye képviselője. Mindegyik koporsón elhelyezték a Kiváló Dolgozó jelvényt, ezután Majoros Balázs, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője mondott gyászbeszédet, majd a Nehézipari Minisztérium, az OÉÁ, valamint a rudabányai vasércbánya dolgozói nevében Bics István igazgató búcsúzott a szerencsétlenség áldozataitól. A temetésről sok fénykép készült, melyeket később az üzem vezetése albumba helyezve átadott az áldozatok családjainak. A tragédia bekövetkezése után 9 évvel, 1974. május 29-én az OMBKE bányamérői emléktáblát avattak a helyi bányászati múzeum mesterséges földalatti tárójának falán, amely azóta is ott látható. A halál tényét akkor is nehéz elfogadnunk, amikor természetes módon következik be, de sokkal fájdalmasabb, ha fiatal embereket ragad el baleset következtében. Fontos kötelességünk, hogy bányász hősi halottaink emlékét megőrizzük, és úgy éljenek a köztudatban, mint bátor emberek, akik életüket áldozták hivatásukért. Istenes Károly (1922-1965). Tátrai Lajos (1913-1965) Varga S. Károly (1919-1965). Veres K. Bertalan (1934-1965). Veres Km. József (1922-1965). Bics István, a Rudabányai Vasércbánya és Ércdúsító Mű igazgatója gyászbeszédét mondja a bányaszerencsétlenség következtében elhunyt bányászok temetésén. Hatalmas tömeg búcsúztatta a hősi halottakat a Szabadság téren (vagy ahogyan régen ismerték, a Vásártéren). A Szabadság térről a falusi temetőbe halad a gyászmenet, ahol végső nyugalomra helyezték a tragédia áldozatait. Az elhunytak emléktáblája a rudabányai múzeum udvarán. Május 14. A RUDABÁNYAI ROZMARING ASSZONYKÓRUS... ...május 14-én részt vett és nagy sikerrel szerepelt a Múcsony község Petőfi Sándor Művelődési Házában harmadik alkalommal megrendezett Dalkörök Találkozóján. Rajtuk kívül még hat másik együttes mutatta be tudását: a vadnai, az izsófalvai, az edelényi, a berentei, a múcsonyi és a Múcsony-alberttelepi énekkar. A kórusok fellépése után a rendezők jóízű vacsorával vendégelték meg a résztvevőket. Május 12. KISTÉRSÉGI BIBLIOGRÁFIA A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban folyó tudományos munka újabb eredménye A Kazincbarcikai Kistérség válogatott honismereti bibliográfiája című könyv, amelyet a múzeum munkatársai válogattak és szerkesztettek. Mérete A/5, terjedelme 84 oldal. Rövid előszó, illetve bevezetés után két részben tartalmazza a területre vonatkozó legfontosabb könyvek, könyvrészletek és tanulmányok jegyzékét: az első részben a bibliográfiák, lexikonok, összefoglaló munkák, a térség egészére vagy egyes részeire vonatkozó irodalom szerepel, a második rész pedig az egyes településekről szóló könyvészeti anyagot tartalmazza. A szöveget néhány ideillő illusztráció gazdagítja. A kistérség legnagyobb múltú, legtöbb érdekességgel bíró települése Rudabánya, ennek megfelelően mintegy 20 oldalon keresztül sorakoznak a várossal kapcsolatos adatok. A hiánypótló munka kiadója a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Könyvárusi forgalomba nem kerül, azonban a kistérség valamennyi könyvtárában hamarosan hozzáférhető lesz, és internetes változata atervek szerint felkerül a Magyar Elektronikus Könyvtárba. Május 10. HERNYÁK GÁBOR KITÜNTETÉSE Május 6-án került sor a lillafüredi Palota szállóban arra a tudományos konferenciára, amelynek keretében kitüntették városunk díszpolgárát, a vasércbánya egykori főgeológusát, a legjelentősebb Rudapithecus-leletek megtalálóját, HERNYÁK GÁBORT. Az idén alapított GEOFIL díjat vehette át az alapítóktól, DR. KORDOS LÁSZLÓ professzortól, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójától és F. TÓTH GÉZÁTÓL, a Diósgyőrért Közalapítvány elnökétől, az említett konferencia szervezőjétől. A díjat ezentúl minden évben egy olyan szakember kapja meg, aki a földtani örökség védelme érdekében sokat tett. HERNYÁK GÁBOR természetesen a Rudapithecus-leletekkel kapcsolatos munkásságáért részesült az elsimerésben. Városunk minden polgára nevében szívből gratulálunk! Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója méltatja Hernyák Gábor munkásságát a díjátadás során. F. Tóth Géza, a Diósgyőrért Közalapítvány elnöke gratulál Hernyák Gábornak a díjhoz. Május 2. EMLÉKEZÉS MATÁNYI JÓZSEFRE Rudabánya 20. századi társadalmi-kulturális életének csaknem 7 évtizeden át köztiszteletben álló szereplője volt Matányi József (1907-1988). Családja a Felvidékról származott, eredeti családnevük (Mateisel) szepesi szász eredetre vall. Édesapja a Borsodi Bányatársulat rudabányai vasércbányájának műhelyfőnöke volt, és a bányatelep tekintélyes polgáraként különböző társadalmi funkciókat is betöltött (például az önkéntes tűzoltóegyesületet is vezette). Matányi József tanulmányai befejezése után a vasércbánya tisztviselője lett, és innen is vonult nyugdíjba 1967-ben. Kezdetben az élelemtárban (vagy ahogyan akkor mondták, a magazin)ban dolgozott, utolsó munkahelye pedig a könyvelésen volt. Nyugdíjba vonulása után sem vonult vissza a település szolgálatától: egésezn haláláig a bányászati múzeumban tevékenykedett, és segítette az ott folyó munkát. Sok fényképpel és egyéb dokumentummal gazdagította a gyűjteményt, visszaemlékezései, amelyeket több változatban is papírra vetett, alapvető fontosságú adatokat tartalmaznak az 1900-as évek első felének Rudabányájával kapcsolatban. De volt Matányi József életútjának egy olyan vonulata, amely nevét és személyét széles körben ismertté tette, s ami miatt még napjainkban is szeretettel emlékezik rá az idősebb korosztály nem csak Rudabányán, hanem a környező településeken is: fiatal korától egészen az 1980-as évek közepéig saját "népi zenekara" volt. Rendszeres közreműködői voltak a helyi rendezvényeknek, és természetesen a lakodalmakban is ők szolgáltatták a talpalávalót. Matányi József kiválóan hegedült (bár hivatalosan sohasem tanult zenét, de a család zenekedvelő volt, és tagjai közül többen játszottak különböző hamgszereken). Autodidakta módon a zeneszerzést is elsajátította: az 1930-as, 40-es években számos nótáját megjelentették hivatalos budapesti zeneműkiadók. Nótaíró-pályázatokon több elismerést, díjat, oklevelt, szerzett. A kassai rádióban előadássorozatot tartott a Felvidék elfeledett prímásairól az 1940-es évek elején. A rudabányai műkedvelő együttesek (színjátszók, népi táncosok) fellépésein ők voltak a kísérőzenekar. Az utolsó időszakban, az 1970-es, 80-as években a következők voltak a zenekar tagjai: Neszmélyi Tibor, Konyha Sándor, Konyha Zoltán és Virágh Jenő. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Matányi név fogalommá vált Rudabányán és környékén. Ehhez hozzájárult Józsi bácsi (ahogy a hozzá közel állók szólították) fia, Dénes is, aki dzsessz-zenészként, a modellező szakkör vezetőjeként és művészi tehetséggel megáldott kézművesként egyaránt kiválót alkotott. Ő ma is Rudabányán él a családi hagyományok méltő folytatójaként. Halála óta 22 év telt el, ezért napjainkban már csak az idősebb korosztály emlékezik Matányi Józsefre. Talán ez a rövid méltatás és a bemutatott néhány fénykép segít majd abban, hogy a mai nemzedék is tisztelettel és szeretettel gondoljon rá, mint Rudabánya legszebb korszakának kiemelkedő személyiségére. A fiatal (alig 18 éves!) Matányi József zenekarának élén 1925-ben. A zenekar többi tagja: három Kaiser (a baloldalon ketten és a cimbalomnál), továbbá jobbról balra: Bajdik József, Szkiba János (?), Rozlozsnik József és Kmoch Emil. Matányi József 1977 táján egy múzeumi rendezvényen. Matányi József szerzeményei közül kettő jelent meg ebben a kiadványban (1944). A fenti kiadvány két nótája. A zenét és a szöveget is Matányi József szerezte. Április 30. RÉGI KÉPESLAPOK RUDABÁNYÁRÓL A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményében megtalálhatók a településről kiadott régi képeslapok is. Ma ezek a leghitelesebb tanúi annak, hogy milyen volt az újabbkori bányászat virágkorában, a 20. század első felében a község, illetve a külszíni vasércbánya. Az új, most is kapható rudabányai képeslapokat már bemutattuk, honlapunk egy korábbi anyagában jelenleg is láthatók. Ezúttal a régiek közül válogattunk. Reméljük, hogy érdeklődéssel fogadják az összeállítást látogatóink. A rudabányai, vagy ahogy akkor nevezték Rudabánya-Vasérctelep vasútállomás. A fehér ruhás alak az állomásfőnök. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc). Az épület a mai Diána cukrászda mögött, a ma is meglevő vasút túloldalán állt. A rudabányai vasércpörkölő-kemencék látképe. 1900 körül. A mai Humen élelmiszer-bolt (az egykori bányatelepi élelemtár) mögött álltak. Előtte még a keskenynyomtávú vasút és szerelvény látható. A rudabányai református templom és a belsejében levő két vörösmárvány síremlék. 1930 körül. A Hangya Szövetkezet kiadása. Rudabánya látképe 1930 körül. A felvétel a mai telepi temető feletti magaslatről készülhetett. A római katolikus templom, előtte balra a Gvadányi-szobor látható eredeti helyén. 1930 körül. Részlet a külszíni vasércbányából, 1925 körül. (Rosenblatt, Miskolc.) Részlet a külszíni vasércbányából: a Vilmos bányarész. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc.) Részlet a külszíni vasércbányából. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc.) Tornácos ház a református templom közelében. (1960 körül.) Sajnos ma már nincs meg. A Borsodi Bányatársulat által 1886-ban épített iskola, a mai Gvadányi József Általános Iskola az 1950-es években. Tetején még látszik az a kis huszártorony, aminek harangja ma a rudabányai bányászati múzeumban tekinthető meg. Április 30. EGY ÉRDEKES RELIKVIA A RUDABÁNYAI VASÉRCBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL Az 1880-ban indult rudabányai nagyüzemi vasércbányászat szakember-gárdája nagyrészt a Gömör megyei Dobsináról származott. A kezdetektől folyamatosan települtek át a borsodi bánya-helyre mindaddig, amíg a trianoni határok el nem zárták előlük a szabad mozgás útját. Közéjük tartozott Pocsubay János bányamester is, aki 1876-ban született Dobsinán, 1910-ben érkezett Rudabányára, s itt dolgozott 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. 1952-en hunyt el ugyancsak Rudabányán, 76 éves korában. Leszármazottai közül többen ma is a községben élnek. A család jóvoltából néhány évvel ezelőtt került a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum (korábban Érc- és Ásványbányászati Múzeum) gyűjteményébe, s ma annak állandó kiállításában látható az a különlegesen szép emléklap, amelyet Pocsubay Sámuel nyugdíjazásakor kapott az irányítása alá tartozó vasércbányászoktól. (Leltári száma: 2004.173.1. Fényképét alább közöljük.) A 62x51 cm-es fehér (de időközben enyhén megsárgult) kartonlapra készített, bányászmotívumokat ábrázoló színes tusrajz és kísérőszövege megható példája a bányászok egymás iránti tiszteletének és megbecsülésének. Egyedi volta és művészi értéke miatt feltétlenül érdemes arra, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük. A kitűnő állapotban levő emléklap felső és bal oldali részét díszítik a bányász tárgyú ábrázolások, melyek az idők folyamán helyenként kissé megfakultak, de így is tökéletesen kivehetők. A bal felső sarokban fekete alapú körben két oldalról zöld babérkoszorúval övezett bányászszimbólum (keresztbe helyezett ék és kalapács) látható. Ettől jobbra az emléklap lényegét, mondanivalóját szimbolizáló jelenet kapott helyet: egy bal kezében csákányt tartó munkás kezet fog a fekete díszegyenruhába öltözött, baljával fokosra támaszkodó bányavezetővel. A háttérben, távolabb dicsfénnyel övezett hármas halmon korona és kettős kereszt, valamint magas kéménnyel jelzett gyárépület tűnik fel. A bányászszimbólum alatt két szintre osztott függőleges aknában egy-egy szakállas bányász tevékenykedik. A felsőben az ácsolathoz támasztott létrán áll az egyik, miközben jobb kezében tartott sapkájával vidáman integet. Bő bányászingét csatos derékszíj fogja össze. Az alsóban a másik bányász csákánnyal fejti az előtte levő kőzetet (ércet), kopaszodó feje fedetlen, arca komor. Fölötte az ácsolatra akasztott Davy-lámpa vet fényt, a háttérben vágatszelvény körvonala vehető ki. Az akna falát jelölő két faoszlopot középtájon ferdén elhelyezett, szélein behajló mondatszalag fogja át, benne a bányászköszöntés (Jó szerencsét!) olvasható. A jobb oldali oszlop alatt figyelmes szemmel az emléklap alkotójának vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje (Illés P.), valamint az 1939-es évszám fedezhető fel. Az egész kompozíciót szecessziós jellegű kusza, mégis gondosan megkomponált szalag veszi körül, amely a bányászjelvény feletti masniból indul ki. Az üresen hagyott részre a következő, hasábba rendezett, ízlésesen kialakított szöveg került (eredeti helyesírással): [Fent középen a gót írásra emlékeztető nagyobb betűkkel:] EmLéklap. [Díszes iniciálé:] A [a mai Arial Narrow nyomtatott betű-típusra emlékeztető folyamatos írással:] Rimamurány-salgótarjáni Vasmű R.T. / rudabányai vasércbányászata u.n. Andrássy II. / bányaüzemrészének munkásai szivük igaz / szeretetével emlékeznek meg, nyugalomba / vonulása alkalmából ez emléklapon is, / mind-nyájuk által nagyrabecsült / [középre kiemelve nagyobb betűkkel] Pocsubay Sámuel / [középre kiemelve kisebb betűkkel] bányames-ter úrról, / [a szöveg a korábbihoz hasonló módon folytatódik] aki több évtizedes példaadó és hűséges / munkásságával nemcsak Társulatának / elismerését, hanem az alája rendelt bá- / nyamunkásságnak őszinte ragaszkodá- / sát és háláját érdemelte ki. Szeretett / Bányamester urunkat a jó Isten tartsa / meg még igen sokáig teljes erőben és / jó egészségben. / [Alul jobbra és középre igazítva, kisebb betűkkel:] Jó szerencsét! / A rudabányai vasbányászat / Andrássy II. bányaüzemének / munkásai. Az emléklap ábrázolásai és a korabeli rudabányai vasérctermelés között semmilyen összefüggés nem fedezhető fel, azok a bányászatról a köztudatban élő sztereotípiákat tükrözik. Például a föld alatt dolgozó munkásokat bányamanó-szerűeknek mutatja, a bányatiszt a leginkább ismert szászországi díszruhában látható stb. Ráadásul akkor még csak külszíni fejtés folyt a rudabányai vasércbányában, ezért a biztonsági Davy-lámpa használatára sem volt szükség. Díszegyenruhát viszont viseltek az itteni bányászok, amely azonban színén kívül nem sok hasonlóságot mutat az em-léklap bányatisztjének öltözetével. A rajzoló tehát valószínűleg „kívülálló” volt, konkrét hely- és szakismeretek híján a megrendelésnek úgy tett eleget, hogy alkalmasint valamilyen régebbi, talán német kiadványból merítette (másolta?) bányászmotívumainak jó részét. Ez azonban semmit sem von le alkotásának értékéből és a megbízók, a rudabányai munkások szándékának nemességéből. Az Illés P. szignójú alkotóról sajnos semmit sem tudunk. Valószínűleg Budapesten élt és dolgozott, amire csupán abból következtethetünk, hogy az elkészült művet – az emléklap hátoldalára felragasztott vignetta szerint – fővárosi cég helyezte ízléses üvegezett képkeretbe. Nem lehetett hivatásos művész (nevét ugyanis hiába kerestük a korabeli forrásokban), talán inkább kiváló rajztudásáról elhíresült mérnök vagy műszaki rajzoló volt a Rima Rt. budapesti központjánál, s így kerülhetett kapcsolatba az 1928-tól a nagyvállalat alkalmazottai közé tartozó rudabányaiakkal. Egyébként a jeles alkalmakról valamilyen különleges relikviával történő megemlékezés gyakori volt a bányászok között nem csak Rudabányán, hanem másutt is. Az egyszerű munkások többnyire feliratos fokost, a középvezetők rézből készült, szépen csillogó olaj- vagy karbidlámpát kaptak, a magasabb szintű irányítóknak viszont különleges, egyedi ajándékokkal kedveskedtek, mint amilyennel Pocsubay Sámuelt megtisztelték. Rudabányáról erre másik példát is említhetünk: amikor Kállai Géza 1928-ban tízéves igazgatói jubileumát ünnepelte, a bányaüzem dolgozói egy 290 cm hosszú, 9,2 cm széles, két végén rojtos nemzeti színű szalaggal lepték meg, melynek közepén aranyhímzéses felirat olvasható („Szeretett bányaigazgatójuknak, 10 éves jubileumára a munkásai.”) Ez is szép és hiteles megnyilvánulása volt annak a bányavezetők és egyszerű bányászok közötti harmonikus viszonynak, ami a sokévszázados tradíciók révén elsősorban az ércbányászatra volt jellemző. Sajnos a bemutatott emléklaphoz hasonló relikviák sorsa többnyire a kallódás, legrosszabb esetben pedig a megsemmisülés. Az idő múltával ugyanis egyre hátrább csúsznak a családi értékrend-ben, s végül a pincébe, a padlásra vagy a lomtárba kerülnek, ahol lassan elenyésznek. Pedig szakmai dokumentum-jellegük mellett, ahogyan azt esetünkben láthattuk, olykor bizonyos művészi értékkel is bírnak. Figyeljünk hát rájuk, s igyekezzünk minél többet megmenteni az utókor számára! Április 26. FAÜLTETÉS A FÖLD NAPJA ALKALMÁBÓL Április 22. a Föld Napja. Ebből az alkalomból világszerte környezetvédelmi akciókat szerveznek. Az idébn városunk sem maradt ki a sorból: a rudabányai Ruda Kai Egyesület tagjai a volt vasútállomás területén facsemetéket ültettek, abban a reményben, hogy vandál kezek nem teszik tönkre azokat, s felnőve városunk díszeivé válnak. Az akcióhoz a facsemetéket Vincze Béla erdész biztosította, a gyerekeknek pedig szüleik, nagyszüleik is segítettek. A faültetés résztvevői. Munka közben. Az előtérben Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere, a háttérben jobbra Konyha Béla, balra Vincze Béla erdész. Április 25. INDONÉZ TÁNCBEMUTATÓ AGGTELEKEN Április 24-én, szombaton indonéz táncbemutatóra került sor az aggteleki Baradla-barlang Hangversenytermében. A különleges kulturális eseményen megjelent őexcellenciája Mangasi Sihombing úr, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete, aki előzőleg Salamon Gábornak, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójának kíséretében megtekintette az esztramosi Rákóczi-barlangot. A nagykövet úr a táncbemutatóra meghívta Szobota Lajost, Rudabánya polgármesterét és Mega Andrást, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkörmányzat elnökét, tekintettel arra, hogy a nagykövetség és Rudabánya között évek óta szoros kapcsolatok állnak fenn. A rendezvény után a nagykövet úr a jósvafői Tengerszem Szálló éttermében látta vendégül a meghívottakat. Szobota Lajos átadta a város ajándékat, és rudabányai látogatásra hívta meg Mangasi Sihombing urat. Április 18. MAZSORETTJEINK ÚJABB SIKEREI A rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai részt vettek az április 17-én megtartott II. Szerencsi Táncművészeti Fesztiválon, ahol szép sikereket értek el. Kategóriájában a kiscsoport I. helyezést ért el, míg a "nagyok" a II. helyen végeztek. Rövidesen fényképeket is bemutatunk az eseményről. Április 10. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNY A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum újra kiadta Hála József és Landgarf Ildikó budapesti néprajzkutatók Magyarországi bányászmondák című könyvét, amelyet először 2001-ben jelentetett meg. A könyv első kiadása már évekkel ezelőtt elfogyott, s az iránta folyamatosan megnyilvánuló érdeklődés maitt most új borítóval, de változatlan tartalommal ismét kiadták. A kötet az alapos és szakszerű bevezető tanulmányt követően a történelmi Magyarország egészéről közöl szemelvényeket a bányászok mese- és mondavilágából, bemutatva a legtipikusabb példákat. A könyv mérete A/5, terjedelme 123 oldal. Megvásárolható vagy postai úton megrendelhető a múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., tel./fax: 48/353-151, e-mail: rudmuz_kukac_gmail_pont_com. Ára: 800,- Ft. Képünk az új kiadvány címlapját ábrázolja. Március 28. M E G H Í V Ó a III. rudabányai iskola-találkozóra Szeretettel meghívjuk a 2010. május 29.-én 15.00 órai kezdettel tartandó III. RUDABÁNYAI ISKOLA-TALÁLKOZÓRA mindazokat, akik 1975-1984 között végeztek a Rudabányai Általános Iskolában. Meghívjuk továbbá az akkor tanító nyugdíjas és ma még aktív pedagógusokat is. A találkozó jó hangulatáról élőzenével és büfével gondoskodunk. Részvételi díj: 2500 Ft/fő. Süteményekről "batyus" jelleggel kérjük gondoskodni! Jelentkezni lehet: Mega Andrásné (Csernik Margó), tel.: +36-70-3650062, illetve Suszter Istvánné (Tóth Éva), tel.: +36-20-9112958 Jelentkezési határidő: 2010. május 15. A részvételi díjat postai úton Suszter Istvánné, 3733 Rudabánya, József A. u. 26. sz. alá lehet küldeni. Kérünk mindenkit, hogy volt osztálytársait is értesítse erről az eseményről! Mindenkit szeretettel várunk: Mega Andrásné és Suszter Istvánné szervezők Március 23. RUDABÁNYÁRÓL A KALÓZOK FOGSÁGÁBA A városunk múltja utáni kutatások nap mint nap felszínre hoznak új, eddig nem ismert tényeket, adatokat. Ezek közül most Rudabányai A. Mátyás személyét és történetét említjük, aki neve után ítélve kétségtelenül településünkről származott. Nem sokat tudnánk róla, ha nem maradt volna fenn az a levele, amit 1678-ban írt Tuniszból, ahol akkor már 20 éve raboskodott: írnokként dolgozott gazdája mellett. Hogyan került oda? Angol hajón utazott a Földközi-tengeren, de a hajót arab kalózok támadták meg; fogságba esett, majd eladták rabszolgának. Említett levelét azért írta magyarországi hittársaihoz, hogy gyűjtsék össze számára a váltságdíjul szolgáló pénzt. Valószínűleg erre nem került sor, így idegen földön, muzulmánok között fejezte be életét. A kutatás a rendelkezésre álló hazai forrásokból még annyit tudott kiderítani, hogy Rudabányai A. Mátyás Szendrőben és Göncön, majd a sárosptakai református kollégimban tanult, ahol 1641-ben írta alá a főiskola törvényeit; ebből arra következtethetünk, hogy 1619 és 1623 között születhetett, mert a 17. században 18 és 22 éves koruk között subscribáltak Patakon. A kollégiumi anyakönyvben található feljegyzés szerint onnan saját költségén külföldi egyetemekre ment peregrinációra, vagyis több egyetemet érintő, 5-10 évig is eltartható tanulmányútra, valamikor az 1650-es évek elején. Valószínűleg el is jutott Nyugat-Európába, s angol egyetemeken tanuhatott. Onnan hazatérőben kerülhetett a kalózok rabságába. Rudabányai A. Mátyás módosabb jobbágycsaládból származhatott. Érdekes, hogy János nevű öccse szintén a pataki kollégium diákja volt. (Forrás: Tanka Endre: Rudabányai A. Mátyás levele Tuniszból. 1678. december 1. = Lymbus. Művelődéstörténeti Tár. I. Szeged, 1989. 147-157. old. és Zsigó Marianna szakdolgozata.) Tunisz, Rudabányai A. Mátyás raboskodásának színhelye. Március 22. RUDABÁNYA SPORTÉLETÉBŐL Városunk egyedülálló sportolási lehetőségeit már sok eredménnyel büszkélkedve vették igénybe sportszerető fiataljaink. Napjaink egyik legeredményesebb sportolója Székelyhidi Bence. Aki személyesen ismeri, az is megdöbbenve hallhatja, hogy az 1989. március 23-án született sportolónk testsúlya (70kg) kétszeresének megfelelő súlyokat mozgat edzései során. 2005. szeptemberétől a Deák Ferenc Szakképző Iskola tanulójaként a diákolimpia dobogós helyezésein túljutva sorra nyerte el a területi versenyeket erőemelés, fekvenyomás sportágakban. 2009. márciusában az EGER KUPA versenye után már országos megmérettetésen vett részt, ahol 135kg-os teljesítményével az 5. helyezést érte el. Az igazi dicsőség sem váratott sokáig! Bencét 2010. február 27-én aranyéremmel jutalmazták! Eredményei: fekvenyomás: 137.5kg, felhúzás: 150kg. Állóképességi teszteket is végeznek a versenyek alkalmával, ahol kiderült, hogy 70kg-ot (saját testsúly) 24-szer tud Bence fekvenyomásban szabályosan kinyomni. A versenyek rendszeres szervezője a Tiszaújvárosi Fitness Sportklub, ahol Bence igazolt versenyző, edzéseit pedig lakóhelyén, Rudabányán, a Tonda Boys Ifjúságszervező Club eszközeivel végzi. A további sikeres versenyzéshez sok erőt, egészséget kívánok a magam és a Tonda Boys Ifjúságszervező Club nevében! Szögedi Szabolcs a Tonda Boys Club elnöke Bence a győzelmi trófeákkal. Bence az eredményeit sorolja. Március 17. RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG DOBSINÁN A Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat küldöttsége március 12-én látogatást tett Dobsinán az ottani német nemzetiségi szervezet meghívására. Közismert, hogy Rudabányán ma is több dobsinai származású család él, és ennek kapcsán az elmúlt több mint száz évben változó intenzitású kapcsolatok folytak a két település között. A kisebbségi vezetők szeretnék újra élénkebbé és gyümölcsözőbbé tenni az együttműködést. A mostani látogatás elsősorban ezt a célt szolgálta, miközben megismerkedtek Dobsina nevezetességeivel. A RNKÖ meghívta Rudabányára a dobsinai társszervezet vezetőit, látogatásukra remélhetőleg hamarosan sor kerül. A mellékelt fényképek a megbeszélések és a városnézés néhány érdekes pillanatát örökítetteék meg. A látogatás fő célja a jövőbeni együttműködés megbeszélése volt. A vendéglátók és Mega András (jobbra), a RNKÖ elnöke a dobsinai Városháza előtt. Csoportkép a két delegációról. A dobsinai Városháza neoreneszánsz épületének belseje sok érdekes látnivalóval szolgált. A dobsinai evangélikus templom megtekintése is szerepelt a programban. A dobsinai evangélikus templomban - úgyanúgy, mint Rudabányán - ásványokat helyeztek az Úrasztalára. (Papp Andrea felvételei.) Március 15. KOSZORÚZÁS KOSSUTH LAJOS SZOBRÁNÁL Március 15-én délelőtt fél 11-kor a Rudabányáért Baráti Kör és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Rudabányai Helyi Szervezete koszorúzási ünnepséget rendezett a Kossuth-szobornál. A résztvevők előtte megtekintették a szobor történetét bemutató kis kiállítást a Gvadányi József Művelődési Házban, ahol Hadobás Sándor múzeumigazgató mondott ünnepi megemékezést. A koszorúzási ünnepség résztvevői. Az OMBKE Rudabányai Helyi Szervezetének koszorúját Papp Andrea és Drencsán Balázs helyezték el a Kossuth-szobor talapzatánál. (Márkus Zsuzsanna felvételei.) Március 12. ÜNNEPSÉG MÁRCIUS 15. TISZTELETÉRE Rudabánya város március 12-én délután 4 órai kezdettel rendezte meg ünnepségét nemzeti ünnepünk, Március 15. tiszteletére. Az ünnepség résztvevőit Csehné Kovács Judit, a Gvadányi József Általános Iskola igazgatóhelyettese üdvözölte és mondott rövid megemlékezést. Ezután az iskola tanulói adtak ünnepi műsort, majd az ünneplők a Kossuth-szoborhoz és az 1848-as emlékműhöz vonultak, ahol koszorúzásra került sor. Az ünnepség előtt a Gvadányi Művelődési Ház galériájában A rudabányai Kossuth-szobor története címmel kiállítás nyílt, amely április 15-ig tekinthető meg. Részlet az ünnepi műsorból. A kiállítás-megnyitó közönsége. (Márkus Zsuzsanna felvételei) 2010. március 08. ISMÉT FÖLDTANI KUTATÁSOK FOLYNAK RUDABÁNYA KÖRNYÉKÉN A vasércbányászat és -dúsítás 1985 végén történt megszüntetése után sokáig nem folytak földtani kutatások Rudabánya környékén. Az elmúlt években azonban változott a helyzet: a Miskolci Egyetem szakemberei, élükön dr. Földesi János professzorral, új, korszerű módszerekkel végzett kutatásokba kezdtek, melyeknek első eredményeiről 2009 márciusában konferenciát rendeztek Miskolcon. Az eddigi kutatások számos meglepő, eddig nem ismert eredményt hoztak, amelyek arra ösztönözték a geológusokat, hogy tovább folytassák a munkát. Rendszeresen felkeresik a volt vasércbányát, ahol kisebb fúrásokat vgeznek, mintákat gyűjtenek, az egyetemi laboratóriumban pedig elvégzik a szükséges elemzéseket, majd végül értékelik és írásban rögzítik az eredményeket. Ennek köszönhetően a rudabányai érc- és ásvány-előfordulás ismét a szakmai érdeklődés középpontjába került, s mivel a kutatásokat több évre tervezik, e tekintetben a figyelem hosszú ideig irányulhat városunkra, illetve környezetére. Mellékelt térképünk a Rudabányai-hegység ásványi nyersanyagait mutatja be. 2010. március 4. NEMZETI ÜNNEPÜNK, MÁRCIUS 15. .... ...alkalmából március 12-én, pénteken délután 4 órakor kerül sor Rudabánya Város ünnepségére a Gvadányi József Művelődési Házban. Az ünnepi műsort a hagyományoknak megfelelően az általános iskola tanulói adják. Előtte fél 4 kor a művelődési ház kiállítótermében A rudabányai Kossuth-szobor története című kamarakiállítás megnyitását kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A kiállítás március 31-igekinthető meg, naponta 9-16 óráig. Petőfi Sándor domborművű arcképe a rudabányai 1848-49-es emlékművön (a Városi Könyvtár mellett). Kolosai Zoltán alkotása, 1948. 2010. március 1. BORNEMISSZA GERGELY... ...az egri várvédő hős, akinek neve Gárdonyi Géza regényének köszönhetően széles körben ismert, élete során vidékünkkel is kapcsolatba került: 1553-ban a Gömör megyei Kálnó (a mai Kánó) birtokába jutott. Így amikor 1554. november 15.én, Budán, török fogságban megírta végrendeletét, "kálnói Bornesmissza Gergely"-nek nevezte magát. Később fiai is használták a kálnói előnevet. Mindezeket Sugár István egri kutató írta meg először 1985-ben megjelent Bornemissza-életrajzában, napjainkban pedig dr. Csiffáry Gergely főlevéltáros hasonló adatokat közölt az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyvében. Mivel Kánó és Rudabánya egymással határos települések (hajdan közöttük húzódott a két megye, Gömör és Borsod határa), feltehető, hogy annak idején településünkkel is kapcsolatba került "Gergely deák", ennek azonban nem maradt semmi nyoma. A kánói református templom (épült 1802-ben). 2010. február 26. MŰVÉSZETI CSOPORTJAINK... ...szorgalmasan készülnek az előttük álló feladatokra. A mazsorett-csoport és a Rozmaring Asszonykórus első 2010. évi idegenbeli szereplésére alig 2 hónap múlva, május 7-én este 6 órakor kerül sor a kazincbarcikai Egressy Művelődési Központban megrendezendő kistérségi kulturális gálaműsor keretében. Erre az alkalomra természetesen új műsorszámokat tanulnak be. Az önkormányzat támogatásával, és részben saját erőből a mazsorettek új ruhát és csizmát kaptak, az asszonykórus tagjai pedig új fellépőruhát (szoknyát és blúzt) készíttettek. A gyermek színjátszócsoport is hetente tart foglalkozásokat, készülnek az ünnepi és egyéb műsorokra, valamint önálló fellépéseikre. A közelmúltban a színjátszók is gyarapodtak: kelléktáruk számára vásároltak anyagokat, és készítettek belőlük jelmezeket. Egy kép a múltból: az első rudabányai mazsorettek, az 1990-es évek elején. A mai maszorett-csoportok felvonulása 2008. szeptember 6-án, az I. Városnapon. 2010. február 19. JÓL SZEREPELTEK.... ....a rudabányaiak a február 18-án Izsófalván megrendezett kistérségi honismereti vetélkedőn: a II. számú csapat a második, az I. számú csapat az ötödik helyen végzett, szoros versenyben. A vetélkedőt ötfős csapatok részére hirdették meg, mégpedig úgy, hogy 3 fő iskolás, 2 fő pedig nyugdíjas korú legyen. A rendezvényt ugyanis a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Szépkorúak Egyesülete kezdeményezte, és a csapatok szokatlan összetételével a fiatal és az idős korosztály közötti eredményes együttműködését kívánták demonstrálni. Hét település 8 csapata nevezett a megmérettetésre, amelyen a résztvevők sok hasznos ismeretet szereztek szűkebb hazájukról. A II. számú rudabányai csapat, amely a második helyen végzett. A háttérben Nagy Gyuláné felkészítő tanár áll. Az I. sz. csapat is sikeresen szerepelt, csak néhány pont hiányzott a 3. hely megszerzéséhez. (Papp Andrea felvételei.) 2010. február 14. 2010-BEN IS LESZ KÖZÖS MAGYAR-KANADAI ÁSATÁS RUDABÁNYÁN! A rudabányai őslénytani kutatások az elmúlt években magyar és kanadai szakemberek együttműködésével folytak, és világraszóló eredményeket hoztak. Örömmel tudatjuk honlapunk olvasóival, hogy 2010-ben is folytatódnak az ásatások: július 14. és augusztus 12. között tartózkodnak majd Rudabányán a paleontológusok. A Torontói Egyetem felhívása a Rudabánya Field Schoolról már olvasható az interneten. Ide tartozó hír, hogy dr. Kordos László professzor, a Rudapithecus-kutatások magyar vezetője, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója a napokban rangos elismerésben részesült: az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjjal tüntették ki. A 2009. évi kutatómunka résztvevői. Jobbról a második dr. David R. Begun paleoantropológus professzor, kanadai kutatásvezető. 2010. február 12. KIÁLLÍTÁS HORVAY JÁNOS KOSSUTH-SZOBRAIRÓL Közeleg nemzeti ünnepünk, Március 15. Ebből az alkalomból a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum időszaki kiállítást rendez, amely Horvay János (1873 - 1944) Kossuth-szobrait mutatja be. Horvay legalább 20 Kossuth Lajost ábrázoló szobrot alkotott, amelyek ma különböző magyar (és külföldi) városok közterein állnak. Az egyik Kossuth-mellszobor 1972 óta Rudabányán látható, a múzeum parkjában. Eredetileg Dobsinán leplezték le 1907-ben, de 1972-ben kalandos úton Rudabányára került. A kiállítás tablók segítségével mutatja be a jeles szobrászt és "a legnagyobb magyarról" készült alkotásait. A megnyitó-ünnepséget március 10-re tervezik, és a tárlat két hétig lesz megtekinthető. A rudabányai Kossuth-szobor. 2010. február 10. DOBSINA ÉS RUDABÁNYA... ...között örök időkre szóló kapcsolatot teremtett, hogy a 19. század végétől a trianoni határok megvonásáig sok buléner (német származású) bányász és családja talált munkára és otthonra a borsodi településen az 1880-ban megnyílt külszíni vasércbánya révén. 1926-ban Rudabányán tartották meg Dobsina fennállásának 600 éves ünnepségét, melynek alkalmából emlékkönyvet is kiadtak, s lehetne még sorolni a két bányahely közös vonatkozásait. El is nevezték Rudabányát "kis Dobsinának", mert az első beköltöző nemzedék soha sem tudott megfeledkezni őshazájáról. Ezért a rudabányaiak mindig figyelemmel kísérték a ma Szlovákiában található Dobsina sorsának alakulását. Sajnos az elmúlt két évtizedben itt is ugyanolyan gondok jelentkeztek, mint Rudabányán: megszűnt a bányászat, és egyelőre nincs olyan ipari tevékenység, amely a helyébe lépve biztos megélhetést nyújtana a lakosságnak. Ma is vannak kapcsolatok a két település között: a rudabányai múzeum munkatársai például gyakran megfordulnak itt kutatási célokkal, a német kisebbségi önkormányzat pedig a dobsinai németség képviselőivel áll kontaktusban. Honlapunk látogatóinak bemutatunk néhány napjainkban készült felvételt Dobsináról, amelyek talán érzékeltetik, hogy hajdan szebb napokat látott ez a patinás hely, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb bányavárosa. A dobsinai Városháza neoreneszánsz stílusú épületét nemrégiben felújították. Dobsina főterének régi épületei közül többet felújítottak és új funkcióval láttak el. Ezen a felvételen (a háttérben) láthatók az utolsó dobsinai bányaüzem, az azbesztbánya épületei. Az egykori meddőhányót ma már nagyrészt erdő borítja. Valamikor ezen a talapzaton állt Horvay János Kossuth-szobra; ma a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve látható rajta. A Kossuth-szobor 1972 ben Rudabányára került, s ma itt hirdeti "a legnagyobb magyar" emlékét. 2010. február 9. A RUDA-KAI EGYESÜLET KLUBDÉLUTÁNJA Rudabánya egyik legeredményesebben működő civil szervezete a RUDA-KAI EGYESÜLET, amelynek ifjú tagjai elsősorban a küzdősportok művelésében jeleskednek, de aktívan részt vesznek a település társadalmi, kulturális és közéletében is. Versenyzőik számos győzelmet és értékes helyezést szereztek a különböző szintű versenyeken. Vezetőjük, Kerepesi István maga is elismert sportember ("civilben" vállalkozó, szociológus), és az utánpólás-nevelésben is jeleskedik. Az egyesület február 17-én, szerdán délután 5 órakor klubdélutánt rendez a Gvadányi József Művelődési Házban, melynek során kötetlen beszélgetés és videófilm-vetíés formájában felelevenítik a közelmúlt egyesületi életének legfontosabb történéseit és a sportsikereket. A tagok mellett a szülőket és a hozzátartozókat is várják az eseményre. Honlapunk lHonlapunkon hamarosan képes összeállításban mutatjuk be az egyesület legutóbbi eredményeit. 2010. február 8. A KISISKOLÁSOK FARSANGJA A rudabányai Gvadányi József Általános Iskola alsótagozatos tanulói február 5-én, pénteken délután tartották farsangi rendezvényüket a művelődési ház nagytermében, egy nappal az óvodások után. A közönség - melynek soraiban természetesen főként a hozzátartozók foglaltak helyet - több érdekes kreációt láthatott a jelmezesek felvonulásán. Két csoportos "bemutató" is volt, melyek nagy sikert arattak. Képeink a farsangi mulatság néhány vidám pillanatát örökítették meg. (Fendrik Zsuzsa felvételei.) A hastáncos nem csak jelmezével, hanem táncával is sikert aratott. A "Ruda experessz" volt a legérdekesebb jelmez. Az egyik csoportos "produkció" résztvevői. 2010. február 8. LŐCSE VÁROS RUDABÁNYAI SZÁRMAZÁSÚ JEGYZŐJE Rudabánya múltja még mindig tartogat érdekességeket a kutatók számára. Eddig nemigen tudtunk róla (bár az adat a szakirodalomban korábban is fellelhető volt), hogy az 1550-es években a szepességi Lőcse városának rudabányai származású jegyzője volt Jakub Gulden személyében. A Szepesi Múzeum (Spisské Múzeum, Lőcse - Levoca) állandó kiállításának egyik tárlójában látható Gulden pecsétje és néhány rá vonatkozó dokumentum. Lőcse történetébe főként azzal írta be a nevét, hogy az 1555. évi tűzvész után ő vezette az újjáépítési munkákat. A 14. századtól német ajkú lakosság (is) élt Rudabányán, így nem meglepő, hogy az akkoriban szinte tisztaán német ajkú Lőcse városának a jegyzője innen származott. Jakub Gulden pecsétjeinek fényképe és néhány rá vonatkozó dokumentum a lőcsei múzeum kiállításáből. 2010. február 5. AZ ÓVODÁSOK FARSANGI RENDEZVÉNYE... ...február 4-én, csütörtökön délután került sorra a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. A gyerekek jelmezes felvonulása után bohócműsor következett, majd vidám játékkal és tánccal folytatódott a program, ami a sok nyereményt tartogató tombolasorsolással ért véget. Képeink a farsangi kavalkád néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Papp Andrea felvételei.) A jelmezes felvonulás a bohóc segítségével folyt le. Sok ötletes jelmezt láthatott a közönség. Itt éppen a pókemberek vannak a színen. A jelmezes felvonulás után a gyerekek önfeledten játszottak, táncoltak. Az eseményre a rendezők szépen feldíszítették a művelődési ház nagytermét. 2010. február 05. RÉGI FÉNYKÉPEK RUDABÁNYÁRÓL A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum különös gonddal gyűjti a település múltjára vonatkozó dokumentumokat. Ezek közül a fényképek bírnak a legnagyobb jelentőséggel, mert hű képet adnak a korabeli társadalmi, gazdasági, egyházi és kulturális életről. A mintegy 130 esztendőt felölelő több száz fotó nélkül sokkal szegényebb lennének ismereteink a hajdani Rudabányáról. A felvételek megőrizték az utókor számára a kiemelkedő helyi személyiségek alakját és tudósítanak minden fontos eseményről. Segítségükkel az arctalan nevek és a száraz tények, adatok megelevenednek, a ma itt élők számára közel kerül a múlt. A kutatók és az érdeklődők a korszerű technika segítségével elektronikus formában, vagyis számítógéppel rögzítve és javítva tanulmányozhatják a régi fényképeket. Ezáltal lehetőség van arra is, hogy pillanatok alatt eljuttassák minazokhoz, akiknek valamilyen célból szükségük van rá. Ilyen kérés gyakran érkezik a múzeum munkatársaihoz. Honlapunk lehetőségei sajnos csak azt engedik meg, hogy a történelmi értékű fotók közül néhányat önkényesen kiragadva és rövid kommentárral ellátva bemutassunk látogatóinknak. Talán ennyi is elegendő annak érzékeltetésére, hogy milyen páratlan értékkel bír Rudabánya közelmúltjára vonatkozóan ez a forráscsoport. A múzeum munkatársai azzal a kéréssel fordulnak a honlap olvasóihoz, hogy akinek közérdeklődésre számot tartó helyi tárgyú fényképei vannak, elektronikus rögzítés céljából rövid időre szíveskedjék azokat rendelkezésükre bocsájtani, hogy tovább gazdagodjon az értékes fotógyűjtemény. Az elemi népiskola leánytanulóinak egy csoportja magyaros ruhában, 1941. március 15-én. Elől középen Fodor János iskolaigazgató ül. Ez a fotó az 1970-es évek vége felé készülhetett az általános iskola énekkaráról. Jobboldalt Facsar Imréné tanár, karvezető, baloldalt Vincze István iskolaigazgató áll. Ez, s még sok más fénykép is a hajdani magas szintű rudabányai kóruskultúra emléke. Vincze Istvánné tanító néni és egy kis tanítványa valamikor az 1960-as évek elején... Rudabánya lakossága a 16. század vége óta református vallású volt. Amikor 1880-ban megkezdődött a külszíni nagyüzemi vasércbányászat, más felekezethez tartozók is szép számmal érkeztek. Közülük a katolikusok és az evangélikusok hoztak létre önálló gyülekezetet. Az evangélikusok többnyire Dobsnáról és más felvidéki bányahelyekről települtek be. Istentiszteleteiket sokáig a bányatársulati iskolában tartották, mígnem 1932 és 1934 között fel nem építették a Lux Kálmán által tervezett templomukat. A késöbbiekben több kiváló lelkész szolgálta a gyülekezetet, mindaddig, amíg az evangálikusok száma annyira megfogyott, hogy megszűnt a rendszeres hitélet. Ma már sajnos tíznél kevesebb a hívek száma, istentiszteletre pedig csak havonta egyszer kerül sor. Mindezek ellenére a templom felújítása folyamatban van. - A bemutatott fénykép 1956-ban készült a templom előtt, konfirmálás alkalmával. A háttérben álló lelkész Simonfay Ferenc (1928 - 2003), aki mintegy 4 évig szolgált Rudabányán, később a Pest megyei Mende evangélikus lelkésze lett, és ott is hunyt el. A konfirmálók közül az első sorban balról a második Litvai László, A jobbszélen néhai Wolf Zoltán áll, aki később orvosi diplomát szerzett. A rudabányai gyülekezet tagjai ugyancsak konfirmálás után, egy 1957-ben készült felvételen. Középen, a bal szélen Simonfay Ferenc lelkész látható. Volt idő (az 1950-es évek második fele), amikor Rudabányán négy, különböző műfajt képviselő zenekar működött: a szimfonikus, a fúvós, a dzsessz és a "népi". A képen a fúvószenekar látható a sportpályán, élén Sandrik József zeneszerző-karmesterrel. A fotó az 1970-es évek végén készülhetett. A "népi" zenekar évtizedekig a helyi lakodalmak és táncmulatságok elmaradhatatlan közreműködője volt. A jobboldalt álló Matányi József több mint fél évszázadon keresztül vezette a népszerű együttest. Zenésztársai időnként kicserélődtek, de ő mindaddig állta a sarat, amíg zenéjük az 1980-as években "ki nem ment a divatból". A többiek, balról jobbra: Neszmélyi Tibor, Konyha Sándor, Virág Jenő és Konyha Zoltán. (A fénykép az 1970-es évek végéről való.) 2010. február 04. RUDABÁNYÁRÓL - NÉMETÜL A magyarországi németek hetilapja, a NEUE ZEITUNG 2010. évi 5. számában ARNOLD Krisztina írását közli a rudabányai bulénerekről, azaz a 19-20. század fordulóján a Gömör megyei Dobsináról ide költözött német ajkú bányászokról. Leszármazottaik közül még ma is sokan élnek Rudabányán, de az elmúlt száz év alatt több százan elvándoroltak innen az ország minden részébe, sőt a tengerentúlra is. Sajátos német nyelvjárást képviselő nyelvüket sajnos már nem beszélik, és őshazájukban, a ma Szlovákiához tartozó Dobsinán is mindössze néhányan tudnak "bulénerül". Szerencsére a nyelvtudósok gondoskodtak arról, hogy legalább írott formában fennmaradjon a nyelvjárás: Mráz Gusztáv, Lux Gyula, Juraj Valaska és mások összegyűjtötték és publikálták nyelvkincsét, leírták nyelvtanát, és szövegeket is közreadtak. A bulénerek iránti érdeklődés az utóbbi években örvendetesen megnőtt több tudományág - történelem, néprajz, nyelvészet - kutatóinak körében, amit könyvek, tanulmányok, szakdolgozatok, kutatási jelentések és más dokumentumok fémjeleznek. A most megjelent német nyelvű újságcikk is ezt példázza. Képünkön az írás egy része látható. A rudabányai bulnerekről szóló német nyelvű cikk első része a Neue Zeitung 2010. évi 5. számának címoldaláról (a cikk a 3. oldalon fejeződik be). 2010. február 04. ÚJ KISCSOPORTOK A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár arra törekszik, hogy minél szélesebb körben szolgálja a helyi lakosság kulturális, szórakozási és szabadidős igényeit. Ezért kellő számú érdeklődő esetén kiscsoportokat, szakköröket szevez, illetve teret, működési lehetőséget biztosít a külnböző kezdeményezések számára. A közelmúltban kétfajta tevékenység iránti igényről érkezett jelzés: az ügyes kezű lányok, asszonyok szívesen munkálkodnának egy kézműves szakkörben, ahol hímzés, foltvarrás és sok más kézimunka-jellegű elfoglaltság várna rájuk; a másik dolog, ami iránt érdeklődés van, a női kondicionáló torna (aminek alapját a korábban aerobic néven megismert módszer jelenti) különböző korosztályok részére. A művelődési ház felhívást tesz közzé, hogy mindkét tevékenységre várja a jelentkezőket. Szakképzett vezetőről az intézmény gondoskodik. Kellő számú érdeklődő esetén márciustól már meg is kezdhetnék a munkát az újonnan alakuló kiscsoportok, akár szakkör, akár csak ad hoc jellegű kiscsport formájában. 2010. február 01. FOLYAMATOSAN GYARAPODIK A MÚZEUMI KÖNYVTÁR A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum könyvtárában megtalálható minden fontos magyar vagy idegen nyelvű bányászattörténeti munka nyomtatott vagy elektronikus formában. A múzeum munkatársai az elmúlt években folyamatosan digitalizálták a könyvállomány legfontosabb darabjait, és eljuttatták az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárba, ahonnan az internet segítségével gyorsan és könnyen olvashatók, vagy szükség esetén le is tölthetők. Ennek köszönhetően a magyar bányászattörténeti irodalom klasszikus darabjainak többsége már a legszélesebb körben hozzáférhető az érdeklődők számára. A múzeumi könyvtár vásárlásra kevés pénzt fordíthat, de hazai és külföldi cserekapcsolatai, illetve ajándékozás révén minden fontos újdonságot be tud szerezni. Kutatók, diákok és érdeklődők gyakran veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, illetve kölcsönzik a számukra szükséges könyveket, folyóiratokat. Képeinken a könyvtár két legutóbbi szerzeményét mutatjuk be. Ez a Horvátországban kiadott könyv a krapinai neandervölgyi ősember-leletek előkerülésének 100. évfordulója alkalmából került kiadásra, s a témáról megjelent irodalom bibliográfiáját tartalmazza. Számunkra azért érdekes, mert előképe lehet egy, a Rudapithecus-leletekkel kapcsolatos hasonló jellegű kiadványnak. (A krapinai leletek kora mintegy 70.000 - 130.000 év, a Rudapithecusok azonban ennél sokkal idősebbek, 8-10 millió évvel ezelőtt éltek!) A világhírű angol történész, Ronald F. Tylecote (1916 - 1990) könyve a kohászat történetének egyik legjobb összefoglalása, a téma alapműve. Rudabánya környékén a fémművesség több ezer éves múltra tekinthet vissza; a könyvből az itteni kohászat múltjára vonatkozóan is érdekes következtetéseket vonhatunk le. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A Kazincbarcikai Kistérség települései 2009 őszétől 2010 nyaráig Kistérségi Kulturális Kerekasztal néven közös programokat szerveztek, illetve szerveznek több mikrokörzetben. Az egyik mikrokörzeti központ Rudabánya, ezen belül pedig a Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézmény rész vesz a közös programok szervezésében és rendezésében, műkedvelő csoportjai fellépnek a kistérségi bemutatókon. A Rozmaring Asszonykórus és a mazsorett-csoport az októberben Izsófalván megtartott mikrokörzeti kulturális szemlén kivívta annak a jogát, hogy 2010. május 7-én a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban megtartandó gálaesten szerepeljen. Kistérségi kulturális kavalkád címmel most jelent meg a Kulturális Kerekasztal programajánló és tájékoztató kiadványa, amely minden település művelődési intézményét és műkedvelő csoportjait, valamint látnivalóit, nevezetességeit röviden bemutatja. A kiadvány korlátozott példányszámban a Gvadányi József Művelődési Házban és a Városi Könyvtárban díjtalanul kapható. A Rozmaring Asszonykórus 2010. május 7-én fellép Kazincbarcikán rendezendő kistérségi kulturális gálaesten. (A felvétel 2008-ban, a várossá nyilvánítási ünnepségen készült.) A kistérségi tájékoztató kiadvány címlapja. ÉRTÉKES AJÁNDÉK DEBRECENBŐL Rendkívül értékes ajándékkal örvendeztette meg a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumot a Debrecenben élő PUSKÁS PÁL: 288 fényképpel, amelyek a rudabányai ércdúsító-mű építkezését dokumentálják 1952-től 1960-ig. Az üzem az 1950-es évek harmadik legnagyobb magyarországi beruházása volt, működése 1985-ben, a vasércbányászat leállításával egy időben szűnt meg. Azóta nagyrészt lebontották, illetve átalakították, s jelenleg a gipszégető üzem működik a helyén. Puskás Pál annak idején a kivitelező vállalat műszaki ellenőreként követte végig a dúsítómű építését, és minden fontosabb mozzanatról fotókat készített. Az ipartörténeti szempontból fontos felvételek egy részét ajándékozta a rudabányai múzeumnak, amelyek a jövőben itt tanulmányozhatók.A múzeum azt tervezi, hogy a fényképeket elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi, kiállításában pedig egy tablón bemutatja közülük a legérdekesebbeket. Puskás Pál (született 1921-ben) 1952-től 1960-ig kisebb megszakításokkal lakott Rudabányán, majd Debrecenben telepedett le, és ma is ott él. Idős kora ellenére kiváló sportember: úszásban több Európa-bajnoki címet szerzett korosztályában. A rudabányai vasércdúsító üzem látképe. (Ismeretlen festő olajképe, 1967 körül.) KIADVÁNY A RUDABÁNYAI REFORMÁTUS TEMPLOMRÓL Rudabánya értékes műemléke a gótikus eredetű református templom, amely több évszázad művészeti emlékeit őrzi. A szakkiadványok részletesen foglalkoznak az épülettel és a kívül-belül látható műalkotásokkal, érdekes részletekkel. De létezik a nagyközönség számára készült, rövid, ám szakszerű áttekintést adó publikáció is, amelyre ezúton hívjuk fel honlapunk látogatóinak a figyelmét. A Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 568. számaként jelent meg a Rudabánya. Református templom című 16 oldalas füzetecske. Szerzője Pámer Nóra régész, aki az 1970-es évek elején a templom régészeti kutatását vezette. A szöveget 13 fénykép teszi szemléletesebbé. A kiadvány a helyi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban is megvásárolható, ára 250 Ft. Kérésre postán is megküldik az érdeklődőknek. A templomot bemutató kiadvány címlapja. TAVASZI ÁSVÁNYBÖRZE Az idén március 6-án és 7-én rendezik meg a Miskolci Egyetemen a hagyományos (immár a 28.) tavaszi ásványbörzét, vagy ahogy most nevezik, nemzetközi ásványfesztivált. Miért érdekes ez az esemény a rudabányaiak számára? Azért, mert együtt, egyszerre itt látható a legtöbb rudabányai ásvány! Régi darabok és új leletek egyaránt szerepelnek a gyűjtők és a kereskedők kínálatában. Annak ellenére, hogy a vasércbányászat már negyedszázada befejeződött, még mindig kerülnek elő különlegesen szép és értékes darabok a volt külszíni bányagödörben. Bár korábban is nagyra becsülték a szakemberek és a gyűjtők a rudabányai ásványokat, különösen azóta nőtt meg az érdeklődés irántuk világszerte, amióta a Mineralogical Record című amerikai szaklap 2001. áprilisi számában 40 oldalas írás jelent meg az addig inkább csak Európában ismert lelőhelyről. A hazai népszerűséget növelte dr. Szakáll Sándor Rudabánya ásványai című monográfiája (Kőország Kiadó, 2002). Az interneten is sok helyen találkozhatunk rudabányai ásványokkal: árverező-oldalakon, múzeumi és magángyűjtemények katalógusában, de leginkább a mindat.org webhelyen, ahol többszáz fotó is szerepel a legszebb, legérdekesebb darabokról. Aki érdeklődik az ásványok iránt, látogasson el a miskolci ásványbörzére! Maradandó élményben lesz része. Egy oldal a Mineralogical Record 2001. április számának a rudabányai ásványlelőhelyet bemutató írásából. A MAGYAR KULTÚRA NAPJA 1989 óta minden év január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepli az ország, annak emlékére, hogy 1822-ben - a fennmaradt kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le véglegesen a Himnusz szövegét. Rudabánya az elmúlt századokban sokféleképpen gazdagította az egyetemes magyar kultúrát. Az irodalomban gróf Gvadányi József nevét említhetjük. A művészetben a gótikus református templom és értékes műalkotásai (a vasajtó, a falképek, a vörösmárvány síremlékek és a festett famennyezet) sorolható ide. A tudomány terén egyebek között az általános földtan, az ásványtan, a paleontológia és ezek részterületei révén vált ismertté Rudabánya neve. A középkorban és a 19-20. században a bányászati technika és az ehhez kapcsolódó sokféle szakmai kultúra meghonosításában játszott szerepet településünk. Dr. Görgő Tibor bányaorvos költészete mellett Zúg az erdő, zúg a nádas... című halhatatlan műdalával írta be nevét kultúránk aranykönyvébe. A múlt emlékeinek gyűjtésében, megőrzésében és bemutatásában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum játszik fontos, itthon és külföldön egyaránt méltányolt szerepet. Szakkönyv- és folyóiratkiadás is folyik Rudabányán, mely szakmai körökben egyre nagyobb elismerésnek örvend. Ma is számos rudabányai születésű művész, alkotó tevékenykedik hazánkban, akik színvonalas tevékenységükkel városunk hírnevét öregbítik. Sok mindent említhetnénk még, de talán ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy Rudabánya tiszteletre méltó szerepet játszott a magyar kultúra történetében. Veres Lajos belsőépítész, formatervező művész Rudabányán született 1924-ben. A RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK ELSŐ KUTATÓJA Meglepően korán, már a 17. század végén felfigyelt a tudósvilág a rudabányai ásványokra, melyek a földtörténeti fejlődés során a vasérctelepben keletkeztek. Az első név szerint ismert kutató, aki személyesen is megfordult a lelőhelyen, Franz Ernst BRÜCKMANN (1697 - 1753) wolfenbütteli német orvos volt, aki eredeti hivatása mellett ásványtannal is foglalkozott. Bejárta a világ akkor ismert legfontosabb ásvány-lelőhelyeit. Utazásai során 1724-ben Rudabányára is eljutott. Erről röviden beszámolt három évvel később, 1727-ben megjelent német nyelvű könyvében. Azt írja, hogy Rudabánya szolgáltatja Magyarországon a legszebb rézásványokat. A bánya tulajdonosa, a grófnő (a nevét nem említi, de nyilvánvalóan özvegy gróf Gvadányi Sándornéról van szó) gyűjti a bányájából előerült legszebb darabokat, s látott nála egy olyan termésrezet, aminek a felülete teljesen tiszta (vagyis nem borítja zöld oxidréteg), és úgy néz ki, mint egy szőlőfürt. Ez az első adat az ásványok iránti helyi érdeklődésről. A rudabányai B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum munkatársai felkutatták Brückmann arcképét, és emített könyvét is volt alkalmuk kézbe venni. Így most honlapunkon közölhetjük a portrét és a könyv címoldalának fotóját. Franz Ernst Brückmann időskori arcképe. Brückmann ásványtani művének címoldala.(Braunschweig, 1727.) DR. VERES ÁRPÁD VIETNÁMBAN Rudabánya szülötte, DR. VERES ÁRPÁD atomfizikus 2009 októberében Vietnám fővárosában, Hanoiban tartott előadást a helyi egyetemen rendezett tudományos konferencián. A nemzetközi hírű tudós 50 éves munkásságának tapasztalatairól számolt be angol nyelven a hallgatóságnak. Pályafutásának során eddig mintegy 160, jobbára idegen nyelvű szakközleménye jelent meg itthon és külföldön egyaránt, ezek mellett számos magyar nyelvű tudománynépszerűsítő cikket is írt. Dr. Veres Árpád már nyugdíjas, de most is aktívan dolgozik: a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézetének tudományos tanácsadójaként vesz részt olyan jellegű munkákban, amelyek ma a fejlesztés előterében állnak. Dr. Veres Árpád előadás közben a Hanoi Egyetemen, 2009. október 6. KÉPESLAPOK RUDABÁNYÁRÓL A rudabányaiak és a településre látogatók egyaránt régóta hiányolták a helyi képeslapokat. A postán ugyan altalában kapható volt egyfajta anzix, de az nemigen nyerte meg az érdeklődők tetszését. Ezért a helyi Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány elhatározta, hogy olyan képeslapokat készített és forgalmaz, amelyek a település múltjához méltó módon mutatják be az értékeket, nevezetességeket. Az elhatározást tett követte, és eddig ötféle szép kivitelű, ízléses képeslap készült el a budapesti Zsigray Képeslap-stúdió kivitelezésében. A képeslapokon szereplő fényképeket a múzeum munkatársai készítették. Az alapítvány 2010-ben további 2-3 darab kiadását tervezi, melyek a Bányászati Múzeum legszebb, legérdekesebb tárgyait, tárgycsoportjait ábrázolják. Mellékelten bemutatjuk a már kapható lapokat, melyek a múzeumban vásárolhatók meg. A település legújabb nevezetessége a 60 m mély bányató. Rudabánya irodalmi nevezetessége, hogy itt született gróf Gvadányi József, a 18. száad végének és az egész 19. századnak az egyik legnépszerűbb magyar írója. Ez a képeslap a volt rudabányai vasércbánya ásványai közül mutat be néhány szép példányt. A középkori bányaváros emléke a gótikus stílusú református templom. A református templomban több értékes műalkotás látható: festett famennyezet (1758), falkép-töredék (1400-as évek első harmada), vasajtó (1350 körül), Perényi István (1437) és Saurer Erhard (1576) síremléke.