English
Deutsch
Hírek, információk
Szeptember 1. KARATE EDZŐTÁBOR SZÖGLIGETEN (Augusztus 23-28.) A Ruda-Kai Egyesület karate szakosztálya 7. alkalommal tartotta meg nyári edzőtáborát az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határában, Szádvár romjai alatt levő Szalamandra-házban. Rudabányáról 13 fiatal vett részt a táborban. A program összeállításánál kihasználtuk a környezet és a terep adottságait, így több edzést az erdőben, a szádvári romok között, az éjszakai tréninget pedig az 1943-ban lerombolt Derenken tartottuk meg. A tábor csúcspontja a pénteken megtartott övvizsga volt, ahol a jól felkészült karatékák sikeresen vették ezt az akadályt is. Ennek megfelelően ettől a naptól Szajkó Attila, Szajkó Evelin, Vincze Ádám, Vincze Gábor és Veres Dániel 10. kyu, Jakucska Péter, Veres Balázs 9. kyu, Borsó Sára, Konyha Balázs, Laczkó Bálint, Orosz Bence 6. kyu Kerepesi Dávid 5. kyu fokozatot szereztek. Borsó Balázs Karcagon a Nemzetközi Kyokushin Táborban sikeres vizsgát tett 1. kyu fokozatra, és táborunkban megkezdte a felkészülést a fekete öv megszerzésére. Ezúton mondunk köszönetet Rudabánya Város képviselő-testületének és a Ruda-Suli Alapítványnak, hogy ebben az évben is hozzájárult a városunkban élő gyermekek táborozási költségeihez. Kerepesi István A tábor legfiatalabb résztvevői.
Szádvár falai között.
A fényképen a tábor valamennyi résztvevője látható.
Augusztus 28. NYÁRI EMLÉK Hamarosan indul az iskolaév: szeptember 1-én reggel a rudabányai Gvadányi József Általános Iskolában is megkezdődik a tanítás. Az első néhány hónapban nehéz lesz a pedagógusok és a gyerekek dolga, hiszen a nagy lendülettel folyó isklafelújítási munkák miatt nem a megszokott körülmények között folyik majd az oktatás-nevelés. A tanév második felében azonban remélhetőleg már visszatérhetnek a megújult és kibővített régi iskolaépületbe, a korábbiaknál jobb, szebb és kényelmesebb körülmények közé. Az iskola tanúlói természetesen az elmúlt nyáron is részt vettek kirándulásokon, táborokban, ahonnan éléményekkel gazdagon tértek haza. Emlékeztetőül és a becsengetés előtti nosztalgiázás ürügyén bemutatunk néhány fényképet a szandai táborzosáról, amelyben Nógrád Megye északi részének természeti értékeivel és nevezetességeivel ismerkedtek meg a gyerekek.  Indulás előtt...  A terepen tanulmányozták a nógrádi dombok növényvilágát.  Csoportkép egy tölgymatuzsálem alatt.  Vadászati kiállításon.  Lovagolni is lehetett.  A táborozáson részt vett tanulók egy csoportja. Augusztus 27. BORSODI BÁNYÁSZOK BARÁTI TALÁLKOZÓJA RUDABÁNYÁN Augusztus 27-én délelőtt fél 11 órai kezdettel a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban került sor a közelgő 60. Bányásznap alkalmából a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Borsodi Nyugdíjas Tagozata által szervezetett baráti találkozóra. A mintegy 70 résztvevőt SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere, majd Kovács KOVÁCS ISTVÁN, a Borsodi Tagozat elnöke köszöntötte. Ezután két előadás hangzott el: HADOBÁS SÁNDOR, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum igazgatója a Bányásznap előzményeiről, történetéről és a Sajó-balparti szénbányászatról, NAGY TIBOR, a Magyarországi Bányászlakta Települések Szövetségének alelnöke pedig a jövőbeni bányászati lehetőségekről beszélt vetített képek kíséretében. A találkozó résztvevői ezután koszorút helyeztek el a művelődési ház előtt álló Bányász-emlékműnél, ahol NAGY TIBOR mondott emlékező szavakat. A program további részében a helyi múzeum megtekintése szerepelt, azt követően pedig közös ebédre keült sora Vasérc Étteremben, amit baráti beszélgetés, az emlékek felelevenítése követett.  Nagy Tibor előadását tartja. (Papp Andrea felvétele.)  A baráti találkozó résztvevőinek egy csoportja. (Papp Andrea felvétele.)  Egy korábbi kép a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló Bányász-emlékműről, amelynél a baráti találkozó résztvevői koszorút helyeztek el. Augusztus 21. KECSKÉS JÁNOS SÍREMLÉKE Rudabánya köztiszteletben álló jegyzője, illetve körzeti főjegyzője volt hosszú időn keresztül KECSKÉS JÁNOS. A ma Miskolchoz tartozó Görömbölyön született 1903. május 22-én. Szolgálati idejének nagy részét településünkön töltötte, az Nyugalomba vonulása után szülőhelyére költözött, és ott hunyt el 1976. március 21-án. A görömbölyi temetőben nyugszík, síremlékének fotóját mellékelten közöljük. (Zákány-Rácz Márton felvétele.) Tervezzük, hogy bővebb adatokat szerzünk a helyi közigazgatás egykori kiemelkedő személyiségének munkásságáról, és honlapunkon közreadjuk a felkutatott anyagot. Köszönjük a Miskolcon élő, rudabányai származású Takács Lajos úrnak, hogy felhívta Kecskés Jánosra a figyelmünket, és segítséget nyújtott a síremlék fotójának megszerzéséhez.  Augusztus 19. AZ ÁSVÁNYTANI VILÁGKONFERENCIA RÉSZTVEVŐI RUDABÁNYÁN Ezekben a napokban zajlik Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Ásványtani Világkonferencia, amelyen 1700 szakember vesz részt a Föld minden tájáról. A konferencia résztvevőinek egy csoportja augusztus 18-án Észak-Magyarország nevezetes földtani objektumaira, közöttük Rudabányára látogatott, ahol megtekintették a bányászati múzeumot, valamint a külszíni vasércbányát és a Rudapithecus-lelőhelyet. A konferencia-kirándulás résztvevői számára színes angol nyelvű vezető jelent meg, amely nagy terjedelemben foglalkozik Rudabányával, illetve az alsótelekesi gipsz-előfordulással. Képünk a kiadvány borítólapját mutatja be.  Augusztus 18. III. RUDABÁNYAI VÁROSNAP Rudabánya Város Önkormányzata 2010. szeptember 4-én, szombaton rendezi meg a III. Városnapot, melyre mindenkit szeretettel hívnak és várnak. Ezúttal is gazdag program várja az érdeklődőket, az alábbiak szerint: 08.00 ÜNNEPI ISTENTISZTELET a róm. kat. templomban 10.00 - BÁNYÁSZNAPI MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS a műv. ház előtti bányászemlékműnél A Rudabányai Szabadidős-parkban: 10 – 18 óráig - CSÚSZDA, UGRÁLÓVÁR a gyerekek számára 12.00 - BOGRÁCSOSFŐZŐ-VERSENY (Minden résztvevő tűzifát és 1,5 kg húst kap a helyszínen! A mintát 16.30-ig kell leadni a zsűrinek! Eredményhirdetés 18 órakor!) 14.00 - A VÁROSNAP MEGNYITÁSA Köszöntőt mond: SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere 14.10 - A Gvadányi József Művelődési ház művészeti csoportjainak műsora. Fellépnek: a mazsorett-csoportok, a Rozmaring Asszonykórus és a gyermek színjátszó-csoport 15.00 - A FAMILIA-TRIÓ - FAMILIA-VIGADÓ című mulatós műsora 16.00 - ÍJÁSZ LOVASBEMUTATÓ - SZABIR-HUN BT. 16.30 - MODERN TÁNC-BEMUTATÓ 17.00 - BABY GABI KONCERT 18.00 - TRI-EX BAND - Szórakoztató zene 19.00 - VÁRKONYI ANDRÁS (Vili bácsi a népszerű tv-sorozatból) műsora 20.00 - ST.MARTIN-KONCERT 21.00 - T Ű Z I J Á T É K 21.15 - 23.30 - SZABADTÉRI BÁL - TRI-EX BAND szórakoztató zene  A Városnap helyszíne: a Rudabányai Szabadidős Park a Rákóczi utca végződésében. Augusztus 16. V. RUDABÁNYAI SPORTNAP Az idén augusztus 20-án kerül megrendezésre az immár hagyományosnak tekinthető Rudabányai Sportnap. Ötödik alkalommal hívták meg a szervezők az egykori és a mai sportélet szereplőit, hogy jöjjenek el a Sportpályára, és elevenítsék fel a régi szép időket, amikor a rudabányai sportolók különböző szintű bajnokságokban eredményesen szerepeltek. A találkozón SZOBOTA LAJOS polgármester és KONYHA BÉLA főszervező mond köszöntőt. HADOBÁS SÁNDOR rövid visszatekintést ad az idén 70 éves sportegyesület történetéről, majd a vendégek kapnak szót, és elmondják visszaaemlékezéseiket a hajdani sportéletről. Tekintettel a 70 éves jubileumra, az alkalomra a már megszokott emléklap mellett ezúttal díszes emlékkorsó is készült.  Egy kép a távolabbi múltból: a labdarúgó-csapat 1947 körül. Augusztus 12. BEFEJEZŐDÖTT A 2010. ÉVI KUTATÓMUNKA Augusztus 12-én elutaztak Rudabányáról a 2010. évi Rudapithecus-kutatások kanadai résztvevői, s ezzel befejeződött a közel egy hónapig tartó kutatómunka. Az idén is gazdag leletanyag került elő. David R. Begun, a Torontói Egyetem paleoantropológus professzora szerint az egyik legeredményesebb ásatási szezont zárták, mert 35 majom- (Rudapithecus és Anapithecus) maradvány került napvilágra. Közülük a legjelentősebb a hím Rudapithecus-combcsont, amelyhez hasonló mindössze egy spanyolországi és egy kelet-afrikai lelőhelyről ismeretes. Korábban csak egy nőstény egyedhez tartozó combcsontot ismertek Rudabányáról, amely a mostani leletnél jóval kisebb. Ez bizonyította azt a korábbi feltételezést, hogy a hím és a nőstény Rudapithecusok között jelentős testméret-beli eltérés (szaknyelven ivari dimorfizmus) volt. Ugyancsak fontosak a feltárt Rudapithecus-kézcsontok, amelyek újabb adalékokkal szolgálhatnak az ősmajom életmódjához és testfelépítéséhez. Ezek mellett ritkaságszámba menő ősállat-maradványok is gazdagították a már eddig is bőséges leletegyüttest (például hiéna, ősló, egy medveféle, orrszarvú stb.) A kutatásokat a jövő nyáron szeretnék folytatni, nem csak a már évtizedek óta ismert lelőhelyen, hanem annak közelében, az úgynevezett "masztodonfalnál" is. Az elmúlt közel egy hónapban rendszeresen beszámoltunk az eredményekről, néhány eddig még nem publikált fotóval fejezzük be tudósításaink sorozatát. (Papp Andrea felvételei.)  Az eredeti hím Rudapithecus-combcsont (balra) és a korábban előkerült nőstény combcsont másolata. Jól látható a kettő közötti méretkülönbség.  Egy ősi szarvasféle lábszárcsontja.  Rudapithecus csuklócsontok, mellettük összehasonlítás-képpen ma élő főemlősok hasonló csontjainak másolatai.  Orrszarvú-combcsont (felül), konzerválás előtt.  A lelőhelyről "kitermelt" föld minden darabját átvizsgálják, hogy a legapróbb maradványok se kerüljék el a figyelmet. A képen a kutatócsoport bázisának udvarán iszapolásra előkészített anyag látható.  A kutatók egy csoportja iszapolás közben.  A 2010. évi Rudapithecus-kutatások külföldi résztvevői. A csoportkép az elutazásuk előtti estén készült. Augusztus 8. VÉGÉHEZ KÖZELEDNEK A 2010. ÉVI ÁSATÁSOK Néhány nap múlva, augusztus 12-én befejeződik a 2010. évi ásatási idény Rudabányán, a világhírű őslénytani lelőhelyen. A munkát ezúttal is nagy érdeklődés kíséri, amit jeleznek a hazai sajtóban megjelent tudósítások. Az eddigi eredményekről már beszámoltunk, most az elmúlt hét eseményeiről adunk képes beszámolót. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.)  Az elmúlt hét legfontosabb lelete a képen látható Anapithecus alsó állkapocs-töredék volt. (Külső nézet.)  Az Anapithecus alsó állkaocs-töredék belső nézete. A hiányzó részt egyelőre gyurmával pótolta Begun professzor, később a szakszerű konzerválásra is sor kerül.  Az ásatási munka továbbra is nehéz körülmények között folyik, mert a gyakori és bőséges csapadék következtében víz és sár lepte el a lelőhelyet.  A kutatók egy csoportja a leletek tisztítását és konzerválását végzi a rudabányai önkormányzat szállójában levő bázison, amihez ecetet (a zöld műanyag flakonban) és különböző vegyszereket használnak.  Július 7-én, szombaton a Magyar Rádió Kossuth-adójának riportere látogatott az ásatások helyszínére. Dr. Begun és Dr. Kordos professzorok a mikrofon előtt.  Az ásatások festői hátteréül szolgál a rudabányai Bányató, amelynek szintje a tavasz óta folyamatos és kiadós csapadék miatt az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett.  A közelmúltban Dr. Kordos Lászó professzort, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóját az Év Ismeretterjesztő Tudósa (2009) címmel tüntették ki, nem utolsó sorban a Rudapithecussal kapcsolatos publikációiért. A képen Dr. Kordos László látható, amint az ünnepség után felmutatja az elismerő oklevelet. Augusztus 2. VERS RUDABÁNYÁRÓL Körülbelül két évvel ezelőtt már közöltük honlapunkon Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) református lelkész, költő és író szép versét Rudabányáról, amely Csillagtüzek című kötetében (Singer és Wolfner Könyvkiadó, 1935) jelent. meg. Tehát az 1930-as évek első felében születhetett a vers egy rudabányai látogatás (talán valamilyen református egyházi esemény) hatására. Honlapunk megújulása után a költemény elérhetetlenné vált, ezért többek kérésére most ismét közreadjuk településünk múltjának e szép irodalmi dokumentumát. RUDABÁNYA Fénylő tetőkön templom és házak, Vas kincsét rejti Rudabánya. Hegy omlik, hegy nő az Ormos völgyén, Ezer munkáskéz ontja, vájja. Cserbakő ura, rangos Perényi Itt temetkezett, őrzi márvány. Ötszáz esztendő néz visszafelé Csillagos templom csendes árnyán. Hegyen fehérlik az ősi templom S ormokon néz szét erdők felett. Bércről törette falát az ágyú, Míg a sorsa újra béke lett. A vén temetőn ibolya nyílik, Lila szirom leng rozsdás kövön. Sziréna bődül és tavasz kacag: Jó szerencsét! - a bányász köszön. Július 30. ÚJABB ÉRTÉKES LELETEK... ...kerültek elő ezen a héten a rudabányai Rudapithecus-lelőhelyen folytatott ásatások során. A kanadai kutatócsoport Rudapithecus- és Anapithecus-fogakat talált, továbbá egy hím Rudapithecus combcsontját hozta napvilágra. Képes beszámolónk az utóbbi napok eseményeiről szól. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.)  A hét eleji esőzés két napig hátráltatta a kutatómunkát, de szerdán újult erővel láttak az ásatáshoz a paleontológusok. A siker nem maradt el: egy hím Rudapithecus combcsontját bontották ki az eső miatt felhígult agyagból. Középen, kissé jobbra dr. Begun professzor látható munka közben.  Az újonnan előkerült Rudapithecus-combcsontot hamar megtisztították, és dr. Begun professzor azonnal hozzáfogott a tanlmányozásához, miközben a kutatócsoport tagjainak is bemutatta a leletet. Hasonló maradvány eddig csak nőstény egyedtől volt ismeretes.  A kb. 30 cm hosszú hím Rudapithecus-combcsont. A 200 Ft-os pénzérme a lelet méreteinek érzékeltetését szolgálja.  Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, kutatásvezető is tanulmányozta az értékes új leletet.  Két újonnan előkerült Anapithecus-fog.  A kutatók igyekeznek kihasználni a Rudabányán töltött egy hónap minden percét. Amikor a terepen nem lehet dolgozni, dr. Begun professzor a korábbi leletekről készít másolatokat. Az eredeti darabokat ugyanis nem lehet külföldre vinni, ezért másolatok készítése szükséges a külföldi bemutatás és tanulmányozás céljára.  Másolásra előkészített két állkapocs-töredék a 2009. évi leletek közül. Július 29. MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A RUDABÁNYAI KÉZMŰVES ALKOTÓKÖR Régi kívánsága teljesült az ügyes kezű rudabányai lányoknak, asszonyoknak: a közelmúltban megkezdte munkáját a Gvadányi József Művelődési Ház kézműves alkotóköre. Tagjai különböző technikákkal ismerkednek meg (hímzés, horgolás, kötés, gyöngyfűzés stb.), és segítségükkel használati és dísztárgyakat készítenek. A kör vezetője Juhász Béláné, aki a megyei kézműves-mozgalomban már régóta részt vesz, és e téren nagy gyakorlatot szerzett. A foglalkozásokat minden hétfőn 17 órai kezdettel tartják a művelődési ház emeleti klubjában, azon bárki díjtalanul részt vehet, aki kedvet és tehetséget érez a kézimunkázás iránt. További információ a 48/353-174-es telefonszámon kapható. Július 28. KÉZIMUNKA-KIÁLLÍTÁS A rudabányai Rozmaring Asszonykórus tagjai legszebb kézimunkáikból kiállítást rendeztek a Gvadányi József Művelődési Ház Galériájában. A bemutatott hímzések, horgolások és egyéb kézimunkák már jórészt kimentek a divatból, de a szekrények mélyén megőrződtek az utókor számára, és most előkerültek, hogy a 20. század lakáskultúrájának e jellegzetes , nagy türelmet és kitűnő kézügyességet kívánó darabjait a mai kor embere is megcsodálhassa. A kiállítás munkanapokon 8-tól 16 óráig tekinthető meg. A fotók a kiállítás néhány részletét mutatják be. (Papp Andrea felvételei.)    Július 23. FOLYIK AZ ISKOLAFELÚJÍTÁS A tanév befejezése után megkezdődött a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola felújítása. A több mint 400 millió Ft értékű beruházás nyomán újjászületik és kibővül az intézmény, amely eredetileg 1886-ban épült, s később többször is korszerűsítették, bővítették. A munkálatok állásáról, azok befejezéséig időnként beszámolunk honlapunkon.  Az épületen jelenleg egyszerre többféle munkát végeznek: folyik a tetőfelújítás, a belső és külső átalakítás, valamint a hátsó udvaron az új szárny építése. (Papp Andrea felvétele.) Július 20. HÍREK ÉS KÉPEK AZ ÁSATÁSOKRÓL A 2010. évi Rudapithecus-ásatások már meg is hozták az első eredményeket, néhány érdekes lelet, például egy ősmajom- (Anapithecus-) fog is előkerült. A mellékelt képek az elmúlt néhány nap eseményeiről számolnak be. (Pintérné Mészáros Ildikó felvételei.)  Az ásatások megkezdése előtt letakarították a lelőhelyről az előző évi munka befejezése után biztonsági okokból felhalmozott földet.  A 2010. évi ásatások megkezdése előtt meglátogatták a lelőhelyet a Budapesten megrendezett Paleobotanikusok Világtalálkozója résztvevői. A képen dr. Kordos László professzor (az előtérben balra) tájékoztatóját tartja.(A paleobotanikusok az ősi, megkövült növényzettel foglalkozó kutatók.)  Az idei ásatások kanadai és más nemzetiségű résztvevői július 15-én érkeztek Rudabányára. A képen egy csoportjuk látható, amint a munka megkezdése előtti tájékoztatót hallgatják.  Az eddig előkerült legérdekesebb lelet egy ősló néhány csontja, ami a ritka leletek közé tartozik. Ásatás közben. A kutatók aprólékosan átvizsgálják a leteket tartalmazó réteget.  Az előtérben az ásatási munka folyik, a háttérben dr. Begun (balra) és dr. Kordos professzor megbeszélik a feladatokat és értékelik az eddigi eredményeket. Július 15. MEGKEZDŐDTEK A 2010. ÉVI RUDAPITHECUS-KUTATÁSOK Tegnap megérkeztek Rudabányára a 2010. évi Rudapithecus-kutatások résztvevői. Dr. David R. Begun paleoantropológus professzor vezetésével ma, július 15-én kanadai és más országokbeli kutatók kezdték meg a munkát a lelőhelyen. Magyar részről Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója felügyeli az ásatásokat és vesz részt az előkerülő leletek értékelésében. Ahogy az elmúlt években tettük, honlapunkon az idén is beszámolunk a munka menetéről, állásáról, és természetesen azonnal hírt adunk az esetleges újabb szenzációs leletekről. Ide kapcsolódó hír, hogy a világ vezető szakfolyóirata, a Londonban megjelenő Journal of Human Evolution egyik 2009. évi számában Begun professzor és Tracy L. Kivell antropológus (University of Toronto) hosszabb tanulmányt közölt a rudabányai leletanyagban talált főemlős kéztőcsontokról (carpal bones), amelyek tudományos szempontból nagy jelentőséggel bírnak. Mellékelten bemutatjuk a tanulmány címoldalát.  Július 13. KÉPES BESZÁMOLÓ DOBSINA VÁROS KÜLDÖTTSÉGÉNEK RUDABÁNYAI LÁTOGATÁSÁRÓL  Július 12-én délelőtt 10 óra előtt néhány perccel érkezett Rudabányára Dobsina Város küldöttsége, élén Karol HORNÍK polgármesterrel (piros alapszínű nyakkendőt visel), akit a városi képviselő-testület tagjai, valamint a dobsinai német kisebbségi szervezet aktivistái kísértek.  Az ünnepi események sorozata 11 órakor ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a rudabányai református templomban, melyen FABINY Tamás evangélikus püspök hirdetett igét. Mellette Kubányi Zoltán dobsinai képviselő-testületi tag, aki szlovák nyelven tolmácsolta a püspök úr szavait.  Istentisztelet közben. Balra FABINY Tamás evangélikus püspök, mellette BALÁZS Tibor sajókazai evangélikus lelkész, aki a rudabányai evangélikus gyülekezet lelkészi teendőit is ellátja.  MANGASI SIHOMBING őexcellenciája, Indonézia magyarországi nagykövete - aki evangélikus vallású, annak ellenére, hogy hazájában a lakosság döntő többsége mohamedán - is részt vett az istentiszteleten, és köszöntötte a megjelenteket. A nagykövet úr szavait Fal Beáta tolmácsolta a vendégeknek.  Az istentisztelet után a Gvadányi Művelődési Ház nagytermében került sor a dobsinai és a rudabányai képviselő-testület közös ünnepi ülésére, amelynek kezdetén díszpolgári címmel tüntették ki az állomáshelyéről hamarosan távozó nagykövet urat. A kép azt a pillanatot örökítette meg amint SZOBOTA Lajos, Rudabánya Város polgármestere átnyújtja a díszpolgári címet tanúsító oklevelet.  A nagykövet úr felmutatja az ajándékba kapott fafaragást, amit NOVÁK Géza fafaragó-művész készített, s amelyen rudabányai motívumok láthatók.  A közös ünnepi ülés további részében Dobsina és Rudabánya vezetői és a képviselő-testület jelenlévő tagjai kifejezték azt a szándékukat, hogy a jövőben az eddigieknél szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kívánnak ápolni egymással, tekintettel a történelmi hagyományokra. Ennek jegyében a közeljövőben testvérvárosi szerződést köt a két település. Karol HORNÍK, Dobsina Város polgármestere (piros alapszínű nyakkendőt visel) üdvözölte az ülés résztvevőit és a vendégeket,  A rudabányai képviselő-testület tagjai szavaznak a Dobsinával való együttműködésről. (Papp Andrea felvételei). Július 9. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK Rudabánya és a szlovákiai Dobsina a közeljövőben testvérvárosi kapcsolatokat kíván ápolni. A két települést 130 éve szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz, annak eredményeként, hogy a 19-20. század fordulóján sok dobsinai bányász telepedett át családjával együtt Rudabányára, élve az itt akkor meginduló külszíni vasércbányászat kínálta munkalehetőséggel. A mai Rudabánya lakosságának egy része tehát dobsinai eredetű. A két település között a múltban is voltak - elsősorban szakmai - kapcsolataok, ezek azonban a bányaipar hanyatlása miatt (ami mindkét országban nagyjából egyidőben ment végbe) az 1980-as években megszűntek. A hagyományokra alapozva most úgy döntöttek az illetékesek, hogy ismét együttműködésre törekednek, amihez a legjobb formának a testvérvárosi kapcsolat látszik. Első lépésként július 12-én, hétfőn Dobsina város küldöttsége, élén KAROL HORNÍK polgármesterrel Rudabányára látogat, ahol a két képviselő-testület együttes ülést tart, azt követően pedig baráti találkozóra és kulturális bemutatóra kerül sor. Az esemény díszvendége MANGASI SIHOMBING őexcellenciája, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete lesz, aki szolgálati idejének leteltével hamarosan távozik állomáshelyéről, és ezúttal búcsúlátogatásra érkezik Rudabányára. A nagykövet úr és Rudabánya Város között az elmúlt években szívélyes baráti kapcsolatok alakultak ki, amelyeket honlapunk látogatóinak nem kell részletezni, hiszen tudósításainkban rendszeresen beszámoltunk az ezzel kapcsolatos eseményekről.  Egy kép a múltból: Mangasi Sihombing és felesége a rudabányai bányászati múzeumban megtekinti az eredeti Rudapithecus-leleteket (2008. szeptember 6.). Júius 5. EMLÉK A 19. SZÁZAD VÉGÉRŐL A rudabányai múzeum gyűjeménye őrzi azt a szakadozott, megsárgult, és itt-ott már olvashatatlan báli meghívót, amely a rudabányai bányászok közösségi-kulturális életének jelenleg ismert legrégebbi ilyen jellegű dokumentuma (számítógép segítségével javított reprodukcióját mellékelten bemutatjuk). Ebből tudjuk, hogy már akkor, 1898-ban is működött itt zenekar, amely a bányászokból verbuválódott. A meghívó alján apró, és már nehezen olvasható betűkkel szerepel a nyomda neve is: Lőwy Adolf fia, Miskolc.  Július 1. HAMAROSAN MEGJELENIK... ...a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények című folyóirat 2010. évi I. száma. A lapot 2006-ban indította a helyi Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, ez az első és egyetlen magyar nyelvű periodika az adott témakörban. Az új számban a következő írások olvashatók: Tanulmányok A Zsolnayak és a bányászat. (Mendly Lajos) Riegel Antal, a pécsi vasérckutató. (Dr. Biró József) A sportélet kezdetei Rudabányán. (Dr. Zádor Tibor) Közlemények Lőcse és Kassa rudabányai származású jegyzője, Jacob Gulden. (Hadobás Sándor) Aknaszlatina, az európai sóbányászat egyik fellegvára. (Réthy Károly) A rónaszéki sóbányászat. (Réthy Károly) Az aknasugatagi sóbányászat. (Réthy Károly) Élő múlt „Bauxitbánya Vállalat, Pécs”. (Mendly Lajos) Archívum Hans Dernschwam (?) jelentése a felső-magyarországi bányavárosokról. (Közli: Hadobás Sándor) Főbányabejárási jegyzőkönyv 1893-ból. II., befejező rész. (Közli: Hadobás Sándor) Szakirodalom Újdonságok Szlovákiából. (Hadobás Sándor) A folyőirat eddig megjelent valamennyi száma még kapható, megvásárolható vagy megrendelhető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u.24.) vagy a 48/353-151-es telefonszámon. Egy lapszám ára 800,- Ft.  Június 26. RUDABÁNYAI MÚZEUMI KIADVÁNYOK A VILÁGHÁLÓN A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum eddig megjelent valamennyi kiadványa felkerült a világhálóra a budapesti Arcanum Adatbázis Kft. jóvoltából, és a cég honlapján olvasható (www.arcanum.hu).. Eddig is sok rudabányai könyv, illetve periodika került teljes terjedelmében az internetre, közelebbről az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikuis Könyvtárba és Elektronikus Periodika Archívumba, így most már két helyről is elérhetők a kiadványok. Június 23. KÉPEK A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEIRŐL Amint korábban jeleztük, június 19-én a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban is csatlakozott az országosan meghirdetett Múzeumok Éjszakája elnevezésű programsorozathoz. A rudabányai rendezvényeken minden korábbinál több érdeklődő vett részt, 17 órától 02 óráig folyamatosan érkeztek a látogatók, és jó hangulatban vettek részt a különböző eseményeken. Képeink, melyeket Papp Andrea és Márkus Zsuzsanna muzeológusok készítettek, az este néhány jellemző pillanatát mutatják be.  A Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjainak tánca nyitotta meg a rendezvények sorát. Az eső miatt a művelődési ház nagytermében került sor az eredetileg szabadtérre szánt eseményekre.  A Rozmaring Asszonykórus műsora nagy tetszést aratott. A jó hangulatról Nahaj Miklós nyugdíjas bányász gondoskodot harmónika-játékával. Miután az eső elállt, a múzeum udvarán szerény vendéglátásban is részesültek a résztvevők.  A vendégek egy csoportja Nahaj Miklós énekét és tangóharmónika-játékát hallgatja.  A vendégek jóízűen fogyasztották el a "vacsorát", amely régi bányász-módra csupán zsíroskenyérből és hagymából állt...  A vidám, szórakoztató programok mellett tárlatvezetést és előadásokat is meghallgattak az érdeklődők. Márkus Zsuzanna muzeológus előadás közben.  A vendégek tombolajegyet is vásárolhattak, melynek ellenében értékes nyeremények kerültek kisorsolásra. Papp Andrea muzeoológus éppen az egyik nyerőszámot mutatja fel.  A látogatók még éjfél után is érdeklődéssel tekintették meg a múzeum állandó kiállításait. Június 23. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNY A napokban új kiadványt jelentetett meg a Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány: a 16. században élt német polihisztor, Georgius Agricola egyik, magyarul még nem olvasható könyvét, amelynek címe A FÖLD ALATTI ÉLŐLÉNYEK. Az eredeti latin szöveget TÓTH PÉTER egyetemi docens fordította nyelvünkre, szerkesztette KOLESZÁR KRISZTIÁN. A szerzőt világszerte ismerik De re metallica libri XII (vagyis Tizenkét könyv a bányászatról) című munkájáról, amely a bányászat múltjára irányuló kutatások legalapvetőbb forrása. A most kiadott, tudománytörténeti jelentőségű könyv Agricola harmadik olyan műve, amely magyarul is olvasható. Beszerezthető a múzeumban személyesen vagy postai úton. Ára 1000 Ft.  A könyv címlapja. Június 20. KOSZORÚZÁS A KOSSUTH-SZOBORNÁL 103 évvel ezelőtt, 1907. június 16-án leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát a Gömör megyei Dobsinán. Horvay János alkotása ma Rudabányán, a bányászati múzeum melletti parkban áll. Az évforduló alkalmából a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat koszúzási ünnepséget rendezett a szobornál.  A Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elhelyezi koszorúját Kossuth Lajos mellszobrának talapzatánál. ÉVZÁRÓ AZ INTÉZMÉNYEKBEN Befejeződött a tanév a rudabányai oktatási-nevelési intézményekben. A Gvadányi József Általános Iskola június 12-én tartotta ballagási ünnepségét, az évzáróra június 18-án, pénteken fél 5 órai kezdettel kerül sor a művelődési házban. A Bóbita Óvoda évzáró és ballagási ünnepségét június 16-án tartotta. Mindkét intézmény növendékei színvonalas műsort adtak. Június 14. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYÁN Június 19-én kerül sor országszerte a Múzeumok Éjaszakája című rendezvénysorozatra. A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum is változatos programokkal készül a rendezvényre. 17 órakor kezdődik a műsor a vendégek köszöntésével, majd a helyi műkedvelő-csoportok (a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai és a Rozmaring Asszonykórus) lépnek fel a múzeum udvarán. Ezután Nahaj Miklós nyugdíjas bányász tangóharmonikán játszik. 19 órától a múzeum kiállításait rendhagyó tárlatvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők. Közben a gyermekek játékos programokon, játszóházi foglalkozásokon vehetnek részt.20 órától vetítettképes előadásokra kerül sor a múzeumban. 21 órakor tombolasorsolás lesz, értékes nyereményekkel. 22 órakor Szent Iván-éj előtti tűzgyújtás a múzeum udvarán, ezt követően - ha az időjárás megengedi - szabadtéri diszkó a múzeum udvarán. A részvétel díjtalan, tombola a helyszínen vásárolható. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak!  Június 11. RUDABÁNYAI SZERZŐ KÖNYVE A MUNKÁSKOLÓNIÁKRÓL A napokban jelent meg a Miskolci Galéria kiadásában a rudabányai származású R. NAGY JÓZSEF könye BOLDOG TÉGLAFALAK. A MUNKÁSKOLÓNIÁK KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATA ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON címmel. Mérete 16,5x24 cm, terjedelme 272 oldal, sok képpel. A könyvben rudabányai vonatkozású adatok és képek is bőven találhatók, ezért mindenkinek a figyelmébe ajánljuk, aki érdeklődik városunk múltja és a bányászok egykori életkörülményei iránt. (R. Nagy József nevében az R. betűrövidítés rudabányai gyökereire utal; a tudományos életben sok Nagy József munkálkodik, és ő a származási helye iránti tiszteletből így "különbözteti" meg magát a többiektől.)  R. Nagy József könyvének címlapja.Június 11. A TANÉV VÉGÉN... ....megtartották vizsga-bemutatóikat a Gvadányi József Általános Iskola művészeti oktatásban részt vevő tanulói, valamint a művelődési ház gyermek színjátszókörének tagjai is. Közülük a táncvizsga résztvevőinek egy csoportját mutatjuk be a mellékelt fényképen.  A lányok modern táncokat tanultak, és szép sikerrel szerepeltek a vizsgabemutatón. Június 10. DOBSINAI VENDÉGEK RUDABÁNYÁN Június 10-én a dobsinai német nemzetiségi szervezet képviselői látogattak Rudabányára, viszonozva a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat dobsinai látogatását, amelyről honlapunkon korábban képes beszámolót közöltünk. A vendégeket Szobota Lajos Polgármester, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző és mega András RNKÖ-elnök fogadta. A programban a múzeum, a református és az evangélikus templom, valamint a telepi temető megtekintése szerepelt, majd a művelődési házban baráti beszélgetéssel zárult a találkozó. Itt jegyezzük meg, hogy a tervek szerint a közeljövőben testvérvárosi kapcsolat létesül Dobsina és Rudabánya között. Az alábbi fényképek a találkozó néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Fotó: Papp Andrea.)  Csoportkép a múzeumban.  A műemlék református templomban.  A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a felújítás alatt álló rudabányai evangélikus templomot, amit hajdan a Dobsináról elszármazott rudabányai bányászok építettek.  A művelődési házban elfogyasztott ebéd előtt Szél Miklós iskolaigazgató, önkormányzati képviselő köszöntötte a dobsinai vendégeket.  Az ebédet követő baráti beszélgetésen sok régi emlék és jövőbeni elképzelés került "terítékre". A képen balról jobbra: Michal Neubauer, a Silicon s. r. o. cég vezetője, a dobsinai bányászati emlékek gyűjtője, Szobota Lajos polgármester, Zoltán Kubányi dobsinai önkormányzati képviselő, Mega András RNKÖ-elnök és Tibor Harmatha, a dobsinai német nemzetiségi szervezet képviselője. ÁRVÍZ UTÁN Szinte egész májusban, és még június első napjaiban is rendkívül csapadékos időjárás uralkodott hazánkban, aminek következtében több alkalommal is soha nem látott árvizek pusztítottak országszerte. Főként a kisebb vízfolyások okoztak gondot, és sajnos ezúttal megyénk szenvedte el a legnagyobb károkat. Különösen a Sajó, a Hernád és a Bódva mentén fekvő települések szenvedtek óriási károkat. A közelünkben fekvő Szendrő és Edelény hősies küzdelmett folytatott a gigantikus áradással, mégsem sikerült a katasztrófát megakadályozni: mindkét település alacsonyan fekvő részeit másfél-kétméteres víz árasztotta el, amiért sok embert ki kellett telepíteni. A Bódva csak lassan húzódott vissza a medrébe, ezért az épületek napokig vízben álltak, nagy kárpkat szenvedve. A védekezés és a mentés munkálataiban sokszáz ember vett részt Edelényben és Szendrőben is az ország minden részéből. Természetes, hogy a legközelebb eső és a legnagyobb veszélybe került két városban lehetőségeik szerint a rudabányaiak is kivették részüket a hősies küzdelemből: a Településüzemeltető Kft. dolgozói és a Fidesz Rudabányai Alapszervezete által szervezett önkéntesek több alkalommal is segédkeztek a gátak megerősítésében és egyéb védelmi munkálatokban. Köszönet illet mindenkit, aki vállalta ezt a nemes feladatot! Rudabányát szerencsére elkerülték a nagyobb árvízkárok, csupán néhány helyen (főként az Ady utca felső részén) kellett komolyabb védekezést folytatni. Itt néhány házba sajnos betört a víz, mert a csapadékvíz-elvezető árokkal vannak problémák. A város önkormányzata igyekszik ezeket a legrövidebb időn belül kiküszöbölni, hogy még egyszer ne alakulhasson ki a mostanihoz hasonló helyzet. Június 4. A PEDAGÓGUSOKAT KÖSZÖNTÖTTÉK Június első vasárnapját egy 1951-ben kelt minisztertanácsi rendelet PEDAGÓGUSNAPPÁ nyilvánította. Először 1952-ben köszöntötték ezen a napon az oktatás dolgozóit, s a mai is jeles napjaink között szerepel ez a dátum. Az évtizedek alatt az ünnep sokat vesztett hivatalos jellegéből, de ahol valamilyen szintű oktatás-nevelés folyik, nem feledkeznek meg a pedagógusok köszöntéséről, jelezve, hogy munkájuk és személyük a helyi társadalom megbecsülésének örvend. Rudabánya Város önkormányzata és az óvodák, iskolák (hiszen már a felsőtelekesi intézmények is ide tartoznak) szülői munkaközösségei június 3-án, pénteken délután 5 órai kezdettel tartottáka pedagógusnapi ünnepséget a Gvadányi József művelődési Ház nagytermében. Szobota Lajos polgármester mondott ünnepi köszöntőt, majd az óvodás és iskolás gyerekek köszöntőműsora következett, végül pedig vetített képek segítségével mutatták be óvónőink, tanítóink, tanáraink és az oktatási-nevelési intézmények más dolgozóinak áldozatos munkáját. Az ünnepség után az önkormányzat vacsorán látta vendégül a pedagógusokat és a meghívottakat.  Egy kép a múltból: a Rudabányai Általános Iskola 1963-64-ben végzett növendékei és a tanári kar. Június 1. EMLÉKEK A MÚLTBÓL Rudabánya múltjának, gazdag társadalmi, kulturális és közéletének számos emlékét őrzi a helyi múzeum, mai nevén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum. Ezek közül már sokat bemutattunk honlapunkon. Most folytatjuk a sort, két 1970-es évekbeli dokumentum fotóját közöljük, amelyek a hajdani szép időkre emlékeztetnek. Természetesen napjainkban is sok minden történik a településen, ezt a honlapon megjelenő hírekből is lemérhetik az érdeklődők. De a társadalmi-gazdasági viszonyok változásával, átalakulásával a kultúra lehetőségei, az itt élők művelődési szokásai is változtak. Azt a sokszínűséget és tömeges jelleget, ami az 1900-as évek második felében kibontakozott és szép eredményeket hozott, egyelőre sajnos nem tudjuk felmutatni. De a város vezetése és intézményei azon fáradoznak, hogy a nehéz feltételek ellenére is folyamatosan bővítsék a helyi művelődési és hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségek körét.  A Gvadányi József születésének 250. évfordulója alkalmából 1975 októberében rendezett Gvadányi József-emlékhét meghívójának címoldala.  A meghívó belső oldalai arról tanúskodnak, hogy gazdag program és jeles közreműködők várták az érdeklődőket a rendezvényekre.  A rudabányai bányász fúvószenekar évtizedeken át messze földön híres volt. Magas színvonalúmunkájukat számos elismerés jelezte. A képen látható oklevelet 1978-ban kapták egy minősítő versenywen. Karmesterük, Sandrik József zeneszerzőként is nevet szerzett magának. Tervezzük, hogy életét és minkásságát honlapunk Jeles személyiségeink rovatában is méltatjuk. Az ehhez szükséges adatgyűjtés folyamatban van.Május 23. A DOBSINAIAK III. VILÁGTALÁLKOZÓJA Május 20. és 22. között rendezték meg Dobsinán a Dobsinaiak III. Világtalálkozója elnevezésű rendezvényt Dobsinán, a Pünkösd hetében sorra került Dobsinai Városnapok keretében. A világtalálkozó nyitóünnepségére Rudabánya képviselőit is meghívták a két település között pontosan 130 éve fennálló különleges kapcsolatok okán. (Ezeknek mibenlétét honlapunk látogatóinak talán már nem kell részletezni, többször írtunk róluk.) A mellékelt fényképek az esemény néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Ifj. Litvai László felvételei.)  A Városháza előtti téren Karol Horník polgármester köszönti a vendégeket.  A Városházán ünnepi tanácsülést rendeztek a világtalálkozó alkalmából. Az ülés kezdete előtti pillanatok.  Az ünnepi tanácsülésen Karol Horník polgármester köszönti a résztvevőket.  A világtalálkozó alkalmából időszaki kiállítást rendeztek be Dobsina történetéről a főtér egyik épületében.A képen Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke a vendéglátók társaságában.  A Dobsinai Városnapokra új számmal jelentkezett a helyi újság, a Dobsinské Noviny (Dobsinai Hírek).  Az eseményre egy kis füzetet is kiadtak, melyben a város múltjáról, jelenéről és jeles személyiségeiről olvashatnak az érdeklődők. Május 23. ILYEN IS VOLT: A VOSZTOK ŰRHAJÓ RUDABÁNYÁN... 1961. április 12-én tette meg az emberiség első űrutazását Jurij Gagarin a Vosztok-1. űrhajón, és nem egészen három hét múlva, május elsején a mellékelt fényképen látható űrhajó-modellel vonultak fel a rudabányai bányászok. A vontatójármű kormányánál Papp Zoltán ül, talán a modellt is ő készítette, hiszen az egyik legjobb helyi iparosnak tartották. A képen látható többi személyt nem tudtuk azonosítani. A háttérben a művelődési ház részlete látható, rajta Cukrászda felirat - ekkor ugyanis az étterem és alatta a presszó még nem épült meg., a műút sem, és a járda is elég rossznak tűnik. A mai sportcsarnok helyén részben fák állnak, a léckerítés mögött az iskolaudvar húzódik. A háttérben a Bartók Béla utca házai látszanak. Közel fél évszázad telt el azóta, talán már senki sem emlékszik az "űrhajós" felvonulásra - szerencsére azonban ez a fotó megőrizte az érdekes pillanatot az utókor számára, és egyúttal rögzítette a terület korabeli állapotát is.  Az 1961. május 1-i felvonuláson a Vosztok űrhajó modelljével vonultak fel a rudabányai bányászok. A házilag barkácsolt vontatójármű kormányánál Papp Zoltán, avasércbánya központi műhelyének dolgozója. (A fotót néhai Veres Lajos bocsátotta a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum rendelkezésére, melynek digitális fotótárából közöljük.) Május 21. RÉGI FÖLDTANI TÉRKÉP A RUDABÁNYAI VASÉRCTELEPRŐL A rudabányai vasérctelep és környéke az 1870-es években került a szakemberek érdeklődésének középpontjába. Attól kezdve megfordult és kutatott itt a magyar geológia számos kiemelkedő személyisége, hogy csak néhányat említsünk: Maderspach Livius, Krenner József, Schmidt Sándor, Koch Antal, Schréter Zoltán, Koch Sándor, Tokody László, Balogh Kálmán, Pantó Gábor stb. Valamennyien tanulmányokat, könyveket írtak rudabányai kutatásaik eredményeiről, amelyekhez gyakran térképeket, ábrákat is mellékeltek. A régebbi földtani térképek azért érdekesek az utókor számára, mert egy-egy terület hajdani viszonyait tükrözik. Rudabánya esetében, ahol a külszíni nagyüzemi vasércbányászat fennállásának 105 éve alatt teljesen átalakította tájat, különösen fontos lehet egy-egy régi térkép, fénykép vagy bármilyen illusztráció, amely a terület régi állapotát tükrözi. Szerencsére találunk ilyen dokumentumokat. Közülük most egy szép földtani térképet mutatunk be, amely dr. Pálfy Móric 1924-ben megjelent tanulmányának (A Rudabányai-hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei) mellékleteként jelent meg, s ma már nehezen hozáférhető. Az eredeti térkép a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményében megtalálható.  Dr. Pálfy Móric térképe a rudabányai vasérctelepről (1924). Május 20. VESZÉLYBE KERÜLT AZ ŐSLÉNYTANI LELŐHELY! A Népszabadság május 19-i számában a következő - sajnos nem jó híreket tartalmazó - tudósítás jelent meg a világhírű rudabányai őslénytani lelőhellyel kapcsolatban, melyet az alábbiakban kommentár nélkl közlünk: Az esőktől oda a masztodonfal Veszélybe kerültek a rudabányai őslényleletek Az emberré válás korai szakaszának kiemelkedő jelentőségű rudabányai leletei a helyi külszíni bánya lignitrétegeiből az 1960-as években kerültek elő. 1967-ben Kretzoi Miklós paleontológus a maradványok között az emberré válás korai szakaszának bizonyítékát ismerte fel. A csontokat meghatározva, egy állkapocs alapján új fajt írt le, Rudapithecus hungaricus néven. Kordos László 1971 óta ás Rudabányán, 1978-tól vezeti a feltárást. A folyamatos feltárásból kiderült, hogy a rudabányai az egyik leggazdagabb és legjelentősebb lelőhely. Ezt a lelőhelyet veszélyezteti a mostani esőzés nyomán fellépő talajmozgás. Kordos szerint a leletek évmilliókon keresztül biztonságban voltak, de az emberi beavatkozás miatt veszélybe kerültek. A talajmozgás nemcsak azért veszélyes, mert elmozdítja a csontokat, hanem azért is, mert a leletek értékelését segítő környezet – a csontok eredeti helyzete, a talajösszetétel, egyéb maradványok – is megsemmisül. Az egyik lelőhelyet évek óta fémtetővel próbálják védeni, de a fémtolvajokkal szemben tehetetlen a területet 1976 óta felügyelő Aggteleki Nemzeti Park. (A lelőhely természetesen természetvédelmi terület.) Rózsa Sándor szerint a folyamatos őrzés lenne a megoldás, de erre se pénze, se szakembere nincs a nemzeti parknak. Az őrszolgálat-vezető szerint is mielőbb megoldást kellene találni az őrzésre, mert a csapadék elvezetése nélkül a márgásanyagos talaj tovább csúszik lefelé. Amíg ez nincs megoldva, egy nagyobb esőzés a hétvégihez hasonló helyzetet bármikor előidézhet. Hadobás Sándortól, a Rudabányai Bányászattörténeti Múzeum vezetőjétől tudjuk, hogy a masztodonfalnak nevezett részen a hétvégén számos csontmaradvány került napvilágra. Az arra járók néhányat kiemeltek, ezek egy részét behozták a múzeumba. Május 20. VERSMONDÓ-GÁLÁT... ...rendezett a Felsőnyárádi Művelődési Házban a kazincbarcikai Szépkorúak Egyesülete. (Ez a civil szervezet a kistérség nyugdíjas klubjait fogja össze a Kazincbarcika és Vonáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás égisze alatt.) Rudabányát a Rozmaring Asszonykórus két, versmondásban is jeleskedő tagja, Márkus Viktorné és Polecskó Béláné képviselt. Két-két verset adtak elő, nagy közönségsikert aratva. A rendezvényre egyébként 16 versmondó jelentkezett, és a kzönség is szép számban töltötte meg a nézőteret. A szervezők emléklappal köszönték meg a szereplőknek a felkészülést és a közreműkdést. Május 19. BARNÓCZKI GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA RUDABÁNYÁN Május 21-től két héten át tekinthető meg a Miskolcon élő, de térségünkből származó Barnóczky György festőművész kiállítása a rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház kiállítótermében, munkanapokon 9-16 óráig. Barnóczky György festőművész 1948-ban Kazincbarcikán látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban végezte, ahonnan a Nyíregyházi Főiskolára vezetett az útja, s földrajz-rajz szakon szerzett diplomát. Néhány éven keresztül rajzot tanított a miskolci Istvánffy Általános Iskolában, ahonnan Budapestre került, és az Artex külkereskedelmi vállalatnál kezdett el dolgozni, ahol magyarországi festők festményeinek külföldre történő forgalmazásával foglalkozott. Hamarosan önállósult, és minden idejét a festészetnek szentelte, amit azóta is nagy szeretettel művel. Pályája során sokat utazott külföldre, ahol szintén elismerést váltott ki festményeivel. Mindennél előbbre tartja a hazai táj ábrázolását és a történelmi emlékek megjelenítését. Az 1980-as, 1990-es években több alkalommal állították ki alkotásait Münchenben, 2006-ban, az 1956-os megemlékezés kapcsán pedig Stockholmba vitte el festményeit azzal a nem titkolt célzattal, hogy megismertesse a magyar táj szépségeit a messzi észak műértő közönségével. Szülőföldjén számos kiállításon mutatta be alkotásait a közelmúltban, például Kazincbarcikán, Sajóivánkán, Dédestapolcsányban, Felsőtelekesen, Izsófalván vagy éppenséggel Szendrőn.  Tanya. Barnóczki György alkotása. Május 19. NATURA 2000 TERÜLET LETT A VOLT KÜLSZÍNI VASÉRCBÁNYA A brüsszeli Európai Bizottság bizonyos fajok és élőhelyek esetében nem tartotta elégségesnek a kijelölt Natura 2000 területek számát, ezért továbbiak kijelölését írta elő Magyarország számára. Az "Aggteleki-karszt és peremterületei" megnevezésű Natura 2000 terület bővítéseként került kijelölésre a volt rudabányai külszíni vasércbánya is. A bányaudvarról 2001-ben került elő a csermelyciprus, míg a területhez tartozó Telekes-völgy láprétjéről a kockásliliom. A felsőtelekesi Templomka sztyepprétjein tömegesen virít a leánykökörcsin, ősszel a csillagőszirózsa. E ritka növényfajok mellett a bánya több ezres denevérkolóniának ad otthont. A legnagyobb érték a kereknyergű patkósdenevérek szapordó közössége, mely hazánkban az egyik legnagyobb. A szintén nagyobb számban előforduló kis- és nagy patkósdenevér, a hegyesorrú és a közönséges denevér kolóniái mellett olyan veszélyeztetett ritka fajok is élnek itt, mint a hosszúszrányú denevér. (Forrás: Zöld Horizont, 2010. április.)  Nagy patkósorrú denevér, a volt rudabányai külszíni vasércbányában élő egyik ritka denevérfaj. Május 18. A KIHÍVÁS NAPJA RUDABÁNYÁN Városunk az idén is benevezett a május 19-én sorra kerülő Kihívás Napja elnevezésű országos akcióra, melynek keretében eldől, hogy melyik Magyarország legsportosabb települése. A rudabányai programok 0 órakor indulnak, és egészen estig tartanak. A fő helyszínek a művelődési ház, a sportcsarnok, a sportpálya és a konditerem lesznek. A szervezők mindenkit szeretettel hívnak és várnak a versenyekre, vetélkedőkre, közös sportprogramokra, amelyekbe a nap folyamán bármikor be lehet kapcsolódni, akár csak néhány percre is. A legérdekesebb pillnatokról a rendezvény után egy-két nappal fényképes beszámolót közlünk honlapunkon. Május 17. EMLÉKEZÉS AZ 1965. ÉVI BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG ÁLDOZATAIRA Június 8-án lesz 45 éve annak, hogy bekövetkezett a 105 évig (1880-1985) tartó rudabányai vasércbányászat legsúlyosabb szerencsétlensége. A tragédiában öten vesztették életüket. A szomorú évfordulóra PAPP Andrea történész-muzeológus tanulmányának részletével emlékezünk, amely eredetileg a Bányászattörténeti Közlemények VIII. számában jelent meg 2009-ben. 1965. június 8-án futótűzként terjedt a hír Rudabányán: beszakadt a bánya! Az Altárónál hatalmas tömeg gyűlt össze, várva a híreket, miközben a mentést azonnal megkezdték. Még aznap a helyszínre érkezett dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Simon Antal, a bányászszakszervezet főtitkára, dr. Koleszár István rendőr alezredes, megyei főkapitány. A rendőrség és a Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei részt vettek a mentési munkák irányításában. A bányaszerencsétlenségről másnap hírt adott a Népszabadság és az Északmagyarország is. A Gagarin-akna 50 méteres szintjén kialakított új kamrafejtésben bekövetkezett omlástól hatalmas légnyomás keletkezett a vágatokban, és ennek következtében Veres Km. József bányatechnikus, Veres K. Bertalan mérősegéd, Varga S. Károly mérősegéd, Istenes Károly mérősegéd és Tátrai Lajos vájár életét vesztette. Juhász Gyula és Bodnár Béla vájárok megsérültek, míg Juhász József és Juhász Barna vájárokat az omlás elzárta a külvilágtól; ők a délután folyamán többször életjelet adottak magukról. A bányászokat végül közel 8 órás mentési munka után sikeresen a felszínre hozták. A bányamentők Eke Béla vezetésével megfeszített tempóban vágták az utat a hangok irányába, közben egyre sötétedett. Az omlás pusztító ereje a vágatokban összetörte az ácsolatot, a lejárat folyamatosan omladozott, ilyen körülmények között kellett végezni a mentést. A hősi halált halt öt bányászt a Rudabányai Vasércbánya és Előkészítő Mű saját halottjának tekinttette. Az áldozatok temetésére 1965. június 12-én délután négy órakor került sor. Az öt bányászt a község főterén, az egykori Vásártéren ravatalozták fel. A temetésen részt vett Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes, Simon Antal, a BDSZ főtitkára, Garamvölgyi János, a Nehézipari Minisztérium Bányászati Főosztályának vezetője, Papp Bálint, az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója, Loy Árpád nyugdíjas frontmester, Borsod megye képviselője. Mindegyik koporsón elhelyezték a Kiváló Dolgozó jelvényt, ezután Majoros Balázs, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője mondott gyászbeszédet, majd a Nehézipari Minisztérium, az OÉÁ, valamint a rudabányai vasércbánya dolgozói nevében Bics István igazgató búcsúzott a szerencsétlenség áldozataitól. A temetésről sok fénykép készült, melyeket később az üzem vezetése albumba helyezve átadott az áldozatok családjainak. A tragédia bekövetkezése után 9 évvel, 1974. május 29-én az OMBKE bányamérői emléktáblát avattak a helyi bányászati múzeum mesterséges földalatti tárójának falán, amely azóta is ott látható. A halál tényét akkor is nehéz elfogadnunk, amikor természetes módon következik be, de sokkal fájdalmasabb, ha fiatal embereket ragad el baleset következtében. Fontos kötelességünk, hogy bányász hősi halottaink emlékét megőrizzük, és úgy éljenek a köztudatban, mint bátor emberek, akik életüket áldozták hivatásukért.  Istenes Károly (1922-1965).  Tátrai Lajos (1913-1965) Varga S. Károly (1919-1965).  Veres K. Bertalan (1934-1965). Veres Km. József (1922-1965). Bics István, a Rudabányai Vasércbánya és Ércdúsító Mű igazgatója gyászbeszédét mondja a bányaszerencsétlenség következtében elhunyt bányászok temetésén.  Hatalmas tömeg búcsúztatta a hősi halottakat a Szabadság téren (vagy ahogyan régen ismerték, a Vásártéren).  A Szabadság térről a falusi temetőbe halad a gyászmenet, ahol végső nyugalomra helyezték a tragédia áldozatait.  Az elhunytak emléktáblája a rudabányai múzeum udvarán. Május 14. A RUDABÁNYAI ROZMARING ASSZONYKÓRUS... ...május 14-én részt vett és nagy sikerrel szerepelt a Múcsony község Petőfi Sándor Művelődési Házában harmadik alkalommal megrendezett Dalkörök Találkozóján. Rajtuk kívül még hat másik együttes mutatta be tudását: a vadnai, az izsófalvai, az edelényi, a berentei, a múcsonyi és a Múcsony-alberttelepi énekkar. A kórusok fellépése után a rendezők jóízű vacsorával vendégelték meg a résztvevőket. Május 12. KISTÉRSÉGI BIBLIOGRÁFIA A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban folyó tudományos munka újabb eredménye A Kazincbarcikai Kistérség válogatott honismereti bibliográfiája című könyv, amelyet a múzeum munkatársai válogattak és szerkesztettek. Mérete A/5, terjedelme 84 oldal. Rövid előszó, illetve bevezetés után két részben tartalmazza a területre vonatkozó legfontosabb könyvek, könyvrészletek és tanulmányok jegyzékét: az első részben a bibliográfiák, lexikonok, összefoglaló munkák, a térség egészére vagy egyes részeire vonatkozó irodalom szerepel, a második rész pedig az egyes településekről szóló könyvészeti anyagot tartalmazza. A szöveget néhány ideillő illusztráció gazdagítja. A kistérség legnagyobb múltú, legtöbb érdekességgel bíró települése Rudabánya, ennek megfelelően mintegy 20 oldalon keresztül sorakoznak a várossal kapcsolatos adatok. A hiánypótló munka kiadója a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Könyvárusi forgalomba nem kerül, azonban a kistérség valamennyi könyvtárában hamarosan hozzáférhető lesz, és internetes változata atervek szerint felkerül a Magyar Elektronikus Könyvtárba.  Május 10. HERNYÁK GÁBOR KITÜNTETÉSE Május 6-án került sor a lillafüredi Palota szállóban arra a tudományos konferenciára, amelynek keretében kitüntették városunk díszpolgárát, a vasércbánya egykori főgeológusát, a legjelentősebb Rudapithecus-leletek megtalálóját, HERNYÁK GÁBORT. Az idén alapított GEOFIL díjat vehette át az alapítóktól, DR. KORDOS LÁSZLÓ professzortól, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójától és F. TÓTH GÉZÁTÓL, a Diósgyőrért Közalapítvány elnökétől, az említett konferencia szervezőjétől. A díjat ezentúl minden évben egy olyan szakember kapja meg, aki a földtani örökség védelme érdekében sokat tett. HERNYÁK GÁBOR természetesen a Rudapithecus-leletekkel kapcsolatos munkásságáért részesült az elsimerésben. Városunk minden polgára nevében szívből gratulálunk!  Dr. Kordos László professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója méltatja Hernyák Gábor munkásságát a díjátadás során.  F. Tóth Géza, a Diósgyőrért Közalapítvány elnöke gratulál Hernyák Gábornak a díjhoz. Május 2. EMLÉKEZÉS MATÁNYI JÓZSEFRE Rudabánya 20. századi társadalmi-kulturális életének csaknem 7 évtizeden át köztiszteletben álló szereplője volt Matányi József (1907-1988). Családja a Felvidékról származott, eredeti családnevük (Mateisel) szepesi szász eredetre vall. Édesapja a Borsodi Bányatársulat rudabányai vasércbányájának műhelyfőnöke volt, és a bányatelep tekintélyes polgáraként különböző társadalmi funkciókat is betöltött (például az önkéntes tűzoltóegyesületet is vezette). Matányi József tanulmányai befejezése után a vasércbánya tisztviselője lett, és innen is vonult nyugdíjba 1967-ben. Kezdetben az élelemtárban (vagy ahogyan akkor mondták, a magazin)ban dolgozott, utolsó munkahelye pedig a könyvelésen volt. Nyugdíjba vonulása után sem vonult vissza a település szolgálatától: egésezn haláláig a bányászati múzeumban tevékenykedett, és segítette az ott folyó munkát. Sok fényképpel és egyéb dokumentummal gazdagította a gyűjteményt, visszaemlékezései, amelyeket több változatban is papírra vetett, alapvető fontosságú adatokat tartalmaznak az 1900-as évek első felének Rudabányájával kapcsolatban. De volt Matányi József életútjának egy olyan vonulata, amely nevét és személyét széles körben ismertté tette, s ami miatt még napjainkban is szeretettel emlékezik rá az idősebb korosztály nem csak Rudabányán, hanem a környező településeken is: fiatal korától egészen az 1980-as évek közepéig saját "népi zenekara" volt. Rendszeres közreműködői voltak a helyi rendezvényeknek, és természetesen a lakodalmakban is ők szolgáltatták a talpalávalót. Matányi József kiválóan hegedült (bár hivatalosan sohasem tanult zenét, de a család zenekedvelő volt, és tagjai közül többen játszottak különböző hamgszereken). Autodidakta módon a zeneszerzést is elsajátította: az 1930-as, 40-es években számos nótáját megjelentették hivatalos budapesti zeneműkiadók. Nótaíró-pályázatokon több elismerést, díjat, oklevelt, szerzett. A kassai rádióban előadássorozatot tartott a Felvidék elfeledett prímásairól az 1940-es évek elején. A rudabányai műkedvelő együttesek (színjátszók, népi táncosok) fellépésein ők voltak a kísérőzenekar. Az utolsó időszakban, az 1970-es, 80-as években a következők voltak a zenekar tagjai: Neszmélyi Tibor, Konyha Sándor, Konyha Zoltán és Virágh Jenő. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Matányi név fogalommá vált Rudabányán és környékén. Ehhez hozzájárult Józsi bácsi (ahogy a hozzá közel állók szólították) fia, Dénes is, aki dzsessz-zenészként, a modellező szakkör vezetőjeként és művészi tehetséggel megáldott kézművesként egyaránt kiválót alkotott. Ő ma is Rudabányán él a családi hagyományok méltő folytatójaként. Halála óta 22 év telt el, ezért napjainkban már csak az idősebb korosztály emlékezik Matányi Józsefre. Talán ez a rövid méltatás és a bemutatott néhány fénykép segít majd abban, hogy a mai nemzedék is tisztelettel és szeretettel gondoljon rá, mint Rudabánya legszebb korszakának kiemelkedő személyiségére.  A fiatal (alig 18 éves!) Matányi József zenekarának élén 1925-ben. A zenekar többi tagja: három Kaiser (a baloldalon ketten és a cimbalomnál), továbbá jobbról balra: Bajdik József, Szkiba János (?), Rozlozsnik József és Kmoch Emil.  Matányi József 1977 táján egy múzeumi rendezvényen.  Matányi József szerzeményei közül kettő jelent meg ebben a kiadványban (1944).  A fenti kiadvány két nótája. A zenét és a szöveget is Matányi József szerezte. Április 30. RÉGI KÉPESLAPOK RUDABÁNYÁRÓL A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményében megtalálhatók a településről kiadott régi képeslapok is. Ma ezek a leghitelesebb tanúi annak, hogy milyen volt az újabbkori bányászat virágkorában, a 20. század első felében a község, illetve a külszíni vasércbánya. Az új, most is kapható rudabányai képeslapokat már bemutattuk, honlapunk egy korábbi anyagában jelenleg is láthatók. Ezúttal a régiek közül válogattunk. Reméljük, hogy érdeklődéssel fogadják az összeállítást látogatóink.  A rudabányai, vagy ahogy akkor nevezték Rudabánya-Vasérctelep vasútállomás. A fehér ruhás alak az állomásfőnök. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc). Az épület a mai Diána cukrászda mögött, a ma is meglevő vasút túloldalán állt.  A rudabányai vasércpörkölő-kemencék látképe. 1900 körül. A mai Humen élelmiszer-bolt (az egykori bányatelepi élelemtár) mögött álltak. Előtte még a keskenynyomtávú vasút és szerelvény látható.  A rudabányai református templom és a belsejében levő két vörösmárvány síremlék. 1930 körül. A Hangya Szövetkezet kiadása.  Rudabánya látképe 1930 körül. A felvétel a mai telepi temető feletti magaslatről készülhetett.  A római katolikus templom, előtte balra a Gvadányi-szobor látható eredeti helyén. 1930 körül.  Részlet a külszíni vasércbányából, 1925 körül. (Rosenblatt, Miskolc.)  Részlet a külszíni vasércbányából: a Vilmos bányarész. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc.)  Részlet a külszíni vasércbányából. (1925 körül, Rosenblatt, Miskolc.)  Tornácos ház a református templom közelében. (1960 körül.) Sajnos ma már nincs meg.  A Borsodi Bányatársulat által 1886-ban épített iskola, a mai Gvadányi József Általános Iskola az 1950-es években. Tetején még látszik az a kis huszártorony, aminek harangja ma a rudabányai bányászati múzeumban tekinthető meg. Április 30. EGY ÉRDEKES RELIKVIA A RUDABÁNYAI VASÉRCBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL Az 1880-ban indult rudabányai nagyüzemi vasércbányászat szakember-gárdája nagyrészt a Gömör megyei Dobsináról származott. A kezdetektől folyamatosan települtek át a borsodi bánya-helyre mindaddig, amíg a trianoni határok el nem zárták előlük a szabad mozgás útját. Közéjük tartozott Pocsubay János bányamester is, aki 1876-ban született Dobsinán, 1910-ben érkezett Rudabányára, s itt dolgozott 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig. 1952-en hunyt el ugyancsak Rudabányán, 76 éves korában. Leszármazottai közül többen ma is a községben élnek. A család jóvoltából néhány évvel ezelőtt került a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum (korábban Érc- és Ásványbányászati Múzeum) gyűjteményébe, s ma annak állandó kiállításában látható az a különlegesen szép emléklap, amelyet Pocsubay Sámuel nyugdíjazásakor kapott az irányítása alá tartozó vasércbányászoktól. (Leltári száma: 2004.173.1. Fényképét alább közöljük.) A 62x51 cm-es fehér (de időközben enyhén megsárgult) kartonlapra készített, bányászmotívumokat ábrázoló színes tusrajz és kísérőszövege megható példája a bányászok egymás iránti tiszteletének és megbecsülésének. Egyedi volta és művészi értéke miatt feltétlenül érdemes arra, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük. A kitűnő állapotban levő emléklap felső és bal oldali részét díszítik a bányász tárgyú ábrázolások, melyek az idők folyamán helyenként kissé megfakultak, de így is tökéletesen kivehetők. A bal felső sarokban fekete alapú körben két oldalról zöld babérkoszorúval övezett bányászszimbólum (keresztbe helyezett ék és kalapács) látható. Ettől jobbra az emléklap lényegét, mondanivalóját szimbolizáló jelenet kapott helyet: egy bal kezében csákányt tartó munkás kezet fog a fekete díszegyenruhába öltözött, baljával fokosra támaszkodó bányavezetővel. A háttérben, távolabb dicsfénnyel övezett hármas halmon korona és kettős kereszt, valamint magas kéménnyel jelzett gyárépület tűnik fel. A bányászszimbólum alatt két szintre osztott függőleges aknában egy-egy szakállas bányász tevékenykedik. A felsőben az ácsolathoz támasztott létrán áll az egyik, miközben jobb kezében tartott sapkájával vidáman integet. Bő bányászingét csatos derékszíj fogja össze. Az alsóban a másik bányász csákánnyal fejti az előtte levő kőzetet (ércet), kopaszodó feje fedetlen, arca komor. Fölötte az ácsolatra akasztott Davy-lámpa vet fényt, a háttérben vágatszelvény körvonala vehető ki. Az akna falát jelölő két faoszlopot középtájon ferdén elhelyezett, szélein behajló mondatszalag fogja át, benne a bányászköszöntés (Jó szerencsét!) olvasható. A jobb oldali oszlop alatt figyelmes szemmel az emléklap alkotójának vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje (Illés P.), valamint az 1939-es évszám fedezhető fel. Az egész kompozíciót szecessziós jellegű kusza, mégis gondosan megkomponált szalag veszi körül, amely a bányászjelvény feletti masniból indul ki. Az üresen hagyott részre a következő, hasábba rendezett, ízlésesen kialakított szöveg került (eredeti helyesírással): [Fent középen a gót írásra emlékeztető nagyobb betűkkel:] EmLéklap. [Díszes iniciálé:] A [a mai Arial Narrow nyomtatott betű-típusra emlékeztető folyamatos írással:] Rimamurány-salgótarjáni Vasmű R.T. / rudabányai vasércbányászata u.n. Andrássy II. / bányaüzemrészének munkásai szivük igaz / szeretetével emlékeznek meg, nyugalomba / vonulása alkalmából ez emléklapon is, / mind-nyájuk által nagyrabecsült / [középre kiemelve nagyobb betűkkel] Pocsubay Sámuel / [középre kiemelve kisebb betűkkel] bányames-ter úrról, / [a szöveg a korábbihoz hasonló módon folytatódik] aki több évtizedes példaadó és hűséges / munkásságával nemcsak Társulatának / elismerését, hanem az alája rendelt bá- / nyamunkásságnak őszinte ragaszkodá- / sát és háláját érdemelte ki. Szeretett / Bányamester urunkat a jó Isten tartsa / meg még igen sokáig teljes erőben és / jó egészségben. / [Alul jobbra és középre igazítva, kisebb betűkkel:] Jó szerencsét! / A rudabányai vasbányászat / Andrássy II. bányaüzemének / munkásai. Az emléklap ábrázolásai és a korabeli rudabányai vasérctermelés között semmilyen összefüggés nem fedezhető fel, azok a bányászatról a köztudatban élő sztereotípiákat tükrözik. Például a föld alatt dolgozó munkásokat bányamanó-szerűeknek mutatja, a bányatiszt a leginkább ismert szászországi díszruhában látható stb. Ráadásul akkor még csak külszíni fejtés folyt a rudabányai vasércbányában, ezért a biztonsági Davy-lámpa használatára sem volt szükség. Díszegyenruhát viszont viseltek az itteni bányászok, amely azonban színén kívül nem sok hasonlóságot mutat az em-léklap bányatisztjének öltözetével. A rajzoló tehát valószínűleg „kívülálló” volt, konkrét hely- és szakismeretek híján a megrendelésnek úgy tett eleget, hogy alkalmasint valamilyen régebbi, talán német kiadványból merítette (másolta?) bányászmotívumainak jó részét. Ez azonban semmit sem von le alkotásának értékéből és a megbízók, a rudabányai munkások szándékának nemességéből. Az Illés P. szignójú alkotóról sajnos semmit sem tudunk. Valószínűleg Budapesten élt és dolgozott, amire csupán abból következtethetünk, hogy az elkészült művet – az emléklap hátoldalára felragasztott vignetta szerint – fővárosi cég helyezte ízléses üvegezett képkeretbe. Nem lehetett hivatásos művész (nevét ugyanis hiába kerestük a korabeli forrásokban), talán inkább kiváló rajztudásáról elhíresült mérnök vagy műszaki rajzoló volt a Rima Rt. budapesti központjánál, s így kerülhetett kapcsolatba az 1928-tól a nagyvállalat alkalmazottai közé tartozó rudabányaiakkal. Egyébként a jeles alkalmakról valamilyen különleges relikviával történő megemlékezés gyakori volt a bányászok között nem csak Rudabányán, hanem másutt is. Az egyszerű munkások többnyire feliratos fokost, a középvezetők rézből készült, szépen csillogó olaj- vagy karbidlámpát kaptak, a magasabb szintű irányítóknak viszont különleges, egyedi ajándékokkal kedveskedtek, mint amilyennel Pocsubay Sámuelt megtisztelték. Rudabányáról erre másik példát is említhetünk: amikor Kállai Géza 1928-ban tízéves igazgatói jubileumát ünnepelte, a bányaüzem dolgozói egy 290 cm hosszú, 9,2 cm széles, két végén rojtos nemzeti színű szalaggal lepték meg, melynek közepén aranyhímzéses felirat olvasható („Szeretett bányaigazgatójuknak, 10 éves jubileumára a munkásai.”) Ez is szép és hiteles megnyilvánulása volt annak a bányavezetők és egyszerű bányászok közötti harmonikus viszonynak, ami a sokévszázados tradíciók révén elsősorban az ércbányászatra volt jellemző. Sajnos a bemutatott emléklaphoz hasonló relikviák sorsa többnyire a kallódás, legrosszabb esetben pedig a megsemmisülés. Az idő múltával ugyanis egyre hátrább csúsznak a családi értékrend-ben, s végül a pincébe, a padlásra vagy a lomtárba kerülnek, ahol lassan elenyésznek. Pedig szakmai dokumentum-jellegük mellett, ahogyan azt esetünkben láthattuk, olykor bizonyos művészi értékkel is bírnak. Figyeljünk hát rájuk, s igyekezzünk minél többet megmenteni az utókor számára!  Április 26. FAÜLTETÉS A FÖLD NAPJA ALKALMÁBÓL Április 22. a Föld Napja. Ebből az alkalomból világszerte környezetvédelmi akciókat szerveznek. Az idébn városunk sem maradt ki a sorból: a rudabányai Ruda Kai Egyesület tagjai a volt vasútállomás területén facsemetéket ültettek, abban a reményben, hogy vandál kezek nem teszik tönkre azokat, s felnőve városunk díszeivé válnak. Az akcióhoz a facsemetéket Vincze Béla erdész biztosította, a gyerekeknek pedig szüleik, nagyszüleik is segítettek.  A faültetés résztvevői.  Munka közben. Az előtérben Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere, a háttérben jobbra Konyha Béla, balra Vincze Béla erdész. Április 25. INDONÉZ TÁNCBEMUTATÓ AGGTELEKEN Április 24-én, szombaton indonéz táncbemutatóra került sor az aggteleki Baradla-barlang Hangversenytermében. A különleges kulturális eseményen megjelent őexcellenciája Mangasi Sihombing úr, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete, aki előzőleg Salamon Gábornak, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójának kíséretében megtekintette az esztramosi Rákóczi-barlangot. A nagykövet úr a táncbemutatóra meghívta Szobota Lajost, Rudabánya polgármesterét és Mega Andrást, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkörmányzat elnökét, tekintettel arra, hogy a nagykövetség és Rudabánya között évek óta szoros kapcsolatok állnak fenn. A rendezvény után a nagykövet úr a jósvafői Tengerszem Szálló éttermében látta vendégül a meghívottakat. Szobota Lajos átadta a város ajándékat, és rudabányai látogatásra hívta meg Mangasi Sihombing urat. Április 18. MAZSORETTJEINK ÚJABB SIKEREI A rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai részt vettek az április 17-én megtartott II. Szerencsi Táncművészeti Fesztiválon, ahol szép sikereket értek el. Kategóriájában a kiscsoport I. helyezést ért el, míg a "nagyok" a II. helyen végeztek. Rövidesen fényképeket is bemutatunk az eseményről. Április 10. ÚJ MÚZEUMI KIADVÁNY A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum újra kiadta Hála József és Landgarf Ildikó budapesti néprajzkutatók Magyarországi bányászmondák című könyvét, amelyet először 2001-ben jelentetett meg. A könyv első kiadása már évekkel ezelőtt elfogyott, s az iránta folyamatosan megnyilvánuló érdeklődés maitt most új borítóval, de változatlan tartalommal ismét kiadták. A kötet az alapos és szakszerű bevezető tanulmányt követően a történelmi Magyarország egészéről közöl szemelvényeket a bányászok mese- és mondavilágából, bemutatva a legtipikusabb példákat. A könyv mérete A/5, terjedelme 123 oldal. Megvásárolható vagy postai úton megrendelhető a múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., tel./fax: 48/353-151, e-mail: rudmuz_kukac_gmail_pont_com. Ára: 800,- Ft. Képünk az új kiadvány címlapját ábrázolja.  Március 28. M E G H Í V Ó a III. rudabányai iskola-találkozóra Szeretettel meghívjuk a 2010. május 29.-én 15.00 órai kezdettel tartandó III. RUDABÁNYAI ISKOLA-TALÁLKOZÓRA mindazokat, akik 1975-1984 között végeztek a Rudabányai Általános Iskolában. Meghívjuk továbbá az akkor tanító nyugdíjas és ma még aktív pedagógusokat is. A találkozó jó hangulatáról élőzenével és büfével gondoskodunk. Részvételi díj: 2500 Ft/fő. Süteményekről "batyus" jelleggel kérjük gondoskodni! Jelentkezni lehet: Mega Andrásné (Csernik Margó), tel.: +36-70-3650062, illetve Suszter Istvánné (Tóth Éva), tel.: +36-20-9112958 Jelentkezési határidő: 2010. május 15. A részvételi díjat postai úton Suszter Istvánné, 3733 Rudabánya, József A. u. 26. sz. alá lehet küldeni. Kérünk mindenkit, hogy volt osztálytársait is értesítse erről az eseményről! Mindenkit szeretettel várunk: Mega Andrásné és Suszter Istvánné szervezők Március 23. RUDABÁNYÁRÓL A KALÓZOK FOGSÁGÁBA A városunk múltja utáni kutatások nap mint nap felszínre hoznak új, eddig nem ismert tényeket, adatokat. Ezek közül most Rudabányai A. Mátyás személyét és történetét említjük, aki neve után ítélve kétségtelenül településünkről származott. Nem sokat tudnánk róla, ha nem maradt volna fenn az a levele, amit 1678-ban írt Tuniszból, ahol akkor már 20 éve raboskodott: írnokként dolgozott gazdája mellett. Hogyan került oda? Angol hajón utazott a Földközi-tengeren, de a hajót arab kalózok támadták meg; fogságba esett, majd eladták rabszolgának. Említett levelét azért írta magyarországi hittársaihoz, hogy gyűjtsék össze számára a váltságdíjul szolgáló pénzt. Valószínűleg erre nem került sor, így idegen földön, muzulmánok között fejezte be életét. A kutatás a rendelkezésre álló hazai forrásokból még annyit tudott kiderítani, hogy Rudabányai A. Mátyás Szendrőben és Göncön, majd a sárosptakai református kollégimban tanult, ahol 1641-ben írta alá a főiskola törvényeit; ebből arra következtethetünk, hogy 1619 és 1623 között születhetett, mert a 17. században 18 és 22 éves koruk között subscribáltak Patakon. A kollégiumi anyakönyvben található feljegyzés szerint onnan saját költségén külföldi egyetemekre ment peregrinációra, vagyis több egyetemet érintő, 5-10 évig is eltartható tanulmányútra, valamikor az 1650-es évek elején. Valószínűleg el is jutott Nyugat-Európába, s angol egyetemeken tanuhatott. Onnan hazatérőben kerülhetett a kalózok rabságába. Rudabányai A. Mátyás módosabb jobbágycsaládból származhatott. Érdekes, hogy János nevű öccse szintén a pataki kollégium diákja volt. (Forrás: Tanka Endre: Rudabányai A. Mátyás levele Tuniszból. 1678. december 1. = Lymbus. Művelődéstörténeti Tár. I. Szeged, 1989. 147-157. old. és Zsigó Marianna szakdolgozata.)  Tunisz, Rudabányai A. Mátyás raboskodásának színhelye. Március 22. RUDABÁNYA SPORTÉLETÉBŐL Városunk egyedülálló sportolási lehetőségeit már sok eredménnyel büszkélkedve vették igénybe sportszerető fiataljaink. Napjaink egyik legeredményesebb sportolója Székelyhidi Bence. Aki személyesen ismeri, az is megdöbbenve hallhatja, hogy az 1989. március 23-án született sportolónk testsúlya (70kg) kétszeresének megfelelő súlyokat mozgat edzései során. 2005. szeptemberétől a Deák Ferenc Szakképző Iskola tanulójaként a diákolimpia dobogós helyezésein túljutva sorra nyerte el a területi versenyeket erőemelés, fekvenyomás sportágakban. 2009. márciusában az EGER KUPA versenye után már országos megmérettetésen vett részt, ahol 135kg-os teljesítményével az 5. helyezést érte el. Az igazi dicsőség sem váratott sokáig! Bencét 2010. február 27-én aranyéremmel jutalmazták! Eredményei: fekvenyomás: 137.5kg, felhúzás: 150kg. Állóképességi teszteket is végeznek a versenyek alkalmával, ahol kiderült, hogy 70kg-ot (saját testsúly) 24-szer tud Bence fekvenyomásban szabályosan kinyomni. A versenyek rendszeres szervezője a Tiszaújvárosi Fitness Sportklub, ahol Bence igazolt versenyző, edzéseit pedig lakóhelyén, Rudabányán, a Tonda Boys Ifjúságszervező Club eszközeivel végzi. A további sikeres versenyzéshez sok erőt, egészséget kívánok a magam és a Tonda Boys Ifjúságszervező Club nevében! Szögedi Szabolcs a Tonda Boys Club elnöke  Bence a győzelmi trófeákkal. Bence az eredményeit sorolja. Március 17. RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG DOBSINÁN A Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat küldöttsége március 12-én látogatást tett Dobsinán az ottani német nemzetiségi szervezet meghívására. Közismert, hogy Rudabányán ma is több dobsinai származású család él, és ennek kapcsán az elmúlt több mint száz évben változó intenzitású kapcsolatok folytak a két település között. A kisebbségi vezetők szeretnék újra élénkebbé és gyümölcsözőbbé tenni az együttműködést. A mostani látogatás elsősorban ezt a célt szolgálta, miközben megismerkedtek Dobsina nevezetességeivel. A RNKÖ meghívta Rudabányára a dobsinai társszervezet vezetőit, látogatásukra remélhetőleg hamarosan sor kerül. A mellékelt fényképek a megbeszélések és a városnézés néhány érdekes pillanatát örökítetteék meg.  A látogatás fő célja a jövőbeni együttműködés megbeszélése volt.  A vendéglátók és Mega András (jobbra), a RNKÖ elnöke a dobsinai Városháza előtt.  Csoportkép a két delegációról.  A dobsinai Városháza neoreneszánsz épületének belseje sok érdekes látnivalóval szolgált. A dobsinai evangélikus templom megtekintése is szerepelt a programban.  A dobsinai evangélikus templomban - úgyanúgy, mint Rudabányán - ásványokat helyeztek az Úrasztalára. (Papp Andrea felvételei.) Március 15. KOSZORÚZÁS KOSSUTH LAJOS SZOBRÁNÁL Március 15-én délelőtt fél 11-kor a Rudabányáért Baráti Kör és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Rudabányai Helyi Szervezete koszorúzási ünnepséget rendezett a Kossuth-szobornál. A résztvevők előtte megtekintették a szobor történetét bemutató kis kiállítást a Gvadányi József Művelődési Házban, ahol Hadobás Sándor múzeumigazgató mondott ünnepi megemékezést.  A koszorúzási ünnepség résztvevői.  Az OMBKE Rudabányai Helyi Szervezetének koszorúját Papp Andrea és Drencsán Balázs helyezték el a Kossuth-szobor talapzatánál. (Márkus Zsuzsanna felvételei.) Március 12. ÜNNEPSÉG MÁRCIUS 15. TISZTELETÉRE Rudabánya város március 12-én délután 4 órai kezdettel rendezte meg ünnepségét nemzeti ünnepünk, Március 15. tiszteletére. Az ünnepség résztvevőit Csehné Kovács Judit, a Gvadányi József Általános Iskola igazgatóhelyettese üdvözölte és mondott rövid megemlékezést. Ezután az iskola tanulói adtak ünnepi műsort, majd az ünneplők a Kossuth-szoborhoz és az 1848-as emlékműhöz vonultak, ahol koszorúzásra került sor. Az ünnepség előtt a Gvadányi Művelődési Ház galériájában A rudabányai Kossuth-szobor története címmel kiállítás nyílt, amely április 15-ig tekinthető meg.  Részlet az ünnepi műsorból.  A kiállítás-megnyitó közönsége. (Márkus Zsuzsanna felvételei) 2010. március 08. ISMÉT FÖLDTANI KUTATÁSOK FOLYNAK RUDABÁNYA KÖRNYÉKÉN A vasércbányászat és -dúsítás 1985 végén történt megszüntetése után sokáig nem folytak földtani kutatások Rudabánya környékén. Az elmúlt években azonban változott a helyzet: a Miskolci Egyetem szakemberei, élükön dr. Földesi János professzorral, új, korszerű módszerekkel végzett kutatásokba kezdtek, melyeknek első eredményeiről 2009 márciusában konferenciát rendeztek Miskolcon. Az eddigi kutatások számos meglepő, eddig nem ismert eredményt hoztak, amelyek arra ösztönözték a geológusokat, hogy tovább folytassák a munkát. Rendszeresen felkeresik a volt vasércbányát, ahol kisebb fúrásokat vgeznek, mintákat gyűjtenek, az egyetemi laboratóriumban pedig elvégzik a szükséges elemzéseket, majd végül értékelik és írásban rögzítik az eredményeket. Ennek köszönhetően a rudabányai érc- és ásvány-előfordulás ismét a szakmai érdeklődés középpontjába került, s mivel a kutatásokat több évre tervezik, e tekintetben a figyelem hosszú ideig irányulhat városunkra, illetve környezetére. Mellékelt térképünk a Rudabányai-hegység ásványi nyersanyagait mutatja be.  2010. március 4. NEMZETI ÜNNEPÜNK, MÁRCIUS 15. .... ...alkalmából március 12-én, pénteken délután 4 órakor kerül sor Rudabánya Város ünnepségére a Gvadányi József Művelődési Házban. Az ünnepi műsort a hagyományoknak megfelelően az általános iskola tanulói adják. Előtte fél 4 kor a művelődési ház kiállítótermében A rudabányai Kossuth-szobor története című kamarakiállítás megnyitását kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A kiállítás március 31-igekinthető meg, naponta 9-16 óráig.   Petőfi Sándor domborművű arcképe a rudabányai 1848-49-es emlékművön (a Városi Könyvtár mellett). Kolosai Zoltán alkotása, 1948. 2010. március 1. BORNEMISSZA GERGELY... ...az egri várvédő hős, akinek neve Gárdonyi Géza regényének köszönhetően széles körben ismert, élete során vidékünkkel is kapcsolatba került: 1553-ban a Gömör megyei Kálnó (a mai Kánó) birtokába jutott. Így amikor 1554. november 15.én, Budán, török fogságban megírta végrendeletét, "kálnói Bornesmissza Gergely"-nek nevezte magát. Később fiai is használták a kálnói előnevet. Mindezeket Sugár István egri kutató írta meg először 1985-ben megjelent Bornemissza-életrajzában, napjainkban pedig dr. Csiffáry Gergely főlevéltáros hasonló adatokat közölt az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyvében. Mivel Kánó és Rudabánya egymással határos települések (hajdan közöttük húzódott a két megye, Gömör és Borsod határa), feltehető, hogy annak idején településünkkel is kapcsolatba került "Gergely deák", ennek azonban nem maradt semmi nyoma.  A kánói református templom (épült 1802-ben). 2010. február 26. MŰVÉSZETI CSOPORTJAINK... ...szorgalmasan készülnek az előttük álló feladatokra. A mazsorett-csoport és a Rozmaring Asszonykórus első 2010. évi idegenbeli szereplésére alig 2 hónap múlva, május 7-én este 6 órakor kerül sor a kazincbarcikai Egressy Művelődési Központban megrendezendő kistérségi kulturális gálaműsor keretében. Erre az alkalomra természetesen új műsorszámokat tanulnak be. Az önkormányzat támogatásával, és részben saját erőből a mazsorettek új ruhát és csizmát kaptak, az asszonykórus tagjai pedig új fellépőruhát (szoknyát és blúzt) készíttettek. A gyermek színjátszócsoport is hetente tart foglalkozásokat, készülnek az ünnepi és egyéb műsorokra, valamint önálló fellépéseikre. A közelmúltban a színjátszók is gyarapodtak: kelléktáruk számára vásároltak anyagokat, és készítettek belőlük jelmezeket.  Egy kép a múltból: az első rudabányai mazsorettek, az 1990-es évek elején.  A mai maszorett-csoportok felvonulása 2008. szeptember 6-án, az I. Városnapon. 2010. február 19. JÓL SZEREPELTEK.... ....a rudabányaiak a február 18-án Izsófalván megrendezett kistérségi honismereti vetélkedőn: a II. számú csapat a második, az I. számú csapat az ötödik helyen végzett, szoros versenyben. A vetélkedőt ötfős csapatok részére hirdették meg, mégpedig úgy, hogy 3 fő iskolás, 2 fő pedig nyugdíjas korú legyen. A rendezvényt ugyanis a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Szépkorúak Egyesülete kezdeményezte, és a csapatok szokatlan összetételével a fiatal és az idős korosztály közötti eredményes együttműködését kívánták demonstrálni. Hét település 8 csapata nevezett a megmérettetésre, amelyen a résztvevők sok hasznos ismeretet szereztek szűkebb hazájukról.  A II. számú rudabányai csapat, amely a második helyen végzett. A háttérben Nagy Gyuláné felkészítő tanár áll.  Az I. sz. csapat is sikeresen szerepelt, csak néhány pont hiányzott a 3. hely megszerzéséhez. (Papp Andrea felvételei.) 2010. február 14. 2010-BEN IS LESZ KÖZÖS MAGYAR-KANADAI ÁSATÁS RUDABÁNYÁN! A rudabányai őslénytani kutatások az elmúlt években magyar és kanadai szakemberek együttműködésével folytak, és világraszóló eredményeket hoztak. Örömmel tudatjuk honlapunk olvasóival, hogy 2010-ben is folytatódnak az ásatások: július 14. és augusztus 12. között tartózkodnak majd Rudabányán a paleontológusok. A Torontói Egyetem felhívása a Rudabánya Field Schoolról már olvasható az interneten. Ide tartozó hír, hogy dr. Kordos László professzor, a Rudapithecus-kutatások magyar vezetője, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója a napokban rangos elismerésben részesült: az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjjal tüntették ki.  A 2009. évi kutatómunka résztvevői. Jobbról a második dr. David R. Begun paleoantropológus professzor, kanadai kutatásvezető. 2010. február 12. KIÁLLÍTÁS HORVAY JÁNOS KOSSUTH-SZOBRAIRÓL Közeleg nemzeti ünnepünk, Március 15. Ebből az alkalomból a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum időszaki kiállítást rendez, amely Horvay János (1873 - 1944) Kossuth-szobrait mutatja be. Horvay legalább 20 Kossuth Lajost ábrázoló szobrot alkotott, amelyek ma különböző magyar (és külföldi) városok közterein állnak. Az egyik Kossuth-mellszobor 1972 óta Rudabányán látható, a múzeum parkjában. Eredetileg Dobsinán leplezték le 1907-ben, de 1972-ben kalandos úton Rudabányára került. A kiállítás tablók segítségével mutatja be a jeles szobrászt és "a legnagyobb magyarról" készült alkotásait. A megnyitó-ünnepséget március 10-re tervezik, és a tárlat két hétig lesz megtekinthető.  A rudabányai Kossuth-szobor. 2010. február 10. DOBSINA ÉS RUDABÁNYA... ...között örök időkre szóló kapcsolatot teremtett, hogy a 19. század végétől a trianoni határok megvonásáig sok buléner (német származású) bányász és családja talált munkára és otthonra a borsodi településen az 1880-ban megnyílt külszíni vasércbánya révén. 1926-ban Rudabányán tartották meg Dobsina fennállásának 600 éves ünnepségét, melynek alkalmából emlékkönyvet is kiadtak, s lehetne még sorolni a két bányahely közös vonatkozásait. El is nevezték Rudabányát "kis Dobsinának", mert az első beköltöző nemzedék soha sem tudott megfeledkezni őshazájáról. Ezért a rudabányaiak mindig figyelemmel kísérték a ma Szlovákiában található Dobsina sorsának alakulását. Sajnos az elmúlt két évtizedben itt is ugyanolyan gondok jelentkeztek, mint Rudabányán: megszűnt a bányászat, és egyelőre nincs olyan ipari tevékenység, amely a helyébe lépve biztos megélhetést nyújtana a lakosságnak. Ma is vannak kapcsolatok a két település között: a rudabányai múzeum munkatársai például gyakran megfordulnak itt kutatási célokkal, a német kisebbségi önkormányzat pedig a dobsinai németség képviselőivel áll kontaktusban. Honlapunk látogatóinak bemutatunk néhány napjainkban készült felvételt Dobsináról, amelyek talán érzékeltetik, hogy hajdan szebb napokat látott ez a patinás hely, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb bányavárosa.  A dobsinai Városháza neoreneszánsz stílusú épületét nemrégiben felújították.  Dobsina főterének régi épületei közül többet felújítottak és új funkcióval láttak el.  Ezen a felvételen (a háttérben) láthatók az utolsó dobsinai bányaüzem, az azbesztbánya épületei. Az egykori meddőhányót ma már nagyrészt erdő borítja.  Valamikor ezen a talapzaton állt Horvay János Kossuth-szobra; ma a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve látható rajta. A Kossuth-szobor 1972 ben Rudabányára került, s ma itt hirdeti "a legnagyobb magyar" emlékét. 2010. február 9. A RUDA-KAI EGYESÜLET KLUBDÉLUTÁNJA Rudabánya egyik legeredményesebben működő civil szervezete a RUDA-KAI EGYESÜLET, amelynek ifjú tagjai elsősorban a küzdősportok művelésében jeleskednek, de aktívan részt vesznek a település társadalmi, kulturális és közéletében is. Versenyzőik számos győzelmet és értékes helyezést szereztek a különböző szintű versenyeken. Vezetőjük, Kerepesi István maga is elismert sportember ("civilben" vállalkozó, szociológus), és az utánpólás-nevelésben is jeleskedik. Az egyesület február 17-én, szerdán délután 5 órakor klubdélutánt rendez a Gvadányi József Művelődési Házban, melynek során kötetlen beszélgetés és videófilm-vetíés formájában felelevenítik a közelmúlt egyesületi életének legfontosabb történéseit és a sportsikereket. A tagok mellett a szülőket és a hozzátartozókat is várják az eseményre. Honlapunk lHonlapunkon hamarosan képes összeállításban mutatjuk be az egyesület legutóbbi eredményeit. 2010. február 8. A KISISKOLÁSOK FARSANGJA A rudabányai Gvadányi József Általános Iskola alsótagozatos tanulói február 5-én, pénteken délután tartották farsangi rendezvényüket a művelődési ház nagytermében, egy nappal az óvodások után. A közönség - melynek soraiban természetesen főként a hozzátartozók foglaltak helyet - több érdekes kreációt láthatott a jelmezesek felvonulásán. Két csoportos "bemutató" is volt, melyek nagy sikert arattak. Képeink a farsangi mulatság néhány vidám pillanatát örökítették meg. (Fendrik Zsuzsa felvételei.)  A hastáncos nem csak jelmezével, hanem táncával is sikert aratott.  A "Ruda experessz" volt a legérdekesebb jelmez.  Az egyik csoportos "produkció" résztvevői. 2010. február 8. LŐCSE VÁROS RUDABÁNYAI SZÁRMAZÁSÚ JEGYZŐJE Rudabánya múltja még mindig tartogat érdekességeket a kutatók számára. Eddig nemigen tudtunk róla (bár az adat a szakirodalomban korábban is fellelhető volt), hogy az 1550-es években a szepességi Lőcse városának rudabányai származású jegyzője volt Jakub Gulden személyében. A Szepesi Múzeum (Spisské Múzeum, Lőcse - Levoca) állandó kiállításának egyik tárlójában látható Gulden pecsétje és néhány rá vonatkozó dokumentum. Lőcse történetébe főként azzal írta be a nevét, hogy az 1555. évi tűzvész után ő vezette az újjáépítési munkákat. A 14. századtól német ajkú lakosság (is) élt Rudabányán, így nem meglepő, hogy az akkoriban szinte tisztaán német ajkú Lőcse városának a jegyzője innen származott.  Jakub Gulden pecsétjeinek fényképe és néhány rá vonatkozó dokumentum a lőcsei múzeum kiállításáből. 2010. február 5. AZ ÓVODÁSOK FARSANGI RENDEZVÉNYE... ...február 4-én, csütörtökön délután került sorra a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. A gyerekek jelmezes felvonulása után bohócműsor következett, majd vidám játékkal és tánccal folytatódott a program, ami a sok nyereményt tartogató tombolasorsolással ért véget. Képeink a farsangi kavalkád néhány érdekes pillanatát örökítették meg. (Papp Andrea felvételei.)  A jelmezes felvonulás a bohóc segítségével folyt le. Sok ötletes jelmezt láthatott a közönség. Itt éppen a pókemberek vannak a színen.  A jelmezes felvonulás után a gyerekek önfeledten játszottak, táncoltak.  Az eseményre a rendezők szépen feldíszítették a művelődési ház nagytermét. 2010. február 05. RÉGI FÉNYKÉPEK RUDABÁNYÁRÓL A rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum különös gonddal gyűjti a település múltjára vonatkozó dokumentumokat. Ezek közül a fényképek bírnak a legnagyobb jelentőséggel, mert hű képet adnak a korabeli társadalmi, gazdasági, egyházi és kulturális életről. A mintegy 130 esztendőt felölelő több száz fotó nélkül sokkal szegényebb lennének ismereteink a hajdani Rudabányáról. A felvételek megőrizték az utókor számára a kiemelkedő helyi személyiségek alakját és tudósítanak minden fontos eseményről. Segítségükkel az arctalan nevek és a száraz tények, adatok megelevenednek, a ma itt élők számára közel kerül a múlt. A kutatók és az érdeklődők a korszerű technika segítségével elektronikus formában, vagyis számítógéppel rögzítve és javítva tanulmányozhatják a régi fényképeket. Ezáltal lehetőség van arra is, hogy pillanatok alatt eljuttassák minazokhoz, akiknek valamilyen célból szükségük van rá. Ilyen kérés gyakran érkezik a múzeum munkatársaihoz. Honlapunk lehetőségei sajnos csak azt engedik meg, hogy a történelmi értékű fotók közül néhányat önkényesen kiragadva és rövid kommentárral ellátva bemutassunk látogatóinknak. Talán ennyi is elegendő annak érzékeltetésére, hogy milyen páratlan értékkel bír Rudabánya közelmúltjára vonatkozóan ez a forráscsoport. A múzeum munkatársai azzal a kéréssel fordulnak a honlap olvasóihoz, hogy akinek közérdeklődésre számot tartó helyi tárgyú fényképei vannak, elektronikus rögzítés céljából rövid időre szíveskedjék azokat rendelkezésükre bocsájtani, hogy tovább gazdagodjon az értékes fotógyűjtemény.  Az elemi népiskola leánytanulóinak egy csoportja magyaros ruhában, 1941. március 15-én. Elől középen Fodor János iskolaigazgató ül.  Ez a fotó az 1970-es évek vége felé készülhetett az általános iskola énekkaráról. Jobboldalt Facsar Imréné tanár, karvezető, baloldalt Vincze István iskolaigazgató áll. Ez, s még sok más fénykép is a hajdani magas szintű rudabányai kóruskultúra emléke.  Vincze Istvánné tanító néni és egy kis tanítványa valamikor az 1960-as évek elején...  Rudabánya lakossága a 16. század vége óta református vallású volt. Amikor 1880-ban megkezdődött a külszíni nagyüzemi vasércbányászat, más felekezethez tartozók is szép számmal érkeztek. Közülük a katolikusok és az evangélikusok hoztak létre önálló gyülekezetet. Az evangélikusok többnyire Dobsnáról és más felvidéki bányahelyekről települtek be. Istentiszteleteiket sokáig a bányatársulati iskolában tartották, mígnem 1932 és 1934 között fel nem építették a Lux Kálmán által tervezett templomukat. A késöbbiekben több kiváló lelkész szolgálta a gyülekezetet, mindaddig, amíg az evangálikusok száma annyira megfogyott, hogy megszűnt a rendszeres hitélet. Ma már sajnos tíznél kevesebb a hívek száma, istentiszteletre pedig csak havonta egyszer kerül sor. Mindezek ellenére a templom felújítása folyamatban van. - A bemutatott fénykép 1956-ban készült a templom előtt, konfirmálás alkalmával. A háttérben álló lelkész Simonfay Ferenc (1928 - 2003), aki mintegy 4 évig szolgált Rudabányán, később a Pest megyei Mende evangélikus lelkésze lett, és ott is hunyt el. A konfirmálók közül az első sorban balról a második Litvai László, A jobbszélen néhai Wolf Zoltán áll, aki később orvosi diplomát szerzett.  A rudabányai gyülekezet tagjai ugyancsak konfirmálás után, egy 1957-ben készült felvételen. Középen, a bal szélen Simonfay Ferenc lelkész látható.  Volt idő (az 1950-es évek második fele), amikor Rudabányán négy, különböző műfajt képviselő zenekar működött: a szimfonikus, a fúvós, a dzsessz és a "népi". A képen a fúvószenekar látható a sportpályán, élén Sandrik József zeneszerző-karmesterrel. A fotó az 1970-es évek végén készülhetett.  A "népi" zenekar évtizedekig a helyi lakodalmak és táncmulatságok elmaradhatatlan közreműködője volt. A jobboldalt álló Matányi József több mint fél évszázadon keresztül vezette a népszerű együttest. Zenésztársai időnként kicserélődtek, de ő mindaddig állta a sarat, amíg zenéjük az 1980-as években "ki nem ment a divatból". A többiek, balról jobbra: Neszmélyi Tibor, Konyha Sándor, Virág Jenő és Konyha Zoltán. (A fénykép az 1970-es évek végéről való.) 2010. február 04. RUDABÁNYÁRÓL - NÉMETÜL A magyarországi németek hetilapja, a NEUE ZEITUNG 2010. évi 5. számában ARNOLD Krisztina írását közli a rudabányai bulénerekről, azaz a 19-20. század fordulóján a Gömör megyei Dobsináról ide költözött német ajkú bányászokról. Leszármazottaik közül még ma is sokan élnek Rudabányán, de az elmúlt száz év alatt több százan elvándoroltak innen az ország minden részébe, sőt a tengerentúlra is. Sajátos német nyelvjárást képviselő nyelvüket sajnos már nem beszélik, és őshazájukban, a ma Szlovákiához tartozó Dobsinán is mindössze néhányan tudnak "bulénerül". Szerencsére a nyelvtudósok gondoskodtak arról, hogy legalább írott formában fennmaradjon a nyelvjárás: Mráz Gusztáv, Lux Gyula, Juraj Valaska és mások összegyűjtötték és publikálták nyelvkincsét, leírták nyelvtanát, és szövegeket is közreadtak. A bulénerek iránti érdeklődés az utóbbi években örvendetesen megnőtt több tudományág - történelem, néprajz, nyelvészet - kutatóinak körében, amit könyvek, tanulmányok, szakdolgozatok, kutatási jelentések és más dokumentumok fémjeleznek. A most megjelent német nyelvű újságcikk is ezt példázza. Képünkön az írás egy része látható.  A rudabányai bulnerekről szóló német nyelvű cikk első része a Neue Zeitung 2010. évi 5. számának címoldaláról (a cikk a 3. oldalon fejeződik be). 2010. február 04. ÚJ KISCSOPORTOK A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár arra törekszik, hogy minél szélesebb körben szolgálja a helyi lakosság kulturális, szórakozási és szabadidős igényeit. Ezért kellő számú érdeklődő esetén kiscsoportokat, szakköröket szevez, illetve teret, működési lehetőséget biztosít a külnböző kezdeményezések számára. A közelmúltban kétfajta tevékenység iránti igényről érkezett jelzés: az ügyes kezű lányok, asszonyok szívesen munkálkodnának egy kézműves szakkörben, ahol hímzés, foltvarrás és sok más kézimunka-jellegű elfoglaltság várna rájuk; a másik dolog, ami iránt érdeklődés van, a női kondicionáló torna (aminek alapját a korábban aerobic néven megismert módszer jelenti) különböző korosztályok részére. A művelődési ház felhívást tesz közzé, hogy mindkét tevékenységre várja a jelentkezőket. Szakképzett vezetőről az intézmény gondoskodik. Kellő számú érdeklődő esetén márciustól már meg is kezdhetnék a munkát az újonnan alakuló kiscsoportok, akár szakkör, akár csak ad hoc jellegű kiscsport formájában. 2010. február 01. FOLYAMATOSAN GYARAPODIK A MÚZEUMI KÖNYVTÁR A Rudabányán működő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum könyvtárában megtalálható minden fontos magyar vagy idegen nyelvű bányászattörténeti munka nyomtatott vagy elektronikus formában. A múzeum munkatársai az elmúlt években folyamatosan digitalizálták a könyvállomány legfontosabb darabjait, és eljuttatták az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárba, ahonnan az internet segítségével gyorsan és könnyen olvashatók, vagy szükség esetén le is tölthetők. Ennek köszönhetően a magyar bányászattörténeti irodalom klasszikus darabjainak többsége már a legszélesebb körben hozzáférhető az érdeklődők számára. A múzeumi könyvtár vásárlásra kevés pénzt fordíthat, de hazai és külföldi cserekapcsolatai, illetve ajándékozás révén minden fontos újdonságot be tud szerezni. Kutatók, diákok és érdeklődők gyakran veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, illetve kölcsönzik a számukra szükséges könyveket, folyóiratokat. Képeinken a könyvtár két legutóbbi szerzeményét mutatjuk be.  Ez a Horvátországban kiadott könyv a krapinai neandervölgyi ősember-leletek előkerülésének 100. évfordulója alkalmából került kiadásra, s a témáról megjelent irodalom bibliográfiáját tartalmazza. Számunkra azért érdekes, mert előképe lehet egy, a Rudapithecus-leletekkel kapcsolatos hasonló jellegű kiadványnak. (A krapinai leletek kora mintegy 70.000 - 130.000 év, a Rudapithecusok azonban ennél sokkal idősebbek, 8-10 millió évvel ezelőtt éltek!)  A világhírű angol történész, Ronald F. Tylecote (1916 - 1990) könyve a kohászat történetének egyik legjobb összefoglalása, a téma alapműve. Rudabánya környékén a fémművesség több ezer éves múltra tekinthet vissza; a könyvből az itteni kohászat múltjára vonatkozóan is érdekes következtetéseket vonhatunk le. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A Kazincbarcikai Kistérség települései 2009 őszétől 2010 nyaráig Kistérségi Kulturális Kerekasztal néven közös programokat szerveztek, illetve szerveznek több mikrokörzetben. Az egyik mikrokörzeti központ Rudabánya, ezen belül pedig a Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézmény rész vesz a közös programok szervezésében és rendezésében, műkedvelő csoportjai fellépnek a kistérségi bemutatókon. A Rozmaring Asszonykórus és a mazsorett-csoport az októberben Izsófalván megtartott mikrokörzeti kulturális szemlén kivívta annak a jogát, hogy 2010. május 7-én a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban megtartandó gálaesten szerepeljen. Kistérségi kulturális kavalkád címmel most jelent meg a Kulturális Kerekasztal programajánló és tájékoztató kiadványa, amely minden település művelődési intézményét és műkedvelő csoportjait, valamint látnivalóit, nevezetességeit röviden bemutatja. A kiadvány korlátozott példányszámban a Gvadányi József Művelődési Házban és a Városi Könyvtárban díjtalanul kapható.  A Rozmaring Asszonykórus 2010. május 7-én fellép Kazincbarcikán rendezendő kistérségi kulturális gálaesten. (A felvétel 2008-ban, a várossá nyilvánítási ünnepségen készült.)  A kistérségi tájékoztató kiadvány címlapja. ÉRTÉKES AJÁNDÉK DEBRECENBŐL Rendkívül értékes ajándékkal örvendeztette meg a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumot a Debrecenben élő PUSKÁS PÁL: 288 fényképpel, amelyek a rudabányai ércdúsító-mű építkezését dokumentálják 1952-től 1960-ig. Az üzem az 1950-es évek harmadik legnagyobb magyarországi beruházása volt, működése 1985-ben, a vasércbányászat leállításával egy időben szűnt meg. Azóta nagyrészt lebontották, illetve átalakították, s jelenleg a gipszégető üzem működik a helyén. Puskás Pál annak idején a kivitelező vállalat műszaki ellenőreként követte végig a dúsítómű építését, és minden fontosabb mozzanatról fotókat készített. Az ipartörténeti szempontból fontos felvételek egy részét ajándékozta a rudabányai múzeumnak, amelyek a jövőben itt tanulmányozhatók.A múzeum azt tervezi, hogy a fényképeket elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi, kiállításában pedig egy tablón bemutatja közülük a legérdekesebbeket.  Puskás Pál (született 1921-ben) 1952-től 1960-ig kisebb megszakításokkal lakott Rudabányán, majd Debrecenben telepedett le, és ma is ott él. Idős kora ellenére kiváló sportember: úszásban több Európa-bajnoki címet szerzett korosztályában.  A rudabányai vasércdúsító üzem látképe. (Ismeretlen festő olajképe, 1967 körül.) KIADVÁNY A RUDABÁNYAI REFORMÁTUS TEMPLOMRÓL Rudabánya értékes műemléke a gótikus eredetű református templom, amely több évszázad művészeti emlékeit őrzi. A szakkiadványok részletesen foglalkoznak az épülettel és a kívül-belül látható műalkotásokkal, érdekes részletekkel. De létezik a nagyközönség számára készült, rövid, ám szakszerű áttekintést adó publikáció is, amelyre ezúton hívjuk fel honlapunk látogatóinak a figyelmét. A Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 568. számaként jelent meg a Rudabánya. Református templom című 16 oldalas füzetecske. Szerzője Pámer Nóra régész, aki az 1970-es évek elején a templom régészeti kutatását vezette. A szöveget 13 fénykép teszi szemléletesebbé. A kiadvány a helyi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban is megvásárolható, ára 250 Ft. Kérésre postán is megküldik az érdeklődőknek.  A templomot bemutató kiadvány címlapja. TAVASZI ÁSVÁNYBÖRZE Az idén március 6-án és 7-én rendezik meg a Miskolci Egyetemen a hagyományos (immár a 28.) tavaszi ásványbörzét, vagy ahogy most nevezik, nemzetközi ásványfesztivált. Miért érdekes ez az esemény a rudabányaiak számára? Azért, mert együtt, egyszerre itt látható a legtöbb rudabányai ásvány! Régi darabok és új leletek egyaránt szerepelnek a gyűjtők és a kereskedők kínálatában. Annak ellenére, hogy a vasércbányászat már negyedszázada befejeződött, még mindig kerülnek elő különlegesen szép és értékes darabok a volt külszíni bányagödörben. Bár korábban is nagyra becsülték a szakemberek és a gyűjtők a rudabányai ásványokat, különösen azóta nőtt meg az érdeklődés irántuk világszerte, amióta a Mineralogical Record című amerikai szaklap 2001. áprilisi számában 40 oldalas írás jelent meg az addig inkább csak Európában ismert lelőhelyről. A hazai népszerűséget növelte dr. Szakáll Sándor Rudabánya ásványai című monográfiája (Kőország Kiadó, 2002). Az interneten is sok helyen találkozhatunk rudabányai ásványokkal: árverező-oldalakon, múzeumi és magángyűjtemények katalógusában, de leginkább a mindat.org webhelyen, ahol többszáz fotó is szerepel a legszebb, legérdekesebb darabokról. Aki érdeklődik az ásványok iránt, látogasson el a miskolci ásványbörzére! Maradandó élményben lesz része.  Egy oldal a Mineralogical Record 2001. április számának a rudabányai ásványlelőhelyet bemutató írásából. A MAGYAR KULTÚRA NAPJA 1989 óta minden év január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepli az ország, annak emlékére, hogy 1822-ben - a fennmaradt kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le véglegesen a Himnusz szövegét. Rudabánya az elmúlt századokban sokféleképpen gazdagította az egyetemes magyar kultúrát. Az irodalomban gróf Gvadányi József nevét említhetjük. A művészetben a gótikus református templom és értékes műalkotásai (a vasajtó, a falképek, a vörösmárvány síremlékek és a festett famennyezet) sorolható ide. A tudomány terén egyebek között az általános földtan, az ásványtan, a paleontológia és ezek részterületei révén vált ismertté Rudabánya neve. A középkorban és a 19-20. században a bányászati technika és az ehhez kapcsolódó sokféle szakmai kultúra meghonosításában játszott szerepet településünk. Dr. Görgő Tibor bányaorvos költészete mellett Zúg az erdő, zúg a nádas... című halhatatlan műdalával írta be nevét kultúránk aranykönyvébe. A múlt emlékeinek gyűjtésében, megőrzésében és bemutatásában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum játszik fontos, itthon és külföldön egyaránt méltányolt szerepet. Szakkönyv- és folyóiratkiadás is folyik Rudabányán, mely szakmai körökben egyre nagyobb elismerésnek örvend. Ma is számos rudabányai születésű művész, alkotó tevékenykedik hazánkban, akik színvonalas tevékenységükkel városunk hírnevét öregbítik. Sok mindent említhetnénk még, de talán ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy Rudabánya tiszteletre méltó szerepet játszott a magyar kultúra történetében.  Veres Lajos belsőépítész, formatervező művész Rudabányán született 1924-ben. A RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK ELSŐ KUTATÓJA Meglepően korán, már a 17. század végén felfigyelt a tudósvilág a rudabányai ásványokra, melyek a földtörténeti fejlődés során a vasérctelepben keletkeztek. Az első név szerint ismert kutató, aki személyesen is megfordult a lelőhelyen, Franz Ernst BRÜCKMANN (1697 - 1753) wolfenbütteli német orvos volt, aki eredeti hivatása mellett ásványtannal is foglalkozott. Bejárta a világ akkor ismert legfontosabb ásvány-lelőhelyeit. Utazásai során 1724-ben Rudabányára is eljutott. Erről röviden beszámolt három évvel később, 1727-ben megjelent német nyelvű könyvében. Azt írja, hogy Rudabánya szolgáltatja Magyarországon a legszebb rézásványokat. A bánya tulajdonosa, a grófnő (a nevét nem említi, de nyilvánvalóan özvegy gróf Gvadányi Sándornéról van szó) gyűjti a bányájából előerült legszebb darabokat, s látott nála egy olyan termésrezet, aminek a felülete teljesen tiszta (vagyis nem borítja zöld oxidréteg), és úgy néz ki, mint egy szőlőfürt. Ez az első adat az ásványok iránti helyi érdeklődésről. A rudabányai B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeum munkatársai felkutatták Brückmann arcképét, és emített könyvét is volt alkalmuk kézbe venni. Így most honlapunkon közölhetjük a portrét és a könyv címoldalának fotóját.  Franz Ernst Brückmann időskori arcképe.  Brückmann ásványtani művének címoldala.(Braunschweig, 1727.) DR. VERES ÁRPÁD VIETNÁMBAN Rudabánya szülötte, DR. VERES ÁRPÁD atomfizikus 2009 októberében Vietnám fővárosában, Hanoiban tartott előadást a helyi egyetemen rendezett tudományos konferencián. A nemzetközi hírű tudós 50 éves munkásságának tapasztalatairól számolt be angol nyelven a hallgatóságnak. Pályafutásának során eddig mintegy 160, jobbára idegen nyelvű szakközleménye jelent meg itthon és külföldön egyaránt, ezek mellett számos magyar nyelvű tudománynépszerűsítő cikket is írt. Dr. Veres Árpád már nyugdíjas, de most is aktívan dolgozik: a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézetének tudományos tanácsadójaként vesz részt olyan jellegű munkákban, amelyek ma a fejlesztés előterében állnak.  Dr. Veres Árpád előadás közben a Hanoi Egyetemen, 2009. október 6. KÉPESLAPOK RUDABÁNYÁRÓL A rudabányaiak és a településre látogatók egyaránt régóta hiányolták a helyi képeslapokat. A postán ugyan altalában kapható volt egyfajta anzix, de az nemigen nyerte meg az érdeklődők tetszését. Ezért a helyi Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány elhatározta, hogy olyan képeslapokat készített és forgalmaz, amelyek a település múltjához méltó módon mutatják be az értékeket, nevezetességeket. Az elhatározást tett követte, és eddig ötféle szép kivitelű, ízléses képeslap készült el a budapesti Zsigray Képeslap-stúdió kivitelezésében. A képeslapokon szereplő fényképeket a múzeum munkatársai készítették. Az alapítvány 2010-ben további 2-3 darab kiadását tervezi, melyek a Bányászati Múzeum legszebb, legérdekesebb tárgyait, tárgycsoportjait ábrázolják. Mellékelten bemutatjuk a már kapható lapokat, melyek a múzeumban vásárolhatók meg.
Rudabánya irodalmi nevezetessége, hogy itt született gróf Gvadányi József, a 18. száad végének és az egész 19. századnak az egyik legnépszerűbb magyar írója.
Ez a képeslap a volt rudabányai vasércbánya ásványai közül mutat be néhány szép példányt. A középkori bányaváros emléke a gótikus stílusú református templom.
| |
KEDVES LÁTOGATÓINK! Amint tapasztalhatják, honlapunkat újjászerkesztettük. Folyik az állandó rovatok feltöltése, a friss híreket pedig igyekszünk a jövőben is a korábbiakban megszokott gyakorisággal megjelentetni. Néha még technikai problémákkal küzdünk, de reméljük, hogy hamarosan túlleszünk a kezdeti nehézségeken. Addig is megértésüket és türelmüket kérjük! | |
| | |
A település legújabb nevezetessége a 60 m mély bányató. 
A református templomban több értékes műalkotás látható: festett famennyezet (1758), falkép-töredék (1400-as évek első harmada), vasajtó (1350 körül), Perényi István (1437) és Saurer Erhard (1576) síremléke. 
