Hírek, információk

BEFEJEZŐDÖTT...

     ...a 2014. évi "Field School", vagyis a kanadai őslénytan-kutatók rudabányai munkája. A csapat ma elutazik Rudabányáról, s az itt szerzett adatok, eredmények és tapasztalatok feldolgozását otthon folytatják majd. (Az idei kutatásokról alább olvasható Dr. David R. Begun tájékoztatója.)

  ST.MARTIN-KONCERT RUDABÁNYÁN

     Július 27-én 18 órai kezdettel a rudabányai római katolikus templomban adott nagysikerű koncertet a világhírű zeneművész, St.Martin. A templom az idén ünnepli felszentelésének 100. évfordulóját. Az épület a jubileum tiszteletére kívülről és belülről is teljesen megújult. A koncert bevétele is a templomfelújítás céljait szolgálja.

st.martin

MÁR 15 ÉVE...

...hogy előkerült a "Gabi" néven világhírűvé vált rudabányai Rudapithecus-koponyalelet. A magyar-kanadai ásatások első napján, július 1-én történt a szenzációs felfedezés Hernyák Gábor volt vasércbánya-üzemi főgeológus, a kutatások helyi segítője révén. A kanadai diákok nevezték el róla a koponyát, s bár utóbb kiderült, hogy nem hím, hanem nőstény egyedről van szó, de a Gabi név ebben az esetben is "stimmel", hiszen a Gábor női vátozatának, a Gabriellának is ez a becézése... Az 1999. évi kutatások utolsó napján, július 31-én egynapos kiállítás keretében mutatták be a helyi múzeumban az új leletet, amit egy hónap alatt sikerült töredékeiből rekonstruálni és kiállításra alkalmassá tenni. Egy nap alatt körülbelül 2500 látogató tekintette meg a rendkívüli tárlatot (ugyanis kevés példa van arra a világon, hogy egy ilyen fontos őslénytani leletet ennyire rövid idő alatt konzerváljanak, rekonstruáljanak és a nyilvánosság elé tárjanak), nem csak hazánkból, hanem külföldről is. A vendégkönyv tanúsága szerint belga, osztrák, német, lengyel, cseh, szlovák és amerikai érdeklődők is voltak. A múzeum akkor még meglevő utcai bejárátánál hosszú sor kígyózott a bejutásra várva. Azóta is sok érdekes és fontos lelet került elő a Rudapithecus-lelőhelyen (például 2006-ban "Gabi" koponyájának alsó része), de olyan nagy hírverés és érdeklődés ezeket már nem kísérte, mint az 1999-ben talált koponyát és annak kiállítását. Az események felidézéséül az alábbiakban bemutatunk néhány akkor készült fotót.

gabi_elkerlse_470

A koponya még a földben. A fotó a felfedezés utáni pillanatokban készült, amint a megtaláló, Hernyák Gábor (balra) hozzákezd a tisztításához. (Végh Csaba felvétele.)

d._r._egun_470

 Dr. David R. Begun professzor, kanadai kutatásvezető a lelőhelyen, 1999-ben.

killts_99.1._470 Az egynapos kiállítás látogatói a koponyát tartalmazó tárló és a kutatások történetét bemutató tablók előtt. Balra Hernyák Gábor figyeli a reakciókat, akihez sok kérdést intéztek az érdeklődők.

gabi_99._470

 "Gabi" közelről, a kiállítási tárlóban.

kordos_l._99._470

 Dr. Kordos László professzor, magyar kutatásvezető a "Gabit" és más Rudapithecus-leleteket tartalmazó vitrin mellett.

bnyat_99._470 A Bányató 1999-ben. (A 2-6. kép Simon Etele felvétele.)

MAGYAR-KANADAI EGYÜTTMŰKÖDÉS RUDABÁNYÁN

A 2014. évi Rudapithecus-kutatásokról Dr. David R. Begun professzor (University of Toronto), kanadai kutatásvezető írta az alábbi tájékoztatót. A fotókat Dana Bovee készítette.

    A kanadaiak ebben az évben újra visszatértek Rudabányára. Bár most nem végeztek ásatásokat a híres rudabányai lelőhelyen, de nagyon eredményes hónapot tudhatnak maguk mögött, mivel az előző ásatási év (2012) anyagát tisztították és elemzték.  Összesen 13-an érkezetek: 9 egyetemi hallgató, 2 végzős hallgató, a kutatás vezetője, David Begun és felesége, a kutatás koordinátora, Dana Bovee. Az idei munka középpontjában a gyűjtött minta mosása volt, amelyben egy Anapithecus fogat találtunk, illetve a szintén 2012-ben talált masztodon állkapocs helyreállításának elkezdése volt. Ez utóbbi gigászi vállalkozás, azt kell hogy mondjam, és valószínűleg még néhány további terepgyakorlati tábort igényel, hogy befejezhető legyen az állkapocs rekonstrukciója. Reméljük, hogy ez majd Rudabányán lesz látható a múzeumban. Nagyszámú leletet készítettünk elő a szakértők számára további vizsgálatokhoz, elemzésekhez, valamint elkezdtük a saját elemzésünket a különböző kérődzők (antilopoknak, szarvasféléknek és ezek rokonainak), továbbá a húsevő állatok (macskafélék, kutyák és rokonaiknak) leletanyagából. A diákok ebben a két fő emlőscsoportban végzik kutatásaikat, és írják meg majd következtetéseiket a gyakorlat végén. 

     Nagyon örömünkre szolgál, hogy újra Rudabányán vagyunk, és különösen hálásak vagyunk azért a segítségért, amit a helyiektől kaptunk. Bár elég sok eső volt az idén is, ahogyan szokott, s így távol tartott minket a kinti munkától, bár ez a gombatermésnek kedvezett. Köszönjük a gombát, ezt a csodás gasztronómiai élményt, óriási sikere volt

     Végül köszönjük Rudabánya Város polgármesterének, Szobota Lajosnak a folyamatos figyelmet, Papp Andreának, a múzeum vezetőjének a segítségét, Kovácsné Sipos Tündének a lelkismeretes törődést a szervezési munkában. Nagyon szeretünk Rudabányára jönni, a feleségemmel sok barátra leltünk itt, és reméljük, hogy olyan gyakran visszatérünk, ahogyan tehetjük.  Íme néhány kép az idei évről.

a_csapat_miskolcon_470

A csapat Miskolcon.

a_csoport_munkban_470

A csoport munkában.

alexandra_tiszttja_a_fosszlit_470

Alexandra tisztítja a fosszíliát.

anapithecus_rlfog_470

Anapithecus őrlőfog.

andrew_egy_munkadarabon_dolgozik_470

Andrew munka közben.

chris_vlogatja_a_foszzilkat_470

Chris válogatja a fosszíliákat.

field_school_2014._01._masztodon_470

A helyreállítás alatt álló masztodon-állkapocs.

klara_nayg_felfedezse_egy_anapithecus_fog_470

Klara nagy felfedezése, egy Anapithecus-fog.

masztodon_2._470

 Masztodon-fogak.

orrszarv_llkapocs_470

Orrszarvú-állkapocs.

orrszarv_csigolya_470

Orrszarvú-csigolya.

orrszarv_darabokban_470

Orrszarvú darabokban.

 RAJZPÁLYÁZAT ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS ANULÓKNAK

     Rudabánya Város Önkormányzata az idei Testvérvárosk Találkozójához kapcsolódva rajzpályázatot hirdet a rudabányai, a dobsinai és a borszéki gyerekek számára abból az alkalomból, hogy hazánk 10 éve az Európai Unió tagja. A pályázati felhívást a három testvérváros államnyelvén, azaz magyarul, románul és szlovákul hirdetik meg, melyet ezuton is közzétesznek (természetesen a másik két település is meghirdeti a maga kommunikációs csatornáin keresztül.)r._magyar_470

r._romn_470

r._szlovk_470

SZLOVÁKIAI ÉS LENGYELORSZÁGI KIRÁNDULÁS

     Július 11-12-13-án egy 50 fős rudabányai csoport autóbuszos kiránduláson vett részt, amely Szlovákián keresztül a lengyelországi Krakkóba irányult. Az első állomás a dobsinai jégbarlang volt, melynek megtekintéséheza testvérváros, Dobsina adott segítséget: díjtalan belépést bitosítottak! A következő megálló már Krakkóban volt, ahol az egyik diákszállóban kitűnő szállást és ellátást kaptak a rudabányaiak. Még a megérkezés estéjén sokan ismerkedtek a város nevezetességeivel, kisétáltak a Visztula folyó partjára, a főtérre, vagy a vár környékére. Másnap reggel a Világörökség részét képező wieliczkai sóbányát keresték fel, ahol magyar nyelvű idegenvezetéssel kétórás túra keretében ismerték meg a sóbányászat történetét, technikáját és a föld alatt látható nevezetességeket (sószobrok, kápolnák stb.) Délután szabadprogram következett, legtöbben a várbeli múzeumok kiállításait csodálták meg. Rudabányai vonatkozást is találhattak: a kiállított lengyel királyi kincsek között láthatók voltak Sobieski János király relikviái is. A mi Gvadányi-családunk 1686-ban tőle kapta a grófi címet, ezért szerepel címerükben a lengyel sas is! (Sobieski a Bécs török elleni védelmében sikeresen részt vett lengyel csapatok élén 1683-ban a Bódva völgyén vonult hazafelé, és Szendrő várában a frissen kineveztt kapitány, Gvadányi Sándor, a költő nagyapja királyhoz illő módon látta vendégül a lengyel uralkodót és kíséretét. Ezért hálából három év múlva adományozta Gvadányinak a grófi rangot, amit utódai, így a Rudabányán született unokája, József is örököltek.) Harmadnap a Magas-Tátra lábánál fekvő Zakopáne volt a cél a most már hazafelé vezető úton, ahol délután 4-ig szabadprogrammal töltötték az időt. Késő este, 11 óra tájban érkeztek vissza Rudabányára. A háromnapos út minden pillanata nagy élményt jelentett a résztvevők számára, annak ellenére, hogy az első két napon gyakran esett az eső, de ez nem akadályozta meg a tervezett programokat.

 SZENDRŐBEN SZEREPELTEK A MAZSORETTEK

     A Gvadányi József Városi Művelődési Ház mazsorett csoportja június 22-én, vasárnap Szendrőben szerepelt a hagyományos mazsorett-találkozón. Mindhárom bemutatójuk (a menettánc, a színpadi tánc és a gálaműsor) nagy sikert aratott. Képünk Szendrőben készült a csoportról.

szendri_kp_470

KÉPES BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRÓL

     Szombaton, június 21-én nagy érdeklődés mellett sikeresen lezajlottak a Múzeumok Éjszakája rudabányai rendezvényei a helyi Bányászattörténeti Múzeum rendezésében. Az alábbi fotók a legérdekesebb pillanatokat örökítették meg. (Az első két fotó a Manta Búvárklub, a többi MÁRKUS Zsuzsanna felvétele.)
bvrok_470_01 A Múzeumok Éjszakája rudabányai rendezvényeinek nyitányaként 14 órakor emléktáblát helyeztek el az elhunyt bányászok emlékére a víz alatt és felett is a Bányatóban, illetve a Bányatónál. A képen a miskolci Manták Búvárklub tagjai a merülés előtt a víz alatt elhelyezett emléktáblával.
emlktbla_470_01 A Bányató melleti sziklán elhelyezett emléktábla a koszorúzás után.
mzeumok_jszakja_2014_009_470
A délután a gyerekeké volt: arcfestés, különböző játékok és programok várták őket.
mzeumok_jszakja_2014._2_rsz_023_470
Kézműves foglalkozás is volt, s a képen láthatók az arcfestés "eredményei".
mzeumok_jszakja_2014_010_470
 Mindig sokan állták körül az arcfestő asztalát.
mzeumok_jszakja_2014_051_470
 A műsorokkezdetére, délután fél 6-ra zsúfolásig megtelt a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermének nézőtere.
mzeumok_jszakja_2014_041_470
 Papp Andrea múzeumvezető köszöntője után Radványi Fanni Anna fuvolázott.
mzeumok_jszakja_2014_067_470
 A kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola népitánc-csoportja nagy sikert aratott.
mzeumok_jszakja_2014_089_470 A Gvadányi József Művelődési Ház Viktor Gyula Gyermek Színjátszó Csoportja a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényéből készült musicalt (pontosabban annak egy rövidített változatát) mutatta be ugyancsak nagy sikerrel, Szobotáné Garan Erika drámapedagógus, csoportvezető rendezésében.
mzeumok_jszakja_2014_122_470
 A Bányászattörténeti Múzeumban Papp Andrea múzeumvezető (jobbról a második) nyitotta meg Novák Pál (a kép jobb szélén) rudabányai fafaragó munkáinak kiállítását.
mzeumok_jszakja_2014_104_470 A felújított föld alatti bemutatóhely bejáratánal Varga Károly nyugalmazott bányamérnök adott tájékoztatást az érdeklődőknek.

 RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG A DOBSINAI VÁROSNAPOK MEGNYITÓÜNNEPSÉGÉN

     Rudabánya szlovákiai testvérvárosa, Dobsina hagyományosan Pünkösdkor tartja városnapi rendezvénysorozatát. A város képviselő-testületének ünnepi ülésére és a városnapok megnyitóünnepségére június 6-án, pénteken Rudabánya Város küldöttsége is hivatalos volt, Szobota Lajos polgármester vezetésével. Képriportunk a látogatás néhány érdekes eseményét örökítette meg.(Hadobás Sándor felvételei.)

dscn1874_470

 Fél 12-kor fogadást rendeztek a dobsinai városházán, melyen Karol Horník polgármester üdvözölte a megjelenteket.dscn1876_470

12 órakor a városi tanács ünnepi ülésére került sor, amelynek egyetlen napirendi pontja Dobsina Város díjainak átadása volt. Képünkön az ünnepi ülés résztvevőinek egy csoportja a rudabányai küldöttség tagjaival.

dscn1877_470

Az ünnepség a helyi művészeti iskola növendékeinek műsorszámával kezdődött.

dscn1882_470

A Dobsina Városdíját egyének és kollektívák kapták. Az egyik kitüntetett a helyi méhészcsoport volt, amelynek jelenleg 27 aktív tagja van, és évtizedek óta hasznosan és eredményesen működik.

dscn1885_470

A kitüntetések átadása közben a zeneiskola tanárai adtak elő egy-egy műsorszámot. Képünkön M. Holiancíková fellépés közben.

dscn1886_470

Az egyéni kitüntetttek közül a város háziorvosát, M. Ockaikovát láthatjuk a képen az elismerés átvétele után, Karol Horník polgármesterrel.

dscn1891_470

Az ünnepi ülés résztvevőinek egy csoportja. 

dscn1895_470

Az ünnepséget a zeneiskola tanárainak énekszáma zárta.

dscn1904_470

Az ünnepi ülést követően a főterén került sor a Dobsinai Városnapok hivatalos megnyitó-ünnepségre. Karol Horník polgármester (az előtérben) köszöntötte a megjelenteket. A háttérben balról a negyedik Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, az ötödik Pavol Burdiga, Rozsnyó Város polgármestere.

dscn1908_470

A megnyitó ünnepség előtt hatalmas zápor zúdult a főtérre, ezért a korábban összegyült tömeg szétszéledt, s így viszonylag kevesen voltak részesei az eseménynek. Képünkön a hallgatóság egy csoportja látható.

dscn1915_470

Dobsina egyik természeti érdekessége a jégkorszaki gleccserek által Skandináviából idesodort hatalmas szikla, amelyet 2013-ban szállítottak egy félreeső helyről a város központjába, hogy itt minden idelátogató megcsodálhassa.dscn1918_470

A dobsinai gimnázium épületének a falán emléktábla látható Klein Sámuel, a helyi polgári iskola egykori igazgatója, író, költő, néprajzkutató tiszteletére. (Néhány évvel ezelőtt avatták fel.)

dscn1920_470

Dobsinán az elmúlt hetekben rengeteg eső esett, erről tanúskodik a megduzzadt Dobs patak  is.

 FELHÍVÁS A RUDABÁNYAI BÁNYATÓ LÁTOGATÓIHOZ

     Felhívjuk mindazok figyelmét, akik a rudabányai Bányatóhoz kívánnak látogatni, hogy ott a tó megtekintésén kívül mindenfajta más tevékenység (búvárkodás, vízi járművek használata, horgászat, rendezvének stb.)  csak a tó kizárólagos felügyeletét ellátó miskolci MANTÁK BÚVÁREGYESÜLET engedélyével, illetve közreműködésével lehetséges a tulajdonos és az egyesület közötti megállapodás értelmében. Mindenfajta igény bejelentése a következő elérhetőségeken történhet:

JUHÁSZ KRISZTIÁN egyesületi elnök

Mobil: 30/458-9893, e-mail:  

 "ISMERETLEN" GVADÁNYI-PORTRÉ

     Az alább látható olajfestmény gróf Gvadányi Józsefet ábrázolja (ismeretlen 18. századi művész alkotása). A kép, mely eddig előttünk, rudabányaiak előtt ismeretlen volt (és a közkézen forgó Gvadányi-ábrázolások között sem található) a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, de most Edelényben, a nemrégiben megnyílt felújított kastélyban látható. A Gvadányiak ugyanis rokonságban álltak a kastély egyik korabeli urával, gimesi és gácsi gróf Forgách Ferenccel (az író Gvadányi József nagyanyja gróf Fogách Dorottya volt), portréját valószínűleg ezért kérték kölcsön az edelényi kiállításhoz. Aki teheti, nézze meg eredetiben, a kastéllyal együtt! (Hadobás Pál felvétele.)

gvadnyi0_470

 AZ EGYKORI RUDABÁNYAI VASÉRCDÚSÍTÓ...

     ...az 1950-es évek harmadik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Építését 1952-ben kezdték meg NDK-beli szakemberek tervei alapján, de csak 1962-re készült el, mert két ízben, 1953-ban és 1957-ben leállították az építkezést a kor nehéz gazdasági viszonyai miatt. 1962. május 1-én - 1960-ban kezdődött, a technoógiai problémák megoldását szolgáló próbaüzemet követően - Czottner Sándor nehézipari miniszter jelenlétében került sor a hivatalos avatóünnepségre. Ezután 1985 december végéig, a vasérctermelés megszűntetéséig működött az üzem. A leállás után berendezéseit szétszedték és értékesítették, épületeinek egy részét lebontották, más részeiben pedig az új gipszégetőt és -feldolgozót alakították ki. A létesítmény történetét részletesen feldolgozta GARAMI Evelin A rudabányai vasércdúsító-mű története című könyvében, amely teljes terjedelmében megtalálható az interneten, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában. Az alábbikaban három korabeli újságcikket mutatunk be, így idézve fel a hajdan sok embernek munkát adó, nagy jelentőségű üzem emlékét.

rcdst_2_470

Szabad Nép, 1956. aug. 29.rcdst_1_470

Népszabadság, 1959. július 15.

rcdst_3_470 Népszabadság, 1960. május 19.

A GVADÁNYI JÓZSEF MŰVELŐDÉSI HÁZ MŰVÉSZETI CSOPORTJAI...

     ...a közeljövőben több meghívásnak tesznek eleget. A Rozmaring Asszonykórus előbb Múcsonyban szerepel a hagyományos kórustalálkozón, majd Egerben vesznek részt minősítéssel egybekötött rendezvényen. A mazsorett-csoportok május 10-én Szirmabesenyőn, később Sajószentpéteren, a Kazincbarcikán megrendezésre kerülő járási Köztisztviselői Napon és a szendrői mazsorett-találkozón lépnek fel. A Viktor Gyula Gyermek Színjátszó-csoport új műsorokkal készül a Városnapra és az év hátralévő részében megtartandó ünnepségekre, rendezvényekre.

KÖLTÉSZET NAPJA, 2014

     1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Költészet Napját. Ebből az alkalomból városunkban is több rendezvényt tartanak. A Gvadányi József Általános iskolában szavalóversenyre kerül sor az 5-8. osztályos tanulók számára. A Gvadányi József Művelődési Ház Bányász Nyugdíjas Klubja április 14-én, hétfőn délután 5 órakor irodalmi est keretében emlékezik meg a Költészet Napjáról, mely alkalomból testvérvárosunk, Borszék költőinek versei is elhangzanak. Ungureanu Katalint és Kameniczky Antalt már bemutattuk honlapunk olvasóinak, s költeményeiket is hallhatták a különböző városi rendezvényeken. Most újabban megjelent verseikből adnak elő válogatást a klub versmondói. Ugyancsak az ünnephez kapcsolódva előadás hangzik el "A bányász téma a magyar költészetben" címmel a Városi Könyvtárban, április 25-én 15 órakor. 

VÁROSUNK A MEGYEI SAJTÓBAN

     Az Észak-Magyarország című megyei napilap 2014. március 31-i számának Városaink című mellékletében újabb tudósítás jelent meg Rudabányáról, amely az elmúlt évi eredményeket és az idei terveket foglalja össze. Mellékelten közöljük az írás fotóját.

vrosaink_2014_470

A ROZSNYÓI RUDAPITHECUS FOTÓKIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA

     Amint már hírt adtunk róla, március 27-én, csütörtökn délután 4 órakor került sor a szlovákiai Rozsnyón a Rudabányán 1967-ben kezdődött Rudapithecus-kutatásokról rendezett fotókiállítás megnyitóünnepségére az ottani Bányászati Múzeum Galériájában. Városunkat hat fős küldöttség képviselte a számunkra is fontos eseményen, amelyen jelen volt Pavol BURDIGA, Rozsnyó Város polgármestere is. A nagyszámú érdeklődő előtt CSOBÁDI József, a Bányászati Múzeum igazgatója mondott köszöntőt, és röviden ismertette a kiállítás létrejöttének történetét. A 70 fotóból és több tájékoztató tablóból, valamint a legfontosabb Rudapithecusokról, továbbá az ember származásával kapcsolatos más leletekről készült másolatokból álló tárlatot DR. KORDOS László professzor, egyetemi tanár, paleontológus, kutatásvezető mutatta be, kiemelve a rudabányai ősmaradványok tudományos jelentőségét. A fényképek alkotója, MÉSZÁROS Ildikó az elmúlt 15 évben kamerájával nyomon követte az ásatásokat, és sikerült minden fontos leletet és momentumot megörökítenie az utókor számára. Neki köszönhetjük, hogy az előkerült csontanyag mellett páratlanul gazdag fotódokumentáció is rendelkezésünkre áll a Rudapithecus-kutatásokról. A kiállítás-megnyitó rudabányai résztvevői örömmel tapasztalták, hogy a bemutatott anyagban számos olyan fotó is szerepel, amely városunkat, illetve annak valamely részét, nevezetességét mutatja be, így a tárlat nem csak a leletekről, hanem településünkről is hírt ad a határon túli érdeklődőknek. A kiállítás április 30-ig tekinthető meg. Rozsnyó mindössze 56 km-re fekszik Rudabányától; javasoljuk, hogy akinek kedve és lehetősége van rá, menjen el oda, és nézze meg a kiállítást, amely minden helybeli szívét büszkeséggel töltheti el! Kedvcsinálónak néhány fotót közlünk a megnyitóról és a kiállított anyagról. (A Rozsnyói Bányászati Múzeum és Hadobás Sándor felvételei.)

obrazok1431153x811_470

Gyülekeznek az érdeklődők a Bányászati Múzeum Galériájának előcsarnokában.

dscn1845_470

Csobádi József múzeumigazgató (jobbra) köszöntötte a megnyitóünnepség résztvevőit. Balra dr. Kordos László professzor, közöttük a fotók alkotója, Mészáros Ildikó és a tolmács látható (Csobádi igazgató úr szlovákul elmondott beszédét ő fordította magyarra).

obrazok1441145x807_470

A kiállítás-megnyitó közönségének egy csoportja.

dscn1850_470

Pavol Burdiga, Rozsnyó Város polgármestere virágcsokorral a kezében, mellyel később Mészáros Ildikót köszöntötte.

rudapithecus273201444_470

Pavol Burdiga polgármester köszönti Mészáros Ildikót.

dscn1853_470

A Bányászati Múzeum Rozsnyó főterén levő Galériájának patinás, boltozatos előcsarnokában került sor a megnyitóünnepség első részére. Itt dr. Kordos László professzor csak rövid tájékoztatót adott, mert a kiállítóteremben részletes tárlatvezetéssel mutatta be a kiállított anyagot. Mészáros Ildikót már a Burdiga polgármester úrtól kapott virágcsokorral a kezében láthatjuk a képen.

rudapithecus273201454_470

Dr. Kordos László professzor tárlatvezetés közben.

rudapithecus273201457_470

Dr. Kordos László a tolmács segítségével mutatta be a tárlatot. A kiállított anyaghoz kétnyelvű, magyar és szlovák tájékoztató feliratok készültek.

rudapithecus273201463_470 A látogatók nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást.

dscn1854_470

A Mészáros Ildikó által készített fotók mellett néhány, a Rudapithecus-kutatások történetét bemutató tabló is szerepel a kiállításon.

dscn1857_470

Részlet a kiállításból, rudabányai képekkel.

dscn1861_470

A különböző Rudapithecus-rekonstrukciókat is bemutatja az egyik poszter.

dscn1860_470

A legfontosabb Rudapithecus-leletek, továbbá néhány világhírű emberelőd-maradvány másolatai is megtekinthetők a kiállításon.

dscn1859_470

A képen Rudapithecus-leletek másolatai láthatók.

 ÚJ MENTŐAUTÓT KAPOTT AZ IZSÓFALVAI MENTŐÁLLOMÁS

 

     Városunkat is érinti az az örömteli esemény, amelyre pénteken került sor az Országos Mentőszolgálat Izsófalvai Mentőállomásán: megérkezett és átadták rendeltetésének az új, korszerű beendezésekkel felszerelt Mercedes típusú mentőautót. (Rudabánya ugyanis az izsófalvai mentők körzetébe tartozik.) Képriportunk az átadási ünnepség legfontosabb pillanatait örökítette meg. (Hadobás Sándor felvételei.)
dscn1786_470

 

Az új mentőautó begördül a mentőállomás kapuján.

dscn1798_470

 Az új járművet a Rudabányán élő mentőszolgálati dolgozó, Baffi János hozta Miskolcról Izsófalvára.dscn1823_470

Az új mentőautó előlnézetből. A korábbi fehér színt fokozatosan a sárga váltja fel a mentőkön az Európai Unió előírásainak megfelelően.

dscn1820_470

Az új mentőautó átadásán megjelentek Izsófalva önkormányzatának és az érdekelt településeknek a vezetői. Ott volt Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, s egyben képviselő-jelölt is (a mikorfonnál), aki köszöntötte az ünnepség résztvevőit és tájékoztatott a mentőszolgálat fejlesztésének további lépéseiről. A képen balról jobbra: dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző (Rudabánya és Izsófalva Közös Önkormányzati Hivatala), Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Andó Zoltánné önkormányzati képviselő (Izsófalva), Fodor Albert polgármester (Izsófalva) és Kovács István, a Miskolci Mentőállomás vezetője.

dscn1837_470 Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere is üdvözölte a megjelenteket, és köszönetet mondott a mentősök áldozatos munkájáért.

dscn1827_470

Kalóczkai Gábor rudabányai római katolikus lelkész áldást mondott az új mentőautóra.

dscn1841_470

Az ünnepség végén a mentősök és a meghívott vendégek egy közös fotó erejéig felsorakoztak az új mentőautó előtt.

MEGHÍVÓ A RUDAPITHECUS-KUTATÁSOKRÓL RENDEZETT ROZSNYÓI FOTÓKIÁLLÍTÁSRA

     A városunknak világhírt hozó Rudapihecus-kutatásokról nyílik fotókiállítás a rozsnyói Bányászati Múzeumban március 27-én, csütörtökön délután 4 órakor. Az alkotó, MÉSZÁROS ILDIKÓ az elmúlt években figyelemmel kísérte a magyar-kanadai közös ásatásokat, megörökítette a legfontosabb leletek előkerülésének pillanatait, majd a megtisztított, konzervált maradványokat is lencsevégre kapta. Az általa készített több száz, vagy talán több ezer darabot számláló fényképanyag a kutatások páratlanul gazdag és értékes dokumentációja. Az ebből készült kiállítást először a rudabányai Bányászattörténeti Múzeumban láthatták az érdeklődők 2010-ben, most pedig eljut a határon túlra is: a szlovákiai érdeklődők 2014. április 30-ig tekinthetik meg a 70 fotót és néhány tájékoztató posztert tartalmazó nem mindennapi tárlatot.

img157_470

 DR. KORDOS LÁSZLÓ ÉS SZENTMÁRTONI IMRE KITÜNTETÉSE

     Nemzeti ünnepünk, Március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült DR. KORDOS LÁSZLÓ professzor, a Rudapithecus-kutatások vezetője és SZENTMÁRTONI IMRE, művésznevén ST.MARTIN szaxofonművész, zeneszerző, aki évek óta rendszeres fellépője Városnapunknak, és más módokon is kötődik Rudabányához. Mindkettőjüknek gratulálunk, és további sikereket kívánunk!

dsc_4597_470Dr. Kordos László a kitüntetés átvétele utáni pillanatokban Balogh Zoltán miniszterrel.
dsc_4605_470
Szentmártoni Imre, vagyis St.Martin a kitüntetés átvétele után Balogh Zoltán miniszterrel.
dsc_4637_470 Szentmártoni Imre és dr. Kordos László, a városunkkal szoros kapcsolatban álló két kitüntetett az átadási ünnepség után. (Mészáros Ildikó felvételei.)

 MEGHÍVÓ A MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL TARTANDÓ ÜNNEPSÉGRE

img153_470

 MAZSORETTJEINK ÚJABB SIKERE

     A Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoporja március 1-én és 2-án részt vett a Szolnokon megrendezett Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mazsorett-versenyen, és ott három 3. helyezést ért el az erős mezőnyben. Képeinken a rudabányai lányok láthatók a bevonulás után az erre az alkalomra készült új ruhában, mellettük az érmek és az egyik emléklap. Gratulálunk, és további sikereket kívánunk!

 szolnok_470

 BÚCSÚ NAGY SÁNDORNÉ DR.-TÓL

    Megtört szívű Gyászoló Család! Végtisztességen megjelentek!

     Rudabánya Város Önkormányzata és valamennyi polgára nevében mély megrendüléssel veszek végső búcsút NAGY SÁNDORNÉ Dr.-tól, vagy ahogy őt leánykori nevén gyakrabban emlegettük, SCHULEK ILONÁTÓL, ICUKÁTÓL, Icuka nénitől. Hirtelen bekövetkezett halála a település számára is súlyos veszteséget jelent. Hiszen áldozatos gyógyszerészi munkája mellett évtizedeken át aktív résztvevője volt a helyi társadalmi, kultráilis és közéletnek. Két cikluson keresztül külső tagként az önkormányzat egyik bizottságának munkáját segítette. 2008-ban, amikor Rudabánya 500 év után újból városi címet kapott, őt kérték fel zászlóanyának. Erre emlékeztet a ravatalnál a város lobogója. A Millennium évében, 2000-ben példaadó szakmai és közéleti tevékenységéért a Rudabánya Díszpolgára címmel tüntették ki.

     Akik ismerték, csak szeretni tudták. Lényéből önzetlenség, kedvesség, segítőkészség áradt mind hivatásában, mind pedig a magánéletben. Az elhivatottságot édesapjától, dr. Schulek Gyulától örökölte. Egy felvidéki, szepességi származású gyógyszerészdinasztia tagjai voltak, amely dr. Schulek Elemér személyében akadémikust is adott a nemzetnek. S ha a terébelyes családfát közelebbről megvizsgálnánk, rajta még számos neves orvost, építészt, tudóst és szakembert találnánk.

     Köszönetet mondok azért a lelkiismeretes munkáért, amit öt évtizeden keresztül Rudabánya és a környező települések egészségügyi ellátásáért végzett a folyamatos és magas szintű gyógyszerellátás biztosításával. A patika nyitva tartási idején túl bármikor kopogtattak be hozzá a betegek, mindig a rendelkezésükre állt. Az itt élők ezt soha sem fogják elfelejteni.

     Kollégái, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara szerint is jelentős és kivételes gyógyszrész volt, a több mint 150 évre visszatekintő családi hagyományok méltó folytatója.

     A hozzátartozók gyászában mindannyian őszintén osztozunk.

     NAGY SÁNDORNÉ Dr., SCHULEK ILONA emlékét Rudabánya jeles személyiségei között tisztelettel és kegyelettel őrizzük, amíg élünk.

     Sic tibi terra levis! Legyen számára könnyű a föld!

     (Hadobás Sándor városi önkormányzati képviselő búcsúbeszéde Nagy Sándorné dr. temetésén, 2014. február 15-én a rudabányai Telepi temetőben.)  

ELHUNYT NAGY SÁNDORNÉ DR. (SCHULEK ILONA) GYÓGYSZERÉSZ, RUDABÁNYA DÍSZPOLGÁRA

     Súlyos veszteség érte Rudabánya közéletét: február 6-án, 75 éves korában elhunyt NAGY SÁNDORNÉ DR. (Schulek Ilona), városunk köztiszteletben álló gyógyszerésze, Rudabánya Díszpolgára. A város önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetése február 15-én, szombaton 14 órakor lesz a rudabányai Telepi temetőben. A család gyászában a település egész lakossága őszintén osztozik. Életét és munkásságát honlapunkon hamarosan méltatjuk.

 ÜNNEPI MŰSOR A MAGYAR KULTÚRA NAPJA TISZTELETÉRE

 Január 22-én - amint korábban már jeleztük - ünnepi műsort rendeztek Rudabányán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Gvadányi József Művelődési Ház művészeti csoportjainak és a helyi általános iskola tanulóinak közreműködésével. Szerepeltek a mazsorett-csoportok, a Rozmaring Asszonykórus és a gyermek színjátszó-csoport. Az iskolások zongorajátékkal és népdal-énekléssel járultak hozzá az esemény sikeréhez, mely zsúfolt nézőtér előtt került sorra.

A Magyar Kultúra Napjának ünnepén a Gvadányi József Művelődési Ház Gyermek Színjátszó-csoportja (vezetőjük Szobotáné Garan Erika drámapedagógus) felvette Viktor Gyula (1933-2007) nevét, aki Rudabánya múltjának krónikása, a helyi hagyományok gyűjtője és közreadója, költő és meseíró volt, s nem utolsósorban közel négy évtizeden át vezette a település könyvtárát. A gyermek színjátszók gyakran merítenek abból a gazdag forrásból, amit Viktor Gyula gyűjtései és művei kínálnak számukra. Például feldolgozták és bemutatták már több mesejátékát, és verseit is gyakran szavalják a különböző városi rendezvényeken. A névfelvételt tanúsító Emléklapot Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere adta át a csoport vezetőjének (Viktor Gyula életét és munkásságát honlapunk Jeles személyiségeink című részében mutatjuk be részletesen látogatóinknak.)

  RUDABÁNYA A SAJTÓBAN

     A közelmúltban - még az előző év decemberében - újabb tudósítás jelent meg Rudabányáról a megyei lap, az Észak-Magyarország mellékletében, amit kissé megkésve közlünk, a benne foglaltak ugyanis csak részben veszítették el aktualitásukat. 2013-ban egyébként legalább 30 alkalommal jelent meg cikk, tanulmány vagy híradás városunkról a nyomtatott és az elektronikus sajtóban egyaránt, ami azt jelzi, hogy nem csökken a külvilág érdeklődése Rudabánya iránt.

img035_470 MEGJELENT A BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK XVI. SZÁMA

     A Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények új száma a napokban hagyta el a nyomdat. Tartalma a következő:

     DR. CSIFFÁRY Gergely: A lármafa és használata.

     FARKAS Aladár: Balánbánya bányászatának rövid története.

     DR. VITÁLIS György: Dr. Vitális István szénkutatásai 1935 és 1946 között.

     ZSADÁNYI Éva: A 250 éve történt nagy komáromi földrengés irodalmi művek tükrében.

     DR. KRISZTIÁN Béla: 75 éve jelent meg a kérészéletű DGT Üzemi Ujság.

     Dokumentumok Hibbey-Hosztják Albertől.

     DR. KORDOS László: Búcsú Hernyák Gábortól.

     Az új lapszám már olvasható az Országos Szécényi Könyvtár által működtetett Elektronikus Periodika Archívumban. 

img100_470_02

Az új szám címlapja. 

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA, 2014

 Az év első jelentős kulturális eseménye Rudabányán a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartandó ünnepség lesz január 22-én, szerdán 15 órai kedettel a Gvadányi József Városi Művelődési Házban. Az ünnepi műsorban a helyi művészeti csoportok mellett a tervek szerint meghívott vendégfellépők is szerepelnek.

kolcsey_ferenc_470 Kölcsey Ferenc (1790 - 1838) 1823. január 22-én fejezte be legismertebb versét, a Himnuszt, melyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg. 1989 óta ezért ünnepeljük január 22-én a Magyar Kultúra Napját.

_______________________________________________________________________________________ 

 

              ÖRÖMÖKBEN, SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET

             KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓJÁNAK!

 Szobota Lajos polgármester                          Dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző 

______________________________________________________________________________________ 

 

SZABLYÁR PÉTER EMLÉKÉRE

     2013. december 9-én, életének 66. évében, súlyos betegség következtében elhunyt SZABLYÁR PÉTER, a jósvafői Tájház alapítója, a sokoldalú szakember: geológus, kohómérnök, barlangkutató, műemlékvédő, szakíró, könyv- és folyóirat-kiadó, különböző társadalmi és szakmai szervezetek vezető személyisége, számos kitüntetés és elismerés birtokosa.

     1948-ban született Budapesten, édesapja SZABLYÁR FERENC irodalomtörténész, aki egy időben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának a vezetője is volt. Középiskolai tanulmányait a tatabányai Szabó József Geológiai Technikumban végezte, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett kohómérnök diplomát 1974-ben. Az aluminiumiparban helyezkedett el, s ott dolgozott nyugdíjazásáig. Gyermekkorától érdekelték a barlangok és a természetvédelem, ezért korán bekapcsolódott a hazai barlangkutatók szervezetének munkájába. Különösen az Aggteleki-karszt és a Baradla-barlang vonzotta, így már az 1960-as évek elejétől otthon érezte magát vidékünkön. Sokat tett az Aggteleki Nemzeti Park és különösen Jósvafő község értékeinek feltárása, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében. Szerteágazó tevékenységének eredményeit hosszan sorolhatnánk, itt és most azonban csak a Rudabányához fűződő kapcsolatait elevenítjük fel, fájó szívvel emlékezve rá.

     Saját elmondása szerint 1964-ben, a geológus-technikum hallgatójaként Rudabányán, a vasércbánya geológisi osztályán töltötte nyári szakmai gyakorlatát Hernyák Gábor irányítása mellett. Ekkor vált az egyik kedves helyévé Rudabánya, miután megismerte gazdag történelmi múltját és természeti értékeit. A következő évtizedekben aggteleki, majd jósvafői tartózkodásai során gyakran megfordult Rudabányán. Majd miután 1994-ben Jósvafőn tájházat létesített, a rudabányai múzeummal egyre szorosabb szakmai kapcsolatokat ápolt. Részt vett és több alkalommal is előadást tartott a Rudabányai Múzeumi Napokon. A múzeum munkatársai készítették el a tájház alapleltárát, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ben elnyerte az Év Múzeuma címet a kisebb gyűjtemények kategóriájában. A tájházi kiadványok elkészítéséhez is segítséget kapott a múzeumtól, így jelent meg például Nagymáté Lajos Gyermekkorom Trizsben című visszaemlékezése. 2013 januárjában rudabányai közvetítéssel került az Elektronikus Periodika Archívumba a Szablyár Péter által írt, szerkesztett és kiadott Jósvafői Helytörténeti Füzetek eddigi teljes sorozta, és még sorolhatnánk azokat a szálakat, amelyek Őt településünkhöz fűzték.

     Amikor a 2013. évi Múzeumok Éjszakáján egy vidám hangúlatú előadással szerepelt a rudabányai Bányászattörténeti Múzeumban, még nem sejthettük, hogy ez lesz az utolsó nyilvános szereplése. Ő talán akkor már tudta, hogy valami nincs rendben az egészségével, mégis nagy önuralommal vállalta a rendezvényen való közreműködést. A betegség a nyár végén gyűrte le erős szervezetét, és nem segíthetett rajta a leggondosabb orvosi beavatkozás sem. Családja féltő gonddal és szeretettel ápolta Budapesten. Október 10-én Forster Gyula-éremmel tüntették ki műemlékvédő tevékenységéért, amit már nem tudott személyesen átvenni. Türelemmel viselt hosszú szenvedés után december 9.-én örökre eltávozott közülünk.

     Az Ő esetében nem közhely, hogy halála pótolhatatlan veszteség mindazon területek számára, ahol tevékenykedett. A mi vidékünk, a sok gondja-baja ellenére is csodálatos Sajó-Bódva köze aligha kap még egyszer a sorstól egy hozzá hasonló személyiséget. Hiányát sokáig fogjuk érezni, de szelleme könyveiben, tanulmányaiban és munkásságának eredményeiben mindörökre velünk marad. 

     Szablyár Pétert kívánsága szerint Jósvafőn helyezik végső nyugalomra 2013. december 18-án, szerdán 13 órakor. Tisztelettel és szeretettel őrizzük emlékét.

KÉPES BESZÁMOLÓ A BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓRÓL

     November 30-án került sor Rudabányán, a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében a 6. Borbála-napi Bányász Dalostalálkozóra, melyen ezúttal 10 együttes vett részt és mutatta be műsorát. Az immár hagyományos, Rudabányán a negyedik alkalommal megrendezett találkozó célja a bányász daloskultúra őrzése, továbbadása, a kórusok közötti személyes találkozás és tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése, és nem utolsósorban színvonalas program biztosítása a helyi lakosság számára. A mintegy 160 résztvevőt Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte, majd a kórusok fellépése következett. A program végén Nagy Tibor, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségének alelnöke értékelte a rendezvényt, majd minden csoport vezetőjének emléklapot és rudabányai ajándéktárgyat adott át Szobota Lajos és Nagy Tibor. Ezután a házigazdák közös vacsorán látták vendékül a kórustagokat és a kísérőket, miután még hosszú ideig folyt a beszélgetés és a közös énekés. Az idei találkozó merendezését Rudabánya Város Ökormányzata, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége, a Bányász Kulturáért Alapítvány (Budapest) és a Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány (Rudabánya) összefogása és anyagi támogatása tette lehetővé. Az alábbi képek a résztvevő csoportokat mutatják be. (Hadobás Sándor felvételei.)

dscn1739_470

 Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte a résztvevőket.

dscn1741_470

A berentei Rozmaring Dalkör.

dscn1744_470

 A bükkszentlászlói Nefelejcs Nyugdíjasklub Énekkara első alkalommal vett részt a találkozón.

dscn1746_470 A Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara.dscn1750_470

Az Edelényi Férfikórus.

dscn1756_470 A kurityáni Búzavirág Népdalkör.dscn1763_470

 A múcsony-alberttelepi Szivárvány Dalkör.dscn1771_470

A Szendrői Népdalkör.

dscn1773_470

A szögligeti Hagyományőrző Pávakör.

dscn1776_470

 A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub énekkara.

dscn1778_470 A házigazdák, a rudabányai Rozmaring Asszonykórus. Tagjai sokat segítettek az előkészületekben, és saját készítésű süteményekkel kedveskedtek a vendégeknek.

 VÍZ ALATT ÉS FELETT

A fenti címmel nyílik november 25-én fotókiállítás a rudabányai Gvadányi József Művelődési Házban. A kiálítók: Zombor Gyula fotóművész, búvároktató (Miskolc), aki víz alatti fotóit mutatja be; Zombor Lili 12 éves tanuló (Miskolc), akinek a víz alatti életet ábrázoló festményeit láthatják az érdeklődők, s végül a miskolci Szemere Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium alkalmazott fotgoráfus tanulóinak munkái szerepelnek a tárlaton. A kiállítás-megnyitó után vetítettképes előadásra kerül sor a könnnyűbúvár-sportról, és bemutatják a rudabányai Bányatóban készült víz alatti filmfelvételeket is. A kiállítás december 31-ig tekinthető meg hétfőtől péntekeig 8 és 16 óra között, szombaton és vasárnap előzetes bejelentkezés után (tel.: 48/353-174).

 A RUDA-KAI EGYESÜLET EREDMÉNYEI A XIII. NAGYKUN KUPÁN

     Október 26-án Karcagon rendezték meg a XIII. Nagykun Kupa kyokushin karateversenyt 345 sportoló részvételével, melyen kitűnő eredményeket értek el a rudabányai Ruda-Kai Egyesület versenyzői. A felnőtt férfi B katekória -70 kg-os súlycsoportjában Dobos Dávid aranyérmes lett, ugyanilyen sikert ért el Szűcs Miklós a -80 kg-osok között. A felnőtt férfi C ketgóriában Korály Zoltán bronzérmes lett. A versenyt megelőzően intenzív felkészülést végeztek a karatézók Kerepesi István útmutatásai szerint. A kemény edzésmunka meghozta a gyümölcsét. Képeinken, melyeket az egyesület bocsájtott rendelkezésünkre, a sikeresen szereplő sportolók láthatók. Az 1. fotón középen Kerepesi István, az egyesület vezetője és edzője, maga is kiváló karatés, az utolsó kép pedig az egyesület logóját ábrázolja.

787307_470

787310_470

787320_470

787321_470

787322_470

787323_470

rudakai_470

TESTVÉRVÁROSUNK, DOBSINA ÚJ NEVEZETESSÉGE

Rudabánya szlovákiai testvérvárosa, Dobsina a közelmúltban érdekes és értékes természeti objektummal gazdagodott. Az eddig a település egyik félreeső helyén levő különleges vándorkövet kiemelték eddigi helyéről, és a város központjában, a főutca melletti zöldterületen helyezték el, ahol a helybeliek és az ide látogatók is megcsodálhatják. A monolit kőanyaga teljesen eltér a környező hegyekétől, ami nem csoda, hiszen valamikor a jégkorszakban (15-20 ezer évvel ezelőtt) egy gleccser szállította Közép-Európába valahonnan Skandináviából. A szakemberek által "vándorköveknek" nevezett magányos, olykor háznagyságú sziklák Németország, Lengyelország és a balti államok síkságain találhatók nagyobb számban, de előfordulnak más országokban is. A dobsinai monolit a legdélibb ismert vándorkövek közé tartozik. Felületének nagy részét vastag moharéteg borítja, ennek ellenére jól látható kőanyagának kristályos szerkezete. Tetején már egy fácska is megtelepedett. Ha Dobsinán járunk, ne mulasszuk el megtekinteni ezt a nem mindennapi természeti értéket! Képeink a követ két nézetből mutatják be. (Hadobás Sándor felvételei.)

dscn0167_470

dscn1735_470

FÉNYKÉPES VISSZATEKINTÉS A GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉTRE

Amint korábban honlapunkon is jeleztük, illetve a programot közöltük, október 14. és 19. között az idén is megrendezésre került városunkban a Gvadányi József Emlékhét neves író szülöttünk tiszteletére. Az események az előzetes tervek szerint, nagy érdeklődés mellett lezajlottak. A sok egyéb aktuális feladat mellett csak most tudtunk sort keríteni az emékhéten készült fotók feldolgozására, melyek közül az alábbiakban bemutatunk néhányat. (Papp Andrea felvételei.)

mzeumi_nap_2013_okt._16._020_470

Az emlékhét legkiemelkedőbb eseménye a 16. Rudabányai Múzeumi Nap volt október 16-án, Gvadányi József születésének 288. évfordulóján. Képünkön: Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere megnyitja a múzeumi napot.

mzeumi_nap_2013_okt._16._023_470

Ezúttal is zsúfolásig megtöltötték a helyi és a távolabbról érkező érdeklődők a múzeumi nap helyszínét, a Gvadányi József Városi Művelődési Ház emeleti klubtermét.

mzeumi_nap_2013_okt._16._029_470

A múzeumi és az alapítványi munkatársak mellett vendégelőadók is szerepeltek a múzeumi nap szakmai előadásain. A fotón Szolyák Péter régész, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatása látható előadás közben.

mzeumi_nap_2013_okt._16._053_470

Lőrincz Árpád szlovákiai bányamérnök részvétele nemzetközivé emelte a múzeumi napot. Előadását az alig ismert hajdani pelsőcardói bányászatról tartotta meg. (Ez a kis település ma Szlovákiában található, Aggtelektől 11 km-re, a neve most Ardovo.) A témáról egy kis könyv is megjelent a múzeumi nap alkalmából, amiről honlapunk más helyén adtunk hírt.

mzeumi_nap_2013_okt._16._056_470

Alabán Péter ózdi történész-szociológus az egykori (és talán jövőbeli) farkaslyuki szénbányászattal kapcsolatban tartott érdekes, videófelvétellel kiegészített előadást.

mzeumi_nap_2013_okt._16._010_470

A Bányászattörténeti Múzeumban nyílt meg a rudabányai Orosz Tibor festő-restaurátor hallgató műveinek kiállítása. A képen az alkotó és Papp Andrea múzeumvezető látható az egyik festmény mellett.

mzeumi_nap_2013_okt._16._066_470 A kiállítás-megnyitó résztvevőinek egy csoportja.mzeumi_nap_2013_okt._16._069_470

A kiállítás-megnyitó közönsége nagy érdeklődéssel tekintette meg Orosz Tibor munkáit.

2013._okt_23._nnepsg_036_470

 Bár az emélkhéten már kívül esett, de itt adunk hírt arról is, hogy október 22.-én került sor a rudabányai városi ünnepségre nemzeti ünnepünk, Október 23. alkalmából a Gvadányi József Városi Művelődési Házban. Az ünnepi műsort ezúttal a Gvadányi József Általános Iskola 8. osztályos tanulói adták (képünkön). Az ünnepség után a város és az intézmények képviselői koszorúkat helyeztek el a művelődési ház falán levő emléktáblánál.

 SZÉKELYHIDI BENCE ÚJABB SIKERE

Székelyhidi Bence rudabányai erőemelő ismét sikeresen szerepelt egy versenyen (korábban már hírt adtunk ebben a speciális sportágban elért kiemelkedő eredményeiről). Legutóbb a Tiszaújvárosban megrendezett területi versenyen szerezte meg az első helyet kategóriájában (74 kg), amint erről az alábbi fotók tanúskodnak. Gratulálunk, és további sikereket kívánunk!

img_0004_470_01 Bence már itthon, az I. helyezésért járó oklevéllel és kupával.

img_0005_470_01

Az oklevél közelről.

 A BÁNYATÓ ŐSSZEL

 Rudabánya legújabb nevezetessége, a Bányató minden évszakban lenyűgözi látogatóit festői szépségével. Most éppen őszi arcát mutatja a tó és környezete. A szokatlanul szép időjárást kihasználva az elmúlt hetekben sokan zarándokoltak ide, nem csak helybeliek, hanem főként messzebről érkezők, akik az internetről vagy más forrásokból szereztek tudomást hazánk legmélyebb állóvízéről. Amikor az alábbi képek készültek (október 23.-án), éppen egy nagyobb kirándulócsoport tartózkodott a vízparton. Azt mondták, hogy olyan szép és lenyűgöző a látvány, mint ha nem is Magyarországon lennének... A fotók egyébként arról tanúskodnak, hogy a rendkívül száraz nyári hónapokban nem csökkent jelentősen a tó vízszinje.

dscn0141_470_01

dscn0159_470

dscn0165_470 ÚJ KÖNYV JELENT MEG...

...a 16. Rudabányai Múzeumi Nap alkalmából a helyi Bányászattörténeti Múzeum és két, szintén rudabányai szakmai alapítvány együttműködésével. A kiadvány a ma Szlovákiában található Pelsőcardó (Ardovo) bányászatának történetét mutatja be. Szerzője Lőrincz Árpád kecsői bányamérnök, bányaüzem-vezető. A könyv hamarosan olvasható lesz az interneten, az Országos Széchenyi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban. Mellékelten közöljük a kismonográfia borítójának fotóját.

rkss8314_470_01  RUDABÁNYA A SAJTÓBAN

 Városunk gyakran szerepel a megyei és az országos sajtóban, sőt időnként külföldi lapokban is olvashatunk róla, elsősorban a Rudapithecus-leletekkel kapcsolatban. Legutóbb az Észak-Magyarország című megyei napilap 2013. október 5.-i számának Településeink című mellékletében adtak hírt a nyár végi rudabányai rendezvényekről. Alább közöljük a cikk fotóját.

rkss8313_470_01

 A 16. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP PROGRAMJA

2013. október 16-án, szerdán 10.00 órától

a Gvadányi József Városi Művelődési Ház emeleti klubjában (Rudabánya, Petőfi u. 22.)

Ráth Attila (9. évfolyamos tanuló, Bolyai Farkas Szakképző Tagiskola, Ózd)

 Szepesi Zsuzsanna: Bányászhősök c. versét adja elő

SZAKMAI ELŐADÁSOK

-- Szolyák Péter muzeológus-tárvezető

(Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tár, Miskolc)

 A bükkábrányi mocsárciprusoktól az óriáscápáig a Herman Ottó Múzeum új állandó kiállításának titkai

-- Hadobás Sándor nyug. múzeumvezető, kuratóriumi elnök

(Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, Rudabánya)

 Emlékezés Hernyák Gáborra

-- Benke István bányamérnök, technikatörténész (Budapest)

Palackba zárt bányászat (Bányész türelemüvegek)

-- Márkus Zsuzsanna történész-muzeológus

(Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya)

Május elsejék Rudabányán

 -- Lőrincz Árpád, PhD, bányamérnök, bányaüzem-vezető

(Torna – Turňa nad Bodvou, Szlovákia)

A pelsőcardói bányászat története

-- Alabán Péter történész-szociológus, igazgatóhelyettes, PhD hallgató

(Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája, Ózd)

 Válság és remény: Farkaslyuk a rendszerváltozás után

-- Papp Andrea történész-muzelógus, múzeumvezető, PhD hallgató

(Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya) 

Gróf Gvadányi József emléke Rudabányán a 20. században

A 2013. ÉVI GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT PROGRAMJA

Október 14., hétfő, 15.00 óra: ÉRDEKESSÉGEK GVADÁNYI JÓZSEFRŐL ÉS CSALÁDJÁRÓL. Vetítettképes előadás a Gvadányi József Művelődési Házban.

Október 15., kedd, 14.30 óra: A HELYI MŰVÉSZETI CSOPORTOK ÜNNEPI MŰSORA a Gvadányi József Művelődési Házban. Közreműdik a gyermek színjátszó-csoport, a mazsorett-együttes és a Rozmaring Asszonykórus.

Október 16., szerda, 10.00 óra: 16. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP. Szakmai előadások a Gvadányi József Művelődési Házban. (A részletes programot külön közüljük.)

Október 16., szerda, 13.00 óra: OROSZ TIBOR festő-restaurátor KIÁLLÍTÁSÁNAK megnyitása a Bányászattörténeti Múzeumban.

Október 16, szerda, 14.30 óra: MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A GVADÁNYI-SZOBORNÁL az író születésének 288. évfordulója alkalmából.

Október 17., csütörtök, 8-12 óráig: BÁBELŐADÁSOK a Gvadányi József Általános Iskola és a Bóbita Óvoda növendékei részére a művelődési házban

Október 18., péntek, 14.30 óra: KI TUD TÖBBET GVADÁNYI JÓZSEFRŐL? Vetélkedő az általános iskola tanulói számára a művelődési hában

Október 19., szombat, 18.00 óra: A REFLEX EGYÜTTES KONCERTJE a Gvadányi József Művelődési Házban

Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a rendezők! A programokra a belépés díjtalan! Műsorváltozás lehetséges!

egy_falusi_notarius_1

Gvadányi József legismertebb irodalmi alakja, a peleskei nótárius. (Divéky József linóleummetszete a Tevan Könyvkiadó Gvadányi-kötetének címlapján , 1922.)

  VÁROSNAPI FOTÓK - A DOBSINAI VENDÉGEK MŰSORA

Folytatjuk városnapi fotósorozatunkat. Ezúttal a testvérvárosunkból, a szlovákiai Dobsináról érkezett Gömri Népi Együttes műsoráról készült felvételekből mutatunk be néhányat. A fényképeket Vaszily Csaba készítette.

cs2_470

A dobsinaiak műsorát kitűnő cigányzenekar kísérte.

cs4_470

Az énekes-táncosok fellépésre várnak.

cs17_470 A szereplők egy másik csoportja, szintén a fellépés előtt.

cs8_470

 Részlet a műsorból - az előadás színvonalát a szép népviselet is emelte.

cs12_470

A leányok táncának egy mozgalmas pillanata.

cs14_470

A páros tánc sem hiányozhatott a műsorból.

cs15_470

Jelenet a legények táncából.cs11_470

Páros ének - leány (balra) és asszony.

cs16_470

Nagy sikert aratott a szólóénekes leány.

cs1_470

Az asszonyoka leányoktól eltérő viseletben énekeltek és táncoltak.

cs10_470

Az énekes-harmónikás legény szintén nagy tapsot kapott.

A ROZMARING ASSZONYKÓRUS SIKEREI

     A rudabányai Gvadányi József Városi Művelődési Ház művészeti csoportja, a Rozmaring Asszonykórus az elmúlt hetekben sikert sikerre halmozott. Augusztus 29-én, a Gyöngyösön megtartott Országos Bányásznapon a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete Nívódíját vehette át Juhász Lajosné Fónyi Emőke, az együttes vezetője. Két hétel később a Csillebércen megtartott "II. Szenior Dalkörök Országos Fesztiválján" pedig "A legjobb dalkör" címet érdemelték ki. Mindezt az alább bemutatott oklevelek s tanúsítják. Az elismerésekhez gratulálunk, és további sikereket, eredményes szerepléseket kívánunk!

nvdj_470

ak.okl._1._470

ak._okl._2._470 KÉPEK AZ V. RUDABÁNYAI VÁROSNAPRÓL

 

     Az V. Rudabányai Városnapról és a hozzá kapcsolódó rendezvényekről több száz fotóval rendelkezünk Papp Andrea és Vaszily Csaba jóvoltából. A képek feldolgozása, korrigálása hosszabb időt vesz igénybe, ráadásul a városnap után is több nagyszabású esemény zajlott le a településen (például az V. Rudabányai Mazsorett-találkozó), amelyek lekötötték időnket és erőinket. Ezért csak most adjuk közre az első felvételeket, Papp Andrea fotóit a városnap fontosabb pillanatairól. A fotókrónikát hamarosan folytatjuk Vaszily Csaba képeivel.
v1_470_01

Az ünneplők egy csoportja a művelődési ház előtt, a 63. Bányásznap alkalmából rendezett megemlékezésen és koszorúzáson.

v2_470_01

A borszéki (balról) és a dobsinai testvérvárosi küldöttség tagjai az ünnepségen.

v3_470 Az ünnepség további résztvevői, balra a Rozmaring Asszonykórus tagjai.v4_470_02

A Bányász Hősi Emlékműre együtt helyezett koszorút Szaniszló János (balra), a Kazincbarcikai Járási Hivatal vezetője, Szobota Lajos (középen), Rudabánya Város polgármestere és dr. Sallai Árpád, Rudabánya Város címzetes főjegyzője.

v_5_470 A borszéki küldöttség részéről Mik József (jobbra) polgármester és Farkas Aladár önkormányzati képviselő koszorúzott.v_6_470

A bányásznapi megemlékezés és koszorúzás után a Gvadányi József Városi Művelődési Ház nagytermében került sor a városnap nyitóünneségére, nagyszámú érdelődő és a meghívott vendégek jelenlétében.

v_8_470

A dobsinai (balra) és a borszáki küldöttség tagjai (jobbra) az ünneségen. Középen Kovácsné Szalai Krisztina, Rudabánya Város aljegyzője és dr. Kordos László professzor, a Rudapithecus-kutatások vezetője. v_7_470

Szobota Lajos polgármester köszönti a megjelenteket.

v_10_470

Dobsina Város részéről Anna Macková üdvözölte az ünnepség résztvevőit.

v_11_470 Borszék Város polgármestere, Mik József köszöntőjében kiemelte, hogy a testvérvérosi szerződések aláírása (2012. áprilisa) óta eltelt rövid idő alatt tartalmas és eleven kapcsolatok alakultak ki Rudabánya és a székelyföldi település között.v_12_470

Borszéket ezúttal a Cifrasarok Néptáncegyüttes képviselte. A fiatalok nagy sikerrel szerepeltek az ünnepségen és a délutáni szabadtéri programban is.

v_9_470 Rudabányát a Rozmaring Asszonykórus...

v_13_470 ...és a Gvadányi József Városi Művelődési Ház gyermek színjátszó-csoportja képviselte az ünnepség kultúrműsorában.

v_14_470

 A városnaphoz több kiállítás is kapcsolódott. A művelődési ház galériájában a 2. Rudabányai Képzőművészeti Alkotótáborban készült munkákat, valamint Novák Géza fafaragásait és Novák Gézáné gobelinjeit láthatták az érdeklődők (képünkön). A Bányászattörténeti Múzeum Fülöp Tibor kovács népi iparművész alkotásait mutatta be az ünnep tiszteletére. A kiállítások szeptember végéig takinthetők meg.v_15_470

A Szabadidő Parkban a délutáni programok széles választéka várta az érdeklődőket. A művészeti csoportok műsorai mellett a rudabányai karatésok is számot adtak tudásukról egy bemutató erejég.

v_16_470

A legnagyobb érdeklődést a Republic együttes koncertje váltotta ki, melyre több ezren voltak kíváncsiak. A képen a közönség egy része látható.

v__17_470 A nézők nagy ovációval fogadták az együttest és műsorát.v_18_470Nagy sikert aratott a Szinva-Art együttes táncműsora.

 KÉPES BESZÁMOLÓ A RUDABÁNYAI KYOKUSHIN KARATE EGYESÜLET 10. NYÁRI EDZŐTÁBORÁRÓL

     Egyesületünk az idén a 10. alkalommal rendezte meg nyári edzőtáborát Szögligeten, a Szalamandra-házban. A jeles évforduló alkalmából a tábor hivatalos megnyitóját követően a szülőket és a tábor résztvevőit a szervezők bográcsgulyással látták vendégül. Egyesületünk folyamatosan gondot fordít a fiatalok testi, szellemi és erkölcsi nevelésére. A táborban eltöltött egy hét lehetőséget biztosított számunkra a gondolatok és a képességek egy szintre emelésére. A Szalamandra-házat adottságai kifejezetten alkalmassá teszik az elmélyült és tartalmas szakmai munka végzésére. Ezért nem véletlen, hogy aki egyszer részt vesz táborunkban, az minden évben visszatér, és teljesíti a napi három edzésből álló karate-programot (am jelentős erőpróbának számít), és megerősödve, feltöltődve térhet haza. Hagyomány, hogy táborunkat övvizsgával zárjuk. Ebben az évben a vizsga különlegessége volt, hogy a magasabb övfokozatra készülőknek extrém körülmények között, éjszaka kellett tudásukról számot adni. Rudabányáról az idén 12 fő vett részt edzőtáborunkban. Köszönetet mondunk városunk vezetésének és Vaszily Csaba kéviselő úrnak, hogy támogatták egyesületünket e számunkra fontos és jelentős rendezvény megszervezésében.

                                                                                                       Kerepesi István

karate_1_470

karate_2_470 karate_3_470

karate_4_470

karate_5_470 karate_6_470

karate_9_470

 SIKERESEN LEZAJLOTT AZ V. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ

     Szeptember 7-én , szombaton 8 település 14 csoportjának részévetelével sikeresen lezajlott az V. Rudabányai Mazsorett-találkozó. A szervezők meghívását Szendrő, Miskolc, Szirmabesenyő, Rudolftelep,Sajószentpéter, Berente és Felsőnyárád mazsorett-csoportjai fogadták el, hozzájuk csatlakozott a vendéglátók együttese. A rendezvény 10 órakor látványos menettánccal kezdődött a város főutcáján. Ezután a művelődési ház előtti téren Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a résztvevőket és a közönséget, majd a színpadi és a gálatáncok bemutatása következett. Sok száz néző kísérte figyelemmel a színpompás, változatos és tartalmas eseményt, melynek végén minden csoport emléklapot és ajándékot vehetett át Szobota Lajos polgármestertől, aki mindenkinek megköszönte a részvételt és a felkészülésbe fektetett munkát. Végül minden csoportot ebéden láttak vendégül a művelődési ház nagytermében. Képriportunk a menettánc közben mutatja be az együtteseket, a későbbiekben sajnos a nagy tömeg és az állandó mozgás miatt már nem volt lehetőség a zavartalan fotózásra.

dscn0057_470

A rudabányai Csillagfény Mazsorett-együttes nagycsoportja...

dscn0059_470 ... és kiscsoportja.dscn0060_470

A szirmabesenyői Szivárvány Mazsorett-együttes Csillag, Napsugár és Bíbor csoportja együtt vonult fel a menettáncon.

dscn0061_470

A szirmabesenyői Bíbor-csoport.

dscn0062_470 A Napsugár Mazsorett-együttes Rudolftelepről érkezett. A háttérben a hangosítást kiválóan végző autó látható.dscn0064_470

A berentei Napsugár Mazsorett-csoport éppen egy nehéz elemet mutat be a menettánc közben.

dscn0066_470

A Miskolci Mazsorett-együttes kadett csoportjadscn0067_470

A felsőnyárádi Nyárádi Csillagok mazsorett-csoport.

dscn0068_470 Szendrő három csoporttal szerepelt a rendezvényen.dscn0070_470

A sajószentpéteri Gyöngyszem Mazsorett-együttes kadett csoportja.

dscn0072_470

A sajószentpéteri Gyöngyszem Mazsorett-együttes nagycsoportja.

dscn0096_470

A menettánc végén a csoportok a művelődési ház előtti térre érkeztek- elől a miskolciak, mögöttük a felsőnyárádiak, őket a szendrőiek követik.

dscn0104_470 A sajószentpéteri kadett-csoport szép rendben érkezik a térre.dscn0052_470A színpadi tánc és a gálaműsor helyszíne, a művelődési ház előtti tér még üresen...

dscn0106_470

... és a menettánc után felsorakozott csoportokkal.

dscn0108_470A szépszámú közönség nagy érdeklődéssel figyelte az eseményeket.

dscn0111_470

Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a résztvevőket és az érdeklődőket a menettánc után.

dscn0114_470

A színpadi táncot a rudabányai kiscsoport kezdte. dscn0117_470

 A közönség egy része felülről.dscn0122_470

Az érdeklődők körbevették a táncteret.(Hadobás Sándor felvételei.)

 KORDOS LÁSZLÓ PROFESSZOR BÚCSÚBESZÉDE HERNYÁK GÁBOR TEMETÉSÉN

     Tisztelt Gyászolók! Kedves Gábor!

     Nem sokat beszéltél magadról! Megnehezítetted dolgunkat, amikor barátaid, ismerőseid, tisztelőid, s a világ sok részén már sikereket arató egykorvolt fiatalok azt szeretnék tudni, ki is ez a Hernyák Gábor?

     Az elmúlt csaknem ötven évben – amióta néhány csont összehozott minket -nekem sem mondtad soha hogy Te bizony hajdúsági legény voltál, hiszen ott születtél Hajdúnánáson csaknem 85 éve, 1928. december 14-én. Ott híre-hamva sem volt bányának, hegynek, érceknek, s a családi tanács kertésztanodába íratott Felsőzsolcára. A háború azonban kitört, közben lakatostanulóként a diósgyőri vasgyár lebombázott romjai közül húztak ki. Voltál erőszakkal besorozott levente, akit a nyilasok három nap kiképzést követően az orosz frontra vezényeltek, de megúsztad, mert a század rugalmas németországi visszavonulását már nem vártad meg, elszöktél Felsőzsolcára, majd kisebb sérülésekkel hazatértél Hajdúnánásra. Innen a szovjetek vittek volna el Ukrajnába, munkaszolgálatra. Másodszor, vagy már ki tudja hányadszor, életeden át végigkísérő módon a józan eszedre hallgatva, és az élni akarás türelmetlenségével – ismét megszöktél Mátészalkánál.

     Életed első húsz éve után még megnyugvást is hoztak számodra a 48-at követő sajátos évek. Debrecenben lakatos szakmát tanultál, majd kiváló eredményeid miatt Budapest, Sopron és a szakérettségi következett. Megnyílt a lehetőséged a továbbtanulásra, és Te a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a geológus szakot választottad. Érdeklődésedet a kőzetek és az ércek keltették fel, s ahogy mondtad, a „dögök”, az ősmaradványok nem nagyon izgattak. 1955. Geológus diplomával a zsebedben a Kiss János mellett végzett korábbi velencei-hegységi és recski érckutatások után Rudabányára irányítottak, és itt is maradtál.

     Jártad a bányát, a szemed fürkészett, mindent láttál. Nem szerettél írni, mégis több tanulmányod mellett megjelent összefoglaló cikked a Rudabányai-hegység szerkezetéről és az érctípusok létrejöttéről. Kortársaid és főleg utódaik között ki ne lett volna kíváncsi tapasztalataidra, helyismeretedre. Közben szívügyed volt a kutató-fúrási üzem és a laboratóriumok fejlesztése, a hazai réz-, ólom- és cinkércek kitermelésének megindítása, a rudabányai rézflotáló létrehozása is. Már kezdő korodban, 1955-ben elősegítetted az önálló bányászattörténeti múzeum fejlesztését, amit néhány évig vezettél is. Ma, ez a Múzeum Rudabánya és az ország szakmai kincsestára.

     Azután az 1980-as években megsuhintotta az országot a gazdaság viharfelhője, és a bányát 1985-ben hivatalosan be is zárták. Azóta Rudabánya város lett, és bízik az évezredes múltra visszatekintő bányászat visszatérésében. Jól megérezted, hogy érceidet máshol kell keresni, és több ciklusban Mongóliában dolgoztál, ahol a mongol-magyar tulajdonú Cagan Davai wolframbánya kutatásvezetőjeként élvezted a távoli világ minden újdonságát. Újabb szelek hatására munkád eredményeit ma mások hasznosítják.

     Szerteágazó érdeklődésed az ásványgyűjtők paradicsomává tette Rudabányát, és rajtad múlott, hogy, a vasércet fedő lignit hasznosításának felmérésekor összeszedtél néhány „kecske-” és „disznófogat”, de a porból felvettél és félretettél egy különlegesen rosszul megmaradt porladó állkapocstöredéket is, amelyet 1967-ben Kretzoi Miklós őslénytanprofesszor napokon belül az emberré válás korai szakaszának eddig ismeretlen perdöntő darabjaként Rudapithecus hungaricus-nak nevezett el. Ettől kezdve neved összeforrott az emberré válással, hiszen a közel 300 főemlős lelet nagy részét Te találtad meg. Az elmúlt 25 évben itt dolgozó világhírű kutatók és tanítványaik ugyanúgy becsültek Gábort, mint ahogy ki is szorították az érdemi kutatásból. Ma már az egész világon tudják, tanítják, hogy egy Hernyák Gábor geológusnak köszönhetően mit kapott az emberiség - Az emberré válás múltjának kézzel fogható bizonyítékait. Megfordult itt mindenki azok közül, akik csinálják ezt a tudományt, és az egykori diákokból ma már több tucatnyi professzor – Ausztráliától Kaliforniáig - emlékszik rudabányai  múltjára, és Gáborra, az általa megtalált és róla elnevezett „Gabi” koponyára.

     Hernyák Gábort a Magyarhoni Földtani Társulat 2000-ben a Pro Geologia Applicata Emlékéremmel tüntette ki, Rudabánya Díszpolgárává 2002-ben választották, és 2010-ben elsőként vehette át Lillafüreden a Kárpát-medenc kimagasló földtani értékének felismeréséért évente egyszer járó Geofil Díjat.

      Amíg van ember a Földön, nem felejtik el személyedet és Rudabányát. 

     Kívánságodnak megfelelően, fiaid, Gábor és Zoltán, valamint rokonaid védő gondozása után hamvaid most Szeretett feleséged mellé kerülnek.

     Kedves Gábor, Hernyák Gábor geológus, Rudabánya Díszpolgára, nyugodj békében!

     Jó szerencsét!

     Rudabánya, 2013. augusztus 30.

                                                                                                               Kordos László

temets_2._470

 Kordos László professzor búcsúbeszédét mondja. Balra a gyászoló családtagok: ifj. Hernyák Gábor és felesége (balra), Hernyák Zoltán és felesége.

temets_3._470

Hernyák Gábor arcképe a hamvait befogadó urna előtt. 

temets_4._470

A fejfa...temets_5._470

 A búcsúbeszédek után a Rozmaring Asszonykórus énekelte a Bányászhimnuszt Hernyák Gábor emlékére.

temets_1._470

A sírnál... Végső nyugalomra helyezik Hernyák Gábor hamvait. (Mészáros Ildikó felvételei.)

V. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ

     Szeptember 7-én, szombaton 10 órai kezdettel kerül megrendezésre az V. Rudabányai Mazsorett-találkozó a Gvadányi József Művelődési Ház előtti téren. Mintegy 200 résztvevőre számítanak a rendezők, 10 településről 15 csoport mutatja be tudását. A város főutcáján megtartott menettánc után a színpadi táncokat, majd a gálaműsort tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényről annak lezajlása után, hétfőn fényképes beszémolót közlünk. 

 SIKERESEN LEZAJLOTTAK A VÁROSNAPI RENDEZVÉNYEK

     A VI. Rudabányai Városnap, valamint a hozzá kapcsolódó II. Rudabányai Ásványgyűjtő Fesztivál és a Testvérvárosi Találkozó rendezvényei a honlapunkon is meghirdetett program szerint sikeresen lezajlottak augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 1-én. A legnagyobb érdeklődés az "új" Republic együttes koncertjét kísérte, de valamennyi eseménynek sok látogatója volt. Nagy tetszést arattak a testvérvárosok művészeti csoportjai: a dobsinai Gömöri Népi Együttes, valamint a borszéki Cifrasarok népitánc-csoport is. A többi fellépőről szintén a dicséret hangján lehet szólni. St.Martin szaxofonjátéka most is felejthetetlen élményt nyújtott, a hozzá kapcsolódóü tűzijáték pedig talán minden eddiginél látványosabb volt. Hamarosan fényképes beszámolóval jelentkezünk a városnapi eseményekről.

BÚCSÚ HERNYÁK GÁBORTÓL

     Augusztus 30-án nagy részvét mellett vettek végső búcsút családtagjai, rokonai, tisztelői, volt munkatársai és geológus kollégái HERNYÁK Gábortól a rudabányai Telepi temetőben. A gyászbeszéd elhangzása után dr. Kordos László professzor méltatta az elhunyt érdemeit a volt vasércbánya geológusaként, valamint a legfontosabb Rudapithecus-leletek megtalálójaként. Az utóbbiaknak köszönhetően Rudabánya a világ leggazdagabb őshominida-lelőhelyei közé tartozik. Hernyák Gábor életének és munkásságának méltatására hamarosan visszatérünk.

 MEGHALT HERNYÁK GÁBOR GEOLÓGUS, A RUDABÁNYAI ŐSMAJMOK FELFEDEZŐJE

      1967-ben megtalálta a Rudapithecus első maradványát. 1999 nyarán, a nemzetközi kutatócsoport ásatási területéről kiszorulva a 70 éves nyugalmazott főgeológus felnézett a mellette álló diákokra, és a szürke agyagban felcsillanó fekete fogakra bökött ujjával. A kanadai hallgatók a legteljesebb Rudapithecus-koponyát előbb "Gábor"-nak nevezték el, majd miután kiderült, hogy a 10 millió évvel ezelőtt élt emberszabású ősmajom nőstény volt, "Gabi"-ra változtatták a nevét. Egy másik rudabányai kihalt főemlős, az Anapithecus hernyaki már az ő nevét viseli. Hernyák Gábor 2010-ben elsőként vehette át Miskolc-Lillafüreden a "Geofil-díjat", amelyet évente az a személy kap, aki a Kárpát-medence kimagasló földtani értékének felismerésében meghatározó tevékenységet végzett. Az 1971-ben megkezdődött ásatások eredményeként Rudabánya az emberré válás korai szakaszának világszerte ismert, meghatározó jelentőségű lelőhelye.

     2013. augusztus 25-én, hosszan tartó, súlyos betegség következtében, életének 85. évében elhunyt HERNYÁK Gábor, az egykori Országos Érc- és Ásványbányák rudabányai vasércbányájának vezető geológusa, Rudabánya Díszpolgára. Temetéséről később intézkednek.

                                                                                                   Dr. Kordos László

hernyk_gbor_19282013_foto_mszros_ildik_2008_470

Hernyák Gábor 2008-ban. (Mészáros Ildikó felvétele.)

hernyk_gbor_a_rudapithecus_lelhelyen._foto_kordos_lszl_2006_470

Hernyák Gábor a Rudapithecus-lelőhelyen, 2006-ban. (Kordos László felvétele.)

hernyk_gbor_jobbra_2010ben_tveszi_a_geofil_djat_kordos_lszltl._foto_f._tth_gza_470

Hernyák Gábor (jobbra) 2010-ben átveszi a Geofil-díjat Kordos Lászlótól.

A VI. RUDABÁNYAI VÁROSNAP ÉS KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEI PROGRAMJA

Az alább közölt nyomtatott meghívón szereplő városnapi program több ponton módosult. A legfontosabb változás, hogy az augusztus 31-én, szombaton 9.15-re a református templomba meghirdetett ökumenikus istentisztelet elmarad, helyette a 10.15-kor kezdődő ünnepség keretében, a bányásznapi megemlékezés után mondanak áldást a lelkészek az ünnep és a bányászok tiszteletére.

További változás, hogy a délelőtti program befejezéseként a Gvadányi József Művelődési Ház gyermek színjátszó-csoportja is bemutatja az erre az alkalomra készült rövid előadását.

Végül bővül a délutáni program is: a rudabányai karate-csoport 17 órakor bemutatót tart a Szabadidő-parkban Kerepesi István vezetésével.

Az augusztus 31-én 10.15-kor kezdődő ünnepség részletes programja:

Himnuszok (magyar, szlovák, román, székely himnusz)

Szavalat (Hegyaljai Kiss Géza: Rudabánya c. versét a gyermek színjátszó-csoport egyik tagja adja elő.)

Szobota Lajos, Rudabánya város polgármestere köszönti a megjelenteket, üdvözli és bemutatja a testvérvárosok, Dobsina és Borszék képviselőit és méltatja Rudabánya városi létének 5 esztendejét

Szavalat (Hegyaljai Kiss Géza: Dobsina című versét előadja a gyermek színjátszó-csoport egyik tagja.)

Karol Horník, Dobsina Város polgármesterének köszöntője.

Szavalat. (Ungureanu Katalin: Borszéki tavasz című versét előadja a gyermek színjátszó-csoport egyik tagja.)

Mik József, Borszék Város polgármesterének köszöntője.

A testvérvárosok művészeti csoportjainak műsora: Rozmarink Asszonykórus (Rudabánya), Gömöri Népi Együttes (Dobsina), borszéki zenekar és tánccsoport.

Bányásznapi megemlékezés. (Kovács István, a BDSZ Borsodi Tagozat elnöke). - Kalóczkai Gábor római katolikus és Kertészné Szilágyi Erzsébet reformáűtus lelkészek áldást mondanak a Bányásznap és a bányászok tiszteletére.

Koszorúzás a művelődési ház előtti bányászemlékműnél.

Bányászhimnusz.

A Gvadányi József Művelődési Ház gyermek színjátszó-csoportjának műsora.

Az augusztus 31-én délután és este a Szabadidő Parkban sorra kerülő szórakoztató programokra minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a rendezők! 

varosnapi_meghivo_428

vrosnap_2013_470

vrosnap_2013.3._470

vrosnap_2013.4._470 TEMPLOMBÚCSÚ ÉS KENYÉRSZENTELÉS RUDABÁNYÁN

     Az 1914-ben épült (tehát jövőre 100 éves) rudabányai római katolikus templomot államalapító királyunk, Szent István tiszteletére szentelték. A templombúcsú napja ezért egybeesik a nemzeti ünneppel, Augusztus 20-ával. Az idei búcsút ma délelőtt fél 11-kor rendhagyó körülmények között tartották meg, mert a templom felújítás alatt áll. Ezért szabad téren került sor az ünnepi istentiszteletre, majd azt követően a hagyományos kenyérszentelésre. A szertartást Kovács László edelényi esperes-plébános és Kalóczkai Gábor rudabányai plébános közösen végezték. A kenyérszentelés előtt Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a szentmise résztvevőit, majd rövid megemlékezést tartott, végül pedig jelképesen megszegte a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret. Az istentisztelet és a kenyérszentelés után még sokáig beszélgettek a jelenlévők a templom árnyékában, miközben lehetőség nyílt a felújítás alatt álló, s már csaknem teljesen kész templombelső megtekintésére is. 

dscn0099_470

 Kovács László (balra) edelényi esperes-plébános és Kalóczkai Gábor rudabányai plébános istentisztelet közben.

dscn0118_470

Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere jelképesesen megszegi az új kenyeret.

 RUDABÁNYAI SPORTNAP, 2013

     Augusztus 18-án, vasárnap került sor az immár hagyományos Rudabányai Sportnapra. Az esemény keretében a helyi, hajdan az NB II-t is megjárt labdarúgó-csapat régi tagjainak baráti találkozója mellett sor került Rudabánya és Dobsina öregfiúk-csapatainak találkozójára. A mérkőzést a nagy meleg miatt az iskola sportcsarnokában rendezték meg. A 3x15 perces küzdelem végül a vendégek győzelmét hozta 7:3 arányban, bár a játék képe alapján nem volt ekkora különbség a két csapat között. A mérkőzés után közös ebédre került sor, amit kötetlen beszélgetés, a régi emlékek felelevenítése követett a kora délutáni órákig. A rudabányaiak meghívást kaptak egy őszi dobsinai visszavágóra. Hamarosan képeket is közlünk a Sportnapról.

dscn0035_470

A dobsinai öregfiúk csapata.

dscn0037_470

A rudabányai öregfiúk csapata.

dscn0021_470

Egy izgalmas pillanat a mérkőzésről.

dscn0050_470

A mérközés után jó hangulatú baráti találkozóra került sor.

EMLÉKEZÉS NYÍRI ERZSIRE

     Rudabánya jeles személyiségei közül ezúttal NYÍRI Erzsi (Rudabánya, 1917. október 13. - Budapest, 1996. március 17.) népdal- és nótaénekest mutatjuk be. Már gyermek- és ifjúkorában kitűnt szép hangjával, gyakran szerepelt a különböző rudabányai rendezvényeken. Sajnos nem volt lehetősége ének-zenei tanulmányok folytatására, de az 1940-es években elhatározta, hogy énekesnő lesz. A második világháború után Budapestre ment, ahol a megélhetését biztosító munka mellett tanult. Hamarosan elindult művészi karrierje, s az 1950-es évek közepétől az egyik legismertebb és legkedveltebb nóta- és népdalénekes volt. Sokat turnézott itthon és külföldön, nagy sikerrrel szerepelt az észak-amerikai magyarok körében, és néhányszor fellépett szűlőhelyén, Rudabányán is, ahová egyébként családlátogatásra gyakran hazatért. (Távolabbi rokonai közül ma is sokan élnek városunkban.) Gyakran szerepelt a rádióban és a televízióban, az akkori egyetlen hanglemezkiadó vállalat, a Hungaroton több lemezfelvételt készített vele. Nótaszövegeket is írt. A visszaemlékezők egyöntetűen dícsérik gyönyörű hangját, kiváló előadói képességeit és kedves, közvetlen személyiségét. A modern technika segít abban, hogy énekművészetét bármikor megcsodálhassuk: ugyanis az interneten számos hang- és filmfelvétele megtekinthető.

nyri_1._470_01

 Nyíri Erzsi művészi karrierjének kezdetén, az 1940-es évek végén.

nyri_2._470

Nyíri Erzsi 1967-ben.

 

TESTVÉRVÁROSI TALÁLKOZÓ BORSZÉKEN

 banner_470

plakat_hu_470 

 Rudabánya testvérvárosa, Borszék e hétvégén rendezi meg a Testvértelepülések Találkozóját, amelyen természetesen városunk küldöttsége is részt vesz Szobota Lajos polgármester vezetésével. Rudabányát a hivatalos küldöttség tagjain kívül a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportja képviseli. A lányok a tervek szerint több alkalommal is fellépnek a találkozóhoz kapcsolódó rendezvényeken.

 MŰVÉSZETI TÁBOR RUDABÁNYÁN

     Neves alkotók részvételével vasárnap óta művészeti tábor zajlik Rudabányán. Az itt született alkotásokat a tervek szerint kiállításon mutatják be az idei Városnap keretében a Gvadányi József Művelődési Házban.  

A ROZMARING ASSZONYKÓRUS SIKEREI

     A Gvadányi József Művelődési Ház Rozmaring Asszonykórusa a közelmúltban több találkozón, fesztiválon szerepelt sikerrel. Közülük kiemelkedik a Szikszón megrendezett nyugdíjas kórusok megyei találkozója, amelyen első helyezést értek el, és így jogot nyertek a Budapesten sorra kerülő országos találkozón való részvételre. 

rkss8237_470

                                               A Szikszón kiérdemelt oklevél.

SZAKKÖRVEZETŐNK PÁLYÁZATI SIKERE

     A rudabányai Gvadányi József Művelődési Ház díszítőművészeti szakkörének vezetője, Juhász Béláné több munkájával is részt vett a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület által meghirdetett országos Kisjankó Bori hímzés pályázaton. A szakmai zsűri döntése alapján három hímzéssel bekerült a legjobbak közé, és munkái szerepelnek a díjnyertesek alkotásaiból rendezett kiállításon a mezőkövesdi Közösségi Házában. A tárlat szeptember végéig tekinthető meg. 

 KÉPES BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁRÓL

Röviden már tájékoztattuk honlapunk látogatóit a Múzeumok Éjszakája rudabányai rendezvényeiről. Most Papp Andrea intézményvezető képes beszámolóját adjuk közre a Bényászattörténeti Múzeumban lezajlott eseményről.

     Programjaink összeállításakor igyekeztünk valamennyi korosztályra figyelemmel lenni, így már 15 órától vártuk a legkisebbeket arcfestéssel, népi játszótérrel és bőrkarkötő készítéssel, egészen 17.30-ig a múzeumban és a múzeum udvarán Pácz Tímea, Pácz János, Pácz Jánosné és Neszádeli Gyula közreműködésével.

     Ezt követően a hivatalos program 17.30-kor vette kezdetét a zsúfolásig megtelt Gvadányi József Művelődési Házban, amikor Papp Andrea, a Bányászattörténeti Múzeum intézményvezetője köszöntötte a megjelent vendégeket. Külön örömünkre szolgált, hogy az eseményen részt vett Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, Veres Lajos alpolgármester, a képviselőtestület tagjai és meghívott vendégeink. A megnyitót követően „Kis esti zene” következett, Vincze Fédra 7. osztályos tanuló zongorajátéka tette emlékezetesebbé az eseményt.

     Ezt követően a Gvadányi József Városi Művelődési Ház színjátszó csoportja, - melynek tagjai az általános iskola alsó tagozatos diákjai - előadásában A csizmás kandúr című mesejátékot adták elő 17.45-től.

     A programok ezt követően a múzeum udvarán és a múzeum kiállításaiban folytatódtak, ahol előbb 18.00.-tól időszaki kiállítás megnyitására került sor „Amerikából jöttem – bányász ács szerszámok, új szerzeményeink", majd a rudabányai Gvadányi József Városi Művelődési Ház Rozmaring Asszonykórusa bányászdalokból és népdalokból, versekből összeállított műsora következett. 19.00 órától Dr. Bérczi Szaniszló, az ELTE egyetemi docense tartott előadást Holdkőzetek és földi iparok címmel, melyet mikroszkópos holdkőzet-vizsgálat is követett.

     19.30. után röviddel rendhagyó tárlatvezetésekre került sor a múzeum állandó kiállításaiban, majd 20.00-tól karaoke várta az érdeklődőket.

     Az este vidám hangulatáról Nahaj Miklós egykori bányász tangóharmonika-játékával gondoskodott, a programok közötti szünetekben, egészen 22.00 óráig.

     Végezetül 22.00-kor került sor az utolsó programra Pajzán históriák címmel, Szablyár Péter előadásában.

     A rendezvényen részt vett látogatók az este folyamán gratuláltak a színvonalas programokhoz, s a közösségi oldalakon is többen elismerésüket fejezték ki, megosztották a rendezvényen készített fényképeiket. Összességében nagyon jó hangulatú rendezvényt zártunk, mindenki megelégedésére. A lebonyolításhoz köszönjük a támogatók, az önkéntesek és a munkatársak segítségét, munkáját. Értékelésként elmondható, hogy ilyen összefogással sikeresen lebonyolítható volt rendezvényünk.

     A képekért köszönet illeti Márkus Zsuzsannát és Lőkös Kittit.

mzeumok_jszakja_2013._06.22._1._rsz_013_470

Neszádeli Gyula kézműves foglalkozást tartott a gyerekeknek.

mzeumok_jszakja_2013.06.22._2._rsz_mzs_003_470

A megnyitó és a mesejáték köönsége a Gvadányi József Művelődési Házban.

mzeumok_jszakja_2013._06.22._1._rsz_179_470

A gyermek színjátszók nagy tapsot katak az előadás után.

mzeumok_jszakja_2013.06.22._2._rsz_mzs_062_470

A múzeum udvarán Nahaj Miklós tangóharmónika-játékával szórakoztatta a résztvevőket.

mzeumok_jszakja_2013.06.22._2._rsz_mzs_054_470

A Rozmaring Asszonykórus műsora ezúttal is nagy sikert aratott.

mzeumok_jszakja_2013.06.22._2._rsz_mzs_072_470

Bérczi Saniszló előadását tartja.

mzeumok_jszakja_2013.06.22._2._rsz_mzs_093_470

A Bérczi Szaniszló által hozott holdkőzet-csiszolatokat mikroszkóppal nézhették meg az érdeklődők.

muzeumok_ejszakaja_2013_067_470

Az "amerikás" szerszámok egy része a kiállításon.

muzeumok_ejszakaja_2013_040_470

Kállai Géza, az előző képen látható szerszámok adományozója és Papp Andrea intézményvezető a kiállítás-megnyitó után.

muzeumok_ejszakaja_2013_072_470A vendégek egy csoportja. Balra Bérczi Saniszló egyetemi docens, kék ruhában Gulyás Pálné geológus, jobboldalt Gulyás Pál Állami-díjas hidrogeológus, mindannyian budapestiek.

BORSZÉK 60 ÉVE VÁROS

     Rudabánya székelyföldi testvérvárosa, Borszék az idén ünnepli várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ennek tiszteletére nagyszabású rendezvénysorozatot szerveznek, és folytatják azokat a felújításokat, amelyek az elmúlt években megtörténtek, s melyek nyomán a település egyre inkább visszanyeri hajdani rangját az európai üdülőhelyek között. Az idén például megkezdik egy szabadtéri strand építésének előkészítését a 2012 őszén újjáépített ó-sárosi fedett fürdő mellett. 

     Borszék városának Források címen havonta megjelenő magyar nyelvű helyi újságja van, amely a település honlapján teljes terjedelmében olvasható. Ebből minden érdeklődő tájékozódhat az ottani eseményekről. (Ez az oka annak, hogy Borszékről viszonylag ritkán közlünk híreket honlapunkon, míg a hozzánk közel levő szlovákiai Dobsináról gyakrabban. Ott is van honlap és helyi újság, de ezekből már csak szlovákul tájékozódhatunk.)

 MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RUDABÁNYÁN

  Június 22-én, szombaton a rudabányai Bányászattörténeti Múzeumban is megrendezik a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot, ahogyan az a korábbi években is történt. 17.30-kor a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében kerül sor a megnyitóra. Papp Andrea intézményvezető köszönti az érdeklődőket, majd a művelődési ház gyermek színjátszó-csoportja szerepel. Ezután a múzeumban, illetve annak udvarán folytatódik az eseménysorozat: fellép a Rozmaring Asszonykórus, Kállai Géza megnyitja az általa a múzeumnak ajándékozott, Amerikából hazakerült szerszámokból rendezett kiállítást, a neves tudós, Bérczi Szaniszló előadást, Szablyár Péter, a Jósvafői Tájház vezetője pedig a pajzán népi humorból ad ízelítőt. Sor kerül még rendhagyó tárlatvezetésre, a most divatos karaokéra, és végezetül tombolasorsolásra is. A részvétel díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a rendezők.

RUDABÁNYA A LEVEGŐBŐL

    Körülbelül két évvel ezelőtt légifelvétel-sorozat készült Rudabányáról és közvetlen környékéről, amelyek madártávlatból mutatják be a település egyes részeit és a mind nagyobb hírű Bányatavat. Így még nemigen láthattuk városunkat. Bizonyára sokan meglepődnek azon, hogy fentről milyen szép és változatos mindaz, ami a földön járva megszokottnak, egyhangúnak és nem is túlságosan vonzónak tűnik... Az alábbiakban ezekből a nem mindennapi fotókból mutatunk be néhányat.

rkss8140_470

rkss8141_470

rkss8142_470

rkss8143_470

rkss8144_470

rkss8145_470

rkss8148_470

rkss8147_470

rkss8146_470

VERS DOBSINÁRÓL

     Hegyaljai Kiss Géza (1893-1966) mádi születésű református papköltőt korábban már bemutattuk honlapunkon Rudabánya című versével együtt. Az a kötet, amely az említett költeményt tartalmazza (Csillagtüzek, Singer és Wolfner, Budapest, 1935) más magyarországi, és különösen felvidéki településekről is közöl frappáns verseket, többek között Rudabánya testvérvárosáról, az egykor Gömör-Kishont vármegyében, ma Szlovákiában található Dobsináról is. A dobsinai strófák véleményünk szerint nem annyira sikerültek, mint a számunkra kedves rudabányai verssorok, de talán érdemesek arra, hogy megismertessük honlapunk látogatóival. A jég sűrű emlegetése természetesen a világhírű Dobsinai-jégbarlangra utal. A szerző eredeti, papi hivatása és egy sor erejéig a kor politikai hangulata is kiérződik a versből, amely így szól:

D O B S I N A

Repülj lelkem Dobsinára,
Járd be völgyét-hegyét,
Sztracenai sziklaszoros
Szirtjéről nézve szét. 

Repülj lelkem Dobsinára,
Szállj alá a mélybe,
A Jégkirály, Tündérkirály
Csodáit beszélve. 

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd a jég játékát,
Örök jégen, csilló fényen
A Teremtő néz rád. 

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd: él a jég is lent -
Jégorgonán, jégoltárnál
Áldd az örök Istent! 

Repülj lelkem Dobsinára,
Lásd ős-idők jegét,
Magyar Isten jár a mélyben
S át az éjen, sötétségen
Új tavasz int feléd!  

ÚJABB RUDABÁNYAI TÁRGYÚ KIADVÁNY A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN 

     Június 17-én felkerült az Országos Széchenyi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományába Rugonfalvi Kiss István "A rudóbányai ev. ref. templom czímeres emlékei" című tanulmánya, amely 1905-ben jelent meg. Az írás a templom műtárgyai közül a 14. századi vasajtóval és a két síremlékkel (Perényi Istváné 1437-ben, Saurer Erhardé 1567-ben készült) foglalkozik részletesen, ugyanis ezeken találhatók címerábrázolások. Helyreigazítja a korábbi kutatók téves megállapításait, és egy-két kivételtől eltekintve máig helytálló értékelést ad a vizsgált emlékekről; képeket is közöl róluk. A szerző utolsó mondata így szól: "Ismertetésem nem fejezhetem be a nélkül, hogy hálás köszönetemet ne nyilvánítsam dr. Fábry Árpád orvos úrnak, a kinek a fényképfelvételemet köszönhetem, és az ev. ref. egyház lelkészének, a ki kétszer is megengedte a templom és műemlékei megvizsgálását". Rugonfalvi Kiss Istvánnak tehát helyi segítői is voltak, s különösen érdekes az az infromáció, hogy dr. Fábry Árpád orvosi hivatása mellett az akkoriban még nehézkes fotózással is foglalkozott. Az említett lelkész minden bizonnyal Csíky József volt.

BALLAGÁSI ÜNNEPSÉGEK A HELYI INTÉZMÉNYEKBEN

     A rudabányai Bóbita Óvoda június 13-án tartotta évzáró, és egyben ballagási ünnepségét. 22 gyermek mondot búcsút az óvodának, és kezdi meg szeptemberben általános iskolai tanulmányait. A gyerekek emlékezetes műsorral kedveskedtek a megjelent szülőknek, hozzátartozóknak és érdeklődőknek. - A Gvadányi József Általános Iskola két nyolcadik osztályának tanulói június 15-én, szombaton köszöntek el az intézménytől, a pedagógusoktól és a város lakosságától. Ősztől magasabb szinten, középfokú tanintézményekben folytatják tanulmányaikat. Az iskola azon 1-6. osztályos tanulói számára, akiknek a szülei dolgoznak, munkanapokon 8-16 óra között felügyeletet és hasznos szabadidős tevékenységeket biztosít a Gvadányi József Művelődési ház rendszeres foglalkozások keretében. Az arra rászoruló óvodás és iskolás gyermekek a Szociális Szolgáltató Központ nyertes pályázatának köszönhetően a szünidő egész időtartama alatt minden munkanapon ingyenes ebédet kapnak.

MEGJELENT A BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK ÚJ SZÁMA

     A Rudabányán szerkesztett és kiadott  Bányászattörténeti Közlemények 2013. évi első (a folyamatos számozás szerinti XV.) száma a napokban hagyta el a nyomdát. Ezúttal is érdekes írásokat találhatnak a folyóiratban nem csak a szakemberek, hanem mindenki, aki érdeklőúdik a magyar bányászat múltja  és kultúrtörténete iránt. Az új szám tartalma a következő:

     Tanulmányok

PAULINYI Oszkár: A bányaművelés formái a középkorban. (3-11. old.)

VASTAGH Gábor: Egy XVIII. századi magyar vasolvasztó-kemence. (12-19. old.)

CSIFFÁRY Gergely: A szilvásváradi vasipar. (20-41. old.)

VITÁLIS Györghy: Dr. Vitális István szénkutatásai 1926 és 1934 között. (42-57. old.)

MENDLY Lajos: A pécsi Szent István-akna Vendégkönyve. (58-82. old)

SZEDERKÉNYI Andrea: Fejezetek a rudabányai bányász fúvószenekar történetéből. (83-93. old.)

     Közlemények

ZSADÁNYI Éva: A kecskeméti "földi tünemény". (94-102. old.)

HADOBÁS Sándor: A rudabányai első világháborús bányász hősi emlékmű és alkotója. (103-112. old.)

     In memoriam

HADOBÁS Sándor: Horváth Pál emlékére (1954. március 23. - 2012. december 17.) (113-118. old.)

     Szakirodalom

HADOBÁS Sándor: A Montánna história negyedik kötete. (119-122. old.)

HADOBÁS Sándor (összeállította): A Bányászattörténeti Közlemények és előzménye repertóriuma. (123-139. old.)    

btkzl._xv._470

                                                    Az új folyóirat-szám címlapja.

A ROZMARING ASSZONYKÓRUS SIKERE

     A rudabányai Rozmaring Asszonykórus a közelmúltban nagy sikerrel szerepelt az Abasáron megrendezett katona- és bordal-fesztiválon. Mellékelten bemtatjuk az erről szóló Emlékap fotóját. Alig egy héttel az abasári fellépés után a Múcsonyban sorra került kórustalálkozón vett részt az együttes, ahol szintén elismerést arattak. A nyár folyamán még számos alkalommal lesz lehetőségük repertoárjuk bemtatására, melyek közül a legfontosabb az augusztus 31-én sorra kerülő VI. Rudabányai Városnap.

rkss8152_470_01

RUDABÁNYAI KÜLDÖTTSÉG A DOBSINAI VÁROSNAPOK MEGNYITÓ-ÜNNEPSÉGÉN 

     Rudabánya testvérvárosa, a szlovákiai Dobsina minden év pünkösdjén rendezi meg a Városnapokat, amelyek megnyitó ünnepségére május 17-én, pénteken került sor. Az eseményen 8 fős rudabányai küldöttség vett részt Szobota Lajos polgármester vezetésével. Előbb ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak a Városháza dísztermében, amelyen átadták Dobsina Város díjait. Ezt követően a főtéren (Námestie Baníkov, vagyis Bányászok tere) a nagyközönség is előtt elhangzottak a megnyitó-beszédek. Karol Horník, Dobsina Város polgármestere köszöntötte a hallgatóságot, majd szót kaptak a testvérvárosok delegációinak vezetői is. Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármester a két település közötti történelmi kapcsolatokat emelte ki, amelyek több mint 130 évvel ezelőtt (a nagyüzemi vasércbányázat megindulásakor, 1880-ban) kezdődtek. Délután, a meghívott vendégek számára adott fogadás keretében két, Dobsina múltjával foglalkozó, a város anyagi támogatásával kiadott könyv bemutatójára is sor került. (A könyveket honlapunkon hamarosan bemutatjuk!) A pünkösdi ünnepek alatt számos kulturális és szórakoztató rendezvény, valamint népművészeti-háziipari termékeket kínáló vásár várta a helybelieket és a városba látogató idegeneket.

dscn0924_470
Karol Horník, Dobsina Város polgármestere megnyitja a városi képviselő-testület ünnepi ülését, amelyen átadták Dobsina Város díjait.
dscn0931_470
A díjazottak között volt a dobsinai német kisebbség szervezete is. A képen látható képviselői (balról jobba): Tibor Harmatha, Gömöry Éva és Ondrej Rozlozník.
dscn0935_470
Dobsina testvérvárosainak küldöttségei is részt vettek azünnepi képviselő-testületi ülésen. A kép bal szélén Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, középen balról a második a lengyel testvérváros, Kobior polgármestere, elől Szőlős János, a Kassai Kerület alelnöke látható.
dscn0949_470 A rudabányai küldöttség tagjai az ünnepi ülésen.
dscn0907_470
A Dobsinai Városnapok rendezvényeire sokan voltak kíváncsiak. A Városháza előtti sokadalom a szabadtéri színpadon egymást követő műsorok mellett vásári portékákban is válogathatott.
dscn0963_470
Az ünnepi képviselő-testületi ülés után a Dobsinai Városnapok hivatalos megnyitójára a Városháza előtt felállított színpadon került sor. Képünkön Szőlős János, a Kassai Kerület alelnöke beszél, jobbról a második Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere.
dscn0965_470
Szót kaptak a testvérvárosok képviselői is: Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszönti a dobsinaiakat (középen), a bal oldali mikrofonnál a tolmácsolást végző Kubányi Zoltán dobsinai közéleti személyiség áll.
 
dscn0973_470 
 
A Dobsinai Városnapok keretében két helyi vonatkozású könyv bemutatójára is sor került. A képen a dobsinai bányászok hajdani segélyező szervezetéről (Bergbaubrüderschaft) megjelent kiadványt ajánlja az érdeklődők figyelmébe Karol Horník polgármester (balra). Mellette a könyv szerkesztői és szerzői, Ondrej Rozlozník (bányász díszruhában) és Mikulás Rozlozník.
 
bergbrderschaft_470 
 
vpd_turkov..._470 
 
A két új dobsinai vonatkozású könyv borítója: felül a bányászok hajdani érdekvédelmi és segélyező szervezetéről szóló munka, alul a törökök 1584. október 16.-i dobsinai betöréséről készült, eredetileg németül írt emlékirat szlovák fordítása.

 ANDRUSKÓ KÁROLY RUDABÁNYAI LINÓLEUM-METSZETEI

      A neves vajdasági festő- és garfikusművész, Andruskó Károly (1915-2008) az 1970-es években az Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatójának, Murvay Lászlónak a meghívására többször járt Rudabányán, és számos linóleum-metszeten örökítette meg az akkor még működő vasércbányában folyó munkát. Kiállításon is bemutatták az itt készült alkotásokat, egy részük pedig minikönyvben jelent meg. Nagyméretű színezett linómetszetei a helyi múzeum gyűjteményét gazdagítják. Ízelítőül bemutatunk néhányat a rudabányai sorozatból.

rkss8126_470

rkss8131_470

rkss8127_470

rkss8124_470

 241

Andruskó Károly (1915-2008).

A KULTURÁLIS ÉLET HÍREI

     - A 2013. évi városi nagyrendezvények időpontjai a napokban véglegesültek. A 6. Városnapra augusztus 31-én kerül sor, a tavalyihoz hasonlóan ehhez kapcsolódó Ásványgyűjtő Fesztivál és a Testvérvárosok Találkozója augusztus 29-30-án és szeptember 1-én kerül sorra. A szervezők az idén is gazdag, változatos programokkal várják majd az érdeklődőket. A IV. Rudabányai Mazsorett-találkozó időpontja szeptember 7., szombat. A Gvadányi József Emlékhét, melynek egyik fő eseménye a Múzeumi Nap, október 16. és 22. között kerül megrendezésre. A Borbála-napi Bányász Kórustalálkozót ezúttal november 30-án tartják meg. A felsoroltak mellett még számos kulturális rendezvényre (előadásokra, kiállításokra, konferenciákra stb.) kerül sor a város intézményeiben.

     - Május 1-én Sajóbábonyban szerpelt a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportja. A lányok ezúttal is nagy sikert arattak.

     - A Rozmaring Asszonykórus a május végén megrendezésre kerülő abasári kórustalálkozóra készül.

     - A Kézműves Szakkör vezetőjének, Juhász Bélánénak három munkája is bekerült egy Budapesten megrendezésre kerülő országos népművészeti kiállítás anyagába. 

     - Június 16-tól augusztus 19-ig minden munkanapon reggel 8 órától délután 4 óráig nyári napközis foglalkozásokra kerül sor a művelődési házban 6-12 éves korú gyermekek számára. Állandó felügyelet mellett különböző foglalkozásokra kerül sor csoportosan és egyénileg is. Lehetőség lesz filmnézésre, játékokra, sportolásra, kirándulásra, a kézügyesség fejlesztésére, és játékos formában (pl. vetélkedőkkel) a gyerekek tudása is gazdagodik majd. A részvétel díjtalan, a jelentkezési határidő június 10.

     - A küzelmúltban újabb könyvek kerültek Rudabányáról az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományába, melyek Dobsinával, a volt felső-magyarországi bányavárosokkal, a bányászat és a kohászat történetével, illetve Rudabányával és környékével kapcsolatosak. Így már jóval meghaladja a százat azoknak a régi és új kiadványoknak a száma, amelyek rudabányai szakemberek révén kerültek a legszélesebb nyilvánosság elé, az internetre. A helyi Bányászattörténeti Múzeum kiadványai nem csak a MEK-ben, hanem a Magyar Múzeumi Digitális Könyvtár állományában is megtakálhatók.

TÖBB CSOPORTTAL INDULT A GYERMEK KÉZMŰVES SZAKKÖR

    A Gvadányi József Művelődési Ház márciusban hirdette meg a helyi általános iskola alsó tagozatos tanulói számára a kézműves szakkört, amelyre olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy április elején több csoportban kezdték meg a rendszeres munkát. Így hetente 4 alkalommal mintegy 80 gyermek vesz részt a délutáni másfél órás foglalkozásokon. Ez a létszám a tapasztalatok szerint később csökkenni fog, de a szervezők reményei szerint megmarad egy 30-40 fős stabil csoport, amely alapját képezheti a hosszú távú, akár több évre nyúló színvonalas szakköri munkának. A foglalkozások látogatása díjtalan, az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket a művelődési ház biztosítja. 

KÖNYVEK DOBSINÁRÓL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN

     Az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományában teljes terjedelmében megtalálhatóak a testvérvárosunkról, Dobsináról és nevezetességeiről szóló legfontosabb könyvek. Ezek mindegyikét Rudabányáról juttatták el a MEK-be a Bányászattörténeti Múzeum, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, illetve a Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány munkatársai, így is szolgálva, erősítve a testvérvárosi kapcsolatokat. A következő könyvekről van szó:

A 600 éves Dobsina 1326-1926. Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600. évfordulójára. Putnok, 1927.

Piltzius Gáspár: A törökök betörése Dobsinára 1584. október 14-én. Rozsnyó, 1903.

Mráz Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás. Budapest, 1909.

Szojka Gyula: A természet a néphitben, tekintettel a dobsinai babonákra és népmondákra. Debrecen, 1884.

Pelech E. János: A Sztraczenai völgy és a Dobsinai jégbarlang. Budapest, 1884.

Hanvai J. Ede: A Dobsinai jégbarlang és környéke. Dobsina, 1912.

A Dobsinai Általános Társpénztár alapszabályai. Dobsina, 1914.

Münnich Adolf: A Felső-magyarországi Bányapolgárság története. Igló, 1894. (Dobsinai vonatkozású adatokkal.)

     A 2008-ban megkezdett munka folytatásaként hamarosan újabb dobsinai tárgyú kiadványok kerülnek Rudabányáról a MEK-be. Itt jegyezzük meg, hogy másik testvérvárosunkról, a székelyföldi Borszékről is találhatók könyvek a jelzett helyen. Így a három, egymással kapcsolatban álló település, Rudabánya, Dobsina és Borszék múltja a számítógép mellett, az internet segítségével könnyen megismerhető.

RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK KÉPESLAPOKON

     Rudabánya világhírű nevezetességei a volt vasércbánya ásványai. Honlapunk más helyén bővebben olvashatnak róluk az érdeklődők. Kevesen tudják azonban, hogy ezekről a természetadta szépségekről képeslapok is készültek, melyek közül több még ma is kapható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk a rudabányai ásványokat ábrázoló képeslapokat a szükséges információk kíséretében.

     1. 2002-ben az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány az egykori rudabányai geológus, dr. Molnár Pál Pannonia Mineral Hungary nevű cégével együttműködve 9 db-os képeslap-sorozatot adott ki a bemutatott ásványok nevével nyomtatott borítékba helyezve. Sajnos a sorozat hamar elfogyott, ma már csak néhány archív példány van belőle, így még indokoltabb a közreadása. Hétféle rudabányai ásvány mellett Magyarország földtani térképét és az 1999-ben előkerült Rudapithecus-koponyát (Rud-200, "Gabi") is tartalmazta az összeállítás.

bort082_470

 A képeslap-sorozatot tartalmazó nyomtatott boríték.fldtani_trkp081_470

 Magyarország földtani térképe. Rudabánya a legfelül látható, kék színnel ábrázolt, "mezozóos üledékes kőzetek" megnevezésű területen található.

rud074_470

 Az 1999-ben előkerült Rudapithecus-koponya, a Rud-200, népszerű nevén "Gabi" - alsó része 2006-ban jött napvilágra, a későbbi képek már összeillesztve mutatják be a híres leletet.

trz073_470

 Klasszikus termésréz-darab (valószínűleg még a második világháború előtt gyűjtötték) a Magyar Állami Földtani Intézet ásványtárából.

kuprit075_470

 3-4 cm-es kupritkristályok a 2002 koratavaszán előkerült szenzációs leletből (Herman Ottó Múzeum Ásványtára, Miskolc).

azurit077_470 Azurit-malachit (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya).

malacgit076_470

 Malachit (Herman Ottó Múzeum Ásványtára, Miskolc).

goethit078_470

 Goethit (Magyar Állami Födtani Intézet, Budapest).

markazit080_470

 Markazit (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya).

gipsz079_470_01

Gipsz Alsóteleksről (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya).

     2. A budapesti Kőország Kft. két rudabányai képeslapot adott ki körülbelül 10 évvel ezelőtt, melyek ma is kaphatók a kiadó üzletében (Budapest, Arany János u. 16., tel.: 06-1-331-2576). Az érdeklődők innen akár postai úton is beszerezhetik.

kuprit_2083_470

Kuprit a 2002-es leletből.

trz084_470

Termésréz, valószínűleg az 1970-es években került elő, amikor még a bányászat közben napvilágra jutottak ilyen szép darabok is.

     3. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány 2008-ban adta ki azt a képeslapot, amin a hat legkeresettebb, legszebb rudabányai ásvány együtt látható. Még beszerezhető a kiadónál.

svnyok_rb086_470

 A képeslapon szereplő ásványok: 1. Termésréz. 2. Barit. 3. Malachit kalcittal. 4. Goethit. 5. Azurit-malachit. 6. Gipsz. (Az utóbbi az alsótelekesi gipszbánya letakarított fedőrétegéből került elő, de mivel ez a terület is a Rudabányai-hegységhez sorolható - bár egy kissé féleesik a hegyvonulattól -, nem követünk el hibát, ha ezt is a rudabányai ásványok közé számítjuk.)

RUDABÁNYAI HÍREK RÖVIDEN

     Március 11-én 172 fő kezdte meg a munkát a Rudabányai Városüzemeltető Kft.-nél a Start program keretében. 2013. december 31-ig végzik az aktuális feladatokat, elsősorban a település közterületeinek gondozását, és részt vesznek a jelenleg folyó felújítási munkákban is. - Jól haladnak a Szociális Szogáltató Központ épületének felújítási-átalakítási munkálatai. A befejezés 2013. júniúsában várható. - Kézműves szakkört indít a Gvadányi József Művelődési Ház az általános iskola alsótagozatos tanulói részére. A nagy érdeklődés miatt több csoportot alakítanak ki, melyek hetente egy alkalommal tartják másfél órás foglalkozásaikat.

 FÉNY DERÜLT A GVADÁNYI-SZOBOR ÁTHELYEZÉSÉNEK IDŐPONTJÁRA!?

     Közismert, hogy a Rudabánye neves író-szülöttének emléket állító Gvadányi-szobrot 1925-ben eredetileg a római katolikus templom udvarán állították fel. Innen később került mai helyére, a református templom előtti Szabadság-térre. A áthelyezés pontos ideje azonban már kiesett a helyi emlékezetből, és erre vonatkozó írásos adat sem került elő mindeddig. Abban megegyeztek a vélemények, hogy valamikor az 1950-es, 60-as évek fordulóján kerülhetett erre sor. Ismeretes volt egy fotó, amely közvetlenül az áthelyezés befejezése után készült a munkát végző csoportról, melynek hátoldalán ceruzaírással az 1959-es évszám olvasható. Ezt azonban korainak tartották a visszaemékezők, mert azok, akik az 1960-as évek elején kezdték általános iskolai tanulmányaikat, állították, hogy akkor még a római katolikus templom kertjében állt a szobor, iskolába menet és jövet naponta elmentek mellette. Egy szerencsés véletlen folytán most kiderült: nekik volt igazuk.

     D. Kissné Harangi Anna jóvoltából a honlap szerkesztőjének kezébe került az előbb említett fényképnek egy olyan példánya, amely Pohobics János néhai rudabányai tanácselnök tulajdonában volt. A szobor áthelyezésére ugyanis az ő hivatali ideje alatt került sor, s a fotón ő is látható. Ennek hátoldalán ceruzás feljegyzés olasható: "1964. nov. 20. szobor állításnál társ. munkások." Kijelenthetjük tehát, hogy a Pásztor János alkotta, közadakozásból emelt Gvadányi-szobrot 1964 novemberében helyezték át eredeti helyéről, a római katolikus templom kertjéből a Szabadság-térre. (Vagy talán helyesebb lenne azt mondanunk, hogy ekkor álították fel újra, mert a szobor eredeti helyén álló kereszten az 1962-es évszám olvasható. Elképzelhető, hogy a szobrot már ekkor lebontották, és csak két év múlva került sor az új helyen történő felállítására. Eszerint lehet, hogy két évig raktárban állt a szobor! Reméljük, hogy a pontos körülményeket hamarosan sikerül kideríteni.)  A nagy szakértelmet igénylő, kényes feladatot társadalmi munkások végezték el, nyilván több napon át, a fotón szereplő dátum a befejezés napját jelölheti. 

     Felmerülhet a kérdés: mi volt az oka a szobor átköltöztetésének? A helyi hagyományban élt egy olyan legenda, hogy azért került erre sor, mert a községi pártvezetés le akarta dönteni "a gaz, népnyúzó gróf" szobrát, Hogy ez ne történhessen meg, a józanul gondolkodó rudabányai községi vezetők és értelmiségiek úgy döntöttek, hogy a szobrot "eldugják" a nem annyire "szem előtt levő" volt falusi főtérre.  Ez az ötvenes években előfordulhatott volna, 1964-ben azonban az ilyen gondolkodásmódon már túl volt az ország, s egyébként is a köponti szakmai hivatalok: a Képzőművészeti Alap és az Országos Műemléki Felügyelőség enedélye, hozzájárulása kellett a szobrokat, emlékműveket érintő beavatkozásokhoz, így az áthelyezéshez is. Tehát az akkori községi tanácsnak rendeleznie kellett ilyen engedéllyel, amit csak elfogadható indokok alapján adtak ki az illetékesek. Talán idegenforglmi, városképi vagy városrendezési szempontok játszottak szerepet a dologban. Akárhogy is történt, a szobor jó helyre került: hátterében a műemlék református templommal és harangtornyával Rudabánya emblematikus településképét alkotja, ami az idelátogató túristákat is meglepi ódon hangulatával, a templom és a szobor esztétikus együttesének látványával. S bár az utóbbi években a történelmi főtér sok kedvezőtlen változáson ment keresztül, még így is sokat őriz a régi időkből, az egykori településszerkezetből (felismerhető ugyanis a középkori városokra jellemző négyzetes főtér-kialakítás).

     A városi önkormányzat 2013 tavaszán elvégzi a Gvadányi-szobor környezetének esedékes rendezését, a kerítés festését és a szobor szükséges állagmegóvási munkáit, s így az idegenforgalmi idény kezdetére megszépül a rudabányaiak számára oly kedves és művészi szempontból is értékes emlékhely.

     Köszönjük D. Kissné Harangi Annának, hogy felfigyelt a "perdöntő" fotóra, és másolásra, közlésre rendelkezésünkre bocsájtotta!

gvadnyiszobor_2.

A Gvadányi-szobor az eredeti helyén, a római katoliks templom kertjében. (A fotó 1950-es években készült eredetijét Budai Sándor bocsájtotta a helyi múzeum rendelkezésére, és annak digitális gyűjteményében található.)

img16019_470

Az 1964. november 20-án készült fénykép, amelyen a szobor áthelyezésének utolsó munkálatait végző társadalmi munkások láthatók. Az első sorban balról a harmadik Pohobics János tanácselnök, a negyedik Vincze István pedagógus, helytörténész, iskolaigazgató - az ő kezdeményezésükre és irányításukkal történhetett a szobor "átköltöztetése". Sajnos a háttérben látható villanyoszlopok - vagy azok "utódai" - ma is rontják a látványt.

gvadnyiszobor_x_3_470

Friss felvétel a Gvadányi-szoborról. Környezete hamarosan felújításra, csinosításra kerül. A fotó 2013. március 3-án készült. (Hadobás Sándor felvétele.)

MEGEMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL

     A nemzeti ünnepünk, Március 15. tiszteletére március 14-én, csütörtökön megtartott városi ünnepség mellett az ünnepnapon is megemlékezést és koszorúzást tartottak Rudabányán az 1848-49-es emlékhelyeknél, a Kossuth-szobornál és a Centenáriumi emlékműnél. Képünk a Kossuth-szobornál emlékezők egy csoportját örökítette meg a koszorúzás után. (Hadobás Sándor felvétele.)

mrc.15._470

KÉPEK RUDABÁNYA HAJDANI ZENEI ÉLETÉBŐL

     A régi Rudabányán - sok minden máshoz hasonlóan - a zenei élet is tartalmas, változatos volt. Az 1880-as évektől 1990 tájáig mindig működött valamilyen zenekar, volt olyan időszak, amikor egyszerre több is. Legtovább a bányász fúvószenekar állt fenn, amelynek élén 1942-től Sandrik József személyében kiváló karmester tevékenykedett. Őt Fónyi Zoltán követte, aki szintén magas színvonalú munkát végzett nem csak a zenekarral, hanem a kórusokkal is. Sandrik József az 1950-es évek elején még úttörő fúvószenekart is szervezett. Messze földön híres volt Matányi József népi zenekara, amely elsősorban lakodalmakon és szórakoztató rendezvényeken muzsikált. A zenekar 1925-től az 1980-as évek közepéig működött. Az 1950-es években volt szimfonikus zenekar is Rudabányán, amelynek szervezője, kezdeményezője a rövid ideig településünkön tevékenykedő későbbi neves miskolci zenetanár, zeneszerző és zeneiskola-igazgató, Ujj Viktor Géza volt. Dzsessz-zenekarral is büszkélkedhettünk, amelynek tagja volt például Hronszky István, utóbb jeles urológus szakorvos, Matányi Dénes, a helyi kulturális élet kiemelkedő személyisége (bányaüzemi hivatali munkája mellett évizedeken át szervezte és vezette a sok sikert elért modellező- és barkácsszakkört), Papp Ferenc és Győry László. Az utánuk következő nemzedék divatos zenéjét Forgács Zoltán, Bányai Gábor, ifj. Bics István, Novák Pál és mások alkotta együttesek képviselték. Az általános iskolában több mint két évtizedig ének-zene tagozat működött, és szép eredményeket ért el mind a hangszeres zene, mind pedig a kórusok terén. Mindez azonban sajnos már a múlté. Hosszú ideje nincs semmiféle zenekar Rudabányán. Bár fakultatív zeneoktatás most is folyik az iskolában, ez azonban nem sok eredményt hozott eddig a helyi zenei élet számára. A szép hagyományokat egyedül a Rozmaring Asszonykórus folytatja és tartja életben, amely évről évre szép sikereket ér el. Az alábbi képekkel a rudabányai zenekultúra szebb napjait villantjuk fel honlapunk látogatói számára. (A fotók rendelkezésünkre bocsájtásáért köszönetet mondunk Juhász Lajosné Fónyi Emőkének és Konyha Zoltánnénak.)

tncmulatsg_2._470_01

 A rudabányai zenei élet első ismert dokumentuma: a "bánya-zenekar" köreműködésével rendezett táncmulatságra szóló meghívó 1898-ból. (A Bányászattörténeti Múzeum gyűjteményéből.)

img6007_470

 A rudabányai szimfonikus zenekar 1955 körül. Az első sorban balról a második Ujj Viktor Géza (?), az álló sor jobb szélén Vincze István tanár, későbbi iskolaigazgató, középen szemüveggel Fónyi Zoltán ének-zene tanár, karmester, szakfelügyelő. Akit még azonosítani tudtunk: Konyha Sándor (a hátsó sorban balról a második).

img5006_470

A rudabányai bányász fúvószenekar térzenét ad Szín községben a sovjet hősi emlékmű koszorúzása előtt, talán 1958-ban. Középen ballonkabátban Sandrik József karmester.

img3004_470

A rudabányai bányász fúvószenekar 1960. május 1-én a település főutcáján vonul, élén Sandrik József karnaggyal. (A főutca ekkor még nem rendelkezett aszfaltburkolattal!)

img002_470

A rudabányai bányász fúvószenekar az 1970-es évek elején.

jsvaf_2._470 A fúvószenekar 1972 körül jósvafői vendégszereplés közben. Elől középen a két karmester: Sandrik József (balra) és Fónyi Zoltán.

img2003_470

A fúvószenekar szomorú kötelessége volt a bányásztemetéseken való gyászzene-szolgáltatás. A felvétel az 1980-as évek közepén készülhetett, ekkor már Fónyi Zoltán állt a zenekar élén (elől, egyenruha nélkül).

img15018_470

Ez a rossz minőségű, elmosódott amatőr felvétel az úttörő fúvószenekart örökítette meg, talán 1951-ben vagy 1952-ben. A háttérben jobbra Sandrik József karmester áll, az első sorban balról a második Konyha Zoltán, a többieket egyelőre nem sikerült azonosítani.

img8010_470

Matányi József (balra) és zenekara: Neszmélyi Tibor (takarva), Virág Jenő, Konyha Sándor (a nagybőgővel) és Konyha Zoltán.img4005_470

Csoportkép Matányi József zenekaráról, itt éppen zeneszünetben. A háttérben Cziczlavicz József áll.

img9011_470

Matányi József zenekara lakodalomi sátorban játszik.

nekzene_tagozat055_470

Újságcikk a hajdani ének-zene-tagozatról. (Észak-Magyarország, 1972. november 23.)

MEGÚJULT A KÖNYVTÁR ÉS A TELEHÁZ INFORMATIKAI BERENDEZÉSE

     Február végére elkészült, és március 7-től már a használók rendelkezésére áll a Gvadányi József Művelődési Ház Könyvtárának és Teleházának megújult informatikai berendezése, amit egy 8 millió forint értékű pályázati támogatás tett lehetővé. A jövőben a következő szolgáltatásokat vehetik igénybe az érdeklődők: számítógép- és internet-használat, fénymásolás, faxolás, szkennelés és nyomtatás. A könyvtári feladatok ellátásához ezentúl rendelkezésre állnak a legmodernebb eszközök (elektronikus nyilvántartás, vonalkód-nyomtató és - leolvasó stb.) A teleház nyitva tartása: hétfőtől péntekig naponta 8-16 óráig. A könyvtár keddtől péntekig 12-16 óra között várja az olvasókat. A szolgáltatások díjairól a helyszínen kapható tájékoztatás.

ÚJABB GVADÁNYI-MŰ A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN

     A mai napon Gvadányi József újabb műve került be az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár éllományába: a ritka és nehezen hozáférhetó "Únalmas órákban vagy-is a' hoszszú téli estvéken való való idő töltés", amely 1795-ben jelent meg Pozsonyban, Wéber Simon Péter kiadásában. E művében Gvadányi a badalai kvártélyozásáról (vagyis a tiszaháti Badaló faluban töltött katonaidejéről) szóló verses elbeszélését, valamint iróbarátaival (Baróti Szabó Dávid, Csízi István és Molnár Borbála) való levelezését közli. Ezzel együtt már nyolc Gvadányi-mű olvasható teljes terjedelmében a MEK-ben.

 RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEK MÁRCIUS 15. TISZTELETÉRE

     Nemzeti ünnepünk alkalmából 2013. március 14-én, csütörtökön 13 órakor kerül sor a városi ünnepségre a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Az ünnepség után az önkormányzat és az intézmények az 1848-49-es emlékműnél. Az ünnepnapon, március 15-én 10 órai kezdettel előbb a Kossuth-szobornál, majd az 1848-49-es emlékműnél lesz megemlékezés és koszorúzás a helyi társadalmi és civil szervezetek tagjainak részvételével. 

kossuth_6._470

Friss fotó a Kossuth-szoborról, készült 2013. március 6-án. (Hadobás Sándor felvétele.)

 RUDABÁNYA A SAJTÓBAN

     Az Észak-Magyarország című miskolci napilap március 4-i számának mellékleteként Borsod-Abaúj-Zemplén megye városait bemutató kiadvány jelent meg. Természetesen Rudabánya is szerepel az összeállításban: városunk elmúlt évi fejlesztéseiről (iskola, óvoda, könyvtár-teleház, szociális szolgáltató), a testvérvárosi kapcsolatokról (Dobsina, Borszék) és a kulturális életről (múzeum, művelődési ház) olvashatnak az érdeklődők. A település legnagyobb gondjának a munkahelyek hiányát jelöli meg az írás, ezért az önkormányzat minden igyekezete ennek a problémának az enyhítésére irányul.

"ISMERETLEN" RUDABÁNYAI ÁSVÁNYOK - A BROCHANTIT

A volt rudabányai vasércbányából eddig több mint 140 ásványt írtak le a kutatók. Ezek többsége 1-     2 mm-es nagyságú, csak mikroszkóppal látható, tanulmányozható, tehát a gyűjtők többsége és a nagyközönség számára ismeretlen, hozzáférhetetlen. A köztudatba csupán  azok az ásványaink mentek át, amelyekből nagy példányok is előfordulnak. Közülük a legszebbek, legnépszerűbbek az azurit, a kuprit, a malachit, a termésréz, a barit, a markazit, a kalcit és a goethit. Szerencsére a mineralógusok a tudományos tanulmányozás céljából kitűnő fotókat készítettek az egyébként észrevehetetlen mikroásványokról is, melyek segítségével bemutathatók a "laikusok" számára. E képek láttán elcsodálkozhatunk a rudabányai ásványtársulás változatosságán és rejtett szépségein. A következő hónapokban időnként bemutatunk egyet-egyet "ismeretlen" ásványainkból.

brochantite_fov_6mm

A képen a brochantit nevű ásvány látható. A bemutatott darab eredeti mérete mindössze 1,5 mm. A brochantit a rézérctelepek oxidációs (felszínközeli) zónájának másodlagos szulfátásványa. Hazánkban több helyen is előfordul. Rudabányán eddig az Adolf bányarészben találták meg a kutatók. Nevét Brochant de Villiers (1772-1840) francia mineralógusról kapta.

ISMÉT EGY RÉGI KÉPESLAP RUDABÁNYÁRÓL

      A honlapunkon korábban bemutatott régi rudabányai képeslapok mellé ismét közlünk egyet. A felvételen csupán a település neve és a lap kiadója szerepel, így csak valószínűsíthetjük, hogy a Borsodi Bányatársulat villamos erőművének turbináját ábrázolja a képeslap. Az erőmű a mai Coop Áruház helyén állt. A fénykép az 1900-as évek elején készülhetett, egy sorozatban azzal a fotóval, amelyen az egykori rudabányai vendéglő (vagy kávéház) látható: ugyanis annak szintén Vértes miskolci fényképész volt a készítője és a kiadója, s felirataik tartalomban, színben és betűtípusban teljesen megegyeznek.
rudabnya_gphz_msolata_470_01

 

 HAMAROSAN ÚJABB HELYI VONATKOZÁSÚ KÖNYV...

     ...kerül be a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába: Pálfy Móric: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei című, 1924-ben megjelent munkája. Ez volt az első, mai szemmel nézve is korszerű összefoglalása a térség földtanának és ásványkincseinek, bár már előtte is vizsgálódtak itt kutatók (pl. Koch Antal). A trianoni határok megvonása után a rudabányai vasérctelep felértékelődött, mivel az egyetlen műrevaló vasércbányánk maradt. Ezért indult meg 1922-ben a terület intenzív földtani kutatása a lelőhely érckészletének felmérése céljából. A munkálatokat dr. Pálfy Móric, a Magyar Kir. Földtani Intézet főgeológusa vezette. A terjedelmes kutatási jelentés 1924-re készült el, de a kor nehéz anyagi viszonyai miatt ennek csak egy rövid összefoglalását publikálták az intézet évkönyvének egyik füzeteként. Külön értéke a kiadványnak a mellékletként csatolt földtani térkép, amely a különböző kőzettípusok mellett képet ad a külszíni bányászat korabeli állapotáról is.

     Pálfy Móric kutatásai után közel 30 év telt el, mire ismét a szakemberek érdeklődési körébe került Rudabánya: az 1940-es évek végétól főként Balogh Kálmán és Pantó Gábor geológusok vizsgálták az ércelőfordulást. Eredményeiket több tanulmányban és könyvben adták közre, melyek a mai helyismereti kutatás nélkülözhetetlen forrásai. 

plfy_bort_470

Dr. Pálfy Móric könyvének borítólapja.

trkp_x_470

A dr. Pálfy Móric munkájának mellékleteként közreadott földtani térkép.

 ÚJABB GVADÁNYIVAL KAPCSOLATOS KÖNYV A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN

     A közelmúltban újabb, Gvadányi József íróval, településünk neves szülöttével kapcsolatos könyv került be az interneten elérhető, az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár állományába. Szerzője báró Horeczky Ferenc, Gvadányi rokona (feleségének unokaöccse), megjelenési éve 1887, kiadási helye Pozsony, címe pedig GVADÁNYI JÓZSEF MAGYAR LOVAS GENERÁLIS EMLÉKEZETE. Az egyébként vékonyka, alig 16 oldalas füzet azért fontos a Gvadányi-család története szempontjából, mert egyedül ebben szerepel két fontos családtörténeti dokumentum: a Gvadányi József nagyapjának adományozott lengyel grófi cím (1686) és a magyar indigenátus (1687, ma úgy mondanánk: állampolgárság) latin nyelvű irata. Ezeket - nyilván más családi dokumentumokkal együtt - báró Horeczky Ferenc őrizte. Hogy megvannak-e még valahol (valamelyik hazai vagy szlovákiai levéltárban, esetleg magángyűjteményben), nem tudjuk. Sajnos előfordulhat, hogy mint annyi más történelmi dokumentum, ezek is eltűntek, megsemmisültek a nehéz időkben. - A ritka, csak a legnagyobb könyvtárainkban fellelhető kiadványt a Rudabányán műkdő Bányászattörténeti Kutatások Alaítvány digitalizálta és juttatta el a Magyar Elektronikus Könyvtárba.

gvadnyi_bort_470

RUDABÁNYA A MAGYAR TÁVIRATI IRODA HÍREIBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

     Az országban történet eseményekről a legátfogóbb híradást a Magyar Távirati Iroda nyújtja sok évtized óta. A hírügynökség ezen a néven működött már a két világháború között is, majd a szocializmus évtizedeiben, és napjainkban is. Tudósítói ott vannak hazánk minden megyeszékhelyén, akik figyelemmel kísérik a térségben zajló eseményeket, s ha valami érdekes, a külvilág számára is fontos, hasznos vagy tanulságos dolog történik, tudósítást küldenek róla a Budapesten működő központnak. Ott a szerkesztők válogatnak a hírek között, s végül is ők döntik el, hogy melyik kerül a naponta többször kiadott jelentésekbe, ezek révén pedig az újságokba és más hírközlő szervekhez (régebben az újságok mellett csak a rádió jöhetett szóba, majd később a televízió, napjainkban pedig már az interneten elérhető sokféle elektronikus média is terjeszti az információkat, sőt saját tudósító hálózatuk van, tehát a Magyar Táv irati Iroda már régóta nem "egyeduralkodó" ezen a téren).

     A két világháború között a magyar vidék kistelepülései többnyire csak akkor szerepeltek a hírekben, ha valamilyen tragikus esemény történt (tűzvész, gyilkosság, természeti csapás stb.) Rudabányára is ez az állítás lenne érvényes, ha nem működött volna itt 1880 óta hazánk egyik legnagyobb bányaüzeme, a Borsodi Bányatársulat vasércbányája, amelynek munkájáról és a bányászok kulturális életének kiemelkedő eseményeiről nagy ritkán hírt adott a Magyar Távirati Iroda, ennek révén pedig a magyar sajtó. Az alábbiakban szó szerint közöljük azokat a legérdekesebb tudósításokat, amelyek az MTI naponta többször kiadott jelentéseiben napvilágot láttak Rudabányáról.

1928. április 18. - Tegnap adták át a forgalomnak ünnepélyes keretek közöttaz ormospuszta-rudabányai vasútvonalat, amelyet a Borsodi Bányatársulat anyagi hozzájárulásával keskeny nyomtávú vonalról rendes nyomtávú vonalra építettek ki. Az új vonal révén tizennégy borsod-gömöri község jut vasúthoz. Turisztikai szempontból is fontos az új vonal, mert sokkal könnyebben megközelíthetővé teszi az aggteleki cseppkőbarlangot. A jövőben nem kell harmincötkilométeres kocsiutat megtenni Putnokról, mert Rudabányától az aggteleki barlang csak tizenhárom kilométernyire esik. [Ez tévedés, közúton Felsőkelecsényen át 22 km a távolság! - A szerkesztő.] A vasútvonal megnyitásán az illetékes hatóságok és az érdekelt községek képviselőin kívül a közönség is nagy számban vett részt. Az átépítés következtében felszabadult keskenyvágányú vasútanyagot Szeged városa vette meg, hogy ennek felhasználásával építse ki a nyáron az alsótanayai körvasutat.

1925. augusztus 11. - A gróf Gvadányi József-emlékbizottság most küldte szét a meghívókat Gvadányi József szobrának leleplezési ünnepére.Rudabánya község nagy fiának, gróf Gvadányi József költő és lovasgenerális születésének 200 éves fordulója alkalmából emelte a szobrot, amelyet augusztus 20-án délelőtt 11 órakor lepleznek le Rudabányán. Az ünnepéllyel kapcsolatban Borsod-, Gömör- és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága Rudabányán díszközgyűlést tart. A vonaton érkező vendégek részére Ormospuszta állomásról Rudabánya-Vasérctelep állomásra és vissza különvonat áll rendelkezésre. Az ünnepélyt társasebéd követi a rudabányai tisztikaszinó helyiségében. A teríték ára 70.000 korona. A rendezőbizottság kéri, hogy aki a társasebéden résztvenni óhajt, szándékát kellő időben levelezőlapon közölje.

1925. augusztus 18. - Gvadányi József gróf költő és lovastábornok születésének 200-ik évfordulóját Gömör-, Borsod- és Kishont egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága díszközgyűlés keretében fogja csütörtökön megünnepelni. A díszközgyűlést Rudabányán, Gvadányi szülőfalujéban tartják meg. Ez alkalommal leplezik le Gvadányi szobrát is, amelyet Pásztor József [helyesen: János - a szerkesztő] szobrászművész készített.Az elnöki megnyitő beszédet Soldos Béla dr. főispán fogja tartani.Utána Szentmártony Dániel törvényhatósági bizottsági tagmond ünnepi beszédet.Az emlékszobor leleplezési ünnepségén Csiky József lelkészmegnyitó beszéde után Császár Elemér mond ünnepi beszédet. A szoborra koszorút helyeznek a honvédség, a Magyar Tudományos Akadémia, Miskolc város törvényhatósága, Borsod-, Gömör- és Kishont-vármegye, Rudabánya közönsége és a Lévay József Irodalmi Kör. A szobrot Kállay Géza, a Borsodi Bányatársulat igazgatója adja át Rudabánya közönségének, amelynek képviseletében a községi bíró veszi azt át. Szigethy Ede sajókazai evangélikus lelkész záróbeszéde fejezi be az ünnepet. A leleplezés után a bányatársulat kaszinójában díszebéd lesz, majd a vendégek megtekintik a bányaterületet.

1932. július 8. - A Rudabánya község mellett lévő Kis-tavon nem mindennapi szerelmi dráma játszódott letegnap. Csermák István huszonötéves munkás régóta udvarolt Juhász Anna tizenhatéves rudabányai leánynak. A napokban Csermák megkérte a leány kezétszüleitől, a jómódú szülők azonban nem egyeztek bele a házasságba, s akérőt kikosarazták. Az elkeseredett fiatal pár elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el.Csermák vastag fadarabokból tutajt készített, amelyhez a leányt hozzákötötte, majd elővette élesre fent kését, és ötször a leány szívébe döfte. Azután önmagát is a tutajhoz kötözta, s ellőkte a parttól a tutajt, amely a tó közepére kanyarodott és a legény súlya alatt elmerült. A leány a szúrások következtében azonnal meghalt, Csermák pedig a vízbe fulladt. Este a szülők hiába várták haza gyermekeiket, akiknek holttestét csak reggel találták meg.

1932. december 28. - Rudabánya községben Lakatos Mihály húszéves cigánylegény hegedűjével kezében boldog karácsonyi ünnepeket kívánva felkereste a gazdákat. Az ittas cigányt a gyerekek csúfolták, mire a felbőszült muzsikus kővel dobálta meg a gyermekeket. Nagy József gazdafiú ezért kérdőre vonta Lakatost, aki felemelt ököllel támadt Nagy Józsefre. Nagy József előrántotta revolverét, és Lakatost hasbalőtte. Lakatost életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Nagy József elmenekült, s a vsendőrség most keresi. 

SOKAK KÉRÉSÉRE: ÚJABB RÉGI KÉPESLAPOK TELEPÜLÉSÜNKRŐL

     A közelmúltban néhány újabban előkerült, a helyiek által eddig nem ismert régi rudabányai  képeslapot mutattunk be honlapunkon. Valószínűleg ennek tudható be, hogy többen kérték (főleg Rudabányáról elszármazottak, akik ma az ország más vidékein, sőt külföldön élnek), hogy mutassuk a településünkről kiadott valamennyi képeslapot, mert a szülőhelytől távol segítik felidézni a hajdani emlékeket. Az alábbiakban eleget teszünk ennek a kérésnek, azzal a megjegyzéssel, hogy néhágy régi képeslapot és a legújabbakat honlapunk más helyein találhatják meg, itt és most csak azokat mutatjuk be, amelyek sehol sem szerepelnek. Márciusban egyébként három új képesap kiadását tervezi a Gvadányi József Művelődési Ház, melyek elkészültéről tájékoztatjuk majd honlapunk látogatóit.

ltkp_1901_470

 A legrégebbi ismert rudabányai képeslap, olvasható rajta a keltezés: 1901. A felső részében a bányatelep (németül: colonie) központi részét (az irodaház és környéke) ábrázolja, a háttérben az ércpörkölő kemencék füstölnek; az alsó felében balra a gőzmeghajtású "földvágógép" látható, ami a vasércbányában a meddőletakarítást végezte. Középen bányászjelvény szerepel érdekes alakítású címerpajzsban, kétoldalán a bányászköszöntés magyarul és németül.

rudbnya_1905._mrc._15._470

 Ezen a képesapon az 1905. március 15-i rudabányai felvonulásra készülő lovasok láthatók, amint a "barak"-nál (a későbbi Baffi-kocsmával átellenben levő területen, ahol többlakásos hosszú munkásházak, úgynevezett "barakok" álltak, erősen lepusztult álapotban ma is megvan néhány közülük) gyülekeznek a gyalogos kísérőkkel együtt.

rudabnya_caf_470

A képeslap közepén álló épületre feladója annak idején ceruzával ráírta: Café, vagyis Kávéház - ez az épület a mai polgármesteri hivatallal átellenben állt. A képen jobbra látható hosszú épület volt a korabeli körjegyzői hivatal, ennek helyén épült később a Községháza, a mai polgármesteri hivatal. A képeslapot 1905-ben adták postára.

rudabanya7_470

Ezen az 1908-ban írt képeslapon a bányatelep részlete látható: előtérben az igazgatói lakás, a háttérben balra a ma is meglevő Kiserdő, a távolban a villams erőmű kéménye fűstől (a létesítmény a mai Coop Áruház helyén állt).

bnyairoda_1911_470

A Borsodi Bányatársulat irodaháza egy 1911-ben postázott képeslapon.

friedrich_altr_470 Az 1910-ben felavatott Friedrich-altárót is képeslap örökítette meg az útókor számára. Romjai ma is megvannak a "Kúdorgó" végében, a volt külszíni vasércbánya peremén. A bejárat fölött látható öntöttvas tábla szerencsére fennmaradt, most a helyi múzeum udvarán levő mesterséges táró száján emlékeztet a hajdani létesítményre. A képeslap az 1920-as évek elején készülhetett, maga a fotó viszont korábbi lehet, talán még 1914 előtti.

lakhz_02_470

 Az egyik üzemvezetői lakás is szerepel képeslapon (az általános iskolával átellenben ma is áll). A képeslap hátoldalán 1916-os postai bélyegzés látható.

rudabanya10_470_03 A római katolikus templomról is kiadtak képeslapot. A felvétel azért is érdekes, mert rajta az 1925-ben felállított Gvadányi-szobor még az eredeti helyén látható. A képeslap 1929-ben készült.

rudabanya12_470_01

Ez a szép fatornácos épület a Szabadság-tér északi oldalán, a református templom közelében állt. Az 1970-es években lebontották, és új családi házat emeltek a helyén.

rudabnya_arany_j._u._61.3._470

Az Arany János utca 19. század végén épült bányászházai az 1950-es években készült felvételen. (Ezt a lapot - és több más rudabányai képeslapot is - az 1960-as években többször is kiadta a Képőművészeti Alap Kiadóvállalata, amely 1950-től az 1980-as évek végéig a "hivatalos", vagyis állami képeslap-kiadó volt. Emellett mások is adtak ki helyi vagy alkalmi képeslapokat, a rendszerváltozás óta pedig számtalan vállalkozás foglalkozik egyebek mellett képeslapok nyomtatásával és forgalmazásával, főleg önkormányzatok és intézmények megbízásából).

rudabnya_ref._t._63.1._470

A református templom és harangtoronyképeslapon - a felvétel szintén az 1950-es évekből való, de a képeslap az 1960-as években készült. (Az 1950-es évek végétől a képeslapok hátoldalának bal alsó sarkában olvasható háromjegyű számból az első kettő a kiadás évét, a harmadik pedig az adott éven belül a negyedévet jelöli - vagyis ha azt látjuk, hogy 593, akkor a képeslapot az 1959. év 3. negyedévében adták ki.)

rudabnya_kpeslap_4es_montzs_470_01

Rudabányai részleteket ábrázoló, rossz minőségű képeslap, valószínűleg 1956-ból vagy 1957-ből. Még a hagyományos nyomdatechnikával készült, egy-két évvel később azonban már az előző három képeslap esetében látható modernebb és ízlésesebb fotó-sokszorosítási eljárással gyártották a képeslapokat. A jobb oldali két részlet később önálló lapként is megjelent, a balodaliak közül a felsővel később nem találkozunk, az alsó más beállításban (lásd fent) került kiadásra.

 KÉPES BESZÁMOLÓ A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT ÜNNEPI MŰSORRÓL

      A honlapunkon korábban közölt program szerint nagy sikerrel lezajlottak a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett rudabányai események. Január 21-én, hétfőn a Mivel járult hozzá Rudabánya a magyar nemzeti kultúrához? összefoglaló címmel megtartott vetítettképes előadásokon mintegy 50 fő vett részt, a január 22-én sorra került ünnepi műsorra pedig megtelt a művelődési ház nagyterme. Képes beszámolónk az utóbbi esemény szereplőit és néhány emlékezetes pillanatát mutatja be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.)

131_470

 Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja.

142_470

 Az első fellépők a Gvadányi József Művelődési Ház mazsorett-csoportjai voltak. A képen a legkisebbek láthatók.

147_470

A "nagycsoport".

151_470

 A "középső csoport" - közülük többen már a nagyokkal együtt is szerepelnek.

160_470

Így kezdték táncukat a "nagyok", akik már 10 éve a masorett-csoport tagjai.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_053_470

A Gvadányi József Általános Iskola nédalénekesei közül most ketten szerepeltek (Kótai Klaudia és Molnár Kinga). A közelmúltban sikeresen vettek részt az iskolások számára rendezett kistérségi népdaléneklési vesenyen.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_076_470

A Gvadányi József Művelődési Ház gyermek irodalmi színpada Kölcsey Ferencet és a Himnusz születését bemutató emlékezetes műsort mutatott be Szobotáné Garan Erika csoportvezető, drámapedagógus összeállításában és rendezésében.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_089_470

Vincze Fédra zongorajátékával járult hozzá a rendezvény sikeréhez.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_093_470

 Az ünnepi műsor a Rozmaring Asszonykórus népdalcsokrával zárult. Az együttes Juhász Lajosné karnagy vezetésével évről évre sikeresebben szerepel mind Rudabányán, mind pedig a környező településeken, illetve a kórustalálkozókon. Külföldön is bemutatkoztak már: Rudabánya testvérvárosaiban, a szlovákiai Dobsinán és az erdélyi Borszéken léptek fel.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_113_470

Az ünnepség után került sor a Kazincbarcikán élő, de rudabányai családi kapcsolatokkal is rendelkező Kincs Lászlóné Bábok és babák című kiállításának megnyitására. Hadobás Sándor műv. ház igazgató mutatta be az alkotót és munkásságát. Képünkön Szobota Lajos polgármester virágcsokorral köszönti Kincs Lászlónét.

magyar_kultra_napja_2013.01.22_126_470

A látogatók nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást. A bemutatott bábok és babák felidézték gyermekkori emlékeiket.

dscn0828_470

 Részlet a kiállításból.

dscn0829_470 Népszerű mesefigurák is szerepelnek a kiállított bábok és babák között.

  ÚJABB ADATOK A GVADÁNYI-CSALÁD RUDABÁNYAI RÉZBÁNYÁSZATÁRÓL

      Az 1683-ban szendrői várkapitánnyá és a szendrői uradalom gazdájává lett olasz születésű Alessandro Guadagni vállalkozó szellemű ember volt: a bécsi császári udvartól kapott hadi és egyéb feladatai mellett bányászati magánvállalkozásba kezdett Rudabányán, a törökdúlás miatt a 16. században felhagyott rézbányákat vette művelés alá. Szakképzett bányászokat hozatott az alsó-szepesi bányavidékről, akik ideiglenes "kalyibákban" kint laktak a bányákban, ellátásukra italmérést és élelemházat tartottak fenn. Mindezekről a 18. század elején készült összeírásból tudunk. Alessando Guadagni 1683-ban, mint frissen kinevezett várkapitány, vendégül látta a Bécs török elleni védelme után seregeivel hazafelé vonuló Sobieski János lengyel királyt és kíséretét, amiért 1686-ban lengyel grófi címet kapott, a következő évben pedig a magyar indigenátust (ma úgy mondanánk, hogy állampolgárságot) és grófi címet is elnyerte. Ettől kezdve szerepelhetett a családi címerben a lengyel fehér sas is. Az eredeti olasz Guadagni nevet ezután magyarosan Gvadányinak írták. Alessandro, azaz Sándor 1700-ban elhunyt, de özvegye, gróf Forgách Dorottya tovább folytatta a rudabányai rézbányászatot, egészen 1728-ig. A Rákóczi-szabadságharc idején ez volt az egyik legfontosabb rézlelőhely a felkelők fennhatósága alatt, ezért a fejedelem két ízben is levelet írt a borsodi rendeknek (megyegyűlésnek), hogy ne háborgassák a rudabányai bányászokat különféle adó- és egyéb  terhekkel, mert fontos szolgálatot tesznek a hazának.

     Mindazt, amit a Gvadányiak rudabányai rézbányászatáról ismeretes, leírta Soós Imre egri főéevéltáros a Rudabánya ércbányászata című könyvben (1957). Azóta senki sem foglalkozott érdemben a kérdéssel. Időközben az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárába került Gvadányi Sándor levelezőkönyve, vagyis azoknak a leveleknek a másolatgyűjteménye, amelyeket ő német, latin, olasz és magyar nyelven szendrői várkapitánysága idején írt különböző személyeknek, többek között magának I. Lipót császárnak. Ezekben a levelekben több információ szerepel Gvadányi rudabányai bányászatáról, de más bányászati vonatkozásai is vannak. Megtudhatjuk például, hogy gazdaságos volt az itteni réztermelés, hogy Gvadányinak Mecenzéfen (Abaúj megyében, Rudabányától kb. 70-80 km-re) is volt bányája, s hogy a Szepesi Kamara hivatalnokai, valamint ahelyi földbirtokos Csákyak akadályozták bányászati tevékenységét stb. Az egyik levelét így írta alá: "Alexander G. Guadagni Waldbürger in Freybergstatt Ruda Banya", azaz bányapolgárnak mondja magát, Rudabányát (amely akkor a szendrői vár tartozéka volt) szabad bányavárosnak nevezi. Érdemes lenne Gvadányi Sándor leveleskönyvét részletesen feldolgozni, mert bizonyára sok további helyi, és különösen bányászati adatot találhatunk benne. Még néhány szó arról, hogyan került közgyűjteménybe Guadagni-Gvadányi Sándor leveleskönyve: a családi irattár az utolsó Gvadányi-örökös, Gvadányi Ignác 1828-ban bekövetkezett halála után szétszóródott, részben elpusztulhatott, részben pedig magángyűjteményekbe került. A levelezőkönyv kalandos úton Erdélyen át Bukarestbe jutott, ahonnan tulajdonosa az 1970-es években felajánlotta megvételre az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely élt is a lehetőséggel, s így most már a kutatók számára is hozzáférhetővé vált az érdekes és értékes dokumentum-gyűjtemény.

     Még egy, eddig nem említett érdekesség a Gvadányiakról: 1686-ban ex librist, azaz könyvjegyet nyomtatott magának Gvadányi Sándor, miután megkapta grófi címet. Ez arra utal, hogy nagyobb könyvtára is volt, amiről sajnos nincs adatunk, jegyzék sem maradt róla. Az ex libris viszont megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében.

     Gvadányi Sándor életéről néhány további adat: még Itáliában született, édesapjának a neve szintén Alessandro Guadagni volt, aki az 1664. augusztus 1-én lezajlott szentgotthárdi csatában az európai keresztény hadak katonájaként elesett a család egy másik tagjával együtt. (Bár e török elleni fontos csatát magyar földön vívták, abban a magyarok csak kis számban vettek részt, a fővezér a híres stratéga, az olasz Montecuccoli volt.) Az ifjú Alessandro Guadagni, a későbbi szendrői várkapitány is részt vett az ütközetben, de ő épségben került ki a harcokból, és Habsburg-katonaként szolgált élete végéig.

 ISMÉT EGY RÉGI RUDABÁNYAI KÉPESLAP...

     ...került elő, amely ugyan eddig sem volt ismeretlen a helybeli gyűjtők számára, de ilyen szép állapotú példánnyal nem rendelkeznek. Az alább látható kétrészes képeslap az 1920-as években készülhetett, kiadója a helyi Hangya Szövetkezet volt. Az egyik részleten a falu látható a távolból (sajnos rossz beállításban, mert a semmitmondó kertek foglalják el a kép nagy részét), fent a református templom és harangtorony emelkedik ki a házak gyűrűjéből. Az alsó képen a Hangya Szövetkezet üzletének bejárata látható - ez az épület átalakítva most is megvan a gyógyszertár közelében, nemrégiben még élelmiszer-bolt műkdött benne.

rudabanya_hangyaszov1_470

RUDABÁNYAI RENDEZVÉNYEK A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL

JANUÁR 21-ÉN, HÉTFŐN 11 ÓRAKOR:

MIVEL JÁRULT HOZZÁ RUDABÁNYA A MAGYAR NEMZETI KULTÚRÁHOZ? Vetítettképes előadások a Gvadányi József Művelődési Ház emeleti klubjában. 

1. MÁRKUS Zsuzsanna történész-muzeológus (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya): Rudabánya kultúrtörténeti jelentősége a régészeti leletek tükrében.

2. PAPP Adrea történész-mueológus, múzeumvezető (Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya): Rudabánya művészettörténeti emlékei.

3. HADOBÁS Sándor műv. ház vezető (Gvadányi József Művelődési Ház, Rudabánya): A Gvadányi-család.

JANUÁR 22-ÉN, KEDDEN 13 ÓRAKOR:

ÜNNEPI MŰSOR a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében. Közreműködnek: a Rozmaring Asszonykórus, a Gvadányi József Művelődési Há mazsorett-csoportjai és irodalm színpada, a Gvadányi Jzsef Általános iskola népdal-énekesei, valamint Vincze Fédra (zongora)

14.30-kor:

BÁBOK ÉS BABÁK. A Kincs Lászlóné munkáiból rendezett kiállítás megnyitása a Gvadányi József Művelődési Ház galériájában.

bbszinhz_470 Előzetes a Bábok és babák című kiállításból: kesztyűbábok.

babk_2_470

Előzetes a Bábok és babák című kiállításból: népszerű mesefigurák.

EGY ÚJABB KÉPESLAP A RÉGI RUDABÁNYÁRÓL

     Rudabányáról nem túl sok (talán kevesebb, mint 20) képeslap készült a második világháborút megelőző évtizedekben. Közülük a legrégebbi 1898-ból való. Honlapunkon korábban már bemutattuk az általunk ismert régi rudabányai képeslapokat. A közelmúltban előkerült egy újabb, eddig számunkra még ismeretlen képeslap 1907-es postai bélyegzéssel, amelynek a reprodukcióját az alábbiakban mutatjuk be.

     A lap Rudabánya ősi településmagvát, a "falut" ábrázolja (ekkor már létezett és jelentősen kiépült a bányatelep is a dombon fekvő falutól délre levő keskeny völgyben). A felvétel az egykori külszíni vasércbánya pereméről, a Polyankáról készülhetett. Bár nyomdai kivitele elég rossz minőségű, de jól kivehető rajta a református templom és mellette balra a lelkészlak, illetve a tanítói lakás és a ref. iskola épülete, amelyek ma is megvannak. Látható a faluba vezető, meredeken emelkedő út is a felvétel jobb szélének középső harmadában. A falusi házak és gazdasági épületek - egy-két kivételtől eltekintve - már régen elenyésztek, helyettük újabbak épültek. A képeslap alapján viszont megállapítható, hogy Rudabánya e részének telepüésszerkezete most is ugyanolyan, mint a 20. század elején volt. (A kép bal sarkában olvasható Rudobánya név ne tévesszen meg senkit: a 19-20. század fordulóján valamilyen okból a hivatalos Rudabánya helyett gyakran ilyen formában írták településünk nevét.)

rb._1908_470

 ÜNNEPI JÓKÍVÁNSÁGOK

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT

ÉS ÖRÖMÖKBEN, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK

HONLAPUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓJÁNAK

RUDABÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

ÉS A MAGUNK NEVÉBEN IS!

 

 Szobota Lajos polgármester és Dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző

karacsonyfa22

 ELHUNYT HORVÁTH PÁL ROZSNYÓI MUZEOLÓGUS

     Ismét egy szomorú gyászhírt kell közölnünk honlapunk látogatóival. Türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség következtében, 2012. december 17-én, életének 59. évében elhunyt Horváth Pál, a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa, akinek szakmai tevékenysége sok szállal kapcsolódott a rudabányai múzeumhoz is. Többször járt tanulmányi látogatás keretében Rudabányán, két alkalommal előadást tartott a Rudabányai Múzeumi Napon, és írásai jelentek meg az itt szerkesztett Bányászattörténeti Közlemények című folyóiratban. Fő kutatási területei a bányászat és a kohászat története, valamint a szpeleológia (barlangtan) voltak, múzeumi tevékenysége is főként ezekhez a szakterületekhez kapcsolódott. Kiemelkedő kutatási eredménye volt a korábban ismeretlen beretkei (a település szlovák neve Bretka) nagyolvasztó maradványainak felfedezése és az erre vonatkozó levéltári anyagok feltárása és közreadása. Kiváló barlangász volt, a rozsnyói Minotaurus Barlangkuató Csoport tagja. Részt vett számos barlang feltárásában és felmérésében a Szilicei- és a Pelsőci-fennsíkon. Barlangi témájú könyveket és tanulmányokat is publikált szlovák nyelven. Önzetlen, segítőkész, jó humorú, nagy tudású, széles látókörű, hivatásáért áldozatokat is vállaló embernek ismerte mindenki, aki kapcsolatba került vele. Halálával nem csak a családot és a rozsnyói Bányászati Múzeumot érte pótolhatatlan veszteség, hanem az általa művelt tudományágakat is, továbbá mindazokat, akiket megtisztelt barátságával.

     Horváth Pál búcsúztatására nagy részvét mellett 2012. december 19-én került sor a rozsnyói városi temető ravatalozójában. A gyászszertartáson megjelentek és a gyászoló családnak őszinte együtérzésüket fejezték ki volt rudabányai múzeumi kollégái, barátai is. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

NYUGDÍJBA VONULÓK BÚCSÚZTATÁSA

     December 21-én, pénteken, a rudabányai Gvadányi József Általános Iskola karácsonyi ünnepségét követően került sor az intézmény nyugdíjba vonuló három dolgozójának búcsúztatására a művelődési ház emeleti klubjában. Endrészné Lázár Katalain és Juhász Lajosné (Fónyi Emőke) pedagógusok, valamint Szegő Sándorné (Papp Lenke) technikai munkatárs köszönt el kollégáitól és a város vezetőitől. Az ünnepség díszvendége a Rudabányáról elszármazott, ma Budapesten élő Lobogós Jánosné (Beke Lenke) volt, aki 1965-ig a helyi iskola pedagógusaként tevékenykedett, és az ünnepség szinte valamennyi résztvevőjét oktatta annak idején. Elkísérte leánya, a szintén pedadógus végzettségű Judit is, aki Rudabányán kezdte általános iskolai tanulmányait, és több osztálytársát üdvözölhette a jelenlévők között.

     Az iskola vezetése és munkatársai, valamint Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere és Kovácsné Szalai Krisztina aljegyző köszöntötte az ünnepelteket, akik ajándékokat és virágokat is átvehettek életüknek e fontos sorsfordulója alkalmából. Nagy tetszést aratott az a vetített képsorozat, amit a nyugdíjba vonulókról készült fotókból állítottak össze, felelevenítve pályafutások vidám pillanatait.

     Az ünnepséget követően a búcsúzók vacsorával vendégelték meg kollégáikat és a meghívott vendégeket, aminek végeztével még hosszú időn keresztül beszélgettek, felidézve az elmúlt évtizedek emlékezetes pillanatait, eseményeit.

 ELHUNYT SZABLYÁR FERENC IRODALOMTÖRTÉNÉSZ, GVADÁNYI "ÉBRESZTŐJE"

     2012. november 25-én, életének 92. évében Budapesten elhunyt Szablyár Ferenc tanár, irodalomtörténész, a Magyar Rádió egykori irodalmi szerkesztője, könyvkiadók munkatársa. Az elhunytban Szablyár Péter kohómérnök, geológus, szakíró, a rudabányai Bányászattörténeti Múzeummal szorosan együttműkdő  Jósvafői Tájház tulajdonos-vezetője édesapját gyászolja.

     Szablyár Ferenc neve és munkássága Rudabánya jeles író szülöttével, Gvadányi Józseffel is összefonódik. Kedvelte és népszerűsítette Gvadányi műveit, sőt egy Gvadányi verses elbeszéléseinek modorában írt könyvecskét is publkált Egy falusi nótáriusnak pest-budai uazása, melyet az elaludt vérű magyar szívek felserkentésére és mulatságára Gvadányi Jósef nyomán e versekbe foglalt a szerző címmel. A mű olyan népszerű lett, hogy két kiadást is megért: előbb egy budapesti kiadó jelentette meg 1993-ban, majd 2003-ban a rudabányai (akkor még) Érc- és Ásványbányászati Múzeum gondozásában látott napvilágot másodszor. A nagy beleérző-készséggel, kiváló stílusérzékkel és szeretettel megírt munka bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba is, így az interneten bárki számára könnyen hozzáférhető. Érdemes elolvasni, vidám perceket, kellemes szórakozást nyújt mindenkinek.

     Emlékezzünk tisztelettel és szeretettel a szerzőre, Gvadányi "ébresztőjére", Szablyár Ferencre.

ÚJABB TANULMÁNY A RUDABÁNYAI ÉRCTERÜLETRŐL

     Honlapunkon már többször hírt adtunk arról, hogy az elmúlt években ismét intenzív kutatások kezdődtek a volt rudabányai vasércbánya területén, abban a reményben, hogy új, eddig nem ismert ércféleségeket fedeznek fel, amelyek a jövőben esetleg kitermelésre kerülhetnek. A dr. Földessy János geológus professzor vezetésével folyó kutatások sikerrel jártak, amiről már több magyar és angol nyelvű tanulmányban számoltak be a munkában részt vevő szakemberek. Ezek sorát gazdagítja a Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat című folyóirat 2012. évi 5. számában megjelent összefoglalás is, melynek címe: "Rudabánya - egy jelentős színesfémérc-lelőhely születése felé"

     A bevezetésben ezt olashatjuk: "2007-ben kezdődtek újra színesérc-kutatások a korábban bezárt rudabányai vasércbánya területén. A kutatásokat végző társaság a földtani értékelést a Mskolci Egyetem Földtani-Teleptani Tanszékével együttműködésben végzi. A munka új eredményeként egy jelentős, több szakaszban keletkezett, a Darnó-öv szekezeti zónájához kapcsolt felszín közeli színesrc-lelőhely körvonalai váltak ismertté, amelyben a korábban is ismert ólom- és rézércek az eddig nyilvántartottnál sokkal jelentősebb tömegű ásványvagyonként jelentkeznek, és új elemként kiterjedt cinkércesedés megléte valószínűsíthető. A felszíni mintázásokat és vizsgálatokat fúrási program tervezése követte, amelynek kivitelezése jelenleg is foyik. Az előzetes eredmények a korábbi várakzásokat megerősítik."

     A tanulmány végén a szerzők a következő összegzést adják:

     "Az összes hasznosítható nyersanyagfajtát együttesen tekintve a rudabányai színesérc-előfordulás olyan modern bányászat létrehozását hozza közel, amely

     - gyakorlatilag nem kíván újab felszíni igénybevételt;

     - a jelentősen rekultiválatlan egykori bányaterületről indul ki;

     - egy jövőbel mélyszinti föld alatti bányászat alapjai - főszállítóvágat, szellőztetés, meddőelhelyezés - részben megőrződtek, felújíthatók és újra használatba vehetők;

     - külszíni logisztikai rendszere - úthálózat, vasútvonal - még létezik;

     - szociális szempontból reményt ad egy igen hátrányos regionális gazdasági helyzet megváltoztatására és a munkanélküliség enyhítésére; 

     - ismert vasérc- és barit-ásványvagyona az ólom-cink-rézércesedések kísérőjeként a színesfém-érccel együtt is termelhető és hasznosítható lehet;

     - környezeti szempontból a "nulla hulladék"-elv közelítőleg megvalósítható;

     - felszín alatti vízkészleteket a korábbi bányászati tapasztalatok alapján nem érint."

     Az érdekes és a rudabányaiak számára biztató távlatokat felvillantó tanulmány teljes terjedelmében olvasható a lap kiadója, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület honlapján (ombkenet).

SIKERESEN LEZAJLOTT A KÓRUSTALÁLKOZÓ

    A honlapunkon már többször "beharangozott" V. Borbála-napi Bányász Kórustalálkozó sikeresen lezajlott a tervezett program szerint. A részt vevő csoportok (összesen 120 fővel) a kedvezőtlen időjárás ellenére is időben megérkeztek, az előkészületek rendben lezajlottak, így semmi akadálya sem volt annak, hogy december 8-án, szombaton 14 órakor kezdetét vegye az immár hagyományosnak nevezhető esemény. (A volt borsodi bányásztelepülések ma is működő kórusai számára első ízben 2008-ban hirdették meg a szervezők a találkozót; akkor a múcsony-albertetelepi Hunyadi János Művelődési Ház fogadta a jelentkező csoportokat. 2009-ben Izsófalván, 2010-től pedig három alkalommal is Rudabányán került sor az énekkarok bemutatkozására. Rudabánya a jövőben állandó "gazdája" lesz a rendezvénynek, mert a Gvadányi József Városi Művelődési Ház magára vállalta ezt a feladatot, tekintettel a település hajdan virágzó ének-zenekultúrájára.)

      Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a kórusok tagjait és az érdeklődőket, majd sorra bemutatták műsorukat a következő együttesek: a berentei Rozmaring Népdalkör, a Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara, a múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör, a múcsony-albertetelepi Szivárvány Népdalkör, a Szendrői Népdalkör, a szögligeti Hagyományőrző Pávakör, a vadnai Ősirózsák Nyugdíjasklub énekkara, s végül a vendégltó rudabányai Rozmaring Asszonykórus.

     Az énekkarok műsorainak elhangzása után a szervezők nevében Nagy Tibor, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége alelnöke értékelte a rendezvényt. Kiemelte, hogy minden csoport magas színvonalú programot mutatott be, és kifejezte reményét, hogy a fiatalabb nemzedék átveszi a maiaktól a "stafétabotpot", és a jövőben is élni fog a hajdan virágzó bányász kórus- és zenekulktúra. A bányász dalostalálkozók megrendezése is a hagyományok megőrzését és továbbadását szolgálja. 

     Ezután Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere és Nagy Tibor SZBTSZ-alelnök emléklapot és emléktárgyat adott át minden csoport vezetőjének, megköszönve a felkészülésbe fektetett munkát és a részvételt. Végül a jelenlévők közösen elénekelték a Bányászhimnuszt. Ezután közös ebédre került sor, amit a művelődési ház dolgozói, a Rozmaring Asszonykórus tagjai és segítőik készítettek és szolgáltak fel. Az asszonykórus tagjai saját készítésű süteményekkel is kedveskedtek a vendégeknek.

     A csoportok vezetői távozáskor köszönetet mondtak a rendezőknek a meghívásért, a szervezésért, a zökkenőmentes lebonyolításért, valamint a szívélyes vendéglátásért.

k2_470_01

Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a szereplőket és a közönséget.

krustallkoz_023_470

A rudabányai Rozmaring Asszonykórus ezúttal is nagy sikert aratott.

krustallkoz_002_470

A szögligeti Hagyományőrző Pávakör először vett részt a bányász dalostalálkozón.

krustallkoz_016_470

A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub énekkara fellépés közben.

k6_470

A borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara.

k7_470 A Szendrői Népdalkör.

k5_470

A múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör.

k4_470

A múcsony-alberttelepi Szivárvány Népdalkör.

k1_470_01

 A résztvevők és a közönség nagy érdeklődéssel figyelték a csoportok bemutatóit. (Nagy Tibor és Hadobás Sándor felvételei.)

 NYOLC ÉNEKKAR 110 TAGGAL...

     ...vesz részt az ötödik alkalommal - Rudabányán immár harmadszor - sorra kerülő Borbála-napi Bányász Dalostalálkozón, amelynek célja a bányász kóruskultúra hagyományainak ápolása, népszerűsítése, valamint a kórusok közötti tapasztalatcsere és kapcsolatépítés. Az idén a következő településekről jelentkeztek a résztvevők: Múcsony (2 csoprot), Kurityán, Vadna, Borsodszirák, Szendrő, Szögliget és Rudabánya. December 8-án, szombaton 14 órakor kezdődik a rendezvény a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a szervezők. A belépés díjtalan.

 ÉRDEKES TANULMÁNY GRÓF GVADÁNYI JÓZSEFRŐL

     A FONS című folyóirat nemrégiben megjelent 2012. évi 2. számában érdekes tanulmány jelent meg Rudabánya híres író szülöttével kapcsolatban Gróf Gvadányi József élete az anyakönyvi források tükrében címmel, szerzője a Gyulán élő Merényi-Metzger Gábor történész-levéltáros. Felkutatta azokat a születési, halálozási és házasságkötési anyakönyveket, amelyek Gvadányi és családtagjai bejegyzéseit tartalmazzák. A dokumentumokat időrendben közli. Sajnos nem sikerült fellelnie gróf Gvadányi József születési bejegyzését. 1725-ben, amikor Gvadányi született, a rudabányai római katolikusok lelki gondozását a szendrői ferencesek látták el, az ebből az időből való anyakönyvük azonban elkallódott vagy elpusztult. Ugyancsak nem került elő Gvadányi Horeczky Franciskával kötött első házasságának dokumentuma sem. A következő bejegyzéseket sikerült felkutatni és az említett tanulmányban közölni:

- Rohó, 1753. június. Gvadányi János (Gvadányi József első gyetmeke) keresztelési anyakönyvi bejegyzése.

- Rohó, 1754. április 7. Gvadányi János halotti anyakönyvi bejegyzése. (Az elsőgyermek 10 hónapos korában elhunyt.)

- Rohó, 1755. szeptember. Ifjabb Gvadányi József és Gvadányi Ignác (ikergyermekek) keresztelési anyakönyvi bejegyzései.

- Rohó, 1763. november. Gvadányi Erzsébet keresztelési anyakönyvi bejegyzése.

- Rohó, 1772. április 2. Horeczky Franciska halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József felesége 43 éves korában hunyt el.)

- Szakolca, 1785. január 22. Gvadányi József és Szeleczky Katalin házassági anyakönyvi bejegyzése.

- Szakolca, 1801. december 21. Gvadányi József halotti anyakönyvi bejegyzése.

- Szakolca, 1803. november 4. Szeleczky Katalin halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József második felesége 67 éves korában halt meg.)

- Szakolca, 1809. szeptember 17. Gvadányi Erzsébet halotti anyakönyvi bejegyzése. (Gvadányi József leánya hajadonként 46 éves korában hunyt el.)

- Pozsony, 1828. június 22. Gvadányi Ignác halotti anyakönyvi bejegyzése. 

     Ezeket az adatokat eddig nem, vagy csak pontatlanul ismertük. Köszönettel tartozunk Merényi-Metzger Gábornak, hogy fáradságos utánajárással felkutatta és közzétette a számunkra becses dokumentumokat, hiszen Gvadányi József családjáról, különösen gyermekeiről, keveset tudunk.

normal_539_01
 A rohói (Rohov, Szlovákia, Nagyszombati Kerület, Szenici Járás) Horeczky-kastély. Gvadányi itt élt első feleségével, báró Horeczky Franciskával 1751-től1772-ig. Itt születtek gyermekeik is, akiknek anyakönyvi adatait fentebb ismertettük.(Gvadányi idejében a kastély még másként nézett ki, mai, klasszicista külsejét a 19. század elején kapta.)

ÁLLAMTITKÁRI FÓRUM RUDABÁNYÁN

      A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja szervezésében 2012. november 22-én lakossági fórumot tartott Rudabányán, a Gvadányi József Művelődési Ház klubtermében SZATMÁRY KRISTÓF, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára, melyen nagyszámú érdeklődő jelent meg nem csak a helybeliek képviseletében, hanem a régióból is.

 BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN

      Ezúttal is Rudabányán kerül sor az egykori borsodi bányásztelepülések kórusai számára ötödik alkalommal meghirdetett Borbála-napi Bányász Dalostalálkozóra, melyre 10 település 11 csoportja kapott meghívást. Mivel a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a névünnepe, december 4. ezúttal hétközi napra esik, a rákövetkező szombaton, december 8-án 14 órai kezdettel rendezik meg az immár hagyományos eseményt, amelyre minden érdeklődőt szeretttel hívnak és várnak.

IDŐSEK NAPJA RUDABÁNYÁN

      Rudabánya Város Önkormányzata november 22-én, csütörtökön 11 órai kezdettel köszönti 65 évnél idősebb polgárait a Gvadányi József Városi Művelődési Házban. Ünnepi köszöntőt mond Szobota Lajos polgármester. Az ajándékműsor keretében fellépnek a művelődési ház művészeti csoportjai (a mazsorettek, a Rozmaring Asszonykórus és a gyermek színjátszó-csoport), majd ebéddel látják vendégül a megjelenteket.

HAMAROSAN NYOMDÁBA KERÜL A BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK ÚJ SZÁMA

     November 5-én nyomdába kerül, s várhatóan november 20. táján készül el a Rudabányán szerkesztett és kiadott Bányászattörténeti Közlemények 2012, évi 2. száma. Az érdeklődők ezúttal is érdekes tanulmányokat és közleményeket találhatnak a 7. évfolyamát záró periodikában, amelynek eddig megjelent számai teljes terjedelmükben megtalálhatók az interneten, az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban.

     A XIV. (2012/2.) szám tartalomjegyzéke a következő:

Michael Dachselt: A bányamanókról (1662). Fordította és jegyzetekkel ellátta: Magyar László András főigazgató-helyettes, orvostörténész, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest.)

A. Szála Erzsébet (történész, egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron): A brennbergi szénbányászat a kezdetektől 1900-ig.

Dr. Vitális György (aranyokleveles geológus, Budapest): Dr. Vitális István szénkutatásai 1920 és 1925 között.

Szemán Attila (történész-régész, főmuzeológus, Központi Bányászati Múzeum, Sopron): A farbőr, mint a bányászat jelképe.

Farkas Aladár (tanár, helytörténész, Borszék - Borsec, Románia): A borszéki üveggyár.

Zsadányi Éva (geofizikus, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest): Andrija Mohorovicic és egy megkésett centenáriumi emlékezés.

Hadobás Sándor (nyug. múzeumigazgató, Rudabánya): A bányászok pálinkázása.

Hadobás Sándor: Hajnóci R. József, a szepesi bányavárosok történetírója.       

NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23.

      Rudabánya Város október 19-én köszöntötte nemzeti ünnepünket, Október 23.-át. A Gvadányi Józusef Művelődési Ház nagytermében előbb ünnepségre került sor, amelyen az általános iskola 8. osztályos tanulói adtak színvonalas ünnepi műsort, felidézve a történelmi napok eseményeit. A műsort összeállította és rendezte Nagy Gyuláné tanárnő. Ezt követően a város és az intézményak vezetői megkoszorúzták a művelődési ház falán található emléktáblát, amely 1956 hőseinek és mártírjainak is emléket állít.

SIKERESEN LEZAJLOTTAK A GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT RENDEZVÉNYEI 

     Az előre meghirdetett program szerint, sikeresen lezajlottak a 2012. évi Gvadányi József Emlékhét rendezvényei Rudabányán. A település neves író fiának emlékére először 1975 októberében, születésének 250. évfordulója alkalmából került sor az eseménysorozatra, majd negyedszázados szünet után 2000-től évente rendezik meg az emlékhetet változatos kulturális programokkal. 

     Az idei emlékhét kiemelkedő eseménye a 15. alkalommal megrendezett Rudabányai Múzeumi Nap volt, amelyen 60 fő vett részt. Előadást tartott Benke István (Budapest), Siskáné dr. Szilasi Beáta (Miskolci Egyetem), Sóvágó Gyula (Miskolc), Papp Andrea és Márkus Zsuzsanna (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum, Rudabánya), valamint Hadobás Sándor (Rudabánya). A múzeumi nap keretében érdekes fotókiállítás nyílt a művelődési ház galériájában. Dobi Sándor (Budapest) A Magyas-Tátra hegyvilága című fotókiállítását láthatják az érdeklődők november 15-ig.

     Jelentős esemény volt a Gvadányi József Művelődési Ház Gyermek Színjátszó-csoportjának bemutató előadása is, amelyre az iskola alsós tanulóival és az óvoda növenmdékeivel zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. A szép díszletekkel és jelmezekkel készült Csizmás kandúr című mesejátékot adták elő a gyerekek, nagy sikerrel. A rudabányai gyermek színjátszók Szobotáné Garan Erika drámapedagógus vezetésével évek óta szorgalmasan készülnek egy-egy mesejáték vagy jelenet betanulásával a városi rendezvényekre, és időnként más településeken is vendégszerepelnek. Nemrégiben például az ormosbányai Idősek Otthona lakóinak mutatták be a repertoárjukban levő egyik mesejátékot.

GVADÁNYI JÓZSEF EMLÉKHÉT, 2012. OKTÓBER 15-20.

  Rudabánya Város az idén is megrendezi a hagyományos Gvadányi József Emlékhetet, amelynek keretében különböző rendezvényekkel adóznak a település neves író szülötte emlékének. A program a következő:

Október 15-én, hétfőn 14 órakor: A RUDABÁNYAI GVADÁNYI-SZOBOR TÖRTÉNETE. Vetítettképes előadás a Gvadányi Művelődési Házban.

Október 16-án, kedden 13 órakor: MEGEMLÉÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A GVADÁNYI-SZOBORNÁL.

Október 16-án, kedden 15 órakor: JÁTÉK A MÚZEUMBAN. Gyermekfoglalkozás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumban.

Október 17-én, szerdán 10 órakor: XV. RUDABÁNYAI MÚZEUMI NAP. Tudományos előadások és a Magas-Tátra hegyvilága című kiállítás megnyitása a Gvadányi Művelődési Házban.

Október 18-án, csütörtökön 11 órakor: CSIZMÁS KANDÚR. A Gvadányi József Művelődési Ház gyermek színjátszó csoportjának bemutató előadása a művelődési házban.

Október 19-én, pénteken 13 órakor: VÁROSI ÜNNEPSÉG NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL a Gvadányi Művelődési Házban. Közreműködik a Gvadányi József Általános Iskola irodalmi színpada.

Október 20-án, szombaton 10 órakor: VIDÁM DÉLELŐTT. Filmvetítés gyermekeknek a Gvadányi Művelődési Házban.

A rendezvényekre minden érdeklődőt szeretetterl hívunk és várunk! 

SPORTNAP ÉS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ RUDABÁNYÁN

     2012. október 10-én, szerdán a Gvadányi József Általános Iskola közönségtalálkozót és nyílt sportnapot szervez. Vendégünk lesz Risztov Éva, a hosszútávúszás 2012. évi olimpiai bajnoka.

risztoveva640_470 

      Próbatétel: Megkiséreljük megdönteni az olimpiai bajnok úszónő 10 km-es londoni olimpiai csúcsidejét (1 óra 57 perc), de nem úszásban, hanem futásban, illetve gyaloglásban.

     A részletes program:

     Kb. fél 10-től találkozó Risztov Évával a Gvadányi József Művelődési Ház nagytermében találkozik az iskola tanulóival és a város érdeklődő polgáraival. Az olimpiai bajnoknő rövid élménybeszámolót tart, és kérdéseket is lehet intézni hozzá.

     A sportnap versenyszámai:

     1. Gyaloglás, futás: Útvonal: Petőfi u. - Ady u. - felsőtelekesi S-kanyar és vissza. Rajt: 10.30-kor az iskolától. A versenytábv: 10 km. A verseny célja: Risztov Éva az olimpián a 10 km-es távot 1 óra 57 perc 38 másodperc alatt úszta le. A mi bajnokunknak ennél kell gyorsabbnak lenni (az átlagsebesség 5,1 km/óra).

     2. Kerékpár: Útvonal: Rudabánya - Felsőtelekes - Kánó - Felsőtelekes - Alsótelekes - Rudabánya. Rajt: 11.45-kor az iskolától. A versenytáv 21 km. A verseny céla: a maratonfutás távjának a felét kell megtenni 1 óra 11 perc 33 másodpercnél gyorsabban. A női maratonfutás 2012. évi londoni olimpiai bajnoka, az etióp Tiki Gelana ugyanis ennek az időnek a duplájával ért célba (2:23:07). 

     Bár a Gvadányi József Általános iskola rendezvényéről van szó, de az nyílt, bárki részt vehet rajta akár versenyzőként, akár nézőként. 

     Mindenkit szeretettel hívunk és  várunk!

 BORSZÉK KÖLTŐJE: KAMENITZKY ANTAL

      Rudabánya és a székelyföldi Borszék 2011 áprilisa óta hivatalos testvérvárosi kapcsolatban állnak egymással. Természetes tehát, hogy honlapunkon felhívjuk látogatóink figyelmét az erdélyi város fontosabb eseményeire és jeles személyiségeire. Ezúttal a Borszéken élő jeles költőt, Kamenitzky Antalt mutatjuk be röviden. - 1947-ben született Borszéken. Ősei a Szepességből Erdélybe került bányászok voltak. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, majd a marosvásárhelyi zene- és képzőművészeti líceumban érettségizett. Ma már nyugdíjas, a borszéki Borvíz Múzeum őre, a város társadalmi és kulturális életének aktív résztvevője. - Verseivel későn lépett a nagyközönség elé, mára azonban már az egyik legismertebb erdélyi magyar költőként tartják számon. Költeményei rendszeresen olvashatók a különböző folyóiratokban és lapokban (pl. Utunk, Helikon, Erdélyi Toll, Romániai Magyar Szó, Hargita Népe stb.) Eddig három önálló kötete jelent meg: Árnyak köntösében (2007), Ha félreáll az angyal (2008), Ha visaszatér az angyal (2009). Antológiákban (pl. 101 vers a Székelyföldről) és internetes irodalmi honlapokon is találkozhatunk műveivel. Székelyföld pezsgő irodalmi életének gyakori szereplője író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon és verses rendezvényeken. Tagja a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Körnek. - Kedvenc versformája a szonett.

SIKERESEN LEZAJLOTTAK AZ V. RUDABÁNYAI VÁROSNAP RENDEZVÉNYEI  

     Szeptember 1-én a meghirdetett gazdag program szerint nagy sikerrel lezajlottak az V. Rudabányai Városnap rendezvényei és a kapcsolódó események, amelyek már augusztus 30-án megkezdődtek: az Európai Testvérvárosok Találkozója, valamint az I. Rudabányai Ásványgyűjtő Fesztivál. A városnap nyitóünnepségén sor került a székelyföldi Borszék és Rudabánya közti testvérvárosi szerződés ismételt aláírására (2012. április 19-én Borszéken már aláírták a dokumentumot a polgármesterek), továbbá több éves szünet után rudabányai díszpolgárt avattak Novák Géza fafaragó személyében. A Szabadidő Parkban délelőttől éjfél után egy óráig több ezer látogató fordult meg és szórakozott a változatos és színvonalas programokon. Az eseményekről készült fotókat honlapunk VÁROSÜNNEP című helyén tekinthetik meg.

 IV. RUDABÁNYAI MAZSORETT-TALÁLKOZÓ

     Szeptember 8-án, szombaton kerül sor a IV. Rudabányai Mazsorett-találkozóra a művelődési ház előtti téren (rossz idő esetén az intézményben). Ezúttal is nagy érdeklődés kíséri az immár hagyományosnak számító rendezvényt, közel 200 táncos részvételét jelezték a környező településekről, sőt távolabbról is. (Szendrő, Rudolftelep, Sajószentpéter, Berente, Szirmabesenyő, Miskolc stb.) A program délelőtt 10 órakor menettánccal kezdődik (a könyvtártól a művelődési házig), majd minden csoport előbb színpadi táncot, utána pedig gálaműsort mutat be. Belépődíj nincs! Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak a rendezők. 

  MEGHÍVÓ AZ 5. RUDABÁNYAI VÁROSNAPRA ÉS A KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNYEKRE

meghv1_470 meghv_470_01meghv3_470

meghv2_470_03

  RUDABÁNYAIAK LÁTOGATÁSA BORSZÉKEN

     Július 30. és augusztus 5. között 46 fős rudabányai csoport látogatott a város új testvérvárosába, a Székelyföld legészakibb részén fekvő Borszékre (románul Borsec). Az ásványvizéről és hajdani fürdőéletéről volághírű település az elmúlt években ismét látványos fejlődésnek indult az elmúlt évtizedek hanyatlása után. Folyamatosan felújítják a patinás fürdő- és üdőlőéületeket, új panziók, szállodák és turisztikai létesítmények épülnek, s a tervek szerint Borszék néhány év múlva ismét Hargita megye egyik társadalmi-kulturális-idegenforgalmi centruma lesz. 

     Augusztus 3-4-5-én rendezték meg a Borszéki Napokat, amelynek első két napjába a rudabányaiak is bekapcsolódtak: részt vettek a megnyitó ünnepségen, az üdülőtelepi park újjáavatásán, a szórakoztató és egyéb rendezvényeken, ezek mellett pedig megismerkedtek a Székelyföld nevezetességeivel, már amennyire a rendelkezésükre álló időből futotta. Felkeresték a vadregényes Békás-szorost és Gyilkos-tavat, jártak a parajdi sóbányában, a kerámiaművességéről híres Korondon és a vidék egyik központjában, Gyergyószentmiklóson. Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron síremlékét, hazafelé pedig Kolozsváron megtekintették a Farkas utcai református templomot, a város főterén Mátyás király szobrát (Fadrusz János alkotása) és a gótikus Szent Mihály templomot. A Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek Apáczai Csere János síremlékére, így tisztelegve a temetőben nyugvó erdélyi nagyságok emléke előtt. 

     A kirándulást hónapokon át szervezték a rudabányaiak, mindent sikerült rendben és időben előkészíteni, így az utazás és a tervezett program sikeresen zajlott le. A szervezőmunkában a legtöbb feladatot KONYHA BÉLA vállalta magára, aki SZOBOTA LAJOS polgármesterrel együtt a legapróbb részletekre is ügyelt az utazás előtt és az ott-tartózkodás során is. Köszönet illeti a borszékieket, élükön MIK JÓZSEF polgármester úrral a szívélyes fogadtatásért és a kedvező elhelyezési-ellátási körülményekért. A kirándulás egyébként önköltséges volt, vagyis minden résztvevő maga fizette az összes költségét.

     Az erdélyi utazás minden mozzanatának bemutatására sajnos nem vállalkozhatunk, de a legfontosabb és legérdekesebb pillanatok közül néhányat az alábbi fényképek segítségével bemutatunk honlapunk látogatóinak. (Hadobás Sándor felvételei.)

borszk_016_470

 A nagyváradi székesegyház megtekintése után a Királyhágón időzött a csoport. A kép a táj szépségét érzékelteti.

borszk_025_470

 Borszék üdülőtelepének egy része látható a képen. A fák között megbúvó épületek fényképezése nehéz feladat, egyetlen fotó sem tudja visszaadni a hely valódi szépségét és hangulatát. A háttérben 1000 méernél magasabb hegyek látszanak.

borszk_064_470_01

 A hajdan pompás borszéki fürdő- és üdülőtelep revitalizálása a köelmúltban megkezdődött. A fősétányt az elsők között újították fel, a mellette levő épületek egyike-másika azonban még romos, elhagyatott. A képen azonban már felújított villák láthatók.

borszk_074_470 A felújított sétány egyik parkjában a honfoglaló magyar vezérek faszobrai állnak.

borszk_066_470

 A hajdan legfényesebb szálloda, a Remény még sajnos ilyen állapotban van...

borszk_080_470A székelyföldi kirándulások elengedhetetlen úticélja a vadregényes és itt-ott félelmetes Békás-szoros megtekintése. Természetesen a rudabányai csoport egyik útja is oda vezetett.

borszk_002_470

 A parajdi sóbánya hatalmas föld alatti csarnokai sem maradtak ki a programból. Ide autóbusszal szállítják be az érdeklődőket. A csoport itt még együtt van, de később mindenki kedve szerint barangolhatott egyik teremből a másikba.

borszk_142_470

 A gyergyószárhegyi (románul Lazarea) reneszánsz Lázár-kastélyt is meglátogatta a csoport. Tornyából szép kilátás nyílik a tágas Gyergyói-medencére.

borszk_012_470 A rudabányaiak részt vettek a Borszéki Napok legfontosabb rendezvényein, így az üdülőtelep fősétánya melletti park újjáavatásán is. Az előtérben Mik József, Borszék polgármestere beszél, a háttérben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke áll, aki szintén szólt az avatóünnepségen megjelentekhez.

borszk_108_470 Farkaslakán koszorút helyeztek el a település neves író fiának, Tamási Áronnak a síremlékére.

borszk_112_470

 A csoport tagjai Tamási Áron síremléke előtt.

borszk_143_470

 Hazafelé Kolozsvár főterén, Mátyás király szobra előtt készült ez a csoportkép.

borszk_051_470 A kolozsvári Házsongárdi temetőben Apáczai Csere János és holland felesége, Aletta van der Maet sírjánál koszorúval adózott Erdély nagyjai emlékének a csoport.

borszk_028_470

 Részlet a Házsongárdi temetőből.

  BEFEJEZŐDTEK A 2012. ÉVI RUDAPITHECUS-KUTATÁSOK

     Július 13-án, pénteken reggel elutaztak Rudabányáról a 2012. évi rudabányai őslénytani kutatások kanadai résztvevői. Az utolsó napokban is szorgos kutatómunka folyt, annak ellenére, hogy az időjárás nem mindig volt kedvező az ásatáshoz. Mészáros Ildikó az utolsó héten is figyelemmel kísérte az eseményeket, az általa készített felvételekből ismét bemutatunk néhányat honlapunk látogatóinak.

rud12.9_033_470 A 2012. évi ásatás teljes profilja. Baloldalt dr. David R. Begun professzor, kanadai kutatásvezető.

rud12.9_007_470

Veres Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója (középen) is meglátogatta a kutatások helyszínét. A laboratóriumban dr. David R. Begun (balra) és dr. Kordos László professzorok bemutatták számára az idei leleteket

rud12.10_003_470_01

Csoportkép a 2012. évi kutatások résztvevőiről - nem csak Kanadából, hanem a világ sok más országából is érkeztek.

 ÚJABB KÉPEK A RUDAPITHECUS-KUTATÁSOKRÓL

     Lassan végéhez közelednek a Torontói  Egyetem (Kanada) 2012. évi rudabányai ásatásai a Rudapithecus-lelőhelyen. Július 13-án, pénteken a kutatók elutaznak Rudabányáról, az idei leletek vizsgálatát és értékelését a későbbiekben végzik majd el. Ebben az évben szenzációs darab nem került elő, de találtak két majom- (Anapithecus-) fogat és számos nagyemlős-maradványt. Közülük különösen értékes a napokban feltárt masztodon állkapocspár, melyet az alábbi fotók egyikén bemutatunk. (Mészáros Ildikó felvételei.)

rud12.7_103_470 A masztodon-állkapocs a földben a fogakkal.rud12.6_056_470

 Az idei leletek közül néhány a laboratóriumi tisztítás és konzerválás után. A hosszú,íves csont egy orrszarvú bordája.

KÉPES TÁJÉKOZTATÓ A RUDAPITHECUS-KUTATÁSOKRÓL

     A két hete folyó rudabányai Rudapithecus-kutatásokról, melyekben az idén csak a kanadai Torontói Egyetem szakemberei és hallgatói vesznek részt, MÉSZÁROS ILDIKÓ készített fényképket. Közülük néhányat az alábbiakban bemutatunk honlapunk látogatóinak tájékoztatására. A felvételek rendelkezésünkre bocsátásáért ezúton is köszönetet mondunk Mészáros Ildikónak!

rud12.6_027_470

Ritka lelet: egy ősi medveszerű ragadozó alsó és felső állcsontja.

rud12.6_063_470 Orrszarvú felső állkapcsa kibontás után a laboratóriumban...

rud12.4_019_470 ...és az ásatás helyszínén, kibontás és kiemelés előtt a földben.

rud12.5_104_470

Az ásatás közben előkerült az egykori mocsár karsztosodott sziklapereme. 

rud12.5_052_470 Az ásatási területet folyamatosan tisztítják, eltakarítják róla a biztonsági okokból ráhordott földet.

rud12.3_002_470 Az ásatási terület távlati képe. A kutatók munka közben.

rud12.2_087_470

Teknőspáncél, még a földben.

rud12.3_003_470

Dr. David R. Begun professzor, paleoantropológus, kanadai kutatásvezető az éppen előkerült orrszarvúcsontot vizsgálja.

rud12.3_063_470

Este, a munka végeztével a kutatók megbeszélik a nap tapasztalatait és értékelik a leleteket.

 A VI. RUDABÁNYAI SPORTNAP

     Május 28-án, szombaton került megrendezésre a VI. rudabányai sportnap. Korábban augusztusban tartották ezt az eseményt, de ez az időszak sok programot kínál az érdeklődőknek, ezért a szervezők az idén előbbre hozták a Sportnapot. 

     Ezúttal is jó hangulatú és sikeres volt a rendezvény, amelyen régi és mai rudabányai sportolók találkoztak. A fő esemény a szlovákiai tastvérváros, Dobsina és Rudabánya öregfiúk csapatainak labdarúgó mérkőzése volt a Gvadányi József Általános Iskola tornacsarnokában. A vendégek a 4x10 perces találkozón ezúttal is győztek 10:4-re, nem sikerült tehát a visszavágás az ősszel Dobsinán nagypályán elszenvedett 9:1-es vereségért. A dobsinai csapatban játszott Karol Horník, a település polgármestere is. De nem is a győzelem volt a fontos, hanem a sport, a mozgás, a baráti beszélgetések és a régi emlékek felelevenítése. A meccset közös ebéd követte a Vasérc Étteremben, majd a vendégek megtekintették a bányászati múzeumot, és délután negyed 4 tájban mondtak búcsút a rudabányaiaknak. A Sportnap minden résztvevője emléklapot kapott, a dobsinaiakat pedig rudabányai emléktárgyakat tartalmazó ajándékcsomaggal lepték meg a rendezők.

     Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a rendezvény szervezésében közreműködtek, illetve segítették annak lebonyolítását.  

dscn0485_470_03

  A csapatok a mérkőzés előtt - csak két részletben fértek a fényképezőgép lencséjébe. Az egyik...

dscn0486_470

 ...és a másik fele a résztvevőknek. Zöld felsőben a dobsinai vendégek.

dscn0488_470

A vendégcsapat a mérkőzés kezdetén. A jobbszélen Karol Horník, Dobsina Város polgármestere áll.

dscn0510_470

Támadnak a vendégek, a hazaiak kapusa, Keller Péter feszülten figyel.

dscn0523_470

Közönség is volt, akik megnézték a mérkőzést, jól szórakoztak, annak ellenére, hogy a dobsinai öregfiúk 10:4-re győztek...

dscn0526_470

A jó hangulatú, sportszerű mérkőzés baráti kézfogásokkal ért véget.

dscn0531_470

A mérkőzés után jóízű ebéd várta a sportolókat és a meghívottakat. A képen a vendégek asztala.

dscn0535_470

 Ezen a felvételen jobbra a helyi öregfiúk csapatának tagjai láthatók. (Hadobás Sándor felvételei.)
 

ÚJ TESTVÉRVÁROSUNK: A SZÉKELYFÖLDI BORSZÉK 

     Borszéken (Románia, Erdély), 2012.  április 19-én Rudabánya város képviseletében Szobota Lajos polgármester, valamint Borszék város képviseletében Mik József polgármester aláírták a két város közötti testvérvárosi szerződést. A dokumentumban kifejezték szándékukat egy újtípusú román-magyar kapcsolat létrehozására, mely megfelel az Európai Unió szellemiségének. Az ünnepségen részt vett Rudabánya Város Önkormányzatának Képviselő-Testületéből Veres Lajos alpolgármester, Papp András és Szél Miklós képviselők, valamint dr. Sallai Árpád, Rudabánya Város címzetes főjegyzője.

     A két város a jövőben tovább szeretné építeni, szélesíteni a már meglévő kapcsolataikat a lakosság, a civil szervezetek és az intézmények között.

a_testvrvrosi_szerzds_alrsa_470
A testvérvárosi szerződést Szobota Lajos (balra) és Mik József látta el kézjegyével.
az_nnepsg_rsztvevi_470_01
A testvérvárosi szerződés aláírása alkalmából rendezett ünnepségen a borszékiek zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét. Az első sorban balra a rudabányai küldöttség tagjai láthatók. 
rudabnya_vros_ajndka_470
Szobota Lajos átadja Mik Józsefnek Rudabánya ajándékait. 
nnepi_msor_470
Az ünnepséget folklórműsor követte borszéki együttesek közreműködésével. 

2011. december 3.

KÉPES BESZÁMOLÓ A BORBÁLA-NAPI BÁNYÁSZ DALOSTALÁLKOZÓRÓL

     Amint honlapunkon már jeleztük, Rudabányán került sor a 4. Bobála-napi Bányász Dalostalálkozóra, amelyen a volt borsodi bányásztelepülésekről 7 együttes vett részt. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte és a résztvevőket köszöntötte RABI FERENC, a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki kiemelte, hogy a mai viszonyok között milyen fontos a bányászhagyományok őrzése, aminek pedig az egyi leghasznosabb formája a bányász dalos kultúra értékeinek ápolása és továbbadása. SZOBOTA LAJOS, Rudabánya Város polgármestere is üdvözölte a megjelenteket, majd elhelyezték a találkozó résztvevőinek közös koszorúját a Gvadányi József Művelődési Ház előtt álló Bányász hősi emlékműnél. Ezután a kórusok műsora következett, végül pedig Nagy Tibor, a Szuhaölgyi Bányászlakta Települések Szövertségének alelnöke mondott zárszót, majd Szobota Lajos és Nagy Tibor átadták a csoportok vezetőinek az emléklapot és az ajándékot egy csokor virág kíséretében. (Hadobás Sándor felvételei.)rabi_f._470

Rabi Ferenc, a BDSz elnöke köszöntőjét mondja.

kznsg_470 A résztvevők egy csoportja.

berente_470

A berentei Rozmaring Dalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula.

bszirk_470

A borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület énekkara. Vezetőjük: Müller Márta.

kur2_470

A kurityáni Búzavirág Népdalkör. Vezetőjük: Dobosné Molnár Piroska.

mcsony_470

A Múcsonyi Hagyományőrző Népdalkör. Vezetőjük: Váraljai Réka.

mcsony_1._470

A Múcsony-alberttelepi Szivárvány Népdalkör. Vezetőjük: Demjén Gyula.

rb._470

A rudabányai Rozmaring Aszzonykórus. Vezetőjük: Juhász Lajosné.

vadna_470

A vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub Énekkara. Vezetőjük: Czakó Lászlóné.

kz._2_470

A közönség nagy érdeklődéssel figyelte és sok tapssal jutalmazta a csoportok műsorát.

Szeptember 3.

 SIKERESEN LEZAJLOTT A IV. RUDABÁNYAI VÁROSNAP ÉS A MEGYEI BÁNYÁSZNAPI ÜNNEPSÉG

      Szeptember 3-án, szombatonnagy érdeklődés mellett került sor a IV. Rudabányai Városnap rendezvényeire, melynek keretében tartották meg a megyei bányásznapi ünnepséget is. A bányász szakmai és hagyományőrző szervezetek képviselői mellett jelen volt a szlovákiai testvérváros, Dobsina küldöttsége is, élén Karol Hornk polgármesterrel. Az ünnepi eseménysorozat ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a református templomban, majd a Gvadányi Művelődési Házban került sor a megyei bányásznapi ünnepségre, a művelődési ház előtti bányász emlékműnél pedig a koszorúzásra. Ezután állfogadáson látták vendégül a meghívott vendégeket. Délután 2 órától a zabadidő Parkban egymást követték a szórakoztató programok a kiadott műsor szerint. A városnap rendezvényeit minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte, ami a kitűnő időjárásnak és a gondos szervezésnek egyaránt betudható. Képeink az egésznapos eseményfolyamból csak a legérdekesebb momentumokat villanthatják fel. (Papp Andrea felvételei.)

v6_470

Az ökumenikus istentisztelet résztvevőinek egy csoportja a református templomban.

v22_470 Amegyei bányásznapi ünnepség előtt a perecesi bányász fúvószenekar adott térzenét a művelődési ház előtt. Az együttes közreműkdött az ünnepségen és a koszorúáson is.

v5_470

Rudabánya testvérvárosát, Dobsinát a város vezetői mellett a helyi bányász hagyományőrző szervezet tagjai is elkísérték díszegyenruhába öltözve.

v4_470

A megyei bányásznapi ünnepség résztvevői zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét.

v15_470Az elnökség tagjai (balról jobbra): Kovács István, a BDSZ Borsodi Bányász Tagozatának elnöke, Polecskó Béla, a rudabányai bányász nyugdíjas szakszervezeti alapszervezet elnöke, Tircsi Richárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője, Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke, Hámori István Péter, a Bányamunkás főszerkesztője, Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, Karol Horník, Dobsina Város polgármestere, Zsíros László, a Miskolci Bányakapitányság munkatársa.

v2_470

Vincze Ádám Hegyaljai Kiss Géza: Rudabánya című versét szavalta az ünnepség kezdetén.

v21_470

Az ünnepség résztvevőit Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere üdvözölte.

v20_470

Hámori István Péter, a Bányamunkás című újság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet a Bánya, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete vezetősége nevében.

v19_470

Baricska Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottsági elnöke is köszöntötte az ünnepség résztvevőit.

v16_470

Kovács István, a szakszervezet Borsodi Bányász Tagozatának elnöke is szólásra emelkedett az ünnepségen.

v18_470

A kitüntetések, elismerések átadása előtt Vincze Fédra 6. osztályos tanuló két zongoraszámot adott elő.

v14_470

Az ünnepség után koszorúzásra került sor a művelődési ház előtti bányász-emlékműnél. Képünkön valamennyi koszorúzó szervezet és intézmény képviselői láthatók.

v13_470

Az ünnepség utáni állófogadáson Karol Horník, Dobsina Város polgrmestere (középen) mondott pohárköszöntőt.
v10_470

A délutáni rendezvényeken, a Szabadidő Parkban elsőként a helyi művelődési ház műkedvelő csoportjai mutatkoztak be. Képünkön a mazsorettek kiscsopotja látható.

v11_470

A mazsorettek nagycsoportja bottal...

v9_470

...és zászlóval.

v8_470

A Rozmaring Asszonykórus ezúttal is nagy sikert aratott.

v7_470

Volt tűzoltó-bemutató (képünkön), rendörségi és lovas íjász bemutató, felléptek népi és modern táncosok, láthattak bohócot, hallgathattak tárogató-játékot, mulatós és tánczenét stb. Ezúttal is nagy sikert aratott Várkonyi András színművész, a népszerű tv-sorozat egyik főszereplője és St.Martin, a világhírű szaxofon-művész. A látványos tűzijáték mindenkit elkápráztatott, végül a Triex-Band zenéjére szabadtéri bállal zárult a IV. Rudabányai Városnap.

Augusztus 29.

VENDÉGSÉGBEN DOBSINÁN

      Augusztus 28-án Rudabánya Város küldöttsége részt vett a testvérváros, Dobsina német kisebbségi szervezetének évente megrendezendő hagyományos találkozóján. Ezen részt vettek más szlovákiai - főleg alsó-szepesi - települések, mint például Szomolnok és Svedlér német kisebbségének a tagjai is. Rudabányát Szobota Lajos polgármester, a helyi német kisebbségi önkormányzat tagjai, önkormányzati képviselők, valamint a Rozmaring Asszonykórus képviselte. Az énekkar nagy sikerrel szerepelt a rendezvény kulturális programjában. A látogatás eseményeiről képriportban számolunk be. (Papp Andrea és Hadobás Sándor felvételei.)

d1_470_01
 Dobsina főtere felújítás alatt áll. A háttérben levő épületek még őrzik a régi városképet.
 d4_470_01
 A találkozó első programja Klein Sámuel tanár, költő, néprajzkutató emléktáblájának leleplezése volt a gimnázium falán. (A Rudabányára került dobsinaiak szinte mindegyike az általa vezetett helyi polgári iskola növendéke volt. Buléner nyelven írt Topscher gatscholper című, 1914-ben megjelent könyve a helyi németség kultúrájának fontos emléke.)
d3_470_01

  A Rozmaring Asszonykórus tagjai az emléktábla-avatáson.

d7_470
A találkozó hivatalos megnyitása: a mikrofonnal Tibor Harmatha, a dobsinai némez kisebbségi szervezet elnöke, kétoldalt a helyi vezetőség tagjai, jobbra dr. Ondrej Rozloznik, a Kárpáti Németek Szövetsége (ez a neve a szlovákiai német kisebbségeket összefogó szervezetnek) területi elnöke
látható.
d2_470_01
A találkozó résztvevőinek egy csoportja. Középen fehér ingben, nyakkendővel Dobsina polgármestere, Karol Horník látható.
d8_470_01
A találkozó díszvendégei (balról jobbra): Michal Neubeuer vállalkozó, a rendezvény egyik támogatója, a felesége, aki a helyi gimnázium megbízott igazgatója, Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere és felesége, Karol Horník, Dobsina polgármestere.
d5_470_01
A német kisebbségi szervezetek kulturális műsort is adtak, melynek keretében hagyományos verseiket és dalaikat adták elő. A képen a svedléri és a szomolnoki képviselőkből alakult alkalmi énekkar látható.  d6_470_01 A kulturális programban nagy sikert aratott a rudabányai Rozmaring Asszonykórus bányászdalokból összeállított műsora.

Augusztus 15.

 GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF KÚRIÁJA SZAKOLCÁN

     Városunk jeles szülötte, gróf Gvadányi József hosszú, sikerekben gazdag katonai szolgálatának befejezése után 1783-ban a Nyitra megyei Szakolca (ma Skalica, Szlovákia) városában telepedett le, ahol családjának anyai ágától birtokot örökölt. Ezután itt élt és alkotot egészen 1801-ben bekövetkezett haláláig. 1785-ben Szakolca központjában egyemeletes, rokokó stílusú kastélyt, vagy inkább kúriát építtetett, amely a város és a környék társadalmi életének központjává vált. Gvadányi ugyanis szerette a társaságot, és gyakran látta vendégül barátait, tisztelőit, írótársait. Itt írta lwegfontosabb műveit, többek között a számára hírnevet és dicsőséget hozó Egy falusi nótáriusnak budai útazása... című verses elbeszélését is. Az épület ma is a kultúra szolgálatában áll: a szakolcai Városi Könyvtárnak ad otthont. Képünkön a közelmúltban felújított Gvadányi-kúria látható, amit valószínűleg a szemben lévő templomtoronyból készítettek. (A fotót Szakolca honlapjáról vettük át.) Szakolca egyébként - ugyanúgy, ahogy szülőhelye, Rudabánya - szeretettel őrzi és ápolja Gvadányi emlékét. A két településnek érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Gvadányi-kultusz ürügyén.

318_470

Június 16.

 FÉNYKÉP A GVADÁNYI-SZOBOR EREDETI ÁLLAPOTÁRÓL

     Városunk jeles szülöttének, gróf Gvadányi Józsefnek a szobrát eredetileg a romai katolikus templom udvarán leplezték le 1925-ben. 1959-ben azonban átvitték mai helyére, a református templom előtti Szabadság-térre. Az eredeti helyén álló szoborról alig maradt használható fénykép. Ezért nagy meglepetést és örömöt okozott a helyi bányászati múzeum munkatársai körében, hogy egy Lengyelországból kalandos úton kapott, az 1910-es évektől az 1930-as évek végéig készült rudabányai fotókat tartalmazó album felvételei között egy, a szobrot ábrázoló kép is szerepelt. Az album visszakerülésének történetét és tartalmát a későbbiekben ismertetjük, most ízelítőül csak az értékes szobor-felvételt mutatjuk be olvasóinknak, amely az 1920-as évek végén készülhetett.

gvadnyiszobor_470_01

 Május 2.

KÉPES BESZÁMOLÓ A TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁRÓL

     A dobsinai küldöttség, élén Karol Horník polgármesterrel, április 30-án, szombaton fél 10 után néhány perccel érkezett Rudabányára. A vendégeket Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere, dr. Sallai Árpád címzetes főjegyző, Mega András, a Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke és városi képviselő-testület tagjai fogadtáka Gvadányi József Művelődési Ház előtt, illetve a művelődési ház emeleti klubjában. Rövid ismerkedés, illetve üdítő és kávé fogyasztása után a hivatalos program kezdetéig a díszítőművészeti szakkör kiállítás valamint a bányászati múzeum megtekintésére is jutott idő. 11 órakor kezdődött a testvérvárosi szerződés aláírási ünnepsége. Szobota Lajos köszöntötte a megjelenteket - a két város képviselő-testületének tagjait, illetve a mindkét településről meghívott vendégeket -, amire Karol Horník válaszolt. Mindketten kifejezték azt a reményüket, hogy a jövőben rendszeres és eredményes kapcsolatok alakulnak ki a két, a múltban is sok szállal egymáshoz kötődő város között., amihez a most aláírásra kerülő testvérvárosi szerződés teremti meg az alapokat. Ezután került sor a testvérvárosi szerződés ünnepélyes aláírására, majd az ajándékok kölcsönös átnyújtására. Dobsina város a szép neoreneszánsz városházát ábrázoló akvarellt és a város rézből öntött, díszdobozba helyezett címerét adta át Szobota Lajos polgármesternek, viszonzásul Novák Géza fafaragó rudabányai témájú domborművét adta át Karol Horníknak. Ezután rövid kultúrprogram következett: a rudabányai Rozmaring Asszonykórus és a szlovák népi hangszeren, fujarán játszó M. Lakatos lépett színpadra, nagy tetszést aratva. Az ünnepséget közös ebéd követte. Később a vendégek megtekintették a felújított általános iskolát, az evangélikus templomot és a telepi temetőt, ahol sok dobsinai származású egykori rudabányai polgár nyugszik. Ezután még jó hangulatú baráti beszélgetés folyt az étteremben, majd a kora esti órákban vettek búcsút egymástól a résztvevők, s a dobsinai küldöttség elindult a mintegy másfél órás hazafelé tartó útra. A nap történéseiről Papp Andrea készített fényképeket, melyek közül a legérdekesebbeket mellékelten közöljük.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_001_470

A díszítőművészeti kiállítást nagy érdeklődéssel tekintették meg a vendégek.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_008_470

Nagy tetszést arattak a múzeum kiállításai is.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_030_470

Karol Horník, Dobsina Város polgármestere (balra), Kardos Ferenc, a Sajó-Rima Eurorégió elnöke (Rozsnyó) és Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere a bányászati múzeumban.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_045_470

A dobsinai küldöttség egy csoportja múzeumlátogatás közben.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_060_470

A testvérvárosi szerződés aláírására rendezett ünnepségen Szobota Lajos, Rudabánya Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket és mondta el a dokumentum aláírásáig vezető történéseket.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_063_470

Dobsinai részről Karol Horník polgármester mondott üdvözlő szavakat és méltatta a megkötendő szerződés jelentőségét. 

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_093_470

A testvérvárosi szerződés aláírásának ünnepélyes pillanatai.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_100_470

A polgármesterek szimbolikusan átadták egymásnak a szerződés egy-egy példányát.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_189_470

A kétnyelvű dokumentum közelről, az aláírás után.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_120_470

A testvérvárosi szerződés aláírását követő rövid kultúrprogramban rudabányai részről a Rozmaring Asszonykórus szerepelt.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_128_470

Dobsináról a szlovák népi hangszeren játszó M. Lakatos lépett fel, nagy sikert aratva.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_132_470

 A hangszeres előadást népdal előadásával kísérte.

testvrvrosi_szerzds_dobsinval_2011.04.30_212_470

Az ebéd utáni programban egyebek között szerepelt a felújított rudabányai általános iskola megtekintése is. A vendégek nagy elismeréssel szóltak a látottakról.