Borszék

 

Borszék (Borsec, Románia)


borszek_cimer
 

     2012.  április 19-én Rudabánya város képviseletében Szobota Lajos polgármester, Borszék város képviseletében pedig Mik János polgármester aláírták a két település között megkötött testvérvárosi szerződést. A doumentumban kifejezték szándékukat olyan kapsolatok kialakítására, amelyek megfelelnek az Európai Unió szellemének.

     Borszék város Romániában, Hargita megyében található. Erdély egyik leghíresebb fürdő- és üdülővárosa, turistaközpont. Alsó- és Felső-Borszékből áll, melyből az utóbbi a fürdőtelep. Székelyföld legészakibb települése Gyergyószentmiklóstól 40 km-re északra, a Bor-patak völgyében, a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok találkozásánál. Neve a magyar 'bor' (itt borvíz, ásványvíz értelmű) pataknévből származik.
      Már a 16. században ismert gyógyvize, több mint 30 bővizű borvízforrása van. A fürdő a falutól 4 km-re, 900 m magasan található. Az itteni borvizet szekereken messze vidékekre is elhordták a helybeli székelyek. Fürdőháza 1725-ben épült, borvizét már 1770-ben palackozták, 1793-ban vegyelemezték. Szénsavtartalma magas, a tizenöt forrás mindegyike más-más összetételű. A rohamosan fejlődő település 1968-ban kapott városi rangot.
     A fürdőváros befektetőkre vár, már nyitott néhány panzió, két étterem. A közel 3000 lakos 78 %-a magyar. A közelben kellemes gyalogtúrák tehetők a környék természeti látnivalóihoz, barlangokhoz, forrásokhoz.

Főbb látnivalói:
•    A Kerekszék Felső-borszék természeti ritkasága. Vastagpados travertin- (édesvízi mészkő-) domb, 975 m magasságban, amely természetes falként emelkedik Alsó-borszék fölé, oszlopos elválásban, festői karsztos formákkal, közel 1,5 km2 területen. A travertin meszes-szénsavas, langyos ásványvízforrásokból csapódott ki. A fehér, barnás-szürkés színű, finoman szemcsés, helyen-ként üreges, porózus szövetű, jól faragható-fűrészelhető édesvízi mészkövet többek között bukaresti és csíkszeredai középületek díszítésére használták.
•    Első kis római katolikus kápolnája 1745-ben már állott, ezt pásztorok rombolták le helyébe 1847-ben épült új kápolna, melyet az új templom elkészülte után 1926-ban a görög katolikus egyház kapott meg, ma ortodox templom.
•    Az új római katolikus templomot 1910-ben építették és 1911-ben szentelték fel.
•    2006 decemberében szentelték fel az új ortodox templomot.
•    Borvizforrások. Felső-Borszéken, a fürdőtelep területén közel 15 természetes ásvány-vízfeltörés és 5 fúrásból származó szénsavas víz van használatban, s mindez 30 négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű medencében fekszik. A karsztvizek a Nádas-patak és mellékvizeinek beszivárgásaiból származnak, ugyanakkor az övezet a kitöréses Kelemen-havasok utóvulkanikus mofettás udvarába tartozik. A törésvonalak a Lobogó-forrás körül csomósodnak. A borvízforrások többsége a kristályos dolomitokból tör a felszínre, és ezek a földes-meszes borvizekhez sorolhatók: Főkút (napi 230.000 literes vízhozammal), Boldizsár-forrás vagy Madonna (3-as forrás, 6.600 literes napi vízhozammal), László-forrás (5-ös forrás, 5.100 liter naponta), Lázár-forrás (6-os forrás), Köztársaság (napi 75.000 literes vízhozammal), Horia, Closca, Crişan, J. Pierre-Curie-forrás (a Kerekszék lábánál fekszik, vízhozama 3800 liter naponta, rádiumot tartalmaz), Kossuth-forrás (10-es forrás, vízhozama csökkenőben van), Petőfi-forrás (11-es forrás, 900 literes vízhozammal). A 3, 5, 6 és 10-es forrásokat, valamint az 51, 53, 56, 50-as villákat, az Elisée-panziót, a 120-as villát, a 13-as és a 14-es villákat, a villanytelepet, a Kaláka villát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Hétforrás sétányt, a Fagul vendéglőt, a 15, 17, 19, 21, 13, 17, 71-es számú villákat Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) védett övezeteként tartja nyilván. Más források: Lábvíz, Kőbányai, Kecske-forrás, Ősforrás, Borvízárok. Legtöbbjük a Fokhagymás-patak törésvonalán lép a felszínre. Néhány forrásnak kevés vízhozama van.
•    A fürdőhely gyógyvizei az érrendszeri megbetegedések, vérszegénység, női bajok, endokrin mirigyek betegségei, emésztőszervi bántalmak, idegbetegségek, angolkór és vesebántalmak, cukor-betegség, elhízás kezelésére javallottak. Főbb kezelési lehetőségek: szénsavas fürdők, mofetták, belső kezeléses borvízkúrák, hidroterápiás kezelés, fizio-, és elektroterápia, masszázs, gyógytorna. Diétás étkezés nyújtotta kezelésekre is van lehetőség. Közönsé-ges ásványvízként (asztali víz) is fogyasztható.
•    Főkút (Izvorul principal), a fürdőtelep legjelentősebb ásványvízforrása. Medve barlang (Groata Ursilor - a víz oldó hatására keletkezett kis üreg a Kerekszék területén). Cseppköves-barlang (a Kerekszék területén egy kis üreg). Bagolyvár (Cetatea Bufniţei - mészkőüreg), az Ősforrás (népiesen Döglesztő, amely 150 évvel ezelőtt egy kis tó volt, itt épült az első fürdő, ahol a határőrvidék katonái is őrködtek). Hármasliget gyógyláp (9 hektár területen 15-20 m vastag tőzegláppal, gyógyiszappal, reliktum-növényekkel, kálciumos és magnéziumos gyógyvizekkel). Tündérkert (az itt levő tarvertin-kúpot termelik ki, oszloposan, lépcsős-felszíni fejtéssel), a mésztufa-bánya feletti részen van a Lábvíz-forrás; megfigyelhető, hogy a meszes víz kicsapódása során a források vize elzáródik, s így a forráskúpok változtatják helyüket.
•    Borvíz-múzeum - az üdülőtelepen erre a célra épített faházban.
•    Jégbarlang: a Kerekszék egy karsztos ürege (lyukacsos, szellős mésztufában, azaz travertinben keletkezett), ahol a beszivárgó víz megfagy, és tavasszal későn olvad el.
•    Borszéki Napok - évente sorra kerülő rendezvénysorozat.

 

Képek a városról

6161_borsec
 
Felső-Borszék egy részének látképe. 
 
20120423_154207_400
 
Felső-Borszék - téli látkép. 
 
20120423_154125_400
 
Az üdülőtelep télen. 
 
20120423_154048_400
 
Az egyik borvízkút fölé emelt védőtető. 
 
20120423_154229_400
 
Szökőkút az üdülőtelepen.