Bányató

 

A BÁNYATÓ

 
 Készítette: Dobosi István
 
ek080529_713_470
 
Légifelvétel a rudabányai bányatóról, 2008.
 
     Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.  Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
     A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.
     Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos! 
 
kpeslap_bnyat_470_02
 
Képeslap a Bányatóról, 2008.